Nyírvidék, 1897 (18. évfolyam, 27-52. szám)

1897-08-08 / 32. szám

..N Y í R V t D É K-' A város uj szervezkedési szabályrendelete. I. A törvény, amely a községeknek önkor­mányzatot ad, és megszabja az önkormányzati jog kereteit, lényegében egy kis pium deside­rium. Valójában községi önkormányzatról, — ha­csak a tisztviselők választási jogát az önkor­mányzat plenumának nem tartjuk, — alig lehet beszélni. A községi törvény szabad rendelkezést nem hagy fenn a községek részére a közigaz­gatási funktiók egyetlen ágában sem. Ugy az 1886. évi XXIÍ. t-cz., valamint a közigazgatás körébe beilleszkedő törvények óriási száma kö­telezően kijelöli a községi feladatokat nemcsak minőségileg, de a kezdő és végződő határvona­lakat is. — Ami azon túl, vagy innen van, az mind az állam jogává van fenntartva. Ebben a vonatkozásban tehát minden jog, amelyet a község önkormányzatában gyakorol, nem más, mint az állam átutalt feladata. Csak szerv a község és nem rendelkezik az öntuda­tos élet feltételeivel. Akarata kötött, elhatáro­zása korlátolt, s minduntalan beleütközik az állami jogok hatalmasan felépített falába. A mi önkormányzatunkban mereven keresztül vau vive az az elv, hogy a különböző közigazgatási testek, községek, törvényhatóságok az állami akarat végrehajtói s a saját akaratuknak csak annyiban, amennyiben ily akarat keletkezése az állam által megengedtetett, s foganatosítása kifejezetten rendelve van. Első tekintetre is látszik, mikép ez az elv kiegyenlíthetetlen ellentétben áll az ön­kormányzat fogalmával, amelynek lényege bi­zonyos ügyekben és feladat körökben praeven­tiv korlátok nélküli, önálló és független elha­tározást és cselekvést követel. Midőu azonban előre meg van szabva az út, mód és cselekvésj legfeljebb a végrehajtás szabadságáról, illetőleg a polgároknak a végrehajtásban való részvéte­léről dissertálhatunk, de nem az önkormány­zatról, amely szabadon rendezi vitális érdekei­nek szabályait. A mi önkormányzatunk reciprocitása a valódi önkormányzatnak. Angliában mereven és nagy gonddal van az állam joga körvona­nalozva, amelyen tul az önkormányzat léte ujul fel. Nálunk e körvonalozás az önkormány­zatot éri szervezetében, feladataiban és műkö­désében egyaránt, — mig a korlátlan szabad­ság az állam javára van reserválva. Ebből a szempontból, — megvalljuk őszin­tén — nem nagy jelentőséget, tulajdonítunk a tisztviselő választás rendszerinti előzményeül odaállított szervezkedési szabályrendeleteknek. Nem egyebek azok, mint a községi és egyéb közigazgatási törvények jó-rossz kiszé­lesbitései a helyi viszouyok, különös sajátot­ságokhoz való kisebb-nagyobb alkalmazkodás­sal. Nem az autonomia törvényhozása az. Nem alapul a polgárok szabad akaratán, hanem csak a törvény által felépített épület-váz hiányzó részeit illeszti be oly anyaggal, amely szintén az állam által határoztatik meg. E héten jelent meg nyomtatásban Nyír­egyháza városának — a képviselet tárgyalá­sára váró szervezkedési szabályrendelet terve­zete. Egy fél évi munkája a kiküldött bízott­ANNYIK VIDÉK" TÁRCZAJA. A szürke barát. 1672-ben keserű sors jutott osztályrészül az ecsedi reformátusoknak: Báthory Zsófii, az uradalom hatalmas úrnője, lefoglalta templomjokat, egyházi épületeiket minden jövedelemmel együtt, elűzte lelkészüket; de kétség kivül legfájdalmasabb volt Bényei János iskola­mester helyzete, kit a vár tömlöczében fogva tartatott Báthory Zsófia, s a várban német katonaság levén el­helyezve, semmi kilátás sem lehetett kiszabadu'ásra, mig csak meg nem lágyul az urnő keméuy szive. A szerencsétlen mester ügyefogyott családját Szőts István fogadta be ember-szerető házába, s rejte­gette titokban, mert már nagyocska volt a legnagyobb leány Erzsók, s könnyen szemet vethettek volna rá a német katonák. Nagyon természetes, hogy a gyámoltalan csa ád kenyere sirás és folytonos szomorú visszaemlékezés volt a fogságban levő családfentartóra, kit pedig sirás, könyörgés ki nem szabadithatott, hiszen a kőszívű urnő maga elé sem bocsátá őket, sőt daczolt magával a vár megyével is. Bényei János ott senyvedt a nedves börtönben, melybe felszivárgott a láp tisztátalan vize. A rostélyos ablak alig volt feljebb a láp színénél, a hideg is erősen kínozta, s a deczemberi északi szél süvöltése behatolt rekeszébe is. Egyedül létében s kínos helyzetében táplálta foly­ton a remény, hogy hamar lejár fogsága ideje. Ártatlan volt, a mi megnyugtatta lelkiismeretét, bebörtönözte­tésének oka egyedül vallása volt, azt pedig el nem hagyja, ha meg kell is halnia. ságnak, amely eddig fel nem derített indokból egyetlen városi tisztviselőt sem vett be tagjai sorába. — Ha tehát majdan az életbe lépendő szabályrendelet gyakorlati hiányokat fog fel­tüntetni, joggal lehet majd utalni arra, hogy az alkotó bizottság csupa elméleti ismeretek­kel felfegyverkezett férfiakból állott, akik a közigazgatás technikai részét a legaprólékosabb szálakig nem is ismerhették. Mindjárt példával is szolgálhatunk arra, hogy az ügyrend, a technikai kérdések, amelyek­nek a jelentősége pedig meg nem tagadható, az uj szervezetben talán épen az emiitett ok­ból kellő érvényre nem jutottak. A városnál pár év óta a levéltár csomózási rendszer szerint kezeltetik. — Az egymással összefüggésben álló ügydarabok egy helyen, egy irattári jel alatt összesittetnek. Szabály szerint a kézbesítési ivek­nek tehát szintén itt kellene elhelyeztetniük s uem külön sorszám szerint a kiadó kezelése alatt állani, Az uj szervezet e lényeges ano­maliát nem szünteti meg, bizonyára nem azért, mintha helyesnek találná a mai kétes értékű kezelést, de mert elkerülte a figyelmét. Az uj szervezkedési szabályrendelet egye­bekben a régin épül fel. Gyökeres változást kevés helyen kíván statuálni. Előnyére kon­statáljuk már ez úttal is, hogy a hol eltér a régitől, az gyakorlatilag és elméletileg egyaránt helyes, indokolt. Nagyobb eltérés jelentkezik a tanácsnokok hatáskörének éles elkülönítésében, a melylyel megszünteti a mai komikus álla­potot, hogy a tanügyi tanácsos filoxera, csorda, sertés stb. ügyek előadója, kezelője és felügye­lője volt, mig ezen ügyek egy része a gazda­sági tanácsos ügykörébe tartozott. Üdvös ujitis az eddigi helyzettel szemben, hogy a 1891. évi XII. t. czikkel a községre rótt felügyeleti és némi bírói fuuktió teljesítése alól felmenti a polgármestert, s a gazdasági tanácsos ressort­jába utalja. A tauügyi tanácsos hatáskör vesz­tesége kárpótlást talál az uj szervezet szerint Az ipar ügyek, amelyek minőségüknél fogva éléuk kontinuitásban vannak a tauügyi taná­csos fő hatásköre teendőivel, ide helyeztettek át, aminek következménye, hogy a tanügyi tanácsos uj hatáskörében is állandó foglalkozást talál, más­részről, hogy a tanácsi és képviseleti előadmá­uyozásokkal, valamint egyéb folyó] ügyek fogalmazási teendővel túlhalmozott aljegyző vállairól egy nagy teher vétetik le. A megol­dás ily helyes módozata nélkül egy Il-od aljegy­zői állás kreálása nélkülözhetetlen lett volna Szükséges és megfelelően kontemplált állást kíván szervezni az uj szabályzat a kézbesítő vezető hivatal felállítása által. Hivatva van megszüntetni a fontos, de eddig botrányosan kezelt kézbesítés körüli nagy hiányokat. Nem tudjuk megérteni, miért uincs felvéve az uj szabályrendelet tervezetben a bejelentési hivatal felállítása? Meg vagyunk győződve, hogy nem a fontossága kicsiny lésére támasz­kodik a mulasztás. Valószínűleg finantiális hát­tere vau. Módunk lesz alkalmilag kimutatni, hogy a nervus rerum nem dominálhatja e kér­dést, amely városias fejlődésünk egyenletes méreteihez hozzá tartozik. Egyébként pedig A közelgő erős hideg minden veszedelmei mellett is némi bizalmat, ujabb reményt öntött bele. Ha befagy a láp folyton törni kell a jeget a vár falai körül, hogy soha be ne fagyjon; ezt a jégtörést pedig az ő atyafiai, az ecsediek fogják teljesíteni. Talán hallani fog majd valamit családjáról is. Gyakran felvezették börtönéből a .páterhez", ki hol szép szóval, hol ijesztgetéssel akart reá hatni, hogy hagyja el vallását, lesz akkor szabadság, jó állás magá­nak és családjának, de mindig visszakerült Bényei a penészes falak közé. A hideg erősen fogta, s este, reggel, öröm volt neki, hi csak hallhatta is a fejszék csapását, a jég hasadását, mert tudta, hogy azt hitfelei végezik, kik könyezve hallgatták a mester bus éneklését, melylyel felvidámította egyhangú fogságát s erőt merített a to­vább tűréshez. Gyakran felpattantak a jégdarabok ablakába, sőt egy jókora darab betörve az ónba foglalt pirasztüveget behullott elébe. Most már zughat még jobban az északi szél börtönébe, lesz hol belóduljon. Kezébe vette a kelletlen vendéget, hideg volt a jégdarab, de mégis felmelegité, mert írást vett észre belefagyva. Kiolvasztá kezei közt, s az Íráson e mit sem jelentő két szó volt: .szürke barát". Ennek bi­zonyára semmi köze sincs ő hozzá! * # * A piter (nem gúnynév akar lenni, hanem a régi írásokban ezen a néven szerepel az ecsedi kath. szent atya) ebéd utáni sziesztáját tirtá, a mi jó sokáig el­szokott ny Ini, mert semmi dolga sem volt. A német k tonák egy része ugyan igaz hitű, hanem azoktól bát­ran aludhatott: a főbb tisztekkel már több dolga akad a kancsó mellett, hanem a tisztek nem tudtak magyarul, kár megvárni azt a közellevő időt, midőn arra social politikai érdekekből felső parancs által leszünk kényszerítve. Kétes értéke van a községi bíróságról szóló fejezet azon rendelkezésének, amelylyel a községi bírót 500 frt óvadék letételére kény­szeríti, s arra, hogy a felek által kezeihez be­fizetett pénzösszegeket 3 nap alatt az illetőknek kiadja, vagy a házipénztárba letétbe helyezze. A mult szomorú tapasztalatait óhajtaná ez az intézkedés kiküszöbölni. — Hát arra nem alkalmas. Elvileg pedig obscurus! — Biró a felek pénzét nem kezelheti Minden lé­pését a felek akarat kijelentése előzi meg, s az ekként megindított perrendszerü aktiót csak az illetékes fél kijelentett akarata állithatja meg, de az ellenfél közvetet fizetése soha, amális inkább, mert a bíróság postai megbízást nem teljesíthet. A pénz kezelése pedig lénjegében az. Nem lesz nagy baj, ha ez az ujitás elmarad. Magával vonja a kautió konczepcziójának ter­mészetes elesését. Égető szükséget ismer el s kiván szanálni a főmérnöki állás kontemplált szervezése. Te­kintélyes állásnak ígérkezik az 1800 frttal való javadalmazása folytán, amelyért érdemes pályázni szakerőknek. Kiválóan érdekes s a mi viszonyaink kö­zött merésznek is mondható, de épen azért elismerésre méltó a fizetés javítás, arányosítás ajánlott módja az uj szervezkedési szabály­rendelet tervezetnek. — Voltaképen nem is nevezhető fizetés javításnak, mert a magasabb dotatiót lakbér czimén szolgáltatná, ami eddig a mi községi háztartásunkban ismeretlen foga­lom volt. Olyan természetes és indokolt ez a része az uj szervezetnek, hogy a megvalósítását ajánlani a képviselőtestület figyelmébe szinte resteljük. A tisztviselők törzsfizetése alig változik, sőt itt-ott csökkentve van. Lakbér czimén pedig valóban méltányos összegeket vesz fel, ugy hogy elfogadása után anrak, hogy lakbér rend­szeresítendő, a képviselő-testület alig tehet kifogást a bizottság alapos munkálata ellen. —— — Még egy szó a gaboua uzsorához! A közügynek lett szolgálat jóleső tudatával tekin­tek 31. számú becses lapjában és a gabona uzsora tárgyában közzétett czikkemre. Nem akarok szerény­telenkedni, de mint tényt állit hatom, hogy a hatás már is észlelhető. Nem csak a közvélemény lett figyelmessé, nem csak az érdekelt kistermelőknek lett az örvény megmutatva, melybe bele rohannak, hanem a hatóság is kezd már az ügygyei foglalkozni, amennyiben, a czikk hatása alatt, a kisvárdai járás főszolgabírói hivatal veze­tője, Koczogh József szolgabíró úr, rendeletet intézett járása összes jegyzőihez, hogy saját hatáskörükben derítsék ki, hogy kik adtak el, mit, mennyiért, kinek, és jelentésüket 3 nap alatt hozzá terjesszék be. Meg vagyok győződve, hogy a jegyző urak által beküldendő jelentések meglepő tényeket fognak kiderí­teni, és kellő világításba helyezi azt az aknamunkát, mely a népet kiszipolyozza, a romlás és pusztulásba kergeti. Sokkal nagyobb volna persze az eredmény, ha az üzérek, könyveik felmutatására kényszeríttetnének, mely esetben az összes anyag, egy csapással a hatóság rendelkezésére állana, és ez czélra vezetőbb volna, mert tartok attól, hogy népünk indolentiája, az adatok be­szolgáltatása kárára lesz. sem latinul, a páter meg németül, igy a társalgási nyelv a pohárkoczczintás volt. Ezt a hangzatos társal­gást győzte a vár alatt levő „szakolyi" meg „szántói" píncze, volt ott „méhser", „alma víz", meg a mit a páter ezeken felül helyezett: jó öreg bor elég. Bőrös karos székében e'helyezkedve szenderegve gondolkozott talán épen arról, hogy a püspökkel sem cserélne; midőn zajos léptek verik fel nyugalmából. Szomorú hír és rettenetes! Lovas futár jött lóhalálában, menni kell Matolcsra egy haldoklóhoz. Két okból nem lehetett negligálni; először, mert a haldokló maga volt az öreg matolcsi Matolchy Ádám, grata persona a földes asszony előtt; (az Isten soha se adott volna reá betegséget — sóhajtá a páter) má­sodszor, pedig, mert egész Szatmárvármegyében két páter volt, egyik a szatmári várban, másik az ecse­diben. Nolle velle reá kellett szánnia magát csendes nyugalom helyett a veszedelmes utazásra, még pedig lóháton. Szép nyári poros uton, nincs is messze Ecsedtől Matolcs, hanem midőn fel kellett kerülni először Fábián­házának, aztán Csaholynak, Máté-S«alkának. s aztán a Kraszna hét ágán elérni Tunyogot, végre átkelni lélek­vésztőn a Szamoson: ez már olyan ut, melytől méltán borsódzott a páter háta. Azonban „officium est primum" kötelesség az első s felsegittetvén a nyeregbe, nagy aggodalmak között útra kelt. * * • A „dobolón" megszólalt az őr dobja, a mi ven­dég érkezését jelenté. Ellenség nem lehet, csak jó barát. Folytatása u mellékleteit

Next

/
Oldalképek
Tartalom