Nyírvidék, 1898 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1898-05-01 / 18. szám

„ÍN TT í Zf V 1 ?> íf K.‘

javaslatot muukiíba is veti. Mivel azonban a vármegyék arrondirozása par exczellercze politikai kérdés és nem közigazgatási, a kormány elállt eredeti tervétől és a fontos kérdést nem vegyíti össze s közigazgatási tör vényjavaslatokkal, hanem annak idején külön oldja meg.

Felhívás előfizetésre!

Az Isten igéje kimeríthetetlen gazdag aranybánya, felhalmozva benne az életnek, a társadalomnak örök •igazságai, egyedül biztos vezérelvei. Nincs a földön, nincs a világon nemesebb foglalkozás, mint a tudomány bányászlámpája mellett ott ásni, kutatni ez örökké^ gazdag aranybányában, mert ez a foglalkozás megőrzi a lélek üdeségét a föld, az anyag fojtó ködében is, felibe emel az élet és világ kicsinyes érdekharczainak s .megőrzi a . lélek fennkőlt szárnyalását.

Ezt az üde tavaszi levegőt érzem én körültem mindenkor, amikor csak a könyvek könyve dőltem áll, akár, dolgozószobámban, akár a szószéken. És mert oly magasztos ez a foglalkozás, szeretem is nagyon és raj- nálom az embert, a ki létünknek erről a legmagasabb élvezetéről alig tud valamit.

Mi, kik élethivatásunkból kifolyólag otl sáfárkodunk az Isten igéjének gazdag kútfejénél, mindnyájan érezzük ezt, de élezzük azt is, bogy bányászlámpánknak olaját folytonosan szaporítanunk kell, szükségünk van Isten igéjével foglalkozó müvekre, egyházi beszédekre.

Örök igazság, hogy egymástól tanulunk és a kölcsönösség tudata parancsolja, hogy mindenki vigyen valamit az oltárra, már vagy aranyat, vagy pozdorját. ,Az ebből származott kőtelességérzet indít arra engem, hogy a legszentebb oltárra én is vigyek valamit, a mi .tehetségemtől telik és viszek ez alkalommal egy kötet • egyházi beszédet, ha az én lelkészteslvéreim is támogatnának ebben a czélomban. Sajtó alá adandó beszédeimben sohasem tévesztem szemeim előtt, hogy bizonyos magaslaton kell ugyan állanunk, de a legtöbb dielyen köznépnek beszélünk, amely csak úgy épülhet beszédeinkből, ha megéri. A kötet, melyei közforgalomba bocsátók, 30 egyházi beszédet fog tartalmazni 1(5—17 ív terjedelemmel és lesz benne minden egyházi és polgári ünnepre való és közönséges beszéd. Előfizetési ára 1 írt 40 kr., bolti ára magasabb lesz.

Az előfizetéseket Balsára (u. p. Szabolcs, Szabolcs- megye) május végéig kérem küldeni, valamint a megrendelési nyilatkozatokat is. A megrendelt példányokat a nyár folyamán rendeltetési helyükre juttatom.

Balsa, 1808. ápril havában.

Kész tisztelettel Lie. Itácz Kálmán,

ev. i ef. Klkipá z or, és egjbázropgyei uJjegyzn

ÚJDONSÁGOK.

— Alesporcsi kinevezés. Az egri érsek őuagy- méltósága Fetrovits Gyula orom rk. plébáuost, alespe réssé nevezte ki. A varmegye közönsége bizonyára örömmel veszi hírét e kitüutetés számba meuő igazán megérdemelt kinevezésnek, amelyhez mi is őszinte szívvel gratulálunk.

— Lelkész kinevezések. Damjanovils Viktor tyus- kai lelkész Veresmartra lelkészül, Legeza Sándor bókönyi lelkész Nyir-Lugosra szintén lelkészül. Vámos Demeter szt. Bazil-rendi atya pedig Nyir-Baktára segédlelkészül neveztettek ki.

— Jóváhagyott alapszabály. A belügyminiszter jóváhagyta a báró Feilitzsch Berlhold főispán Öméltósága kezdeményezésére alakult Bessenyei kör alapszabályait. .

r ' — Széchenyi emlékezete. A nyíregyházi kereskedő ifjak egyesülete által, Széchenyi István halála évfordulója, napján rendezett Széhenyi emlék-estely fényesen sikerült. A Korona vendéglő díszterme, hol az estély, végbement, teljesen megtelt, nagyobbára hölgyközönséggel. Az estélyt Benczy Gyula zenekara nyitotta meg, majd a városi dalegylet adott elő nagy-hatással

mával, atyai védelmével és legkegyesebb pártfogása reményével.“ ’)

Azonban a jobb idők reménye, melylyel Wandlik vigasztalta hiveit, nem igen mutatkozott. Sőt a hivők sorsa, naponkint rosszabbra fordult. Voltak, a kik a bizonytalan jövő miatt a házépítést is abbahagyták, s minden pillanatban készen állottak az eltávozásra. „Az szegény nyíregyháziak is — Írja Eáez Demeter — rajta vannak; s ha egy-két hónap forgása alatt nem végezhet Excellentiád papjok s oratóriumok felől, nem sokat számlálunk márcziusban közülök.“8)

Pedig Károlyinak ez idő alatt nem sikerült a vallásgyakorlatra vonatkozó engedély megszerzése. így hát a vármegye, illetőleg az alispán igyekezett a tele pülőket némi engedményekkel maradásra bírni. „Eiéggé biztatva vannak általam a nyíregyháziak — írja az alispán Károlyinak — hogy csak patienter legyenek, sok nyomorúságok ős rongattntások után yigasztalásokat el fogják érhetni.“ Hogy e biztatás csak üres Ígéret volt, kitetszik ama kedvezőtlen határozatokból, melyeket a nyíregyháziakra nézve felsőbb helyen hoztak. E őször is Barkóczy püspök irt a vármegyéhez és a királyné nevében kijelentette, hogy a nyíregyháziaknak még a magán vallásgyakorlatot sem engedheti meg. Azután kora tavaszszal a helytartótanácsnak végzése is megérkezett. A consilium újra és szigorúan eiren delte a rendszeres couscriptiót s ezzel együtt a közterhek és a katonatartás viselésének kötelezettségét.*)

’) Wandlik Márton levele Károlyi Ferencz grófhoz, 1754. nov. 4-én.

B) Ricz Demeter levele 1754. decz. 4-én. Nagy-Károly.

’) 1755. mircziua 13. A helytartótanács azt is követeli e rendeletben, hogy a vármegye mutassa ki, mennyi a jövevények vagyona, s mily adót vetettek ki reájuk. A Petrikoviesra vonatkozó vizsgálatot is újra elrendeli. Egyúttal szemére veti a megyének; hogy háromszori fölszólitásira sem kapott eddig kimerítő választ.

alkalmi dalt. Ezután Haas Iynácz földbirtokos olvasta lel Széchenyiről Írott nagyszabású tanulmányát, általános, megérdemelt figyelem között. A nagyurtékü [elolvasás után Szabó László ügyvédjelölt szavalta el dr. Já- rossy Sándor ügyvéd szép alkalmi költeményét, melyet tárcza rovatunkban közlünk. Az estélyt a dalárda éneke után, a Benczy Gyula zenekarának tagjai által remekül előadott quartet fejezte be. — A rendezőség dicséretére jegyezzük föl itt azt a tényt, hogy 40 db jegyet bocsátottak díjtalanul a főgymnasiumi ifjúság rendelkezésére. Az estély tiszta jövedelmeként a rendezőség 37 írt 30 krt adott át a vármegye alispánjának a tiszapolgári Ínségesek javára.

— Iskolai ünnepély. Szép és magasztos ünnepélynek volt szem- és fültunuja Mária-Pócs község lakossága április 24-én. E napon tartotta ugyanis a megyés püspök ur Öméltóságának rendelete értelmében a sz. nagy Bazil rendi atyák vezetése alatt álló népiskola az 1848-ban történt nagy horderejű események megünneplését. Már előtte való nap délután az iskola és a templomra kitűzött nemzeti szinü lobogó hirdette a másnap megtörtént ünnepet. Az ünnep napján az iskolás gyermekek lobogók alatt és három szerzetes atya, mint tanitók vezetése mellett a templomba mentek, hogy hálát rebegjenek a Mindenható urmk azért, hogy e nagy és nevezetes napot elérni engedte. Istenitisztelet után a gyermekek nagy nópsokaságtól kisérve, vissza vonultak a csinosan felekesitett népiskola egyik tantermébe, a hol a teslületileg megjelent szerzetes atyák és az elöljáróság jelenlétében, kezdetét vette az ünnepély. Az ünnepi beszédet nt, Ruszinkó Emánuel szerzetes áldozár és leánytanitó mondotta, fejtegetvén beszédében az összejövetel czélját s a nagy nap lonlosságát. Valóban élvezet volt hallgatni a gyermekek által előadott hazafias vers- és énekdarabokat. A dicséret és elismerés mindenesetre a három szerzetes alyát, mint tanítókat illeti meg, a kik nem kiméivé fáradságot, lankadatlan szorgalommal arra törekszenek, hogy az iskolájukból kikerült gyermekek egykoron a íiazának hű fiai és honpolgárai legyenek. — Ezután az ünnepély a .Szózat“ eléneklése, a király, a haza és nemzet éltetésével véget ért. A jelenlevők meghatottsággal telt szivvel távoztak a szépen sikerült ünnepély színhelyéről.

— A Nyirviz-szabályozó társulat, áp.i.is hó 27 én tartotta meg Gróf Karolyi Tibor elnöklete alatt, rendkívüli közgyűlését, amelynek tárgyát az elnökség és választmány újra megalakiása képezte. A közgyűlésen felolvasták a választmány jelentését, a melyben a volt választmány az elmúlt három évi működéséről számot adott. A jelentést örvendetes tudomásul vette a közgyűlés. Iíállay András szép szavakban méltatta az elnökség és a választmány érdemeit és indítványozta, hogy grdf Károlyi Tibor társulati elnökuek, G-iái Elek alelnöknek és a választmánynak a közgyűlés háláját és elismerését nyilatkoztassa ki s ez jegyzőkönyvileg is megörökittessék. Gáál Elek társulati alelnök az érdem egyrészét a társulati tisztviselőkre hárítván át, indítványozta, hogy a közgyűlés irántuk is, buzgó és sikeres működésükért, köszönetét jegyzőkönyvileg fejezze ki. Mindkét indítványt egyhangúlag elfogadták. — A megtartott szavazás ereoméuye lett, hogy gróf Károlyi Tibort társulati elnökké és Gaál Eleket társulati al elnökké egyhangúlag - újból megválasztották, Választmányi tagok lettek; Propper Samu, dr. Kállay Rudolf, Bencs László, Jármy Ödön, gróf Mailáth József, Weisz Lipót, Gencsy Albert, Bogáthy József, Kállay András, Bleuer Béla, dr. Meskó Ltszló és Menyhért János, póttagok lettek: Genciy Béla, Okolicsányi Lajos, Mándi Iguácz, Bleuer Lajos, Kiár Dávid és dr. Bodnár István.

— A vármegye monográfiája megiratása ügyében, a vármegye küldöttsége által megbízott küldöttség szerdán délután, Kállay András elnöklete alatt ülést tartott, amelyen végleges megállapodás történt arra nézve, hogy a nagyszabású mű egyes részleteit kik Írják meg. A vállalat szerkesztőségének előterjesztésére a küldöttség pártolólag terjeszti azt a kérelmet a várhegye közgyűlése elé, hogy a vármegye által megajánlott 6000 forintból, a inár kifizetett 3000 forinton túl, újabb 1500 frt utalványoztassék ki a vállalat részére.

— Az önálló yáinteriilet propagálása érdekében Nyíregyházán a múlt vasárnap délelőtt megtartott nép- zyülésre az orsz. függétlenségi párt részéről Kossuth Ferencz, Henlaller Lajos, Fapp Elek és Kállay Leopold oroz, kepvioemk jöttek városunkba. Az önálló vámterület gazdasági szükségességét Kossuth, Papp Elek és Hentaller fejtegették s a népgyűlés ennek megvalósítása érdekében felírat intézését határozta el a bépvi- mlőbazhoz. A népgyűlés minden ünnepi kfilső disz nélkül ment végbe.

— Égy község előhaladása. Azon kevés községek közül, melyeknek lakosai századokon keresztül mint telepitvényes zsellérek nem élvezhették a független gazdák előnyeit, Kótaj község igyekező munkás zsellérei f. év tavaszán megszerezték maguknak a magyar földmives ember éltető erejét, az önálló, független gazdálkodást. Saját erejükből, jól megfontolt kiszámítás után a királytelki -szőlősi és sóskul-bokor-tanyasi szomszédjaik egyetértésével, örök áron, 25 évi előnyös törlesztésre megvették a kótaji határban levő s Kőrinendy Imre jogtanácsos ur tulajdonát képező 618 holdas úgynevezett „nyulasi* tagot s ma már vígan szántják a tavaszi vete- mények alá való földet, S ha megfontoljuk, hogy mennyi előítélet, bal felfogás eloszlatására, mennyi fáradozásra, buzdításra volt szükség, hogy ezen, az egyesek és a község jövőjére nagy horderejű vétel sikerüljön, nem csodálkozunk, ha .a község jegyzőjét, Kozák Mihály urat, ki a parczellákbani jeladás tervezője és éliető lelke volt, a vevő közönség méltán megérdemelt kitüntetésben részesítette. Hálájuk és elismerésük jeléül a jegyző ur iránt, .április hó 24-én a vevők egy értékes arany órár ral lepték meg, melyet a most már tagos birtokos gazdák élén, Feczenkó János kótaj-szőlőskerli lakos nyújtott át egyszerű, őszinte szavak kíséretében, melyre az elismerés e szép nyilvánulásával kitüntetett jegyző, meleghangú köszönetét mondott az uj gazdáknak, munkára, kitartásra ösztönözve őket. Nagy elismerés iljeli e mun- •kálalnál Kálnay Zoltán mérnök urat is, ki e tag feD mérésénél a beosztást a vevő közönség oly általános

tetszésére és igazságosan foganatosította, hogy arra az általánosan minta-gazdának ismert kótaji öreg birtokos, Takács János ur azt mondotta, hogy ,hol vette ez a fiatal mérnök azt a tapasztalatot, hogy ezt a vegyes földet úgy osztotta fel, amint a jó mészáros a font húst, hogy a jóhoz egy '-is gyengébbet is adott.“ — De legelőbben e birtok legközelebbi tulajdonosának, Kőrmendy Imre jogtanácsos urnák kell teljes elismeréssel adózni, mert az általa miuden tekintetben nemeslelküleg megadott feltételek, kedvezmények tették lehetővé ezen igyekező népnek, hogy önálló kisgazdák lehettek.

— Anyafetiiiyvvezctői kinevezések. A belügyminiszter a nyíregyházi anyakönyvi kerületbe Oberländer Zsigmond h. anyakönyvvezetőt anyakönyvvezetőnek, Almos Zoltánt h. anyakönyvvezetőnek nevezte ki.

— Az uj vasúti menetrend. A vármegye közigazgatási bizottságának múlt évi november havi ülésén vármegyénk főispánjának kezdeményezésére felirat intéz- tetett a kereskedelemügyi miniszterhez, a vasúti menetrend Nyíregyházát és a vármegye közönségét érdeklő megváltoztatása érdekében. A főispán ur Öméltósága akciójának meg lett a sikere; igazolják ezt a május 1 jére kiadott uj m. kir. államvasuti menetrendnek bennünket érdeklő következő változásai:

Adebreczen—biid-szent mihály-tiszalöki vonalon. Deb- reczen es Hajdú Nauás közűt mindkét irányban 1 — 1 uj vegyes vonat helyeztetik forgalomba. E vonat Deb- reczeuből d. e. 11 ó. 20 p.kor indul és H.-Nánásra

d. u. 1 óra 18 perczkor érkezik, az ellenkező irányban pédig Hajdú Nánásról d. u ló 30 p. kor indul és Debreczeube d. u. 3 ó. 30 p. kor érkezik.

Adebreczen—szerencsi és nyíregyháza—csap—ungvári vonalokon. A Debrecenből jelenleg este 8 ó. 10 p. kor Szerencsre induló személvonat már este 7 ó.-kor fog Debreczenből indulni és Szerencsre éjjel 10 ó. 30 p.-kor érkezik.

Az Ungvárról jelenleg d. u. 2 ó. 7 pkor Csapra érkező s az onnét Ungvárra d. u. 3 ó. 2 pkor visszainduló személyvonat a nyíregyháza csapi vonalrészre is

kiterjesztetik.

E vonat Nyíregyházáról d. u. 12 ó. 2 pkor indul és Csapra d. u. 2 ó 12 pkor érkezik, az ellenkező irányban pedig Csapról d. u. 3 ó. 2 pkor indul és Nyíregyházára d. u. 5 ó 23 pkor érkezik.

E vonatoknak forgalombahelyezése folytán a jelen leD Ungváriéi d. e. 8 ó. 36 pkor Nyíregyházára induló s a Nyíregyházáról Ungvárra este 7 ó. 30 pkór visszaérkező vegyes vonatok a nyíregyháza csapi vonalrészen beszüntettetDek.

— A karászi szocziállsták a törvényszék előtt.

A folyó évi január hó 30-dikan fenyegető magatartásuk s a hatósági intézkedések elleni engedetlenség miatt a csendőrség három kolompos szocziálistát a csendőrség Karászban letartóztatott, s bekísérte a kisvárdai járás- bírósághoz. Emiatt a község szocziálistái felzudultak s közös egyetértéssel elhatározták, hogy raboskodó társaikat erőszakkal is kifogják szabadítani. Tervük kivitele végett mintegy kétszázan különböző ütőeszközökkel látták el magukat, s egy csoportban bevonultak Kis-Várdába a járásbirórág helyisége elé. A vezérük felszólította Váy Péter járásbirót, hogy a három karászi elvtársukat bocsássa szabadon, a mit a járásbiró természetesen megtagadott, ellenben azonnal intézkedett a csendőrseg közbelépéséről. Míg a szocziálisták zajonglak, alkudoztak, és nagy hanggal fenyegetőztek, az alatt az idő alatt'a csendőrség megérkezett. A karhatalom láttára a bátor mentők szép csendesen kereket oldottak. A kir. törvényszék a végtárgyalást április 25-re tűzte ki, s arra .86 vádlottat s 57 tanút idézett meg. Ily népes bűnper tárgyalására a kir. törvényszék véglárgyaló terme alkalmatlan lévén, a törvényszéki elnök a vármegyeház nagy termét kérte el ez alkalomra az alispántól, aki azt készséggel engedle át. A biróság a monstruosus bünper végtárgyalására következőleg alakult meg. Elnök: Megyery Géza kir. törvényszéki elnök, szavazó birák: Mráz János és Szabó László törvényszéki bírók, jegyző: A inmer - mann Kálmán aljegyző. A vádhatóságot Seikszay Gfycjrau kir. alügyész képviselte. A vádlottak védőt ' alkalmazni nem kívántak. Öt napot vett igénybe a vádlottak és á beidézelt tanuk kihallgatása. Szikszay György kir. alügyész szombaton d. e. tartotta nagy.-zabásu vádbeszédét s a kir. törvényszék szombaton d. u. 5 órakor hir7 detle ki az Ítéletet, amely szerint gitaufert János, Lesku János és id. Kapi László vádlottakat hatóság el|ent erőszak bűntettéért egy évi és három hónapi, 8 vádlqttat 1—1 évi, 62 vádlottat 9—9 havi, és 2 vádlottat 6 — 6 havi börtönre és mindannyiokat 3 évi "hivatal vesztésre Ítélte, elmarasztalván őket egyetemlegesen a bizonyára pagyqn tetemes eljárási költségek megfizetésében is. A többi vádlptjakat a törvényszék felmentette, f^z jtélet indokolásából érdekesnek tartjuk feljegyezqi, fyqgy a törvényszék a vádlottak konok tagadását sem számítolta be súlyosbító körülménynek, azzal a ténynyel szemben, hogy ezek a szerencsétlen emberek lelketlen ámításnak és felbujtásnak az áldozatai.

— Gyászjelentések. pilisi és szilassi Pilisy^Jerne, férjezett turiki és komjatnai Thuránszky Lászlóq'é—férje és gyermekei László és Judith: pilisi és szilassi Ffilisy Sarolta férjezett dolhai és petrovai Eetroray Jánosáé — férje és gyermekei Nándor és Ilike; pilisi és szilassi Pilisy Nándor és neje borzovai és Téglássy Boró úgy a. magok, mint a nagyszámig rokonság nevében is, fájdalommal telt szivvel jelentik a forrón szeretett legjobb ápánalí,

apósnak, illetve nagyapának pilisi és szilassi F.ilisy Ferdinand a bodrogközi választó kertiét vqlt országgyűlési képviselőjének, az alsó-zemplénmegyei ref. egy ház világi tanácsbirájának életének 65-ik évében hosszú szenvedés után folyó hó 25-én reggel 5 órakor történt gyászos kimultát. A boldogultnak hűlt tef-eme) e hq 27-én délután 3 órakor fognak a ref. egyház szertartásai szerint az abauj-szántói sirkertben őrök nyugalomra tétetni. Abauj-Szántó 1898. április hó 2fi-én. §oba kj nem alvó emlékezet kisérje sírjába! — A pótolhatatlan veszteség felett érzett mély fájdalommal tudatjuk számos rokonok nevében is, hogy a felejthetetlen jó testvér Vitéz Gyula lórántházi volt ev. ref. lelkész és megye bizottsági tag élete 36. s közhasznú lelkeszi tevékenységének 10-ik évében f. hó 25-én éjjel 1 órakor hosszas szén-