Nyírvidék, 1897 (18. évfolyam, 27-52. szám)

1897-07-04 / 27. szám

Melléklet a „flTyírvidék" 1897. 2 7-ik számához. Kötelességet teljesít tehát, midőn mielőtt a harsonát megfiíná, tájékozottságot kíván szerezni arról, hogy a vármegye szőlő-, gyümölcs- és bortermelőiben meg van-e az az általános képesség, érdeklődés és áldozatkészség, mely egy ily kiállítás sikerét egyedül biztosithatja. Ha ezen feltételek hiányzanak, nem szabad vendégeket hivni arra, hogy a szegénységet dokumentáljuk. Amellett tehát, hogy azokhoz, akiket a kiállítás rendezőbizottsága ismer, külön felhívásokat küld fzét, nem mulaszthatja el a sajtó utján is felhívni Szabolcsvármegye összes szőlő-, gyümölcs és bortermelőit, hogy a kiállítás erkölcsi és majdan anyagi sikereinek bizto sitására siessenek é3 a kiállításban terményeikkel résztvegyenek. A kiállítás 1897. évi szeptember hó 25., 26. és 27. napjain tartatnék meg Nyíregyházán, a Korona szálloda dísztermében. Tekintve azt, hogy addig már csak igen kevés idő áll rendelkezésre, másrészt meg, amíg a kiállítók érdeklődéséről és számáról, valamint a kiállítás méreteiről biztos tudomást nem szereztünk, semmiféle lépést nem tehetünk, ez úton is felkérjük Szabolcsvármegye mindazon szőlő , gyümölcs- és bortermelőit, akik a kiállításban résztvenni szándékoznak, hogy ezen szándékukat, továbbá azt, hogy mit és mennyit óhajtanának szőlő, gyümölcs és borból kiállitaoi, 1897. évi julius hó 15 ig, mint záros határidőig hozzák „a gazdasági egyesület titkári hivatalának, Nyíregyházán" tudomasara. A kiállítási prospectust kívánatra mindenkinek ingyen és bérmentve küldjük meg. Itt egyelőre közöljük a kiállítás rendezőbizottságának — mely B. Bogáthy József egyesületi alelnök úr elnöklete alatt Bencs László, Bleuer Béla, Buday Gyula, Csanak János, Jármy Mártou, dr. Kállay Rudolf, Mezey Pál, Mikolay Alajos, Tdleky Líszló és Simitska Eudre tagokból áll — 1897. évi juuius hó 30 án tartott értekezlete megállapodásait: Ezek szerint ki lehet állítani: csemege és borfajta szőlő et. Kosarakban nyitva, szálitásra kész állapotban, tálczák és tányérokban. Mindennemű gyömölcsöt, friss és conservált állt pótban, vagy befőzve, ismét nyitottan pakolva, üvegekben, tálczák, vagy tányérokban. Ö és legalább egy eves asztali, pecsenye és csemege borokat tetszése szerinti alakú palackokban, mennyiségben és csoportosítással a kiállító elérni kívánt czélja szerint. A kiállítási térdij • méterenkint 2 frt, kiállítási dij tányéronkint és palaczkonkint 10 kr. A kiállítási bizottság csakis asztalokról és díszletekről gondoskodik. A kiállitárhoz szükséges edények és álványok beszerzése s ezeknek, valamiut a kiálli tandó tárgyaknak szállítása a kiállítók költségét képezi. A kiállított tárgyak elhelyezéséről, valamint a csoportkiállítások rendezéséről a bizottság gondoskodik, de nagyobb csoport kiállítóknak megengedtetik, hogy a bizottság által kijelölt téren a csoportot önmaguk rendezzék. A kiállított gyümölcs és borok a kiállítási juri ítéletének meghozatala és a kiállítás bezárása után a kiállítás költségeinek fedezésére fognak elárvereztetni. A kitüntetések a juri ítélete alapján oklevél alakjában fognak kiadatni. Meg van engedve, hogy a kiállítók kiállításukkal kapcsolatban megjelöljék, hogy a kiállított tárgyakat milyen nagy területen termelik, azokból menynyi áll rendelkezésükre, mily egységárban hajlandók azt áruba bocsátani, sőt hogy a kiállítás alkalmával, egy erre hivatott bizottság előtt, eladási ügyletet is kössenek. Ezek után újból felhívjuk a m. t. termelő gazdaközönséget, hogy saját érdekében a kiállítástól támogatását meg ne vonja s a jelentkezést a fentebb emiitett határidőig el ne mulassza, mert ha a jelentkezések addig beérkezni nem fognak, azontúl már nem lesz a bizottságnak elegendő ideje, hogy a szükséges teendőket ellátni képes legyen, elegendő számú jelentkezők nélkül pedig a kiállitá" rendezéséhez az egyesület hozzá nem foghat. A reiidező-bizottság. udvarát, egy Corvin codex czimlapját; továbbá Budavár visszavételét feltüntető képeket művészi kivitelűknél fogvi is különösen ki kell emelnünk. A legutolsó helyen emli tett kép Benczúr remek alkotásának valóban meglepően sikerült másolata. Az illusztráeziók azáma eredetileg csak 600-ra volt tervezve, de már eddigelé is meghaladja a 800-at s a mű IV. és utolsó kötetében előre láthatólag el fogja érni az ezret is. Az illusztrácziókat a mű átdolgozója, Baróti Lajos dr. a legnagyobb gonddal állította össze. Nincs köztük fjgy sem, a mely ne szolgálna a szöveg illusztrácziójául és a mely nem volna egy vagy más oknál fogva tanulságos. Ilyen illusztrált műnek nem is a képek túlságos uagy száma adja meg a tulajdonképeni értéket, hanem az, hogy a képek igazán felvilágositók s a szöveggel közvetlen kapcsolatban legyenek. E kötet épúgy, mint e munkának előzőleg megjelent első és második kötete, kétféle kötésben kapható, és pedig az egyik kiadás az úgynevezett koronakötésben, a magyar szent korona színes reliefjével; ára 7 frt 50kr; a másik Mátyás Király korabeli cidex utánzatban félbőr kötésben, ára 8 frt. A mnnka, mely az ezredéves kiállításon Ö cs. ós apóst. kir. Felsége legmagasabb fi gyeimét is magára vonta s melynek tulajdonképeni első kiadása a magyar tudományos Akadémia által a Szilágyiféle nagy jutalommal lőn kitüntetve, az ez év végén megjelenő negyedik kötettel teljes lesz. E nagyszabású milleuiumi történelmi emlékmű Lampel Ribert (Wodianer F. és fiai) cs. és kir. udv. könyvkereskedésében kapható, Budapesten, Audrássy út 21. sz. a. Ügy tudjúk, hogy a könnyebben való megszerezhetés czéljából e nagyszerű művet 1 és 2 frtos havi részletfizetésre is adja a kiadóhivatal. Melegen ajánljuk mindenki figyelmébe. A nöipariskolai kiállítás. Tegnap volt a helybeli nőegylet által fenntartott nőipariskola évzáró ünnepélye és u:yanakkor nyilt raeg a kézimunka kiállítás. A polgári leányiskola épületében a földszinten, jobb és baloldalon vannak a tű hangyaszorgalmú munkásainak remekei közszemlére téve. Lépjünk a baloldali terembe, a hol a különféle kézimunkák vannak. — Nem fojthatjuk el a bámulat, a a meglepetés önkénytelen felkiáltását. Az elenk táruló látvány igazán meglepő. A fal köröskörül szebbnél szebb munkával van bevonva. A teremben körül állványokon van felhalmozva a különféle kézimunka és a két oldalt felállított tribünön bútor garnitúrák vannak. — Terítők, falszőnyegek, asztal-futók, díszkendők, milieuk, díszmunkák vannak itt felhalmozva óriási mennyiségben és azok elrendezése, a szemkápráztató szinkeverék, igazán megbűvölik a belépőt. Egyült van itt a terimben az erdő, mező és vizi világ pompás virágdísze, a pillangók tarka-barkasága, a madársereg tollának ragyogása, az ég szelid kékje, a hold csöndes fénye, a nap vakitó ragyogása. Az ember azon veszi észre magát, hogy lábujjhegyen jár s halk hangon beszél, mintha szentélyben volna. Perczekig tart, míg végre az első benyomás hatása után magához tér az ember és nyugodtan gyönyörködhetik külön-külön a terem szépségeiben. — Mindjárt az ajtóval szemben Nyíregyháza város nehéz selyem lobogója van kitűzve, melyet millenniumi emlékül a nyíregyházi hölgyek adtak a városnak. A zászló egyik oldalára Hungária van ráhímezve kék tegumentumban, ezüst felhőkön állva, lábai előtt a lerázott bilincscsel. A másik oldalán pedig a város czimere van, nehéz selyem és arany ornatióval. A szalagon: „Légy hű multadhoz" és „Küzdj a jövőért" felírások vannak. Ezt a remek lobogót Szatlnnáry Juliska és Jancsurák Erzsi hímezték. — Közvetlen a bejárat mellett balra egy czimer költi fel érdeklődésünket, a Nedeczky család czimere, himezte Tomory Margit kisasszony, kinek nagyon sokat köszönhet a kiállítás, a legtöbb és legszebb munkát ő készítette az ipariskolában. — Tomory Margit kisasszony az ipariskolai tanítónői vizsgára készült Nyíregyházán az év folyamán s a vizsgákat már le is tette kitűnő eredménynyel ; nagyszámú munkája közül kiemeljük még bravauros tűfestését, pipacs-, vadrózsa és margit-virág, rnely oly természethűen van színezve, hogy a méhek ráröpülnének mézet keresni; — átlátszó cellulos-lemez alá van téve a munka. Olvasgatva a kis papír szeletekre irt nevekot, rendkívül gyakran találkozunk a Trajtler Anna nevével, a ki igazán sokoldalú kis leány, mindenféle munkája van, egyik szebb a másiknál, elefántcsont hímzése pedig egyszerűen bámulatos, kiváló szép még a persa ajour thea készlete, de már olyan készlete a persa sahnak sincs. Az egyik sarokban hatalmas rózsaszínnel varrt kalotaszegi abrosz elnököl a körülte összegyűlt kézi munkák fölött, ez a Gsapkay Ilonka sok türelmét és nagy ügyességét eláruló munkája, kinek igen érdekes még a Bourbon liliomokkal hímzett tabletteje is. Szépek s Ízlésesek az Eötvös Mariska és Molnár Matild futói. A Maurer Irén liliom applikációja oly természetim, hogy egy cseppet sem csudálkoznánk, ha a liliom szirmai hervadni kezdenének, és a virág szárai közzé szőtt pókháló pedig alkalmasint megfogná az oda tévedt profán legyet. A Szabó Laura nagyszámú munkája közül különösen a japán stylü iróinappa és a filetgipeur tablette válnak ki. Nagyon szép a Lukács Irma ajour ágyhuzata és a Lukács Margit sárga akácz virágos gazere hímzett divánpárnája. A kis Martinyi Margit kékkel hímzett nyári paplana igen érdekes munka és értékét még az is növeli, hogy mintáját a Kégly Szeréna kisasszony mesteri, keze rajzolta. Csinos lablette a Kubassy Berta nyolez szegletü bordeaux-val hímzett munkája, melynek aranynyal áttört kongré szegletei vannak. Az ablak melletti bal sarokban a Markó Juliska magyar mintás abrosza van kiállítva, mely egy kis sziget magyarságával a mindenféle stylü munkák óceánjában. Gyönyörű darab a Pintér Erzsike bordeaux peluche teritője is. Igen bizarr a Szénfl'y Erzsike japán falpólcza, mely a terem jobboldali falán van kitéve, fehérrel, aranynyal himzett tabletteje pedig nagyon ügyes ujjacskákra vall. Művészies és nagy gyakorlottságot igényel az Imre Anna fehér himzett ágyhuzata, mely olyan kiváló munka, hogy mesterét igazán — kiáltó szóval — dicséri. A terem jobboldalán felállított tribünön van a Horváth Ilonka gyönyörű rakokó stylü bútor garnitúrája, melyet Opris Oszkár műfaragó állított össze, — ezzel szemben a terem másik oldalán a Glück Rezsi garnitúrája van, melyet egy felvidéki fa butor-gyár állított össze. Ezek az asztalkák és székek nagyon sokkal járulnak tetszetős alakjukkal a kiállítás fényenek emeléséhez. Im felsoroltuk nagyjából a kiállított tárgyak legkiválóbbjait, de felsorolhatnék mind, mert a legkisebb, legegyszerűbb dolog is annyi csínnal, ízléssel van előállítva, hogy derekasan megérdemli a dicséretett, így az Imre Mariska munkái, a Dankó Katáé, Lieber Jennyé a Klinczkó Margité, a ki különösen szép kalotaszegi tablettet állított ki, a Sulyok Mariskáé, mind-mind elismerést érdemlő szorgalom és kitartás gyümölcsei. Az épület másik szárnyában a fehérnemüek és készruhák kiállítása van. Az itt csoportosított munkák, ha nem is hatnak oly megbűvölően a belépőre, mint a vegyes munkák mesésen szép látványa, azért egyszerűségükkel, tisztaságukkal sok megcsodálni valót nyújtanak még a laikusnak is. Itt szintén köröskörül vannak a munkák elhelyezve s a terem közepén pedig fa babákon a ruha-varrók remekei vannak. A fehérneműkre tűzött czédulákról leggyakrabban a Szabó Laura, Buday Lili, Imre Anna és Bartos Magda nevét olvassuk le. Igen szép munkái vannak még Szécsy Ilonának és Szénfy Erzsikének. A ruha várók közül Lukács Irma tűnik ki, szépek a Lukács Margit, Rúzsa Ilonka, Dietz Marcsa, Bozán Mariska és Kálnay Kata kész ruhái. A Bencs Etelka pongyolája előtt kalapot emelnék, ha szokásban volna a termekben feltett kalappal járni. Az idén a jók legjobbjai a kik kitüntetésben részesültek a következők: I-ső dijat kaptak: Tomory Margit a legtöbb és legszebb munkáért elismerő oklevelet, Trajtler Anna vegyes kézi munkáért, Imre Anna fehér himzett ágyhuzaláért, Szabó Laura fehérnemű varrásáért és Lukács Irma kész ruháért. ll-ik dijat: Klinczkó Margit vegyes munka, Buday Lili leher nemu és Rúzsa Ilonka kész ruháiért : a Ill-ik dijakat Lukács Margit ruha varrásával és Bartos Magda fehérneműivel érdemelték ki. Kitüntető oklevelet kaptak még : Csapkay Ilonka. Dankó Kata, Imre Mariska, Szénfy Erzsike és Lieber Jenny. Az idei kézi munka-kiállítás fölötte áll az elmultaknak. ha a kézi munkák mennyiségét, akár azok kivitelét tekintjük és ez első sorban a tanítónők érdeme, kiknek gratulálunk az elért nagy sikerhez. Kégly Szeréna kisasszony ezen tanévben önön magát multa "felül s a kézi munka tanítás terén szerzett érdemeihez önfeláldozó buzgalmával és kitűnő oktatási rendszerével ismét egy nagy siker babér koszorúját teheti. — Üdvözöljük Bégányi Gizella kisasszonyt, ki a fehérnemű varrást tanította es Buday Marcsa kisasszonyt, ki a felső ruha varrást vezette, mint a kiállítás mutatja, igen szép eredményei. Menjünk el mindnyájan és minél gyakrabban a kiállításra s ezzel adózzunk a kézi munka tündéreinek, kik rövid egy év alatt az iczi-piczi tű segélyével ily colossális kincshalmazt varázsoltak elő megelevenítve szorgalmukkal a holt anyagot. ® Az engedelmességre való nevelésről. Nandri»sy D. Aurél, e». tanító. „Az engedelmességre való nevelés lelke minden nevelesnek, e nélkül a nevelés uem is képzelhető". — Ezen piedagogiai aranymondást számtalan szaktekintély szavaival bizonyíthatnám; hanem miután jelen munkám keretében nincs czeiom eunek helyességet bizonyítanom, csak azon eszközökről szólok, melyekkel kell a kiskorúakra hatni, hogy az előnkbe állított czélt — az engedelmességet — elérhessük. Ezen eszközök egyrészről magában a növendékben vannak, mint: erő, teheteég, ösztön és szükség, vagy c-ak fóltételezhetők; másrészben a nevelőben, mint emberben, személyes műveltségénél fogva fel is találhatók. A növendékkel ugyau veleszületnek a tehetségek; de azok némelyike csak későn és lassau, némelyike soha sem ébredne magától muukásságra; így a nevelésnek az a feladata is van, hogy azokat ébressze, a felébredteket fejlessze és rájok serkentőleg hassou. A serkentés eszköze nem mindig vezet czélhoz, mert habár az erő megvan, mely azt elfogadja, de a testiség, a rosszra való hajlam a nevelés czéljainak a legnagyobb ellensége, ellenszegül, ezt fegyelmezni és a serkentés helyett a kényszert kell alkalmazni. Az engedelmességre való nevelésnél a legfontosabb a nevelő egyénisége. Nem hiába mondják, hogy a ne velés nem egyéb, mint a nagykorúak általi hatás. — Tanitui, oktatni valakit Írásban is lehet, de nevelni csak közvetlen érintkezés által. A nevelő személyisége már maga is nevelőleg hat és pedig annál többet, minél nemesebb, minél tiszteletreméltóbb az. Természetes, hogy a gyermekre semmi sincs oly határozott, oly hatalmas befolyással mint nevelője; mert vele érintkezik folytonosan, így önkénytelenül is utánozza őt, képzelete, vágyai és érzelmei egész erejével csügg rajta, így ha engedelmességre akarunk nevelui, gyakoroljuk magunkat folytonosan az engedelmességben, ezt pedig megtesszük úgy, ha akara'unkat az isteni akarat fegyelme alá helyezzük; ,a nevelő engedelmességén alapszik a növendék engedelmessége." Az engedelmesség, nem egyéb, mint alárendelése saját akaratunknak egy más jogosult akarat alá. Ezzel kivan mondva, hogy az engedelmesség: kötelesség. Enuek pedig erkölcsi és lélektani oka vau. Ugyanis a szülő, mondjuk nevelő, feláldozza mugát a növendékért: azért a növendék engedelmessége úgy tekinthető, mint hála a vett jótéteményekért; az eugedetlenség pedig akadály. a jóté emények áldásos sikerének. Az engedelmesség által beleéli magát a növendék isteni és emberi intézményeinkbe, melyek életének szerencsés folyamára okvetlenül szükségesek. Az igazi engedelmesség csakis Isten érzelemből fakadhat; a vallásos lélek ugyanis alázattal hajol meg Isten akarata előtt, vagyis engedelmeskedik s ezen engedelmességet azok irányában is tanúsítja, kik Istentől rendeltettek : a szülők, az elöljárók s azok intézményei iránt. Az engedelmesség teszi, amit a törvény parancsol, elhagyja amit tilt; ha a törvény parancsát teljesiti, akkor teszi azt, amit önmagától nem tett volna, ha elhagyja amit tilt; visszahúzódik attól, amit akart volna tenni; mindkét esetben csak az akarat gyakorlódik. Az engedelmességnek végczélja, bogy azt az ember tudatosan, szabadon és belátással tegye: de a gyermek engedelmessége kezdetben nem lehet ilyen; mert míg a gyermeknek esze nincs, a szülő, a nevelő esze az ő esze is; így keaietben „a gyermeknek vakon kell engedelmeskedni. Egészen természetellenes dolog, hogy a gyermek lármája legyen a vezénylő s az erős engedelmeskedjék a gyöngének. A gyermekek elromlanak, ha akaratjukat teljesítjük. A gyermek jellemének egyik szükséges vonása az engedelmesség." A törvény parancsa és tilalma egyideig kényszernek látszik ugyan a gyermek előtt; de későbben meggyőződik róla, hogy az nem volt egyéb, mint ami saját erkölcsi természetében rejlik. — Ez a fegyelem, vagy kényszerből származik: akkor föltétlen, vagy belátásból : akkor önkénytes az engedelmesség. Az engedelmesség nemcsak fontos, hanem szükséges is, mert a gyermeket előkészíti azon törvények teljesítésére, melyeknek mint polgárnak — habár nem tetszenek is — en gedelmeskednie kell. Azzal, hogy a gyermek a fegyelmet kényszernek veheti, nem szabad törődni, mert különben minden nyerseséget, mely a szülő, az elöljáróság általában a társadalmi intézmények ellen való oktalan fellépésben irányult szabadságot lát s a törvénynyel való daczolást becsület dolgának hiszi. Egészséges és életerős pilitikai szervezet csak a törvény iránti tiszteleten, az engedelmességen alapszik. Az engedelmesség oly színben látszik ugyan, mintha áldozat volna, de nem egyéb, mint amit minden felnőtt embernek tennie kell a társada-