Nyírvidék, 1897 (18. évfolyam, 27-52. szám)

1897-09-05 / 36. szám

„IN T í K V I D É K.« Észrevételeimet a következő pontokban összegezem 1. A gyakorlati közigazgatás megköveteli az abban közreműködő tényezők érintkezését 2. Szabályrendeleti, és ügyviteli tervezetek a községi és járási közigazgatási közegek meghallgatásával készitendők. 3. A törvényhatóságok, a gyakorlati alkalmazásnál czélszerütlennek, fölöslegesnek, vagy körülményeink között végrehajthatlannak bizonyult törvéuy szakaszok módosítása iránt kérvényezzenek az országgyűléshez s ebből folyólag: 4. Az alsóbbfoku közigazgatási faktoroknak, vagy bárki másuak, a közigazgatás javítását czélzó javaslatai, avagy eszméi a törvényhatóság által komoly figyelemben réázesitendők. Ezek volnának észrevételeim a múltra és a jelenre nézve. — Hogy mit hoz a jövő. az — természetesen •— még ennek a titka. De hogy ezen észrevételeim aktualisak lesznek a — sokak által várva várt — jövőben is, arról meg lehet győződve mindenki, aki a készülő közigazgatási reformtervezetre vonatkozó s itt-ott nyilvánuló jeleket figyelemmel kiséri. Egy dolog bizonyosnak látszik és ez az: hogy a Hieronimy reform-tervezetét nagyjából átveszik az újba. Ez pedig eléggé bő tért hagy a vármegyék urainak, hogy azon belől — a fentiek megszivlelésével — áldásosán működjenek. Még egy utolsó megjegyzésem vau, mielőtt czikkemet befejezném, és ez az: hogy vármegyénk jelenlegi alispánja, a helyzet felismerésével, az itt előadottakat már eleve is magáévá tette az által, hogy el nem zárkózva az alulról jövő vélemény nyilvánítások elől, nem tartotta méltóságán alólinak az általa megtartott néhány értekezletre egy pár községi jegyzőt is meghívni. Moravek Gusztáv. Küzdelem a diphterii ellen. A .Nyirvidék" megemlékezett már arról az akció ról, melyet dr. Jósa András vármegyei főorvos a d pbté ria ellen való védekezés tekintetében a vármegye köz igazgatási bizottságában kezdeményezett. A közigazgatási bizottság teljesen magáévá tévén dr. Jósa András főorvosnak ez irányban tett s lapunkban már közölt előterjesztését, a vármegye közgyűléséhez tette át az ügyet. A közgyűlés felirat intézését határozta el a belügyminiszterhez, melynek Sipos Béla tb. főjegyző által kidolgozott szövegét a következőkben közöljük: Nagyméltóságú m. kir. Belügyminiszter úr! A mai napon tartott rendkívüli közgyűlésünkben vármegyénk főorvosának a diphteritis elleni vádoltátok eredményére ós a szérum oltás körül jövőben köve tendő eljárásra, s teen ő intézkedésekre vonatkozólag a vármegye közigazgatási bizottságához beadott, — s ez által 1202—1232 f. 97. Kb. számú határozattal hozzánk pártolólag áttett előterjesztését, — s a vármegyei egészségügyi bizottságnak ezen előterjesztésre vonatkozó javaslatát tüzetes és beható tárgyalás alá vévén: 307/97. Bgy. szám alatt hozott határozatunkból kifolyólag tiszteletteljesen azon kérelemmel járulunk Nagyméltóságodhoz, uogy az államilag termelendő gyógyszerumnak kellő időben és kellő mennyiségben a vármegyék részére, — tekintet nélkül a betegek vagyoni állására, — teljesen díjtalanul leendő kiszolgáltaHát mibe kerül a Kossuth Lajos u'cza kiszélesítése, meghosszabbítása? hány millióba! Vagy hány millióba került az új Ferencz József hld, amit neki irányítottak az üres, lakatlan Gellérthegy szikláinak! *) Vagy szükségesebb, fontosabb a magyarnak egy utcza vagy egy hid, mint a jövendő nemzedékek helyes nevelése? Erre nem is válaszolok. Csak annyit jegyzek meg illő alázattal: .vigyázzunk jól mi magyarok, nehogy igy folytatva, utczára — hidra kerüljünk, abban a legalázatosabb alakban, a kinek a ueve kéregető koldus." Vidéki egyetemre kell vinni a legjelesebb tanerő ket. Hadd vonzzák oda az ifjúságot. Egészséges helyre tegyék az egyetemeket a provinczián. Budapest a nagyvárosok között is egyike a legegészsógetelenebbeknek. Tudja mindenki a statisztikából. Aggályokat hallottam ugyan már az iránt is felmerülni, hogy Budapestet illetőleg sok adat szep

;tve volna. Higyjük boldogan, hogy uincs, és ne gondoljunk a választói lisztákra. Azonban ne botráukozzanak meg, kérem szépen, hogy ily „Tamás" módon beszélgetek. De ahol történhetik visszaélés választói lisz.ákkal, melyeket bárki ellenőrizhet, melyeken mindenkinek rajta a szeme, melyeknek óriási a politikai hordereje, ott bizony nem is mehetne nagy bűn számba, ha néhány száraz statisztikai dátumot — természetesen magasabb állami okokból — a zsebünkbe hazudnánk. Jó magyar városba kell vinni az egyetemet. Lehetne bátran alapítani egy uj egyetemi várost is egészséges, jó int.ernátusokkal. Talán ez lenne még a legmegfelelőbb. *) Balra a hídtól a »ma< puszta, vadvues — Llgymányos, a megbukott Konstantinápolyijai. tása; — a praeventiv oltásoknak a diphteriával megtámadott családokban, a 14 éves korig kötelező elrendelése ; — az oltást teljesítő orvosoknak az idézett határozatunkban megjelölt arányban az államkincstár ré széről eszközleudő külön díjazása, s végül a diphteritis elleni, vagy praeventiv oltásokról az egészségügyi bizottság véleményéhez képest — törzskönyvek vezetésének elrendelése iránt, s lehetőleg mielőbb intézkedui méltóztassék. Köztudomásu dolog ugyanis, hogy a diphteritis volt az összes heveny fertőző betegségek között a legutóbbi időkig az, — mely a legtöbb áldozatot szedte; s köztudomásu tény, hogy a diphteria által követelt ember áldozat nem csak az egyes családokra, de legfőkép az államra is oly veszteség volt: melyet elhárítani első sorban az állam kötelessége. Az emberi élet megtartása reánk különösen nagy fontossággal bír; nemcsak magyar nemzeti, de az önálló államiság bíítositásáuak szempontjából is; mert hiszen a többi művelt európai nemzetekhez viszonyított maroknyi magyar nép, s a magyar önálló állam fenntartásának első alap elve az általános egészségügynek oly magas színvonalra való emelésének kell lenuie, melynek birtokában nem csak szaporodási feltételeinket biztosithatjuk, hanem tett erős és munkabíró nemzedéket nevelhetüuk az állam, a nemzet számára, s ez által biztosithatjuk ezen ezer éven át hányatott, de diCíőséggel fenu maradt magyar nemzetnek, s magyar államnak még további évezredeken való fennmaradását. Az állampolgárok életének biztosítása és munkabíró nemzedéknek az állam részére való nevelése még ezenkívül nemzetgazdasági érdek is, s ezt a humanitás magasztos fogalmai is követelik. A vármegye egészségügyi bizottsága ezen alap elveket javaslatábau igen szépen kifejté ; s tényleg lehet-é az egyeseknek, a társadalomnak, s az államnak magasztosabb törekvése, mintáz oly számtalan veszélyekkel küzdő, de azér: a legnyomorultabb egyén előtt is legnagyobb becscsel bíró emberi egészséguek sajat embertársai, saját honpolgárai részére való biztosítása, s a mulandó emberi élet határáuak, minden az embernek megadott képesség felh isználásával, lehető legtovább való kiterjesztése. Ezen szempontok által vez Teltetve, hogyne ragadna meg az emberi véges elme ós erő, miut a viz beu fuldtkló, minden eszközt, mely az adott viszonyok között az egészség, az élet lehető feuutartására szolgál; — hogy ne ragaduáuk meg mi, kiknek ez az emberi törvények által elébünk tűzött feladataink és kötelességeink között legmagasztosabb. Mi előttünk csak két vármegyének adataijfeküsznek a diphteritis elleni védoltás eredmenyóról, mégis meg vagyunk győződve teljes mérvben arról, hogy ma a serum oltás a jelzett betegség ellen a legfontosabb, s ugy szólván egyedüli védeszköz; s meuynyivel jobban meg kell győződve lenni tehát erről Nagy méltóságodnak kinek erre vonatkozólag az egész országban szerzett adatok vannak birtokában. A midőn tehát erről meggyőződ'ünk, önként folyik meggyőződésünkből azon törekvés és kötelesség is, hogy a serum oltást minél szélesebb körre kiterjesszük ha'ályosabbá tegyük, s az ennek útjában állóa-adályo kat minden lehető, s rendelkezésünkre álló eszközökkel elhárítsuk. Nagyon jól tudjuk mi azt, hogy az úttörőnek fel adata igen nehéz, nagyon jól tudjuk mi azt, hogy a lábuuk előtt heveró sziklák elhárítása nagy nehézségek kel jiSr, de megpróbáljuk azok eltávolítását meggyőződésünknek, s a jó és nemes iránt buzgólkodó szivünk bői eredő indokokuik felhasználásával. A magyar nép, annak nemcsak köznépnek nevezett része, de még az u. u. középosztály is az egészségügyi ismereteknek, — sajnos! — még ma sincs annyira birtokában, hog} magának, vagy családtagjának megbetegedése esetén orvoshoz fordulna, vagy pláne egészségének helyreállítása végett gyógyszert venue igénybe. Ma még Magyarországban a házi szerek a gyógyítás terén nagy szerepet játszanak, s nagy szerepet játszanak a kuruzslók, — s magukat művelt Azok a kevéssé irigylendő ifjak, ki k egyetemi éveik alatt irodákban kénytelenek dolgozni' hogy magukat fentarthjssák, azt hiszem, továbbra is Pesten maradnak. Róluk keveset szólhatok. A lét feutartással kell küzdeuiök ádáz módou, szüntelen. A közügyekre uézve ők jobbára elvesztek, saját bajaikkal foglalkozuak a férti-korban is. Kemény iskolán mennek keresztül. Sok tévesztett existeuczia, szellemi proletár inneu kerül ki. Az egyetem némely karai valóban tul vannak tömve. Pedig egy jó iparos, kézműves, földműves tizedrésznyi tanulással biztosabb, egészségesebb, boldogabb, függetlenebb létet teremthet magának, mint teszem egy szegény ügyvédbojtár.*) Productivabb polgárai az államnak is nemzet gazdaságilag. M rt sok ügyvéded kívánni annyi, mint sok pert óhajtani. Erre pedig csak nem vágyódik semmi okos ember. Túltermeléssel állunk szemben a humános pályákon, ezért oly nehéz rajtuk a megélhetés. De hát nálunk „divat", ez a ni-.us, „sic fata tulerunt"! Odáig megy ez, hogy náluuk, azt kell hinnem, fajunk nemzeti iedáji, a modern nemzeti epos hőse: a uagy szónok, a nagy politikus. Nem ugy mint az angoloknál Nelson, az olaszoknál Garibaldi, az orosznál Suvarow, a lengyelnél Kosciusko. Nálunk nincs érzék a valódi hős, a katona iránt. Nem vagyunk katonák. Szomorú, hogy igy van. És a mig nem leszünk, „nem is vagyunk teljes nemzet." *) Angliában ninc3 az a szellemi munkás, nincs az a »cterk«, aki testét ne ápolná naponta pír órai mojgissal, aki valami sportot ne Uzue Ezért kedvelik irodákban az idegent, különösen a németet, a ki becsületesen elül egész nap, dolgozik szüntelen és korán tönkre teszi egész szervezetét, — jó cantiuentalia módon. egyéneknek tartó egyének nem restellik bevallani a házi szerek használatát, kuruzslók igénybe vételét, de sőt ezeknek propagandát is csinálni igyekeznek. — A kuruzsló előttünk még a místicismus ködébe van burkolva, ki szerintök, minden orvosi tudományt nélkülözve, egyedül az Isten által adott képességgel küzd az emberi betegségek ellep. A kuruzsló és hiziszerek igénybe vételét elősegíti még az is, hogy a kuruzsló reudszerint olcsón előállítható, házi szereket ajánl, vagy rendel, s a legtöbb ember még a közép osztályban is, részben fösvénységből, részben mert az általa ismert szerekben jobban bizik, — a gyógytárak segélyét még orvos felkeresése esetén sem veszi igéuybe. Hogy lehessen tehát a jelenlegi viszonyok közölt a gyógyszerum oltásnak gyors elterjedését biztosítani? hogy lehessen akkor, a midőn egy lakosság legnagyobb része eiőtt teljesen ismeretleu, s még a mellett oly gyógyeljárásról is van szó, — a melynél nemcsak az orvos működése, de maga a felhasználandó anyag is pénzbe kerül; — akkor a midőn az orvos- zer isme retlensége folytán a lakosság előtt még felelmességgel is bir. Ezen akadály leküzdésére első eszköz, a mint kérelmünkbeu kifejeztük, a gyógyszerumnak mindenki részére való teljesen ingyenes kiszolgáltatása; második eszköz a védoltast teljesítő orvosoknak az állam részéről való külöudijjazása. A szerumuak ingyen való kiszolgáltatása, mint azt az egészségügyi bizottság, de mi is a fentiekben kifejeztük, első sorban állami érdek, mely az államnak sokszorosan visszaadja mindazon kiadásokat, melybe az előállítás került; de nézetünk szerint ezen tekinteteknek a nagy fontosságú egészségügyi szempontok mellett figyelembe sem szabad jőnniök, csupán azou feltétlenül kétségtelen eredménynek, bogy * szerűm ingyen való kiszolgáltatása, által az orvosszerekért pénzt kiadni nem hajlandó lakosságnak, a szerűm alkalmazásának elterjedését gátló ellenkezést meggyöngítjük, s az alkalmazás szélesebb körre való kiterjesztese által mindig több több egyént leendünk képesek megtartani a társadalomnak, az államnak. De ha tekintetbe vesszük azt is, hogy a szerűm előállítására az egészségügyi bizottság javaslata szerint csa^ igen csekély értékű oly ló állomány szükséges, mely alkati betegségben nem szenved, s hogy az előáll itási költségeknek legnagyobb részét mindenesetre ezen magában sem nagy értéket képviselő anyagnak beszerzése képezi; — ha tekintetbe vesszük továbbá, hogy a szérum oltásnak hova tovább szélesebb körre való kiterjesztése által a diphteritis esetek száma nemc-ak csökkeni, de hihetőleg rövid idő alatt a minimumra redukálódni fog, — s igy az állam kiadása is ezen czimen hova tovább kevesebb leeud; — s ha végül nem hagjjuk figyelmen kívül azt sem, hogy a kezelésre nézve az egészségügyi bizottság által javasolt eljárás mellett a szerűm kiszolgáltatása több.-zörös ellenőrzés alá fog esni, s igy visszaélés teljesen kizárva leend: — nem hihetjük hogy á szérumnak ingyenes kiszolgáltatását bármely nyomós indok gátolhatná. A második akadály a fentiek szerint a szerűm alkalmazásának elterjedésénél a lakosság egészségügyi ismereteinek hiányában keresendő, s ezeu akadály elhárítására egyedül az orvosi kar képes és hivatott. Hogy az orvosi kar az, mely a legmagasztosabb feladatok megoldására van hivatva, — ketségtelen; — de ezen magasztos hivatás teljesítésének légköréből sokszor le kell szálluiok a megélhetéssel való földi küzdelem sarába. Hogy lehessen tehát várni ezfcn orvosi kartól, melynek legnagyobb része az öufenutartás fáradságos munkájában kimerülve van, mely elótt áz elveszett idő szintén értékkel bir, hogy minden viszonszolgálat nélkül, egy uj gyógymód életbe léptetése körül missiót teljesítsen. A keresztyén vallás, a lélek ezen felséges eszményének terjesztése közzül nemzetek és nemzetek milliókat áldoztak és áldoznak: s igaz, hogy a költó szavai szerint az állam alapja a tiszta erkölcs, mely viszont alapját a tiszta keresztyéu vallás magasztos elveitől nyeri; de ketségtelen, hogy az állam alapja a tiszta Folytatása a mellékleten Katonai érzék, hadi erények é

3 illő hadi organisatio nélkül pedig egy faj csak báb, amely a szomszéd nemzetek kényére-kedvére van bizva. Veszélyeztetve van mindig léte. Nincs is létjoga. — Nemzetközi viszonyokban a hatalom dönt, fájdalom, uem pedig a theoria nem a paragraphus: Le droit de la force. Igy beszél még a leggenialísabb socialista író Proudhon is „La Cuerre et la Paix" czimű művében, sót reudén is találja, hogy igy vagyon. Mi magyarok duplán vigyázzunk magunkra, mert kevesen vagyunk és a számot kell, hogy pótolja a qualitás. A jelen viszonyok között mint egyetemi várost leginkább Kolozsvárt merném ajánlani a fényes ifjúságnak. Felméri Lijos kedvéért töltöttem is egy évet az ottani egyetemen. Feltétlenül a legmagyarabb város az országban, megvan rajta a régi civilisatio cachet ja. Lakosai finomak, műveltek. A kolozsvári nők legszebbek nemcsak náluuk, de messze földön. Elmehetsz délnek Rómáig, nyugotnak Angliáig, mig ilyet találsz. Még a vőn ko fák teintje is atfíle, mint Biusher amourjait festette. Ezzel a képpel seukit nem riasztok el, ugy hiszem. Egészséges város is volt eddig, úgy tudtam Ko lozsvár. Valahogy azonban félre ne értsenek — Cicero pro domo — én nem beszélek. Szűkebb bérezés kis hazánk, szép Eidélyország, büszke fii nem vagyok. De szeretem Erdélyt ős jónak vélem, ha a magyar ember oda megy tanulni. Jó, változatos iskola. É i magam ott — nevessenek ki — sokat untam és tanultam. Most pedig igyekezem ítéletembe Bemmi érzelmet nem vegyíteni.