Nyírvidék, 1897 (18. évfolyam, 27-52. szám)

1897-08-08 / 32. szám

Melléklet a „Nyirvidék" 1897. 32-ik számához. Még nem is oly régen a. kisvárdai piacz, különösen heti vásárok alkalmával igen élénk forgalommal birt, valóságos központja volt e tekintetben is a vidéknek. Á kisgazda piaczra hozta terményét, nyilt versenyben értékesítette azt, elérte a napi árfolyamot, fedezte ebből minden szükségletét, jutott is, maradt is. — Eltekintve attól, hogy számos család megélhetését biztositotla azzal, hogy a kereskedelmet közvetítette. Öröm volt nézni azt az életet, pezsgést, a zsúfolt kereskedéseket. Rövid pár év alatt, a helyzet nagyon megváltozott, a mostani heti vásárok alkalmával, a paraszt, a kisgazda mit sem képes beszállítani, nincs reá eset, hogy nyilt piaczon, a legkisebb mennyiséget is össze lehetne vásá­rolni. Igazolom ezt azzal, hogy a kisvárdai képviselő­testület, a piaczra hozott termeny hivatalos és kötelező megmázsálását határozta el. — Balkányi Jakab városi tanácsos lett e czélból állandóan kiküldve, és a hajdan élénk és mozgalmas forgalom roncsaként egy-egy heti vásár alkalmával 5—8 krajczárral tudott csak mazsálási dijban beszámolni, ugy hogy ezen különben üdvös intéz­mény tárgytalanná vált és a városi mérleg a lomtárba került. Nem a piacz vesztette el befogadó képességet, sem a termelés csökkenésének kell a visszaesést tulajdonítani, hanem a gabona uzsora éveken át tartó romboló és pusztító hatásának jelensége az, miután a már vázolt elővételi műveletek, a parasztgazda egész termését abszorbeálják és a kistermelőt mindenestől kiszolgáltat­ják a kíméletet nem ismerő kiszipolyozásnak. Senkinek sincs kifogása az ellen, ha a vétel akként történnék, hogy szállítás alkalmával, a tisztességes polgári haszon beszámításával, a napi árfolyam lesz mérvadó. Az elővétel ilyen fajtája ellen, alig lehetne szó. A keres­kedőtől senki sem venné rosz néven polgári tiszteséges hasznát, a termelő sem károsodnék, mert az árfolyam flucluatió előnyében ő is részesülne, ámde a paraszttal űzött lelketlenség és rendszeres kifosztása kell, hogy recensust szüljön. Nagyon jól ismerem a vidéket, ismerem annak gazdasági viszonyait, és tényekkel tudom beigazolni, hogy mióta az üzérek leirt fajtája működik, a paraszt elszegé­nyedése ijesztő mérveket öltött. A kisvárdai kir. járáskiróságnál mult 1896-ban 13626 polgári ügyszám lett beigtatva. A bírósági végre­hajtó iglató-könyve szerint 1500 darabot meghaladó végrehajtás lett neki foganatosítás végett kiadva, és ma, tehát a második félév kezdeten, a végrehajtások száma, a mult évi egész mennyiséget 200 darabbal meghaladja. Ez nem egészséges. A jólét és fizetési képességnek roha­mos hanyatlásának szomorú tünetét, a nép általános elszegényedésében kell keresnem, melynek legközvetlenebb oka, a paraszttal űzött lelkiismeretlen gabona uzsora. Nem sajnálom senkitől, a becsületes munka és szorgalom árán szerzett megélhetést és jólétet. Távol van tőlem a faj vagy osztály gyűlölet, de nem zárkóz­hatom el azon tény előtt, hogy mig az elszegényedés hatványozottan terjed, addig épen azok, kik a gabona uzsorával foglalkoznak, szemlátomást gazdagodnak, jó­létnek örvendenek és egyik-másikát, ama cynikus és fenhéjázó kijelentésre jogosilja fel, hogy kilátása van 100,000 frtot összeharácsolhatni, illetőleg pedig addig nem nyugszik, inig ezen összeget meg nem szerzi. Százezer forint, a közönséges polgári éleiben nagy szó. A vagyon szerzésnek ilyen uloni eredménye, és forrását tekintve, • már félelmetes, inert önkénytelenül azon kérdés merül fel, hogy mennyi köny, átok tapad almz, hány csalad lett földönfutóvá, mig ama roppant összeg, a minden kvalilicatiót nélkülöző piócza pénzes szekrényében összetorlódhatott. Társadalmi ulon alig lehet a bajon segiteni, mert fájdalom, maga a társadalom is hódol Seplimus Severus római császár „non olet" elvének, mert hiszen bizalmi és tiszteletbeli állásokba helyezi a lelketleneket, a helyett hogy a megérdemelt megvetéssel sújtaná. A hatóság sem mindenható, és mig a burokratia előirt szabályai szerint, a panacea, az orvosság megérkezik, félő. hogy a betegek egy része elvérzik. Az ég magas, a Czár messze van, mondja egy oiosz közmondás, ennek értelme az, hogy az érdekeltek ne várják összetett kezekkel, az eljövendő segítséget, ha­nem kiki tegye meg kötelességét. Egyes községek lakosai csoportosuljanak, adják be az illető üzérek ellen, uzsora vétsége miatt a bűnvádi feljelentést, és ezzel elérik azt, hogy polgári per esetén a kir. járásbíróság, az 1881 évi 50 t.-cz. 10 §-a alapján, a polgári peres eljárást fel­függeszti, és esetleg az 1883 évi 25 t.-cz. 8 §-a alap­ján csak azt fogja megítélni, a mit az üzér tényleg adott, vagy pedig a felfüggesztés folytán, a polgári per érdem­leges elintézést nem nyerhetvén, azon idő alatt, a mos­tani gabona árak esni fognak, a inidőn az eladó kis gazdának módjában álland, a leszállított árak alapján tarlozását kifizethetni, mert mint már előző czikkemben kifejtettem, a kir. bíróság a szerződés teljesítését ítéli meg, ennek elmulasztása esetén, a végrehajtás fogana­tosításának napján fenálló napi árt kell megfizetni és igy ha sikerül, a mostani magas árfolyam érvénye­sítését elodázhatni, eljön majd az uj termés, az a mostaninál kedvezőbb lesz, az árak sem lesznek oly ma­gasak, és remény van az uzsora karmaiból menekülhetni. Senkit se riasszon vissza, a netáni költségek. Ha .a bűnvádi feljelentés csoportosan történik, az egyesekre eső költ ég elenyésző csekélység, mert hiszen csak a feljelentés költségéről lehet szó, a vizsgálat és eljárás hivatalból történik, és igy az államkincstár terhére esik. A községi jegyző urak, a községbeli földes urak, mint a nép hivatott vezetői lépjenek a cselekvés terére, alakítsák meg, az előző czikkemben emiitett szövetkezetek bármelyikét. Azok hasznáról, áldásos voltáról,- mikénti szervezéséről, én szívesen szolgálok útmutatással, és felvilágosítással, melynek még azon ethikai előnye is lesz, hogy a nép bizalommal lesz Elöljárósága és a községi földes úr iránt, mert látni fogja, hogy érdeke felkarol­tatik és nem csak akkor paroláznak vele, a mikor a tisztelt polgártársra van szükség. Magam részéről minden egyes concrét esetet, a gabona uzsora kinövéseit, szives engedelmével becses lapjában, Kimélellenül közzé fogom tenni. Harcz az egész vonalon. A hatóság is tegye meg kötelességét, és én meg vagyok győződve, hogy a gabona uzsora meg fog szűnni. A száz szemű pénzügyi hatóság pedig ezen kiharácsolt jövedelmeket kellően adóztassa meg, és Carthaginem esse delendam. Karból. Figyelmeztetés a jövö tanévre vonat­kozólag. i. Nyiregyházi főgimnázium. A jövő évre vonatkozó beiratások szeptember 2., 3., 4. napjain fognak eszközöltetni — A javító ós pótló vizsgálatok augmzius 30, 31 ikén és szeptember else­jén tartatnak. A fó^ymnasiuui egyik osztályából a következő fel­ébb osztályba csak az a tanuló léphet, ki az elvégzett osztály rendes tantárgyaiból legalább is elégséges osz­tályzatot kapott. Azok a tanulók, kik reáliskolából, vagy polgári iskolából a gymnasiumba akarnak átjönni, kötelesek felvételi vizsgálatot teuni. E vizsgálat az elhagyott és újonnan választott iskola tantervei között mu'atkozó lényeges különbözetre terjed ki. A gymnasium V. osztályába belépő tanuló szülője, illetőleg gyámja köteles kijelenteni vájjon fia, illetőleg gyámoltja az 1890. évi XXX. t. cz. érteimébea a görög nyelvet, avagy az idézett törvénycikk által meghatá­rozott más tantárgyakat fogja e tanulni. Míuden tanuló a felvételre személyesen és rend szerint atyja, anyja, vagy gyámja kíséretében tartozik az igazgatónál jeleutkezni. Azok a szülők vagy gyámok, kik nem laknak az intézet helyén, gyermekük vagy gyáintiok felvételekor alkalmas helyettest tartoznak be jelenteni, kire a házi felügyelet ós nevelés tekintetében kötelességtiket és joguka' átruházzák, hogy a gond­viselésére bizott tanuló felől az igazgató vagy osztály­főnök érsesitését elfogadhassa. A szülők és gyámok e részben minden változtatást személyesen vagy írásban tartoznak bejelenteni az igazgatónál. Oly tanulóknak, kik egy kötelező tantárgyból kap tak elégtelen érdemjegyet és a kiket a tanári testület Az is volt még pedig „szürke barát*. Ma már ismeretlen alak, de azon időben gyakran lehetett velők találkozni. A szomszéd Ugocsából jártak át. Miután a szatmárvári és ecsedi két páter nem tudta az egész megyei hívek lelki szükségleteit kielégíteni, ők járták keresztül kasul a mesyét; találtak is sok helyen jó collatiot, e mellett gyűjtöttek a klastromnak ala mizsnát. Nem a legjobb kedvvel fogadták a várban, de hát ily hideg időben c<ak nem kergeth-itik tovább, a városi vastag nyakuak pedig szállást ugy sem adnának neki. Isten neki! — gondolták a tisztek, ha már elvit­ték a pátert, lesz legalább kivel koczczintani. A cserével hamar kibékültek, mert a szürke ba rát nem csak a koczcdntáshoz értett, hanem ugy el tartotta őket mulattató adomákkal, saját édes anyai nyelvükön, hogy nevettökben majd meg pukkadtak s csaknem megették a barátot. Véletlenül szóba került a fogoly is, kivel a páter semmire sem tudott menni, oly megátalkodott eretnek. E kellett csak a szürke barátnak majd megtéríti ő, csak rá kell bizni, ludja ő a módját. Fel is vezettete rögtön az ivó kompáuiába. Bényei majd leroskadt ijedtében, mikor a barátot meglátta. Kezdődött a térítési kísérlet, melynek minden ré szeit magyarázgatta élénken a barát, tolmácsolván a lg.inul folytatott examinális részleteit. Soha ilyeu térítés! Eunek a szürke barátnak ör­döge van. Aztán milyeu mulatságos! A legöb'.ösebb 1 képeseknek tart arra, hogy a szünidő alatt önszorgal­mukból pótolhatják mulasztásukat, megadhatja a jogot hogy a jövö iskolai év kezdetén javító vizsgálatot te­hessenek. Ezen javitó vizsgálat, ha a tanuló a kitűzött időben jelenik meg arra, dijtalau. A felvételnél minden tanuló 2 frt felvételi dijat tizet. mely dijuak lefizetése alól senki sem menthető fel. I izet továbbá minden tanuló a gymaasium alapra 1 országos nyugdijalapra 3 frtot, 50 krt ifj. könyvtárra' A tandíj 24 frt. Ez összeg két részben, és pedig felerésze a beiratáskor, másik felerésze február hó 1 én előre fizetendő. — Az igazgatónak nincs joga fizetést halasztást engedélyezni. Azon tanulók, a kik magukat részben vagy egész­ben a tandíj fizetése alól felmenteni óhajtják, tandíj, mentességüket kérelmező folyamodványaikat kellően fel­szerelve, a fógymnasium kormányzó tanácsához czimezve, augusztus hó 15 ig a főgymuasium igazgatójához nyújt­sak be. Később beadott folyamodások tekintetbe nem vétetnek. A magántanulók 40 frt vizsgálati dijat fizetnek s ezenfelül a gymn. alapra 10, nyugdíjalapra 3 forintot. A 13 forint a beiratás alkalmával előre fizetendő. — A magántanulók ezenfelül vallástani vizsgálati dijat is fizetnek a vallástanároknak, ós pedig a keresztyéu tanu'ók 3—3 forintot, az izraeliták 5 forintot A tápintézet szeptember hó 1 én nyílik meg. A 'ápintezetbe vallásfelekezeti különbség né.kül vétetnek fel a tanulók. A tisztességes ebéd és vacsora dija egész évre 50 forint, mely összeget a tauu'ó két részben elóre tar­tozik befizetni. II. Nagy-Kallói reáliskola. A jövő 1897—98. tanév kezdetével a gymnasium harmadik osztálya is megnyílik, s a reáliskolábau — megszüuvéu a III osztálv — csak a IV. osztály marad meg. A tanév szeptember hó 1 én kezdődik. Ennek megkezdése előtt augusztus hó 30—31. uupjaiu javitó és pótló vizsgálatok, augusztus hó 31-én a másnemű iskolákból jelentkezők felvételi vizsgálatai tar­tatnak. A tanulók beiratása szeptember hó 1., 2., 3. nap­jaiban történik; ezentúl nyolez napon át az igazgató csak oly tanulókat vehet fel, kik elkésósöket kellőleg igazolják. A még később jelentkezők felvételét az igaz­gatósághoz benyújtott folyamodvány alapján, a tanke­rületi főigazgató engenheti meg. Az első osztályba, az 1883. évi XXX. trvezikk 10. § -a értelmében c<ak oly növendékek vétetnek fel, kik életök kilenczedik évet már betöltötték és vagy arról, hogy a népiskola négy alsó osztályát jó sikerrel végez­ték, nyilvános népiskolától nyert bizonyítványt mutat­nak elő, vagy felvételi vizsgálaton igazolják, hogy ha­sonló mértékű képzettséggel bírnak. E vizsgálatok a felvételt megelőzőleg a felvétel napján fognak meg­tartatni. A beiratásnál minden tanuló fizet felvéieli díj czimén: a gymnasiumban 3 forintot, a reáliskolábau 2 frtot, ezenkívül ifjúsági könyvtárra és értesítőre egy­aránt 50—50 krt. Az evang. ref., ág. evang. és izr. vallású tanulók vallás-tanitási dij C'.imén fizetnek egész évre 5—5 frtot, melyuek első fele a beiratás alkalmával, a másik fele pedig február hó ve 6éig okvetlenül lefizetendő. A tandíj egész évre a gymnasiumban 24 forint a re­áliskolában 18 forint, melynek lefizetésére minden tanuló , köteleztet is hacsak felmentve nincs, vagy szegénységénél 1 és jó erkölcsi magaviseleténél fogva jövőre fel nem mente­tik. A tandijat a nagymólt. magyar kir. vallás- és közok­tatásügyi minisztériumnak 1895 julím 29-ón 40201. sz. rendeletével kiadott .Szabályzat" 12 §-i értelmében négy részletben lehet fiíetni: az első részletet legkésőbb október 15 ig, másodikat deczember l -ig, a harmadikat tnárczius 15-ig és a negyediket május l-ig. — A 14. §. szerint: Az oly tanuló, a ki az illető tandij részletet a záros h itáridőig le nem fizeti, az intézetből kitiltandó, tekintet nélkül a mulasztást előidéző körülményekre. kupát vette elé s ha nem akarta a fogoly az igaz hit tételeit elfogadni, beleöntette erővel a szegény mesterbe az öreg bort. E^y darabig csak nyelte az italt, hanem végre megadta magát s elfogadta a hittételt. De már most mi legyen a kupa borral? A szürke barát ezen sem akadt fenn, kimondta a deliberátumot, hogy ha a megtérő elfogja a dogmát, a bort igya meg az őr, kire rá volt bizva. Jót uevettek ez ötleten a lisztek s folyt tovább a térités, mig végre el tudta mondani a megtért mes­ter a fóigazságokat, a miből psrsze egy szót sem értett a mulatozó sereg. Hej pedig, ha valamelyik értette volna! Most már egvóbb nem hiányzott, mint tudósitau 1 az urnót Báthory Ziófiit, s ünnepélyesen majd átvenn 1 a megtért mestert a kath. egyház kebelébe. De ez már a páter dolga lesz. Addig visszakisértették a foglyot börtönébe, ki­nek épen ugy megártaui látszott az fxtmen, mint óréuek. Reggel mámoros fővel ébredtek a tisztek, jó ké­"őn, de hirtelen kijózanodtak a hirre, hogy egyetlen foglyuk, a megtért mester megszökött! A börtönőr szemeit dörzsölgetve váltig erősítette, hogy bezárta a nagy lakatot. Persze hogy bezárta, de az átfogó vasat nem zárta be vele, igy az ajtót bátran kinyithatta a fogoly. Keresték a szürke barátot, annak is csak hült helye volt. Mozgósítva lett minden ép kéz láb, de se barát, se fogoly többé meg nem került. A páter e közben bosszúsan hiza érkezett. A S'.amoson nem tudott a jégzajlás miatt átkelni. 0 yas­mit is hallott Tunyogon, mintha Matolchy Ádámnak még nem volna kedve meghalni. Az alföld egyik népes gyülekezetében, kevéssel elbeszélésünk után, öröm ünnep volt. Fiatal tudós rek­toruk, ki a német egyetemeken több évet töltött meg­fontolván a szentírás ama szavainak igazságát: „nem jó az embernek egyedül lennie" hites társul vette Bányei Erzsébetet, a vallásért börtönt szenvedett Bé­nyei János, egykori ecsedi mester leányát. Beszélgettek a lezajlott keserves napokról s a csudálatos megszabadulásáról. — Egy ál szürke barát mentett ki keserves fog­ságombál - beszélé el az öreg öröm apa, a boldog vőlegényre tekintgetve — ki nélkül most is ott ülnék a penészes börtönben. Fejével játszott . . . — Nem fejével — szólt közbe a vőlegény — de szivével, mert az én kis aranyosom nem akart addig feleségem lenni, mig édes atyja fogságban szenved és szelíden magához öleié a piruló Erzsókot. A hálálkodásból bőven kijutott Szőts Istvánnak is; meg is érdemelte a derék ecsedi polgár, mert a miért a neki kijelölt helyen a jeget fel nem törte a vár fala mellett, két hétig sanyargatták a dühös tisztek, nyilván való levén, hogy más uton a megközelithetlen várból ember ki nem juthatott. A német tisztek összefogdostattak ez alatt min­den járó kelő szürke barátot, de azt az egyet el nem csíphették, ki őket rászedte, igy uem volt mit tenni egyebet, mint bezáratni a vétkes börtönőrt a megszökött fogoly helyére. Berey József.

Next

/
Oldalképek
Tartalom