Nyírvidék, 1897 (18. évfolyam, 27-52. szám)

1897-11-07 / 45. szám

,,N Y í R V I D É K." delme a szabadulásért ; ez húzódik végig könyvemen. A parasztlázadások egész sorával találkozik az olvasó! kezdve az erdélyi pirasztság 1437-iki lázadásán, jön a D<3zsa-Jázadás, ez a nagy paraszt dráma ; a Pero féle lázadás ; a Hora- és Kioska-lázadás, nem is emlitve itt a kisebb lázadásokat. A könyvnek aránylag legnagyobb részét te^i ki a jelen század első felének története, mikor a nemességnek szine java hatalmas akczíóba kezd, a nép felszabadításáért. Nagy szerep jut a költőknek is, különösen Petőfinek. íme, nagy vonásokban az első kötet tartalma. Nem kevésbé érdekes a második kötet, mely a ma élő nép életének a tükre. Az író. ki mint a nép fia, jó ismerős a néppel, végig kiséri a uép;t születésétől a haláláig, mindenféle foglalkozásban, lelki tehetségeinek minden megnyilatkozásában. A fészekrakáson : a házépítésen kezdi. Elmondja : hogyan építi házit a magyar ember. Mik a nevezetesebb külömbségek e részben az ország kUlömböző vidékein. Min' fej'ődött az épitkezés az idők során. Aztán jön a családi élet megalapítása. Az ezzel kapcsolatos szokások. A gyermek ápjlása, nevelése. A falusi iskola. Milyen volt régen, milyen most V És beszél a nép nyelvéről, hitéről, erkölcséről, költészetéről ruházkodásáról. Hát még a katouaélet ! Milyen volt régen ? Milyen most? S mikor a legény hiza kerül a katonaságtól, gazdaemberré lesz. Milyen az a magyar gazdaság ? Hát a községi élet ? Az alkotmányos jogok gyakorlása ? A restauráczió. Közben a mindenféle szokások, foglalkozások ele ven rajza, mígnem elérkezünk a temetőbe, a hol még láthatók a sírkövek közt a régi, haicias világra emlékeztető kópjás fejfák . . . Ennek a ritka érdekes könyvnek a megirá-ára vállalkozott Benedek Elek s vállalkozott a kiadására az Athenaeum, mely az alkalomhoz s a tárgyhoz méltóan állítja elénk e könyvet, nagy kvárt alakban, számos rajzzal, képpel, raűmelléklettel, köztük több színes kép pal emelvén a könyv értékét s érdekességét. Azt hiszük, hogy ujibb időben aligha volt könyv, mely jobbau érdemelte volna meg a közérdeklődést, mint e könyv, s különösen az inteligens osztálynak az .. része, mely a nép soraiból emelkedett a közélet mezejére, bizonyára a rendesnél is nagyobb érdeklődéssel és kegyeletes szívvel forgatja majd e könyv lapjait. A „Magyar nép múltja és jeleue" két heteuként, füzetekben jelen meg. Mindeu füzetben szüveg-illuszt ráczió s k^pmelléklet. Egy füzet ára 30 kr., s előfizethető a kiadó Athenaeumnál 10 füzetre 3 írttal (az egész munka 40 füzet lesz), vagy: negyedévre (6 füzet) 1 frt 80 krral, félévre 3 frt 60 krral. Csarnok. Tévesztett utak. A vonat, az a prüszkölő gőzmasina elkezdett lassan dübörögni, zakatolni s mikor Katoluai Imre kihajolt a kocsi ablakán, hogy az állomás p:rronjlu álló feleségének egy utolsó üdvözletet intsen, a v isszörnyeteg befordult a hegyszoros torkolatába s csak a sürü, fekete füst gomolygott móg utána, mint valami sötét, szakadozott, gyászfátyol. A szép asszony magára maradt. Letörölte arc áról könnyeit s egyedül, miudeu kisérő nélkül indult a kis fürdő sétánya felé, houn u a zenekar keringőjének elmosódó haugjií verőd ek feléje. Lekében még hánykolódtak az érzelmek, a válás fájdalma, az egyedüllét sajátságos érzete, s talán most házasságának második évében érezte először, hogy férjét Katolnai Imrét szereti, uem azzal a rajongó, ideális szerelemmel ugyan, melyet fiatal, serdülő lányok éreznek imádójuk iránt, h inéin amelyikkel egy becsületes, muukás családfeutartó férfiút szokás szeretni a hű nőnek és igazi hitvesnek. Szép, kellemes este volt, mindenben alkalmas arra, hogy egy beteges lélek ábrándokba tnerüljö r A sétány dus lombozatú fái szelíden, álomb i ringatólag susogtak s Katolnainé lehaj'ott fővel, mélyen elgondolkozva bandukolt alattuk, tnikor a pukirozott kert egyik fordulatánál magas, csinos ti ital ember topp int hiitelen eléje s mielőtt megakadályozhatt volna, kezeit csókokkal borította el. — Asszonyom, kerestem ezt a pillanatot máihónapok óta, uem akartam elveszni örökre, nyomtalanul mielőtt önnel még egyszer, utoljára nem találkoztam . . . Irma, hallgassa meg vallomásomat s ha ismerni fogja azt a kint, mely lelkemet tépi, taláu ön is megbocsát nekem. Katolnainé megrendült, olyau lett, mint a viasz. Erre a találkozásra nem számított s nem most, egyedüllétének első pillauatábau. Azt hitte hogy Adorján Bíla rá nézve elveszett, meghalt régen, hogy az az ifjú, ki egykor ébredező, szivében felkeltette első érzelmeit, kihez az első szerelem egész hevével, lángolásával és odiad isával rag isz; odott s aki azután Iliden számítási il, részvétleu közönnyel megcsalta; összetörte miudeu reményét: eltűnt az ó élte ujibíl ölökre s haálmaibiu megjelen i? néha, de a valóságbac kerülni fogja őt messzire, a mennyire lehet. És íme itt van, megjelent újra, hogy felkeltse szivének alvó halottait. Előtte áll bűnbánóan, szelíd halovány arczczal, vádolva önmagát, hozzátartozóit, kik csupln előítélet bői u'jit állták házasságuknak s könnyezve, remegve kéri, hogy csak egyszer, egyetlen egyszer hillgassa meg őtet, hogy ismételhesse el régi vallom isait s azu'án . . . Oh, ebben a pillauitbiu ki gondolt volna a a<.utánra, arra a sö'.ét, fekete képre, melynek neve házas ságtörés ? Engedte, hogy a régi imádó'közelebb hijiljou hjzzá, hogy auuik mimiros lólekzete f;:égesse hilováuy arcsia a szégyen pirosságát s lassú remigő h ingou su-jta : — A mi utaink elváltk ug^an egymástól, de azért jöjjön meghallgatom utoljára. A pavillon ajtó éjfélkor nyitva lesz, beléphet raj'a észrevétlenül! . . . És azután futott. Keresztül szaladott a meredek sziklagátoron, mintha űzné, híjtaná valami s mikor benyitott a pavillon kis szobájaba. oda vetette magát a pimlagra és sírt, zokogott keservesen, mintha lelkeben szét szakadott volnj minden fájdalom. Hosszas, kinos csend állott be. Nem mozdult a teremben semmi, csak a metszett rózsák és girlandokkal díszített óra ketyegett egyhangúan és a szive vert, dobogott lázasan. Látni vélte maga előtt térdepelni Adorján Belát, a régi szeretót, ki eljött, felkereste ismét, hogy rabja, hü alittvalóji legyen, hogy tele suttogja fülét szerelemmel édes gyönyörrel, mesés boldogsággal és . . . Egyszerre csak a szép asszony halálosan elsáppadt. Oda tolakodott felizgatot képzelete elé egy egyszerű, kevés beszédű, de becsületes ember képe is. a Kitolnai I uréé, aki fut, farad, dolgozik, hogy neki meglegyen mindene, hogy ne lásson szükséget semmiben, hogy kiérdemelje tőle legalább a becsülést, ha már szerelmét másra vesztegette. Hitelen felugrott, leszaladt a lépcsőkön a pavillon kert kapujáig s eíőre fordítva a kulcsot, izgatottan tért vissza szobájába, Ideje volt. Ebben a pillanatban csöngettek a kapun de a pavillon ajtaja zárva maradt. A szép asszony Katoluai Imréné, ott térdelt egy Mária kép előtt s kezében szorongatta férje arczképét, égre emelt tekintettel rebegé: Megtulsze bocsátani nekem? . . . KÖZGAZDASÁG. A szóló-hegyek trágyázásáról. A szőlő termelése lényeges mennyiségű tápláló erőt igényel, kitüuik ez Wagner azon állításából, melyet kísérletei utáu tett közzé, hogy egy hektár területen termő 8000 kr. szőlő (fürt) és 2160 kg. venyige évente 71 kg. kálit és 18 kg. foszforsavat vou ki a termőföldből. Egy hektár szőlőnek éveukinti istállótrágyázása (mely mintegy 20.000 kg. istállótrágyából állhat.) 104 kg. kálit és 42 kg. foszforsavat ad a termő-földnek, tehát kétszer aunyit, miut a mennyit a szőlő-termés kivon a talajból. És íme bebizonyított téuy, hogy ez a trágyázás éppeu csak kellő, erőben épségben képes fenn tartani a szőlőtőkéket, de a termést csak némileg neveli. Ebből a tényállásból azt a szabályt,vonhatjuk le, hogy a szőlő-hegyeket uem csak oly mérvben kell trágyázni, miként az a termés és venyige vegyelemzéséből szükségesnek mutatkozik, hauern a trágyázást bőven kell eszközölni ügy, hogy ne csak a szőlő hegy termőterületének legfelsőbb rétege, hanem az alsóbb talajrétegek, szóva-l az altalaj is kaphassou némi trágyát. Ezen okból uagyou tanácsos a trágyáuak csak egy részét oly trágya alakbau istállótrágyában adni a szőlőhegynek a másik részét oly trágya alakban kell ad uuuk, amely könnyen oldhitó s igy könnyen az alta lajba juthat. Ez annál kóunyebben történik, minél több tápláló erő vau már a feltalajban Waguer a szőlő hegyek és szőlőkertek trágyázására vonatkozólag követ kező 4 éves fordákat ajánlja: Egy hektárri 1. évben istálló trágya 6000 kg., oldható foszforsavas műtrágya (szup rfoszfát) 40 kg. II.évben oldható foszforsavas műtragya 60 kg., káli 40 kg. oldható foszforsavas mű rágya 60 kg. III. évben légeuytágya 15 kg., kálitrágya 80 kg., oldható foszforsavas műtrágya 80 kg. IV. évbeu káli 100 kg. légeuytrágya 25 kg." Ezen trágyázási turnus természetesen csak mint általáuos forma veeudő tekintetbe és a szerint, amint a körülmények alakulnak, eltérések is alkalmazhatók és pedig a talaj vegyi tartalma szerint. Egyébiránt a kö vetkezők veendők a feutebb közölt trágyázási mód alkalmazásánál tekintetbe. Mély és nedves fekvésnél közönségesen a talajban több légen van jelen mint a homokos, sziklás, meszes talajnál. A mély és nedves fekvésű szőlők azonban szegények foszforsavban és káliban s igy a trágyázási alak meghatározásánál már e két tényezőt tekintetbe keli venni és a szerint módosítani a trágya összetételt. A légeuy trágyázást kissé megszorítjuk, mig a másik két uövény tápláló szerből a talajba vice-versa többet juttatuuk. Magasan fekvő, száraz talajnál, mely homokos, sziklás vagy meszes is lehet épp az elenkező eset fordulhat elő, vagyis itt a légeny fog hiányozni, mig a káli és foszforsav nagyobb quantumban lesz jelen s igy e körülményt ugyan csak uem szabad számításunknál tekintet nélkül hagyni. Azt, hogy vau e a talajban elegendő légenytrágya, legjobban és tegbiztosabbau abból lehet következtetni, ha a szollőtők fás hajtásainak növekedését tekintetbe vesszük. O.t ahol a talaj légenybeu gazdag, a venyige is nagyra nő, míg ott, a hol a kérdeses trágya kevés, vagy éppen csak alig van jelen, a venyige fejlődése gyeuge. Ez utóbbi esetbeu a légeuytrágyázásuak is erósebbnek kell lenni, mig oly helyen, hol a venyige lujtása es növése erőteljes, a légenytrágyázás korlátozandó, s az istállótrágyázást sem kell a kimért mértékben alkalmazni. Oly szőlőkertek talaját, vagy magában álló szőllő hegyeket, avagy egy egész szőlőhegy vidéket, melyek a uagy talajnedvesség és a talaj át nem eresztő ter mészete miatt a szőlőtőkéket sárgaságba ej ették, legjobb következő évben kálitrágyával jól megtrágyázni. A kálitrágya ily esetekben leginkább megfelel akkor, ha miut lombh.imu', avagy még jibb, lii venyigehimu alakban adjak azt a szőlőtőkének. Az amerikai fajtájú szőllótókuél, melyek többe kevésbbó föltételezik és megkívánj ik a talajban a vasoxyd jelenlétét, gyakran előfordul, hogy szintén sárgaságba esnek, ha a talajban nagyon kevés vasoxyd van. avagy ha van is, az nincs oly alakban feloldva ' a talajban, hogy azt az amerikai szőlőtőke felhasználhassa. Ily esetben a Francziaorszagban végrehajtott s ámos kesérlet szerint czélszerü 20—40 finom minőségű vasvitriolport a Ulajra elszórni, Ha lehet akkor, midőn esőt várunk, az elszórást követő eső a port némileg felolJja. az eső után azt sekélyen alá kell kapálni. Fiatal szőlőtőkéknél, szőlőiskoláknál, vagy uj telepítéseknél, első sorban is azt kell szemünk előu tartani, hogy a venyige erőteljes hjjtásu és növésű legyen, és hogy a fagyok beállta előtt tökéletesen megérjen, vagyis fás legyen. Ezen czélt elérendő, a légenyt oly alakban kell nyujtanunk a talajnak, melyben a növények gyorsan teljesen felvehetik s igy erőteljesen nőhetnek Leginkább fog tehát a chilisalétrom e czéluak e!éréséie megfelelni, de jó lesz a jobb erőben levő szőlőhegyeknél az istállótrágyázás is. Ezen kivül -zükséges a fi ital szóllőtőkéket jól el látni foszforsavas trágyával is, mert a trágya, a venyigék érését őszi-cel gyorsítja és segíti. GABONA-CSABNOK. Nyíregyháza, 1S97. évi november hu 6-áa. A gabona-csarnoknál bejegyaett árak. Buáa Kozs Árpa Zab Tengeri (uj) Köles Paszuly fehér Szesz literenkínt 100 kiló 100 „ 100 „ 100 „ 100 , 100 , 100 . 11.30-tól 7.40 tői 5.40-től 6.10 tői 4.—tói —.— tői —.— tői 18'/, tői 11.40 ig. 7.50 ig. 5.50-ig. 6.20 ig. 4.10 ig. —.— ig. —.—ig. 54</,-ig. Felelős szerkesztő: INCZEDY LAJOS. Kiadó tulajdonos: JÓBA ELEK. Kiadó bolthelyiség. Szopkó Alfréd pazonyi-ulc/ai 3-ik számú llízáb.lll, a Wirtschafter Ármin úr által bérben birt kettős bolthelyiség 1898 év ápril 24-étől bérbe adó. — Értekezhetni a tulajdonosnál. (519-8—1) A köhögésben szenvedőktől 1000 és 1000 bizonyítvány áll réndelkezésünkra a Kaiser-féle Mell-Bonbonok kitűnősége felől, mely biztosan és gyorsan hal küllődé*, rekedtsé.', katarus és eliiyálkásodás esetén. — Legnagyobb különlegessége Ausztria, Németország és Sweíznak. Kapható Nyiregyházán Lédercr Ignácz és Szopkó Alfréd urak gyógyszertárában. (518-1-2-1) 1Árverési hirdetmény. A lisza-löki kir. járásbíróság mini telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy a tisza-löki takarékpénztárnak Weinberger Ignátz lisza-löki lakos ellen 50 frt, behajtása iránli végrehajtási ügyében a nyiregyházi kir. törvényszék ezen kir. járásbíróság területén fekvő A/a t.-löki 425. hrsz. tjkönyvben jegyzett ingatlan (lakház) A + I. sor 482. hrszámu házas belsőség 100 frt becsértékben az 1897. évi november hó 26-ik napján délelőtt 10 órakor Tisza-Lök községházánál megtartandó nyilvános árverésen becsáron alól is elfog adatni. Kikiáltási ár a fentebb kitett becsár. Bánonipénz a becsár 10°/

0-a. Tisza-Lökön, a kir. járásbíróság mint tkv. hatóságnál 1807. évi augusztus hó 31-én. (511—1 — 1) Jármy, kir. aljárásbiró. Birtok eladás és bérbeadás. Eladó Kemecsén a község mellett 150 hohluyi, tanyával, gazdasági épületekkel, «yii mii! esőssel ellátott birtok, II In hl <loliáoyeii-'cdélyly.'l és gazdasági felszerelésekkel. Mellette ugyanolyan területű birtok pedig haszonbérbe adó. — Értekezhetni alólirottuál Nyiregyházán. (505—4—2) Márkus Károly, ügyvéd. f é I áron