Nyírvidék, 1898 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1898-04-17 / 16. szám

fr____________________________________________ na gyon jól tud használni. —* Göndör Sándor (Pelsőczy József) általában jó volt, bár h csárdái jelenetekor benne sokkal betyárabb magatartásu legényt óhajtott volna látni a közönség, dalai jóságát nagyban csökkentette éppen az estére történt rekedtsége. Még elismeréssel kell adózni Jóska béresnek (Fenyus Gábor) mulattató játé­káért. Feledi Gáspár gazdag falusi földmivelő (Kovács 'Béla), fia Lajos (Borsy Jenő), Csapó gazda és megyei : cs.endbiztos (Csorna Ferencz), Tarisznyásné (Kovács Teréz k. a.), Csapóné (Gaál Valéria k. a.), Sulyokné és Gonoszné (Oláh Mariska k. a.), egy öreg (Sárossy Miklós), Kónya kántor (Ilics János), Cserebogár Jóska szőlő­pásztor (Kócs Kálmán), Ctene czigány (Kovács Mihály), Ádus' czimbalmos (Szabó Bálint), Maklietes korcsmáros (Hagy Géza) szintén mind jók voltak. A kar-dalokra pedig azt kell mondanunk, hogy olyan jókat műkedvelőktől régen nem hallott a nagy-kállói közönség. — Az estén bevétel volt 125 fit 25 kr., kiadás 95 frt 25 kr., tiszta jövedelem volt tehát 30 frt, amelyből a játszók 20 Irtot az önkéntes tűzoltó testület javára, 10 forintot pedig a „Műkedvelő társulat“ pénztára javára ajándékoztak. Az előadás után táncz következett. A mulatság kivilágos- kiviradtig tartott. — Népgyülés a külön vámterület mellett. Mint értesülünk, a helybeli 48-as függetlenségi párt e hó 24-ére nagy népgyűlést fog összehívni, az önálló vám­terület kívánságának manifesztálása érdekében. Értesülé­sünk szerint az orsz. gyűlési függetlenségi pariból 14 képviselő fog megjelenni. — Gyümölcs piaez Nyíregyházán. Lapunk más helyén egész terjedelmében közöljük azt a memorandu­mot, melyet Hoffmann Mihály helybeli kereskedő nyúj­tott be Nyíregyháza város polgármesteréhez, a Nyíregy­házán létesítendő gyümölcs piaez kérdésében. E bead­' vány folytán Bencs László polgármester a következő meghívót bocsátotta ki: „Most midőn a gazdálkodásnak okszerű, fejlesztése, jövedelmezőbbé tétele egyik fő-közös feladatunkat képezi, saját jól felfogott érdekünkben a gyümölcstermelés jejlesztését, lehető értékesítését szem­eiül tévesztenünk nem szabad. — Bebizonyított igazság ugyanis, hogy a nemesitett gyümölcs termelése, egyik 'jövedelmező ágát képezi a közterhekkel bajlódó gazdál­kodásnak. Ha tehát eme közgazdaságilag kiváló fonlos- ' ságu, jövedelmező gazdasági ágát fejleszteni kívánjuk, ' oda kell törekednünk, hogy a termelt — s a gyümölcs- 'fatenyésztés felkarolásából következtetve, még sokkal na­gyobb mértékben termelendő gyümölcsöt megfelelő ár­ban hozhassunk forgalomba. Városunk és megyénk terü­letén a gyümölcsfa termelés és nemesítés szép fejlődésre enged következtetni, mely mindig nagyobb arányokat fog {Slteni, ha gyümölcsünk kereslet ér kivitel tárgyát képezi. Hogy a keresletét és kivitelt biztosítsuk, szükséges kel­lően berendezett gyümölcs-piaczot létesíteni, a hova a városunk és megyénkbeii termelő biztos eladás tuda­tában szállítsa gyümölcsét és a közelből-lávolból jövő gyümölcskereskedők megtalálhassák általuk forgalomba hozni szándékolt gyümölcsöt. Városunk és megyénk közönségének jól felfogott érdekében kívánatos, hogy ‘Nyíregyházán, a megye székhelyén, a vásári és vasúti központon megfelelő berendezésű,, a gyümölcskereskedés es a termelők, érdekeinek lehelőségig megfelelő gyümölcs- piacz rende-ktessék be. Eme közgazdaságilag kiváló fon­tosságú czél megvalósításának megbeszélése tekintetéből, folyó évi április hó 16-án, délután 3 órára, a városháza tanácstermében értekezletet hívok össze. Midőn ezt jelzem 'tisztelettel felkérem a tisztelt czimet, hogy az' említett értekezleten megjelenni, megjelenése és ebbeli tapaszta­latainak közlése által eme fontos közgazdasági ügyet váro­sunk és a megyei'lakosság közös érdekében támogatni szí­veskedjék.“ Az értekezletet a mondott időben a városháza kis­termében tartották meg,Májerszky Béla főjegyző elnöklete alatt. Részt vett az értekezleten Ponyrácz Jenő gróf, a Várni. gázd. egyesület elnöke és az. egyesület több tagja is. Az értekezlet hosszabb eszmecsere után, melyben 'ponyrácz Jenő gróf,' Hoffmann Mihály, Mézey Pál, Bleuer 'lyijos,- Kiár Gusztáv, dr. Hoffmann Mór, Sexly Gyula s az elnök vettek részt, abban állapodott meg, hogy legelső sorban is a városi tanács kéressék fel, miszerint 'hárítsa el a Nyíregyházán alakulandó gyüinölcs-piacz egyik legfőbb akadályát, tudniillik azt az intézkedést szüntesse meg a kiviteli gyümölcs fajokra nézve, a mely szerint most d. e. 9 óráig a termelők piaczra hozott áruikat az iimét eladóknak el nem adhatják. Felkéri továbbá az értekezlet a tanácsot, hogy a város egy tisztviselőjét, a már megállapodott gyümölcs-piucz.okkal biró városokba, ez intézmény tanulmányozása czéljából küldje ki és végre, hogy a város e nagyfontosságu ügy előmozdítását, a gazd. egyesülettel karöltve, erkölcsi és anyagi támogatásában részesítse. ’ — Nyíregyháza — Nagybányán. Nyíregyháza város két kiváló szülötte szerzett igazán művészi élve zetet Nagybánya város közönségének. Az egyik Risz- dorfer Erzsiké kisasszony, a kiváló zongora művésznő, néh. Riszdorfer János leánya. A nagybányaiak tomboló tetszéssel fogadták az ifjú művésznő játékát, — aki Mozart-darabokat játszott bravúros virtuozitással. — A művésznőt, aki sarkig érő barna hajával mindenütt feltűnést kelt, virágokkal halmozták el tisztelői. A hangversenyen közreműködött még ifj. Krúdy Gyula fővárosi tárczairó, aki egy bájos, szomorú novelláját olvasta fel óriási tetszés mellett. A nagybányai hölgyek rokonszenves fogadtatással tüntették ki Krndyt. — Nagybánya város művésztársadalmából szerepelt a hang­versenyen Révész János és bájos felesége, ki zongorán kisérte férje énekét. Révész brilliánsul előadott dalaival aratott óriási sikert. — Halálozások. A husvét ünnepe két helybeli élőkelő család tagjait borította gyászba. Április 10-én este 11 órakor Szeszich Lajosai sz. Juhász Emma úrnő, Szeszich Lajosnak, a Nyirvizszabályozó társulat (igazgató mérnökének neje, 11-én a reggeli órákban pedig Szv. Nádosy Lajosné úrnő hunyt el. Temetésük kedden délután ment végbe nagy és általános részvét mellett. A két gyászesétről a következő gyászjelentések adat­tak ki: — Szeszich Lajos saját és gyermekei: Béla, Ida, Gyula, Elek és Emma, valamint a rokonság nevében is szomorodott szívvel jelenti felejthetetlen jó feleség, a gyengéden szeretett anya és jó rokonnak Szeszich Lajosné szül. Juhász Emmának folyó 1S98. évi április hó „N Y f R. V I D É K“ 10-én esteli 11 órakor, életének Gl-ik, boldog házas­ságának 30-ik évében, rövid szenvedés után történt gyászos elhunyták A megboldogult hült tetemei folyó évi április hó 12-én d. u. 5 órakor lógnak az ág. ev. egyház szertartása szerint a debreczeni-utczai halottas házból a vasút melletti temetőbe örök nyugalomra tétetni. Nyíregyháza, 1898. ápril 11. Áldás és béke po­raira!— Nádosy Dezső, Emil feleségével: Algay Laurával, Blanka férjével Dr. Hubay Pállal és gyermekével Balázs és Pálmával, Szeréna férjével Máthé György és gyer­mekei Dezső, Edith, Gyuri, Lajos és Szerénával, Erzsé­bet, Márkus Károly leányával Irénkével. továbbá testvé­rei Marsalkó Károly, Gusztáv, Vilma özv. Járossy Gusztáv- né, Géza, Irma és Emma a többi rokonok nevében is szomorodott szívvel ^tudatják a legjobb anya, nagy­anya, anyós, testvér és rokon Özv. Nádosy Lajosné szül. Marsalkó Karolinának élete 60-adik évében, hosz- szas szenvedés után 1898. -április 11-én reggeli 5 óra­kor bekövetkezett gyászos elhunyták A megboldogult földi maradványai folyó április 12-én délután 3 órakor fognak Körte-utczai 12. sz. házából a róni. kath. egyház szertartása szerint a morgói temetőbe örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szentmise áldozat folyó április hó 13-ik napján délelőtt 10 órakor fog a helybeli róm. kath. templomban az egek Urának bemutattatni. Nyíregy­házán, 1898. évi április hó 11-én. Áldott legyen emléke! — Villámcsapás. Husvét vasárnapján délután Nyíregyháza és határa felett elvonult és többször meg­ismétlődő vihar ember áldozatot is követelt. — Egy villám lesújtott a Sallay András butyka-pusztai tanya­épületébe s magát Sallayt agyonsujtotta. Mellette álló feleségének az ijjedtségen kívül egyéb baja nem tör­tént, a villám azonban felgyújtotta az épületet is s az egészen leégett. — Tilos a munkásokat korcsmában fizetni ki. A belügyminiszter kimondta, hogy kihágást követ el es 100 írtig büntetendő az az italmérő, aki tűri, hogy üz­leti vagy bárminemű helyisége, beleértve udvarát is, a munkások bérének kifizetési helyéül igénybe vétessék. — Nyilvános nyugtázás és hálás köszönet. E lapok múlt számában hasonló czimen közzétett kimutatás pótlásául még a következő adományokat nyugtázzuk: Szikszay Pál 3 frt, Márkus Károly 2 frt, Krizán Mihály 5 frt, Rozgonyi József 1 frt, Móga Mi- hályné 1 frt, Szalóczi Gábor 50 kr, és Déry Dánielné (múltkor tévesen közöltetett) 25 frt. Fogadják mindnyá­jan az ev. ref. egyház háláját és mély köszönetét. Nyíregyházán, 1898. április 13. Az ev. ref. egyház elnöksége. — Nyugtázás. Au. káliói iparos ifjúság folyó hó 11-én műkedvelői előadást tartott, melynek tiszta jövedelmét nagyrészt tűzoltó egyletünknek szánta. Az ebből kifo­lyólag kezünkhez juttatott 20 irtot nevezett ifjúságnak őszintén megköszöni, a nagykállói önkéntes tűzoltó egylet. — A leszúrt virslis. A „Szabolcsvezér“-h,ez czimzett sörcsarnokban, mint azt an iák idején megirluk, Fried Samu p:k legény zsebbili bicskájával leszúrta Grósz Antal virslist. Ez ügyben a kir törvényszék e héten tartotta meg a végtárgyalást és Fried Samut 4 évi fegyházra Ítélte. — Előmunkálati engedély. A kereskedelem­ügyi miniszter Vidovich Menyhért nyug. m. kir. honvéd ezredes debreczeni lakosnak a magy. kir. államvasutak Nyíregyháza állomásától Levelek, Nyir-Bakta, Vaja, Muda és Vitka irányában Vásáros- Naményig vezetendő szabvá­nyos nyomtávú, gozmozdonyu, helyi érdekű vasút vo­nalra az előmunkálati engedélyt egy évre megadta. — A gyilkos dézsa. Nigy-Klllóban husvét má­sodnapján ürömmel játszadozott Varga Audrás másfél éves kis leánykája. Játszás közben valahogy a konyhá­ban lévő vizes dézsához jutott, mely félig volt vízzel, s abba beleesett. Mire szülei észrevették, már halva volt. — Államsegély az iparos tanoncz-iskolánah. A közoktatásügyi miniszter a nyíregyházi iparos-tanoncz iskola részére az 1897/98-ik tanévre 700 frt államsegélyt engedélyezett és utalványozott ki a nyíregyházi kir. adó­hivatalnál. — Eljegyzés. Szabó Antal, a nagykállói ev. ref. egyház fiatal tanítója, f. hó 12-én eljegyezte Pelsőczy József földbirtokos kedves leányát, Júlia kisasszonyt. — Az uj lcvélbélyegck. Nemsosára uj levéibé- lyegek kerülnek forgalomba. A kereskedelmi minisz­térium abból az alkalomból, hogy a koronaértékek életbe léptek, uj postabélyegre hirdetett pályázatot. A pályázati fölhívásban azt hangsúlyozta különösen a mi­niszter, hogy az uj postabélyegek rajzában oly művészi sajátság nyilvánuljon meg, a melyekről a magyar kép­zőművészet fejlettségi fokára a pastajegyek világfor­galmában is kedvező következtetéseket lehessen levonni. Érre a pályázati-', melynek határideje márczius 15-én járt le, 56 pályázótól 166 rajz érkezett be. Háry Gyula uégy rajza elkésve érkezvén, nem vétetett figyelembe. A kiküldött zsűri márczim 30-án döutött a pályamun­kák sorsa fölött és megjelölte a jutalmazandó rajzokat, de határozatát eddig nem hirdette ki, mert a végérvé­nyes döntés jogát a kereskedelmi minisztérium magá­nak tartotta fönn. Az pedig eddig nem tudatta még elhatározását a zsűrivel. — A döntés azonban minden perezben várható és igy, hogy milyen lesz jövendőben a magyar postaforgalom bélyege, legkésőbb egy hét alatt tudhatjuk meg. A pályázatra beérkezett 166 bé­lyeg mintarajz április 3-ika óta az országos iparművé­szeti muzeumbau vau kiállítva. Sjk nézője van ennek az érdekes csoportnak, melyben mindenki vágyódva keresi, hogy melyik is lesz ezek közül a magyar posta­forgalom jövendő bélyege. — A rajzok mindegyikének meg van az a nagyon és helyes közös vonása, hogy azok mindegyikét Szent István koronája ékesíti. — Helyreigazítás. A nőegylet által f. hó 17 én rendezendő baugverseuy mű<orába hiba csúszott be, ■ ugyanis a 2. programmpont gyanánt szereplő Guttmann Sándorba, a progiammbau felsorolt zenedarabokat nem maga, hanem Ungerleider Fanny kisasszonynyal együtt uégy kézre fogjak előadni. Az elnökség. — Gazdasági tudósitó.. A földmivelésügyi minisz­ter Kiár Sándor simapusztai nagybérlőt Nyíregyháza város területére az állandó gazdasági tudósítói tiszttel megbízta. — Eljegyzés. Bodnár Géza (Budapest) a Magyar Agx'ár és Járadekbank r. t. tisztviselője és lapunknak munkatársa f. hú 10 én jegyet váltott Debreczenben dr. Rotschnek V. Emil takarékpénztári igazgató leányával, Róza kisasszonnyal. — Kisgazdák tanulmányútja. A földmivelési miniszter intézkedést tett, hogy a falusi kisgazdák 0b gazdakörök a vármegyei gazdasági egyesületek által szervezeti kisebb csoportokban meglátogathassák a vi­dékükhöz legközelebb eső állami ménesbirtokot. A ki­ránduló csoportokat a megyei gazdasági egyesület szer­vezi, a meglátogatni kívánt méuesbirtok igazgatóságá­nak (Mezőhegyes, Kisbér, Bábolna, Fogaras) a kirán­dulást és a résztvevők számát is bejelenti és ha a mé­uesbirtok részéről nincs akadály, a kirándulás napja megjelöltetett, a csoportot útnak indítja. Az útiköltsé­geket ugyancsak a gazdasági egyesület előlegezi és a földmivelésügyi miniszter megtéríti, ellátást pedig díj­talanul kapnak a kirándulók a méuesbirtokon. — A burgonyának egy veszedelmes betegsége. A burgonya termelőket utóbbi években óriási csapás erte, akkor, mikor a burgonyának veszedelmes beteg­sége, a burgonya vész fellépett. S e betegség nemhogy szünőben volna, de folytonosan terjed, ugyannyira, hogy egyes vidékeken a burgonya termelés már-már nem fizeti ki magát, s annak termelésével fel kell hagyni. Olt van Sáros-, Szepes , L-ptó-, Árva, Abauj-, Gömör- megyék, ahol ezideig a burgonya kepezte a legfontosabb termelési ágat, s ahol a burgonya termelésével mind­inkább kezdenek felhagyni mert annak termelése ma már absolut nem fizeti ki magát. Pedig hát ezzel a betegséggel szemben is lehet sikeresen védekezni, s kevés pénzáldozat, no meg egy kis utánjárás és fáradt­sággal biztosan védekezhetünk a burgonya vésszel szem­ben. A burgonyavész, tudományos nyelven Peronospora infestens, egy penész gomba, mely a burgonya levél sejtjei között vékony fonalak alakjában nő s attól a növény tápláló anyagát nagy mennyiségben vonja el; nagyon természetes, hogy ezáltal az egész növény szen­ved, s különösen a burgonya gumők fejlődése zavartatife, megfosztván azokat tápszereiktől, s a tápszereiket rész­ben gyűjtő levélzettől, aminek következménye, hogy a gumúk elpusztulnak, elrothadnak. Fel lehet ismerni e betegséget arról, hogy a levelek szélein barnás, majd később fekete színű foltok keletkeznek, melyek hamvas szürkés anyaggal vannak bevonva. Ha megakarjuk előzni e betegség fellépését, már május hó elején hozzá kell fognunk a védekezéshez, mely rézgálicz oldattali permetezésből áll. Erre a czélra bármely szőlőpermetező készülék használható, külön eszköz beszerzése tehát e czélra nem szükséges. A használandó folyadék oly­módon készül, hogy minden 100 liter vízhez 1 1/2 kg. rézgáliczot s ugyanannyi meszet adunk s használat előtt a folyadékot jól felkeverjük. Ezen folyadékból 140—160 lit. szükségeltetik egyszeri fecskendezésül kát. holdanként. Nem elegendő gzonban csupán egyszpr permetezni, hanem egy hó múltával az első permetezés után ismételjük az eljárást, Bőt ha nagyon nedves idő jár a második permetezés után két három héttel harmad­szor is permetezünk. — Képzelt királyok. Rigény két kötetben, irta Kupa Árpád. Nagy bátorság és erő kell hozzá, hogy ha mai nap, a rövid lélegzetű elbeszélések és a napi sajtó mindeut elnyelő tárczáb korában, valaki egy két kötetes történelmi regény megírására vállalkozzék. Kupa legényének tárgyát a leghálásabb, regőnytárgyakban leggazdagabb, történelmünknek legfényesebb idejéből meríti: a Rtkóczi fölkelés, az első magyar szabadság­harca idejéből. Az erős faj és hazaszeretet, mely az egész regényen átvonul, nem mesterkélt, nem csinált dolog; az oly önkőnytelenül fakadt a szive mélyéből, mint a hogy a vadvirág nő az erdőben. Ott, a hol az öreg Sie Lőriucz, a Szabad Földek vajdája fölkelésre buzdítja az elárult, földult főiégetett Kunságot s. a hol a magyar föld népéről beszél, a kik a szabad hazáért, az Istenért, a hazáért és a.szabadságért akarnak küzdeni, ott igazi költői lendülettel szárnyal föl az iró. Egyáltalán ez a része a regénynek, lehet mondani, művészettel van megírva, a föld égésének leirása, s az öreg vajda lelkiálla­potának festése megkapóan szép. Sie Lőrincz, a kun­sági vajda, különben is legsikerültebb alakja a regény­nek, az öreg Korn bácsival, a bécsi fogadóssal együtt, mig a főalakok, Beregi Miklős és Mózes atya, túlságo­san erős, markáns vonásokkbl vannak festve; olyanok mint egy egy olajfestmény közelről, melyet tulajdonkő- pen távolról kellene nézni. — A „Magyar Könyvtáriból, melynek sárga- füzeteit immár az egész országban ismerik, és ' kedve­lik, ismét öt szám jelent meg, ezek is, mint az eddL giek, érdekesek és értékesek. A 33. sz. Bourget három kitűnő elbeszélését tartalmazza, a kiváló francia lró legjobb gyűjteményéből, a „Recommencements“ ez. kö­tetből. A fordítás Hevesi Sándor tollat dicséri. A 34. számmal uj téren mozognak a Könyvtár kiadói: a jelenkori magyar lira egyik legkiválób képviselőjének, S/.abolcska Mihálynak válogatott verseit adják tizenöt krajcárért. Modern költő munkáit még ily olcsón nem árusították magyar könyvpiaczon. A 35, sz. TurgenyeV egyik leghíresebb munkáját közli; „Az ötödik kerék“' czimű megragadó novellát, melyet Sz. Nogál Janka ültetett át a válallat számára. A következő 36. sz. a magyar szónoklat egyik legszebb és egyúttal történel­mi szempontból is legfontosabb remekét közli; azt a beszédet, melyet Kossuth Lajos 1848. julius 11-én tar­tott haderő megajánlása ügyében s melynek hatása oly óriási volt. Végre a 37. számban a tudomány egyik legkedveltebb népszerűsítője, Flammarion Camille jele­nik meg magyarúl; „Csillagos esték“ cimmel néhány rendkívül érdekes astronomiai cikkét fordította le az erre annyira hivatott Tóth Béla. Valóban ez' az •üt füzet újra bizonyltja, hogy a kiadók nem puszta frázissal élnek,ha azt Írják, hogy vállalatukat, minden magyar házban örömmel fogják látni ős ki fogják szo­rítani a vele hasonló német vállalatokat melyek ma is miliő jyi píldányszámban terjednek el Magyarországán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom