Nyírvidék, 1898 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1898-05-01 / 18. szám
„N V I It V I D fc K“ tárgyalása előtt már jóval előbb a viszonyokat jellemezte. Emlékezhetünk rá. hogy a szegény vármegyék, az autouomikus vármegyék milyen vehemens és igazságtalan támadásoknak voltak abbau az időben újságokban, rópiratokban ! kitéve. Olyan modorú támadásoknak, hogy ezek már magukban a legmerevebb elleutállásra kényszeritették a javaslattal azembeu azokat, akik szeretettel csakuein 900 éves vármegyei intézményünk iránt, ha egyébként szükségesnek is tartották e kipróbált szervezetnek a viszonyok fejlődése szerint való javítását, formálását. de szétrombolni, m -gsemmisiteni azt, már csakugyan uem engedhették. Akadnak ugyan ma is egyes lapokban alléié hangok, amelyek arra az emlegetett időbeli hírlapi támadásokra emlékeztetnek, igy például legutóbb a Pesti Hírlapban, amely lap nem tudjuk miféle forrásból szerzett informá- cziók alapján éles támadásokat intézett épeu a mi vármegyénk közigazgatása ellen, — és ami nevezetes — épeu u szocziálista mozgalmakból kifolyólag, holott pedig ennek a közigazgatásnak az arravalóságát semmi sem bi- zouyitbatja jobban, mint éppen az az eredmény, amit a szoczialista mozgalom lecsendesitése és eloszlatása által elért. De hát ezek igazán kivételes haugok, amelyek senkit meg uem tó- v< sztenek. A közigazgatás rendezéséről a belügyminisztériumban immáron elkészült javaslatokról a M.—g pénteki számában megjelent értesítést a kérdés uagy fontosságánál fogva mi is reprodukáljuk a következőkben: A közigazgatási .reformjavaslatok* száma nyalt z Czimtlk a kővetkező: 1. Állami közigazgatás a vármegyékben. 2. Állami közigazgatás a városokban. 3. Állami közigazgatás a községekben. ■1. Az önkormányzat a vármegyékben. !i. Az önkormányzói a városokban. (j. Az önkormányzat a községekben. 7. A közigazgatási bizottságokról. 8. A közszolgálati felelősségről. E uyolez törvényjavaslat képezi a közigazgatási reformjavaslatok komplexumát. Az első három jávaslat felöleli az állami közig izgatás keresztülvitelére vonat közé intézkedéseket. Vörös fouálkéut hu/üdik azokon keresztül az a vezérelv, hogy az adininisztráczió mind- tzou ágazatai, melyeket eddig az autouom hatóságok és az állami közegek közösen intéztek, egységes ala pon álhmosittassanak, igy különösen az egészségügy, rendőrség, sth. Az önkormányzatról szőlő három javaslatban az inappcldbilUát elve jut kifejezésre. A javaslatok szerint a muntezipiumok és községek azou hatáskörében, melyekben az autonómia megmarad, az önkormányzat megerősittetik A minisztérium abból az elvből iádul ki: .ahogy vetsz, úgy aratsz.* Az önkormányzati ha táskörben hozott határozatok és megtett intézkedések nem lesznek megfelebbezhetők, a kormány beleszólása csak a formaszerüségek tekintetében való kasszzezio nális jogra fog szorítkozni. A közigazgatási Utaltságokról szóló javaslat a bi zottságok szervezetét fogja szabályozni. Végül a nyolczadik javaslat, mely a közszolgálati felelősségről szól, szabályozza az összes tisztviselők, ál látni , törvényhatósági és községiek — felelősségét a közönséggel szemben. — E javaslat nemcsak a fizetett tisztviselők felelősségét állapítja meg, hanem kiterjeaiti azt mindazokra, kik közmegbizatásbsn valamely fűnkctiőt teljesítenek — igy pl. a viUisztázi einokikét, vagy tőrvény hatósági kiküldöttekét. E szorosan vett közigazgatási reformjavaslatokon a belügyminisztériumban éveken tt dolgoztak. Kidolgozásuk mái. Latköczy államtitkár elnöklete alatt a minisztérium o.-szes osztályvezetőinek részvétele mellett beheté szakianáeskozivokban felülvizsgáltattak. — Ki ánkettekb-o. melyek rövid megszakításokkal közeikét esztendeig tartottak, több mint négyszáz jegvzőköoyv vetetett fel, melyek, birmi legyen is a javallat sorsa, sok becses anyagot fognak szolgáltatni valamely jövő kodifikátornak De e javaslatokon kívül a belogyminiaaterium elkészült a tórr-‘nyj«vasiatok egész bosszú aorozatával, melyeknek benyújtása legközelebb megtörténik. Igy egyike — a legfontosabbik — a javaslatok között — a betegápolásé ügy rendezéséről szélé — már a jövő hé elején kerül a llaz elé. E javaslat a érint a betegápolás! költségek, melyek most roppant terhesek egyes vármegyékre, különösen a felvidékiekre, nem fognak többé az egyes megyei betegápolází alapofebél fedeztetni, hanem egy országot alapbél. E javaslcttnl e kormány egy rég fenuil.ó, nagy mizériának akarja vó get vetni Míg ezelőtt ugyanis a megyek áz községek a kérházi ápoltak betegápoláai dijainak megfiaetésát roppantul nehézkesen teljesítik, mert mindenféleképpen megszabadulni iparkodnak az illető ápoltak elismerése ami, addig másrésat az illető betegápolé intézetek követelései óriási összegekre emelkednek, úgy, hogy sok eselbeu kellő fedezet hiányábao alig tudnak megfelelni tulajdonképpeni rendeltetésüknek. E baj megszüntető- sere s kormány egy országos alapot kíván létesíteni, a melyből a betegápolási dijak a jövőben fedeztetni fognak, úgy, hogy a muoiczipiumok feloldatnnk e teher alól, a kórházak fennálló követelőiéinek kifizetésére pedig az állampénztár az egyes megyéknek amortize- czionális kö'c önöket fog nyújtani. így reméli a kormány a javaslattal & betegápolás! mizériát megszüntetni. Ez? másik fontos törvényjavaslat less as alléiéi rendezéséről szóló, melylyel a passzusok kiállítása körül most fennálló uzus, vagy helyesebben abuzus meg fog szüddí. A/, elkészült lörvéuyjsvaslat szerint az útlevél kiállításának módszere deczeotrálizáltaiik, úgy, hegy a jövőbe nem empáu a belügyminisztérium, hiuem a vármegyei alispáuok és törvényhatósági joggal felrnhá- zott városok polgármesterei is fognsk útlevelet kiállítani. A belügymloiszteriumbau elkészült törvényjavas latok közé sorolaodé az a novella is, melylyel a gyámhatósági törvény rendezése czéloztatik. A javallat meg akarja változtatni azt a most divé rendszert, hugy az árvaszékek által kezelt pénzekből kölcsönök ne pusztán a földadójalapján megbecsült birtokok értőkének egykarmada erejéig legyenek adhatók, mert ez roppantul megnehezíti az árvapénzek elhelyezését. A takarékpénztáraknál való elhelyezés sok őseiben veszélyei is járván, a javaslat intézkedni fog, hogy a jövőben árvapánzek ingatlanokra az eddig alkalmazott bresérték felére is adhatók kölcsönök, továbbá megengedi az árvapánzek elhelyezését feltétlenül biztos álltmpa- pírokba és végül az óvatossági intézkedések megszigorítása mellett részvénytársaságoknál való elhelyezését. A belügyi közigazgatás kodifikáciiéjának folyó munkálatai között azouban egyike a leglényegesebbeknek a ltendári kódex, mely szintén teljesen kést. A kódex lelöleli az egész ország területén államosítandó rendőrsége hatáskörét, módosítja sjfóvárosi rendőrségről szóló törvényt és szabályozza a rendőrt bíráskodást. A rendőri kódex valószínűleg a közigazgatási reformjavaslatokkal egyidejűleg fog a Máz elé kerülni. A belügyminisztérium — úgy tudjuk — a közigazgatási reformjavaslatok keretében rendezni kívánta a vármegyék kikerekilését is és egy erre vonatkozó törvény151. Okolicsányi Géza főpénzturnok 0 heti, — Szunyogli Kálmán alszáinvcvő 1 havi, Vay 1-tvan főszolgabíró 3 havi, Lövey Miklós szolgabirn C heti, Vay Jenő vármegyei irattárunk 1 luvi, Velenczey litván közigazgatási kiadó ti beli, L'jfaluv-y Mdialy központi Írnok G heti, Murányi János járásirnuk 3 havi, Eenhánlt György vármegyei nyomdász 2 havi szabadság idő engedélyezése iránti kérvénye. 157. Jármy Vinczc II. könyvelő fizetés felemelő* iránt beadott kérvénye. 153. Tulkavits György járás írnok scg.-lyczesi kérelme. 159. Deák Peter színigazgató segélyezés iránti kérelme. 1GO. Özv. Szepesi Lászlódé segélyezés iránti kérelme. 1GI. Tainásovszky Dániel rarm-gyei nyomdtzz- segéd kérelme fizetése és' lakbérének felem .lése iránt. IG2. Kecskés János hivatal szolga kérelme fizetés ja vitás iránt. IG3. Székely Imre lapszerkesztő kérvénye a .Szabolcsi Hírlapinak hivatalos lappá való tétele tárgyában. IGl. Oklevelek kihirdetése. A küzIgn/.gnltÍM rcforinju. Budapesti lapokban olvassuk, hogy a köz- igazgatás rendezéséről szóló törvényjavaslatok a belügyminisztériumban már elkészültek s uz ószszel a képviselöhnz elé fognak terjesztetni. E bírt bizonyára általános érdeklődéssel fogja fogadni u közönség s hu az Ausztriával megkóteudó kiegyezési kérdések egyelőre csaknem teljesen lekötik is a közfigyelmet, :t köz- igazgatás általános rendezésének s ebben a vármegyei közigazgatás államosításának a kérdése, uliogy most, mint u közel jövő megvalósítandó feladata — fölmerül, szintén kiköveteli u magú részét a közérdeklődésből. Élénk emlékezetünk ben vau tnég az a hatalmas parlamenti harcz, mely uéháuy évvel ezelőtt a hires Szupáry-féle javaslat mellett és ellen u képviselőháziján lefolyt s melyet az egész uagy közönség kisért lázas figyelemmel Nein hisszük ugyan, hogy ennek uz akkor elintézetlenül muradt uevezetes kérdésnek újból való napirendre kerülése uz akkorihoz hasonló mértékű és szinte tulcsapougó hullámzásba hozza a közvéleményt, ez uem is ienuo se szükséges, se kívánatos; de igen is kívánatosunk és szükségesnek tartjuk, hogy u hosszú időre szóló törvényalkotásoknál, amelyeknek intézkedésii, természetüknél fogva u legközvetlenebbül érintik minden egyes ember érdekeit és mélyen belenyuluuk minden egyes polgárnak, úgyszólván, az ó mindennapi életébe, — szükségesnek tartjuk, hogy a törvényhatóságok közönségének alkalmuk és idejűk legyen e javaslatokkal foglalkozniuk s azok rendelkezéseire nézve véleményüket elmondaniuk, — mert azok a legközvetlenebb tapasztalatokon ulnpulváu, inár ezért is sulylyal bírnak s nem mellőzhetők. Megnyugtató jelenség és arra vall, hogy o kérdésnek uupireudre hozatala most valóban idejében történik — az u kórültnéuy, hogy nem előzi azt meg a parlamentnek és a nagy közöuséguek uz az ideges túlfeszültsége, ami az említett Szupáry-féle javaslat képviselőházi erro, máskülönben a települők uem volnának képesek hátikat építem és az első beruházás költségeit fedezni De oljizn határozatot tni uem hoztunk, még kuvéabbé hirdettünk, hogy a nyíregyházi települök három évi mentességet ktpuak » azután la ctak egy aranyat fognak fizetni.') A helytartótanácsnak ama kiváoságát, hogy Petrikovicsot hallgassuk ki, nem teljesíthetjük, mert I’etiikovic« ismeretlen helyre távozott. Végűi föl említjük, hogy Nyíregyházé üj lakói regi tartózkodási helyükön, távozásuk előtt, három övi kötelezettségüknek előre oleget tőitek a igy méltányos dolog volna, hogy ez óvókén át üj lakóhelyükön mentességet élvezzenek Ennek dtezára Nyíregyháza régi lakosainak terheit magukra vállalták a a többi közterhet is bű égésen viselik.') A királynéból Intézett fölterjesztéshez a vármegye mellékelte a nyíregyháziak folyamodváuyát, melyben azok a magán vallávgyakorlat megengedését kérelmezték a egyszersmind kijelentette, hogy amz kérelem teljositóse nélkül nem remélhető zz uj tolepitvéoy meg- mzrzdása. A lakosok távoaása prdltl ö felsége oagy kára uélkül meg nem történhetik. Kérik tehát 6 felséget , kegyeskedjek a nyíregyháziaknak alázatos kérését teljesíteni. A helytartótanácshoz és ő felségéhez fólterjesztett folyamodványokon kívül az érdekeltek Károlyihoz i- Irtak; mert >a ó befolyásától többet várlak, mint folyamodványaiktól. .Excellentiád pedig — Írja neki Szap loncsay János — az Istenért dolgozzon, mert ba tavaszig el nem nyeri Kxcollentiád* (>. i. a vallá-gsakor latra vonatkozó engedélyt), éppen nem remélhető meg maradások . . . l*etrikovicsc«al sem tudom mit csinál jak és ba újabb parancsolatok érkeznek, mittévó legyek, méltóztassék Excellentiád kegyelmesen pír torolni; >) Ebben igán vaa a virmjzyáask. sert as igsretebJI nem 6, haoam Károlyi paHikálu t's-iin uoabaa a >ita<i;< adu meg oekt erre aa engedélyt •) Stuayogby Keraaca álttpAa SA,4lseid ataoUu. mert szép szóval, t>Okkal, kalácscsal igen sokat lehet véghez vinni ebben a vármegyében, de bezzeg bir dur ral ippen semmit!') Érdemes felemlítenünk, hogy maga főbpáa erősen uyugtalankodott a fentebbi fölterjesztések miatt. Hogy 'ehát magát biztositsa a felülről jöhető dorgálások ellen, a megycgyúiés bevégzése után azonnal irt Károlyinak. .Minekutánna — úgymond — Nyíregyháza, mostani gyűlésünkben a legoagyobb kérdéseken menne által, annak folyamatjárói és megmaradására czélozó különösen tett muokálódásomról is Evei lent iádat udvari kapitánya szávai bővebben fogja informálni. Egye dűl azon kérvén Excellentiádat: bogy ha, éa a mennyiben akár ez iránt, akár más egyéb iránt Mécsben mb- summáltatoám, maga mtyafiságos kegyességeivé! védelmezni méltóztassék Excellentiád.*') Ezálatt at egri püspök, megtudván, mi történt a vármegye gyüló«éo, ígéretéhez képest újra helytartó- tanlc-hoz és ó felségéhez fordult pznastZval. Úgy lát szik ez alkalommal i-mél sikerült a különben i* be- 'egeskedő Károlyit megelőznie, mert 1754. drerember 30-áo maga a királynő intézett a vármegye fóDpáojá bot szigora htogu leiratot. A királyi leirat válasz volt a vármegye részéről a királynéból öt a helytartótaoács boa dcczember 5 én folterjesztett folyamodványokra Ó fel-ége ebbeu tudomására hozta a főispánnak, hogy a íöikü'dólt folyamodványból és a heiytartótanScs roláctíOiból kedvetlenül és nagy visszatetszéssel kelleti megértrnie, hogy a nyíregyházukra vonatkozó vu-gá latot, hoonót jöttek az uj lakók, kiknek szolgáltak arelött a mii hoztak magukkal, úgyszintén Pelrikovlet' kihallgatását, a vármegye mindeddig nem teljesítette *1 Sas ikjij Jsses Isnlr Károlyikor I7W. 4 urál i S x>i< Kai s i'syaa 1 egy mttfk Imis-r . • :• / oem as-kH is Kar . k «a* »alakira a ataM haaarakk. a<g aeleg aj vsa, tara«** Katii, valakivel.» *) Qváf Bartr-c*7 lass lányka ImU Károly.ka* IJM decs mi kar k, Sagj Káli*. Szigorúan megptrznoiolja a főispánnak, bogy a fentebbi reudeleteket minden késedelem nélkül foganaáoaitto. A vizsgalat, melyről a királyi rendelet szól, Petri- kovict kihallgatásán kivül — mint említettük — megtörtént, de z vármegye a nyiregyhátizk érdekében halogatta annak fólküldösét A királyi rendeletnek tehát nem volt nehéz megfelelni. A vármegye azonban nem találta tör górnék z dolgot; aooál kevézbbó minthogy z helytartótanács válasza még nem érkezett le. A nyíregyházi települők ezalatt komoly aggodalommal nézlek a jövő elé. Már a vármegye nem vetette ki réjok a rendes adót, a főispán önhatalmúlag foltmelle terheiket jóllehet ók maguk óoként elvállalták a régi oyiregyháti lakotok, terheit, oly föltétel alatt, hogy nyolca övig nem nagyítják térkőikét. Sok bajuk volt Paloctayoé jobbágyaival ia, kik folyfoootan akadályozták őket a mezei munkákban, s különféle bomaotátok- kal illették őket *i A települők nagy zaáma miatt, ai átengedett földterület is slégteleo volt elurtUukra, a kénytoleoek voltak újabb terület átengedését kéről*) K bijikhit járultak még vallási sérelmeik la. Imakáau« kit lebontották, papjuk, Waodlik Márton, kénytelen volt Debrecteobeo meghúzni mzgit, a hol Károlyi segítségéből éldegélt. A jobb idők reménye és Károlyinak négy biztató levele arra bírta bogy hivoit folyton kitartásra ét türelemre buzdllta. Minő odaadásul ctflg- gólt híveié, mulatják Károlyibot to'éielt torai: ,á ÍÓlfetiiletl Cdvrzitó példájára — írja egyik levelében - ónként elbttároilam mtgamaf a uenvrdétek elvi-elésére; Igy kát ügyemnek — mely KzcelleoUádra ét reám it gyűlő etet hárít — elbigyáaára >sa szám- kivetéssel, tem börtönnel, asm biltne c-el, zem halállal va’ó ijészté--el nem eogedem mzgimzt kényzzeriteai. támogattatváo Kzcelleattádoak további hathatos óllal•j A ayintyOis-ak ti ytauéáat Oiaayaghy alitpisko*. •J A aj: r -t J á ii iá tál ja» adása Gáspár Sáadork«, Királyt lOápsktasákea, HM u-pt. Iá