Nyírvidék, 1897 (18. évfolyam, 27-52. szám)

1897-11-07 / 45. szám

,,N Y l R V I D É K" délyt a város tanácsától. A tanács, miután Deák Péter a szinház kibérlése iránt a tulajdonos részvénytársasággal már megegyezett, a kért engedélyt megadta. — Mráz Károly ág. ev. tanítót 50 éves szolgálatában szerzett érdemeiért, miut azt már megírtuk, Ő felsége a király az arany érdemkereszttel tüntette ki. Az érdemkeresztet ma — vasárnap délelőtt 11 '/

2 órakor fogja átadui az ág ev. kö/ponti népiskola dísztermében báró Feilitech Berthold fóí^ptn a kitüntetettnek. Ez alkalomból az ág. ev. egyház elnöksége a következő meghívót boczátotta ki: T. cz. presbyter úr tisztelettel meghivatik holnap vasárnap délelőtt pontban 10 órakor a központi iskola dísztermében megtartandó egyháztanács ülésre, azutáu fél 11 órakor, a templomban megtartandó közgyűlésre és fél 12 óra kor ismét a központi iskola dísztermébe, hol ez utóbb jelzett időbe:, méltóságos báró Feililzsch Berthold, Szabolcsvármegye főispánja fogja a legmagasabb királyi kitüntetést Mráz Károly, 50 évi áldásos működ 'S után nyugalomba lépett veterán tanítónknak ünnepélyesen átaladni. Kelt. Nyíregyházán, 1897. évi november hó 6-in. Az egyházi elnökség. — A szabolcsi ev. ref. egyházat a reformáció emlékünnepén (október 31.) az a szerencsés meglepetés érte, hogy egyik nagy jóltevője, vibornai Mudrány Jánosné szül. Beként) Francziska úrnő ezer o. é. forintot ajánlott fel az orgona épitesi költségeinek fedezésére. Áldott legyen az Istennek neve örökké, e nagylelkű úrnőnek igaz vallásos érzelméről tanúskodó kegyes adományáért, hogy őt egyházunk felvirágoztatójául küldötte. — Agarász-verseny. A szabolcsi agarász társulat rendes agarász versenyeit e hó 6-án kezdte meg a n.kállói tarlókon. A versenyt ma - vasárnap fejezik be s igy annak eredményéről ezúttal még nem referálhatunk. A versenynek pompás jó idő kedvezett s fényes társaság volt jelen. A hölgyek közül tudósítónk a következők neveit jegyezte fel: br. Feililzsch Bertholdné. Kállay Andrásné, Kállay Sarolta, Jármy Mártonné, Jármy Imréné, Jármy Gyuláné, Kállay Rudolfné, Ferenczy Emiiné, Ferenczy Margit, Ferenczy Béláné, Ferenczy Mártha, Jármy Paula, Jármy Tóni, Jármy Mártha, Molnár Gusztávné, László Imréné, Mezőssy Gizella, Okolicsányi Lajosné, Ragályi Malvin, Liplay Béláné, Petrovav Jánosné, báró Wimmerspergné, Fáy Margit, Füzessérv Ilona, Jósa Andrea, Bogáthy Józsefné, Bogáthy Flóra. Jármy Ilonka, Újhelyi Emma, Gencsy Albertne, Olcliváry Ilona, Gencsy Samuné, Szalánczy Bertalanné, Nozdroviczky Jenőné, Sárközy Aürélné. — Este vacsora utána táncz volt a „Korona" nagytermében. — A gimnáziumi hangverseny folyó hó - tn nagy érdeklődés mellett tartatott meg. A termet z.-úl'olásig megtöltő diszes hallgatóság élénk figyelemmel követte a nagyon előkelő, nagyrészt classicus szerzőkből összeállított műsor minden számát es a hölgy közönség mögött százával szorongó lelkes ifjúság hatalmas éljenzéssel s falrengető taps viharral jutalmazta a közi működők igyekezetét. Persze kijutott az éljenzésből a különben nem nagy népszerüsegnek örvendő pedellusnak Kacska uramnak is. — Szénfy Erzsike kisasszony szép technikai készültséggel és meglepően nemes felfogással adta elő Bendel Nocturne-jét. Dömötör György úr lépett ezután a pódiumra s nagy hatással szavalta Szentirmay emlékezését. — Bogsch László úr egy nagy szabású, (le igen nehéz concert darabot adott elő zongorán Tauszig tói. Dilettánsnál szokatlan nagy technicája játszva- győzte le a mű nehézségeit s kezei alalt annak classicus szépségei teljesen érvényesültek. Ujrázásra saját szerzeményű magyar egyvelegét játszotta nagy hatássa

1. A 4-ik számot Lakács Ilona kisasszonynak szép éneke töltötte be. A Bűvös vadász operának egy hatásos áriáját énekelte, kellemes orgánumát és nagy iskolázottságát bizonyító pompás előadással. A freneticus ujrázásra még néhány magyar népdalt énekelt. — A dr. Hoffmann Emil, Santroch Alajos és Bogsch László urak által előadott Beethoven féle Triónak különösen első részre tetszett./A második részt a hegedű egy húrjának elszakadása zavarta meg. — Mayer Ferencz úr jeles baritonistánk Kreutser Granadai éji szállás czitnü operájából énekelte a vadász dalt szép hangon és kitűnő előadással. A tapsviharra ő is néhány magyar dallal felelt. —- Galli Lajos úr vig hangulatban tartó'.ta a közönséget üoppé Pardon czimű tnonologjával. Egész színészi otthonossággal mozgott a podiumon. A műsor utolsó szamát a művész jegyes pár, Szénfy Erzsike kisasszony és Bogsch László úr duo-ja töltölte be. Mendelssohn-nak concert — Tralnseriptióját játszották a fent már méltatott classicus előadással. — A vásártér rendezése. Nyiregyháza város képviselő testülete tudvalevőleg nem régiben elhatározta, hogy a vásártér mostani helyéről a szent mihály utcza végén levő területre helyeztessék át. Felebbezés folytán a vármegye közgyűlése a mostani vásártér fém tartása mellett nyilatkozott. E vármegyei határozat ellen Hudák Károly városi t. ügyész és társai felebbe zést adtak be. — A városi virilisták jövő évre érvényes névjegyzékének összeállítására a képviselő teslület Sztempák Jenő adótanácsos elnöklete alalt bízottságot küldött ki. — „Elbeszélés". Ez a cziine városunk egy jeles szülötte, Andor József fővárosi tanár kötetének. 19 rövidebb — hosszabb elbeszélés van a külsőleg is díszesen kiállított kötetben, mindannyi egy igazán költői lélek műve. Lapunk mai számának tárczájában közlünk egyet, a „Föld" czitnü szép elbeszélést mutatványul, a fővárosi irodalmi körökben is feltűnést keltő kötetéből és közöljük itt a „Pesti Itirlap" egyik legközelebbi számában a kötetre vonatkozó ismertetést: 242 lapra terjedő kötet az ujabb irodalom figyelemreméltó terméke. Összesen 19 finoman dolgozott elbeszélés van a kötélben. Valamennyinek a tárgya a jobb magyar életből van véve. Alakjai szépen domborodnak ki elbeszéléséből s habár erős kliaraktereket még nem tud kirajzolni, az, amit alakit, túlzás nélkül van és az igazság kellekeivel is föl van ruházva. — Egyike azoknak az Íróknak, akinek túllógását és Ízlését az u. n. „izmusok" nem rontották meg s a hazái talajon egészen meg tud maradni. — Apró művein szeretetremeitóság ömlik végig, s ott is megmarad mérsékeltnek és kíméletesnek, ahol nehéz és sötét eseményeket fest. — Művét Hegedűs László látta el csinos apró képekkel. — Az utolsó évnegyed. A városi adótnvatal ezúton is figyelmezteti az aüofize'ő közönséget; hogy a folyó év utolsó évnegyede elkövetkezvén, most már az ez évre előirt, összes adó és egyéb köztartozások ese dékesekké, és november közepéig fizeteudőkké váltak. Akik tehát még tartozásaikat be nem fizettek, igyekezzenek azokat a folyó november hó 15 éig rendezui anuál is inkább, mert ez idűg az állami adóból esedékessé vált negyedik negyed jvi részlet kamat nélkül fizethető be, mig november 15-ike u'án nemcsak kanntot, és pedig az egész évnegyedre, hanem az intési és bebaj tá-i illetékeket is kö'elesek lennének fizetni. Egyidejűleg arra kéri a városi adóhivatal a városban lakó adó fiz-tőket, saját erdekükben is, hogy a fizetéseket lehetőleg ne szerdán és szombaton telj isitsék, mert e uapo kon a tanyai adófizetők olyan tömegesen jelentkeznek hogy a befizetések csak hosszas várakozá-, ős időtöltés mellett eszközölhetők. — Köszönetnyilvánítás. Mindazon tisztelt hölgyek és urak, kik a f. hó 3-ikán rendezett hangversenyen közreműködni szívesek voltak, nemkülönben azok, akik fel ül fizetéssel járultak a hangverseny anyagi sikeréhez, névszerint: ifj. dr. Bodnár István, Klár Gusztáv, Czukor Vilmos 3—3 frt, Spitz Ferencz 2 frt 40 kr., dr. Kovách Elek 2 frt, Nóvák Gyula 1 frt 50 kr., dr. Vadász Leó, Jóba Elek. Gsázik Péter, Hoffmann B. Béla 1 — 1 frt. Bleuer István 50 kr, fogadják a segélyezett ifjúsági egyesületek nevében is a rendezőség hálás köszönetét. — A villamos lámpák szaporítása. Nyiregyháza város képviselőtestülete e hő G-án délután tartott közgyűlésében elhatározta a villamlámpáknak 94-el való szaporítását, kimondván egyúttal azt is, hogy ezentúl sötét éjszakákon a villamos lángok éjfélen túl is felgyújtva maradjanak. — Műkedvelői szini előadás. A helybeli jótékouy nőegylet — miut értesülünk — még e hó folyamán műkedvelői színielőadást fog rendezni s szinre „Felhő Klári" pályanyeríes népszínmű kerül. Jövőre bővebben. — Vasúti előmunkálati engedély. A kereskedelemügyi miniszter folyó évi október hó 3-dikán 434G7. szám alalt kell rendeletével Szerviczky Ödön földbirtokos, bodrogszerdahelyi lakosnak, a in. kir. államvasutak Nyíregyháza állomásától Kóla), Buj és Paszab községek érintésével, Berezetig, esetleg a Tisza partjáig vezetendő szabványos nyomtávolságú helyiérdekű, gőzmozdonyu vasútvonalra az előmunkálati engedélyt egy évre megadta. '— Szőlőbirtokosok figyelmébe. A helybeli szőlőbirtokosok eladásra szánt boraik mennyiségét c hó 30-áig a városi számvevőségnél bejelenteni lartoznak. — Érdekes bünilgyl végtárgyalás lesz a héten, fzerdán a helybeli kir. törvényszék előtt. Rablógyilkosság és szándékos emberölés bűntettével vádolt Schwarcz Adoll bűnügye kerül e napon Ítélet alá. A szenzácziós részletekben gazdag bűnesetről több izben utunk már. Schwarcz Adolf szent-mihályi szabómester rávette a szeretőjét Dotnbrádi Zsuzsánnát, hogy költözzék más községbe, a lioi majd boldogan és nyugodtan élhetnek együtt és nem kell majd neki folytonosan hallgatnia felesége szemrehányásait. Dombrádi Zsuzsánna megfogadta szeretője szaval s kis leányával együtt eltávozott a községből. Útközben Schwarcz Adolf őt is és a kis leányt is meggyilkolta s holt testüket bedobta a Tiszába. Hetek multán T.-Füred alall fogták ki a szerencsetlen nő holttestét s megállapították személyazonosságát. Ez alatl Schwarcz Adolf nyugodtan élt s küldözgette magának a saját maga által irt, hol itt, hol amott feladott levelekel a szeretőjétől, félrevezetvén ezzel egy ideig annak hozzátartozóit, inig végre a T.-Fürednél kifogott holttest felderítette a szörnyű bűntényt. Schwarcz Adolf, akit a szerdai végtárgyaláson Kardos Samu debreczeni ügyvéd fog védeni, makacsul tagad. — Közokirat hamisításért hal havi börtönre i tél Le cl a héten a helybeli kir. törvényszék Deutsch Lipót helybeli bicikli és varrógép raktárost. A dolog története az, hogy Deutsch Lipót egy öt forintos utalványt kapott a postán, a mely kiállilása szerint alkalmatos volt arra, hogy ö az 5 forintból 55-ül csinaijon. A postán vem vettek észre a himisitást s kifizették az 55 frtot. A kereskedelemügyi minisztérium számvevősége azonban észrevette a bibit s igy került Deutsch Lipót a vádlottak padjára. A hozott ítélet ellen ő is, a kir. ügyész is felebbezett. — Figyelmeztetés. A susuoquo li.'kózségi válasz tók uévjegyzeáe a templom hirdetesi táblájára azzal a kijelentéssel függesztetett ki, hogy mindazok, kik kihagyás vagy jogtalan felvétel iránt felszólalni kívánnak, felszólamlásaikat 1897. évi uovembnr hó 15-ig a kép viselethez adják be. Később beérkezett felszólamlások tekiutetbe nem vétetnek. Az, elöljáróság. — Az osztálysorsjáték első húzása. Lapunk tisz telt olvasóközönségének b. figyelmét felhívjuk Török A. és Társa budapesti czég hirdetésére, akik a m. kir. szab. osztály sorsjegyek elárusitásával meg lettek bizva. Ezen sorsjáték a in. kir. kormány felügyelete alatt áli ós mindenkinek ajánljuk, hogy bizalommal forduljon Török A ós Tarsa fóeláruutókhoz Budapesten. — A Wodianer F. és fiai budapesti kiadó czég által kiadoti uniieuiumi uagy emlékműből, a ázalay Biróti féle „Migvar Nemzőt Történeté" ból most jelent meg a hetvenkettedik füzet, mely igen érdekes atpillautást nyújt mindazon reformokról, melyeket Mária Terézia létesített Magyarországon. Sok újat, vagy új megvilágításban előadottakat olvasunk belőle s tiszta képet nyerüuk mind ama üdvös vagy reáuk magya okra karos új intézményekről, melyeket a uagy királynő leptetett életbe. Jeleu füzet külön mű uelléklet képen Mária Teréziának Meytens Mirton festménye utáu készült kifejezés teli arczkép-. A szöveg közzé következd illusztrácziók vannak alkalmazva: A Mária Terézia-féle urbáriu n első lapja, Fiume, Vau Swieteu Gallért, Barkóczy Ferencz esztergomi érsek. A „Ritio Educatiouis" bevezető sorai. A „Ritió Educitiouis" életbeieptetése, s az egyetem Budara helyezése emlékére vert érem, Poniatovszky Szaniszló, L iügyelország utolsó királya, Lengyelország feloszlása. II. Katalin czAroo, Eszterházy Ferentz gróf kanczellár, Niszki Kristóf gróf Az egyetem ünuepélyes megnyitása Budán, 1780. junius 25-én, Mária Terézra aláírása. — A nagy lovaslaktanya helyiségeiben legközelebb bevezetik a villamos világítást. A város, mint a laktanya tulajdonosa, a bevezetési költségek felerészét fogja viselni. így határozott ebben a kérdésben a pénteken délután tartott kepviseleti közgyűlés. Hát a vámháztól a pályaházig vezető út világításának a kérdése inikor lesz már megoldva. — A Zoltán-féle csukamájolaj kedvező hatásáról az orvosi kar igen elősineróieg nyilatkozik, mert tudva levő dolog, hogy e készítmény tesz; lehetővé ez áldásoj gyógyszer használatba vételét, s különösen szükséges, hogy meghonosodjék uáluuk is az az angol divat, hogy gyermekeink 2—3 éves korukban csukamájolajat igyanak s ezzel a sok scrophuloticus bántalom kifejlődése meggátolható. A gyermekeket erőte'jessé csak e szer neveli. — Smiles „Élet és Munka." czimel uj könyv jelent meg Dáui Ede. fordításában Ejeles szerzőnek „Jellem*, „Önsegély" és „Kötelesség" cimü művei magyar átdolgozásban ismeretesek olvasó közönségünk előtt; e művek töbo kiadást értek, mi magába véve jó ajánló levél uáluuk. Azért a fordító, ki Smilesnek egy ujabb művével ismertet meg bennünket, hasznos munkát végzett s a kiadó buzgó szándéka is csak dicsérhető. Mert az „Élet és Munka" cimü újonnan megjelent könyv a teunemlitetteket tartalmasság, tanulság és gyakorlati szempánt tekintetében felülmúlja és sokak jellemére és ténykedésére fog irát>yiíólag hatni. Nem elvont elméleteket hanem az életből ineritett és számos példával illusztrált igazságokat tár elénk e könyv, valóság .s tárháza a kiváló férfiak életrajzi adataiuak. Az emberi természet és működés oly oldalait mutatja be nekünk, melyeket ui,y az emberek, mint az irók figyelmen kivül szoktak hagyni és melyek ennélfogva a legtöbbek előtt ismeretlenek maradnak, melyek tudása padig ugy az igazság mint saját jól felfogott érdekünk szempontjából kívánatos, sőt szükséges is. E mű tekintettel van az élűt minden viszonyaira, miudeu állapotára, oktat, tanácsot ad, a túlzásokat kerülui; a bajt megelőzni tanit. Megtanulhatjuk belőle, mit tehet az ember maga erejéből és óv attól amit kerülnünk szükséges. A kis hitüekbe, a csüggedókbe bizalmat és bátorságot önt, a túlzókat mérsékli. Helyzetünkkel kibékít. Megtanít élni, megmutatja a boldogságra vázető utat az által, hogy mérsekletre józanságra, az egészség megőrzésére int—annyi tapasztalati lélektani adat kellemes előadása által pedig gondolkozóvá és önálló ténykedésekre képesekké tesz. — Megjelent Lévai Mór kiadóhivatalában Budapesten, IV. Egyetem-utcza 1. Ára a 30 íves diszes kiállítású kötetnek 2 frt 40. kr. Bekötve 3 frt, IRODALOM. Könyv a magyar népről. („A magyar nép múltja és jelene". 2 kötetben. I kötei: A szolgaságtól a szabadságig; II kötet: A bölcsőtől a sirig. Irta Benedek E'ek. Kiadja az Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársaság.) Alig mult el a magyar nemzet ezeréves ünnepe, ujabb üunepre készülünk: a jövő 1898 ik esztendőben lesz ötven esztendeje, hogy a magyar földnépe a joboágyslg felszabadult, ura lett a földnek, melyre ezer eszteudőu át hullatta vérét s verejtékét, a nélkül, hogy magáénak mondhatta volna. 1848-ban lett igazán nemzetté a magyar, midőu a kiváltságos nemesség önként mondott le kiváltságairól s önként osztozott meg a föld aépével jagokbau és közterhekben egyaránt. Azóta nincs osztálykülömbség ez ország polgárai közt szabadou fejlődhetik a föld népe is, gyarapodhatik vagyonban, műveltségben s ma már bátrán mondhatjuk, hogy Magyarország intelligencziájának jelentékeny része, az egykor elnyomott föld népének fiaiból telik ki. A 48 iki törvények áldásos következése ma már szemmel látható s rút hálátlanság volna tőlünk, most élő nemzedéktői, ha közönyösen engednők elsuhanni a közeledő évfordulót: a népszabadság ötven éves fordulóját. ünnepe lesz ez az esztendő az egész nemzetnek: az egykori uemességnek és jobbágyságnak egyaránt. Csoda-i, ha ebből az alkalomból százszoros erővel ébred fel szivünkben a vágy, megismerkedni annak a népnek i történetével, mely csaknem ezer évig sínylődött szolgaságban, vagy a szolgaságuál nem sokkal kedvezőbb jobbágyi állapotban? Mert a magyarnemzet történetét sokan megírták már, de történetíróink csak mellékesen érintették a nép az Isten adta nép állapotát, a nemességgel való viszonyait, a felszabadulásért való véres és békés küzdelmeit. Erre a feladatra vállalkozott Benedek Elek, ki csak most fejezte be öt vastag kötetes munkáját, megírván a nemzet ezér éves ünnepére a magyar nép meséit, mondáit, vagyis ezer év meseköltését, most pedig megírta ugyanenuek a népnek a történetét egy nagy kötetben, egy másik nagy kötetben pedig a nép ez idő szerint való életét. E héten röpül szét a nagy érdekű könyv első füzete, — mert füzetekben jelen meg, hogy minden ember megszerezhesse — s jövő tavaszra, a nagy üuuepre a magyar közönség kezében lesz a könyv elsó kötete: a nép története. Olvasván a könyv gyönyörű előszavát, ellenállhatatlan vágy ragad meg olvasni e könyvet elejétől végig. Megragad az író melegsége, midőu ezt mondja: „Tőrlenetet irok, szivemben mély szeretettel a föld népe ránt, melynek véréből való vér vagyok én is, de nem gyűlölettel az iránt az osztály iránt, mely nemcsak ura s elnyomóji tudott lenni a népnek, de szerető édes atyja is, s mely végül önként, kényszerítés nélkül, példátlan lelkesedéssel, maga küzdi ki a nép szabadságát, osztja ineg vele jogait, osztozik vele a közterhekben." Benedek a honfoglaló magyar nép életmódjának rövid rajzával kezdi könyvét, s ugy megy át annak a megrajzolására, miként alakulnak a különböző rendek, osztályok, s mint sülyed a tiszta magyar fajuak is egy .része jobbágyá. „A föld nópáuek a nemességgel való viszonya — írja Benedek — a népnek állapota s küt