Nyírvidék, 1897 (18. évfolyam, 27-52. szám)

1897-07-04 / 27. szám

„W Y t R V I » II" lom és önmaga kedvéért, amit rniuden embernek áldoznia kell önmaga boldogítása érdekében. Az engedelmességre való nevelés nem is oly nehéz mint azt némelyek hiszik, mert az engedelmesség véle születik a gyermekkel, igy könnyen ki fejődik, csak vezessük okosan. — Az engedelmesség szükségét igenis érzi az ember, mert a gyermek nem engedelmeskedik e szívesen csábitójának, vagy a munkás nép egy része nem hódolattal hajol-e meg egyik másik socíalista vezér akarata előtt? Főkép napjiinkban szomorúan kell tapasztalnunk azt, hogy az alföldi nép egy része már is meg van mételyezve oly tanokkal, melyek az erkölcsi és politikai rendet felforgatással fenyegetik! — Mundui vult regi; és kormányozzák is, ha nem joggal, erőszakkal, ha nem ésszel, bolondsággal. — Ezen tévtanok ellen, pedig jó lesz idejekorán védekezni. Fegyelmet kell a gyermeknek érezni, még mielőtt tudata volna róla, hogy igy a jónak megszokásával és az érzéki öuzés háttérbe szorításával lépjen az ébredő öutudat korszakába. — Még mielőtt az „én"-t kitudná mondani, a fegyelemnek kezdődnie kell; mert a gyermeknek már a bölcsőben van akarata. — A gyermekre tehát még a bölcsőben kell nevelóleg hatni, nehogy a gyermek a test ápolás hibás kezelése miatt ingerlődjék, vagy fájdalmakat szenvedjen; mert rendesen a beteges gyermekekből kiknek a szüleik mindent kedvökre tesznek, lesznek az úgy nevezett akaratos, önfejű, engedetlen gyermekek. — Az engedetlenséget gyógyítani már sok kai nehezebb. — A gyermek szeretettel ós félelemmel viseltetik szülője, nevelője iránt, kitől minden jót uyer, kinek ápolását mindig élvezi: azért az engedelmességet a szeretetre és félelemre kell építeni. A félelem alatt ne értsük, a haragtól és büntetéstől való félelmet; hanem azt, mely a szülő hatalmának, erejének tudatából származik, mivel azt, kitől minden jót nyer, megbántani nem akarja. — Mig ilyen szeretet és félelem vau a gyeremekben, addig elegendő a szülőnek egy komoly pillantása, erélyes szó s a gyermek engedelmeskedik. — De ha a gyermek megszűnt szeretni és félni: akkor már hasztalan a beszéd sokszor a testi fenyítés is. — A félelem — egyedül — szolga lelkeket nevel; — de a szeretet se visz sokra, ha félelemmel nincs össze kö ve; mert a gyermek nyakára nő a szülőnek, a nevelőnek, s akkor aztán engedelmességről szó sem lehet; mert a gyermek úrrá lesz a házban. ("Folytatása következik.) Tanügy. A nyíregyházi kereskedő tanoncz-iskolában a tanévet záró vizsgák junius hó 27-en délelőtti és délutáni órákban tartattak meg. A tanügygyei foglalkozók, vagy legalább az az iránt érdeklődők figyelmét el nem kerülhette azon körülmény, hogy a tani tói karnak milyen nehéz, öntudatos és tervszerű muukát kell végezni, ha a miniszteri szervezetben foglalt 8 ezen iskolákra vonatkozó tantervnek eleget akar tenni. Ezen iskola ugyanis — tanonczainak csekély száma 3 anyagi ere jének elégtelensége miatt — előkészítő osztálylyal nem rendelkezik, s igy az I. osztályba az I—II. gymnásiumi osztályt végzett tanulók mellett olyan taoulók is belekerülnek, a kik 4—5 elemi osztályt — kisebb helységekben azt is összevont tanítás mellett — végeztek. Csakis igy magyarázható meg azon körülmény, hogy az I. osztály tanulóinak majdnem a fele része osztály ismétlésére utasíttatott. A megbuktatott tanulók közül azonban tapasztalás szerint — a következő tanév elején alig 1—2 jelentkezik, a többi részint önként, többnyire azonban főnöke által késztetve elhagyja e pályát vagy pedig más kisebb városban, a hol ilyen iskola nincsen, próbál szerencsét Az iskola tehát e tekintetben is bizonyos tisztító ós jótékony hatással van a helybeli kereskedelemre, mikor az arra nem való elemeket idejekorán igyekszik e pályáról leszorítani. Ezeknek előre bocsátása után könnyen megmagyarázható azon körülmény, s szintén magától érthetődik, hogy a II ik, de különösen a III. osztály növendékeinek előhaladása az iskolával szemben támasztható jogos igényeknek teljesen és tökéletesen megfelelt. A vizsgák Eördögh Deztő kir. tanfelügyelő. Fest László társulati elnök, Sexty Gyula tarü^yi tanácsos, Moesz Béla városi aljegyző vezetése mellett, több érdek lődő főnök s szép számú — ez iskolát az előbbi években végzett fiatalság élénk érdeklődébe mellett folytak le. — Mint eddig mindet évben, úgy ez idén is a Társulat GO koronát osztatott ki jó magaviseletű szor galmas tanulók között; Hulímnn B Bála úr pedig egy diszkötésü 20 korona ertékü „Dr. Vojnich Oszkár Budapesttől Sitkáig (Aliska)" czimu könyvet ajánlott fel oly III ik osztályú tanuló megjutalmazására, a ki dicséretes magaviselet mellett a kereskedelmi számtanban jeles előmenetelt tanúsított. Ösztöndijat kapott a követke/ő 12 tanuló: I osztályból Kovács Karoly 5 koronát, Gyímótby Lijos 3 kt Il-ik osztályból: Hechter József G kt, Klein Albert 6 kt, Zsak Andor 4 kt; III ik osztályból: Glück Mór 6 kt, és Hoffmanu B. Béla úr által ajándékozott könyvet, Brüll Simon 6 kt, Goldsteiu Sándor 6 kt, Lényei DJZSŐ 5 kt, Rubliczky Mihálv 5 kt, Szepessy Dezső 4 kt, Kmotrik Sámuel 4 kt. — Végül az iskola ez évi statisz tikájából felemiitjük a következőket: a beirott 70 tanuló közül I. osztályba járt 32, II-ba 22, III ba 1G Helybeli volt 30, vidéki 40. Vallásra nézve volt: ág. ev. 6, refor mátus 12, róm. kath. 7, görög kath. 2, izraelita 43 Előmenetelre nézve volt: jeles 9, jó 23, elégséges 15, elégtelen 12, osztályzat uélkül 11. Mulasztott órák összege 1574 óra, ebből igazolt 732, nem igazolt 842 óra. A mulasztott órákból esik egy tanulóra I. osztály ban 30 89, II ban 23 35 és III ban 13-12 óra. R. A A polgármester választás kérdéséhez. Beniczky Miksa úr a lapunk legutóbbi számában megjelent vezérczikkre vonatkozólag nyilatkozatot küldött be hozzánk, melyet alább egész terjedelmében közlünk, még pedig minden megjegyzés nélkül azért, mert a fölött vitatkozni, hogy valakinek valaki képességeiről való véleménye helyes-e vagy nem: teljesen meddőnek tartanánk. Beniczky Miksa úr nyilatkozata a következő : A „Nyirvidék" 26-ik számában „Városi tisztújítás" czime alatt megjelent, — személyemet érintő nyilatkozatra, addig, inig a városi tisztújításon át nem mentünk, válaszomat megadni, — nehogy az, a személyem melletti tüntetés szándékának magyaráztassék, nem tartottam helyén állónak. Most, hogy a választáson már átmentünk, oka a halogatásnak megszűnt, az időt elérkezettnek találom, hogy válaszomat a t. Gzikk-iró úr ama kifakadására, melyet a városi polgármesteri állás iránt beadott pályázatomra oly kihivólag gyakorolt, megadhassam. Hogy a pályázat kritizálója ki lehet nem tudom, és tudni nem is kivánom, csak gondoltam, hogy fiatal ember lehet, ki valószínűleg, még sem nem tagja a képviseletnek, sem nem adófizető polgára a városnak, — illetéktelen beavatkozásával a városi dolgokat közelebbről nem ösmerheti. Azért, de nevegye rosz néven, ha én, mint korosabb ember, jóakaratulag arra figyelmeztetem, hogy jövőben, ha valamikor valakire hasonló nyilatkozatot irni szándékozik, mielőtt azt tenné, s tollát a kritika tentájába mártaná, legyen szives előbb a dolog állása felől részére jobb informácziót szerezni. Igen, pályáztain a polgármesteri állásra, de az is igaz, hogy nem a saját akaratomból, hanem a városi polgárság és a városi képviselő testület tekintélyes számú tagjainak (szavazatok száma igazolja) határozott akaratából, — kik engemet hasonló bizalommal már ezelőtt 5—6 évvel is megtiszteltek, — de akkor, országgyűlési képviselője voltam a városnak, és tovább a várostól gazdászattal foglalkoztam alapos — okaim voltak e bizalom el nem fogadására. — Most azonban, hogy ama okok mind megszűntek polgártársaimnak megújított akarata előtt kitérnem — egyiránt honfiú és polgári köteleség iránti érzékem tiltotta. Mert hála légyen részemről az Isteni gondviselésnek, hogy ma is, magasabb korom daczára, még mindég elég szellemi és anyagi erőt, — a multakból pedig — merített hivatali gyakorlottságot érzek magamban, hogy megválasztatásom esetén nem lelt volna szükségem útbaigazítások után ide-oda kapkodnom. Ezt engedi nekem retnénylenetn az ügyvédi pályán eltöltött gyakorlottságom. A többire nézve pedig, felkérem a tisztelt Czikk-iró urat, ki valószínűleg néha Miskolczra is ellátogat, ott létekor, legyen szives a megye hírneves volt alispánját s a magyar tudományos akadémia tagja Lévay József és a mostani megyei főjegyző Molnár Bertalan urakat, kik között egykor mint a megye első aljegyzője foglaltam helyet, felkeresni s ezek útmutatása után a megyei levéltárba elmenni, ott az iratokból begyőződést szerezhet, hogy az, kiről ön nyilatkozott, egykor Borsodmegye úrbéri pereinek egyik referens bírája, a számtalan bűnvádi ítéleteknek egyik szerkesztője, az ezrekre menő közigazgatási ügyekben hozott határozatoknak pedig feltevője volt, tehát még sem lehet a hivatali eljárásban oly gyakorlatlan, mint ahogy ön — őt a pályázatra ugy .ex mathina Deus'-ként fellépeltnek képzeli. Nyíregyháza, 1897. julius 2. Beniczky Miksa. Tisztelettel kérjük ,1 lejárt előfizetések megújítását s ;i hátrálékoa előfizetési dijuk beküldését. A „Nyirvidék" kiadóhivatala. ÚJDONSÁGOK. — A vármegye közigazgatási bizottsága e hó 8-dikán, csütörtökön tartja meg e havi rendes ülését. — A vármegyei múzeum gyarapodása Szolcolay Miklós pazonyi ev. ref. tanitó egy igen szép példány bronz tokos-baltát ajándékozott a napokban a vármegyei múzeumnak, melyet a turai határban levő úgynevezett várhegy környékén találtak. — Dr. Prok Gyula, lapunk főmunkatársa ügyvédi irodáját iskola utcza 13. szám alatt nyitotta meg. Teljes megnyugvással ajánljuk őt a jogkereső felek figyelmébe. — Az orsz. képviselő választók 1898. évre érvényes és már kiigazított névjegyzéke elleni felszólalások e hó 15. napjáig beadhatók. Az ideiglenes névjegyzék a vármegyeházán a II. aljegyzői hiv. helyiségben, az egyes községek választóinak névjegyzéke pedig az illető községek házainál reggel 8—12 óráig megtekinthetők. A beadott felszólamlások vagy kérvények szintén a községházánál tétetnek ki közszemlére, s azokra az észrevételek folyó évi julius 16-tól bezárólag julius 25-éig, tehát 10 egymást követő napon át mindenki megteheti, aki a törvény értelmében felszólalni jogosítva van. Úgy a felszólalások, valamint az azokra tett észrevételek is központi választmányhoz intézendők ugyan, de a szükséges okiratokkal felszerelve azon község elöljáróságánál, melynek névjegyzéke ellen a felszólalás történt, kis községekben pedig az illető körjegyzőnél nyújtandók be. Fölhívjuk a választó polgárokat, hogy e joguk gyakorolhatása érdekében a szükséges lépéseket idejében megtenni el ne mulasszák. — Eljegyzés. Mikecz István vármegyei aljegyző a napokban váltott jegyet Fejér Barna nyug. kir. táblai bíró kedves leányával, Ilona kisasszonynyal. — Meghívó. A nyíregyházi róm. kath. egyház kebelében lb97. évi jun. 17-én, autonomiai kongresszusi választás előkészítése érdekében megtartott értekezleten megjelent róm. kath. egyháztagok abból a czélból, hogy a választás szabadsága minden irányban biztositassék, kívánatosnak találták, hogy a nagy-kállói főesperesi választókerület papi és arra hivatott világi elemei u. n. jelölő értekezletet tartsanak. Az emiitett értekezlet ennek, az egész választókerület értelmisége részvételével tervezett jelölő értekezletnek egybehivásával alulírottakat, mint egyszersmind az ilteni róm. kath. egyház kebelében alakított ötös bizottság tagjait bizta meg. Van szerencsénk ennélfogva ezen kötelező megbízatásunkhoz képest, az előbb jelzett választókerületnek a kath. autonómia létesítése iránt érdeklődő róm. kath. papi és világi értelmiségét, különösen a T. Gzimet a Nyíregyházán, mint a vármegye székhelyén, a vármegyeháza nagytermében, 1897. évi julius 10-én d. e. 10 órakor az előbb jelzett czélból tartandó értekezletre tisztelettel meghívni, azon felkéréssel, hogy amennyiben alulírottaknak az idő rövidsége miatt nem állott módjukban az ezen értekezletre való meghívásra joggal biró és igényt tartó minden egyes választó nevét összeírni, ezen meghívást a czél érdekében más, arra igényt tartó választókkal is közölni szíveskedjék. Kelt Nyíregyházán, 1897. junius hóban. Hazafiúi tisztelettel: Verzár István, dr. Konthy Gyula, Kovács István, Simicska Endre, Bányász Endre. — A nöipar-kiállitás megnyitás. E hó 3-dikán d. e. 10 órakor nyitották meg a helybeli nőipariskola kiállítását, nagy és előkelő közönség jelenlétében A közönség élénk érdeklődésének különösebb oka a többek közt az is, hogy tavaly, a millenium évében nélkülöznünk kellett e már annyira megszokott s mindenkor széleskörű érdeklődést keltett kiállítást; másrészről pedig a mostani kiállítás még szebb és tartalmasabb az eddigieknél, amennyiben ott találjuk azon díszmunkákat is, melyekkel az iskola az orsz. ezredéves kiállításon szerepelt. Szerencsés ötlet vo't a kiállítás rendezőitől azon városi millenáris disz zászló kiállítása, melyet Nyíregyháza város lelkes hölgyei rendeltek mi'g az iskolánál. A remek — s már az ezredéves kiállításon is méltó feltűnést keltett — zászlónak folyton sok nézője akad. A megnyitó ünnepély fénypontját a Leffler Sámuel Hőegyl. titkár tartalmas s sok aclualis kérdést érintő megnyitó beszéde képezte. A megjelentek között ott láttuk báró Feilitzsch Berthold főispánt, Bencs László polgármestert, dr. Ferlicshi Kálmán orsz. képviselőt, Májerseky Béla főjegyzőt, Sexty Gyula tanügyi tanácsost, Sztárek Ferencz főkapitányt, Verzár István és Bartholomaeidesz János espereseket, dr. Bartók Jenő ref. lelkészt s még többeket. A több mint ezer darabból álló, rendkívül érdekes kiállítás részletesebb méltatását más h;lyen közöljük. Tűz volt pénteken d. u. 2—3 óra között városunkban. A sas zugban Páskó János nádfedeles háza gyuladt ki s daczára tűzoltóink gyors megjelenésének s az égés köz' en hatalmasan megindult zuhogó zápornak, leégett. Általánosan beszélik, hogy a tűz gyútogatás eredménye, amit csak megerősít az a körülmény, hogy a leégett ház fedeléből az égést megelőzőleg délelőtt kétszer is húztak ki oda bedugott csóvákat. A rendőrség a nyomozást megindította. — Az .országos ág. ev. tanitó egyesület' elnöke Pdterffy Sándor állásáról leköszönven, az elnöki teendők vezetésével Pazár István nyíregyházi ág. ev. igazgató tanítót bízta meg. — iszonyú halál. Bárányi Miklós Oros községi törvénybirót még május hó 1-én megmarta egy veszett kutya. A törvénybiró, a helyett hogy igénybe vette volna a veszettség biztos gyógymódját t. i. a Pasteurféle ojtást, kőrisbogár perával kuruzsolta magát s már teljesen nyugodt volt, hogy a marásnak nem lesz semmi következménye, midőn a héten csütörtökön kitört rajta az iszonyatos betegség: a veszetség. Két napig szenvedte a legrettenetesebb kínokat, mig megszabadította azoktól a halál. — Falusi csendélet. A mult év október hó Il-én történt, hogy Burik László encsencsi lakos átment bátyjának Burik Mihálynak újszülött fiúgyermeke keresztelésére Nyir-Béltekre. Az asszony beteg lévén, vendégét ellátni nem tudta. A vendéglátó apa tehát elvitte öcscsét a falu korcsmájába kocsonyázni. Késő este volt már, midőn a bepálinkázott két ember hazafelé tartott. Útközben négy suhancz legénynyel találkoztak, akik danolva szintén hazafelé igyekeztek. A két Burik széles jókedvében a legényeket rendreutasítja a késői danolás miatt. A kissé ittas legények, névszerint Zelenák Gyula, Lajos és Elek, továbbá ifj. Kiss János a figyelmeztetést zokon vették, a minek a következménye szóváltás, majd'czivakodás lett, a vége pedig az, hogy a Burik testvérek vadállatias kegyetlenséggel annyira összetörettek, hogy az egyik ugyanazon hónap 17-én, a másik pedig, eszméletét egy perczig sem nyerve vissza, november 2-án a nagykállói kórházban elhunytak. A királyi ügyészség szándékos emberölés büntette miatt emelt vádat Zelenak Gyula, Lajos, Elek és Kis János ellen, Zelenák Lajos pedig ugyanezen bűntett segédjeként fogatott bűnvádi eljárás alá. A végtárgyalás a mult hó 28-án tartatott meg, a melyen Zelenák Gyula védőjeként dr. Hofi'mann Mór, Kiss János védőjeként dr. Prok Gyula, Zelenák Elek védőjeként dr. Korányi Endre és végül a bűnsegéd védő-ügyvédjeként dr. Járossy Sándor szerepeltek. A végtárgyalás egész napon át tartott, ugy hogy a védőbeszédekre valamint az ítélet hozatalra csak késő este került a sor. A királyi tőrvényszék Zelenák Gyulát és Eleket 4 évi börtönre Ítélte, Kiss Jánost és Zelenák Lajost pedig a védelem indokait elfogadva: felmentette. — Bolti tüzek. Hibján Gyula iskola-utczai üzletében hétfőn délután 5—6 óra között tűz támadt, melyet azonban gyorsan elfojtottak. — Pénteken délután pedig Glück Ignácz vármegyeház-téri pincze-raktár helyiségében támadt tűz. A tűzoltók hosszú és nehéz munka után fojtották el a tüzet. Glück Ignácz úr 15 forintot adott az oltásban résztvett városi tűzoltók megjutalmazására, íynely adományáért Sztárek Ferencz főparancsnok e helyütt is köszönetét nyilvánítja. — A seprű pálinka. Egy jámbor atyafival megtörtént, hogy éjjelre kitalált maradni, ugy hogy másnap reggel négy óra tájban indult meg lakó háza felé. Útközben találkozott egy ismerősével, kivel különben származásukra nézve földiek és a ki véletlenségből szintén kimaradt, de már haza felé menőben volt. Ez megszólítja az atyafit, hogy honnan földi? s e barátságos megszólítás folytán egymás mellé csapódva, elmondják egymásnak a véletlen kimaradás okát. Mialatt igy beszélgetve haladnak, a jó ismerős felszólítja az atyafit hogy neki igen jó seprű pálinkája van, menne hozzá megkóstolni, az most nagyon jót fog tenni ebben a rossz gyomorban. Hát nem is lesz az rossz — gondola a jámbor atyafi és haladnak tovább, mig az utcza ajtóhoz elértek, a mitől pedig a hálószoba ablaka nem messze volt. De minthogy a reggel igen szép volt és ők az éjjeli nevezetesebb élményöket egymásnak