Nyírvidék, 1897 (18. évfolyam, 27-52. szám)

1897-11-07 / 45. szám

Melléklet a „Itfyirvidék" 1897. 45-ik számához. A községi faiskolák megvizsgálása. Szabolcsvármegye alispánja ez évi szeptember hó 2-án a 316/1897. száma intézkedéssel a járási faiskola felügyelői állásokat betöltötte. Ezen intézkedésről még tudomással sem birtam, a midőn már a fö dmivelésü

0yi m. kir. miniszter úrnak a selyemtenyésztés emelése Cíéljiból kiküldött meghatajmazottja 8528/1897. számú felhívással szep'ember 13 án az őszi községi faiskola látogatási kérdó iveket czimemre kiküldötte, s ezek alapjáu 30 napi záros határidőben a községek bejárási', elrendelte. Kinevezési okmányom 8 ik bekezdése értelmében hivatalos esküm felvételére ezen okmányuyal kezemben a főszolgabíró úrnál jelentkeztem, s a/, okmányt megtekintés czéljából át is adtam; de a főszolgabíró úr, sürgős dolgaira való hivatkozással esküm fölvételét elhalasztotta. Ilyeu előzmények után magamhoz véve a fönt jelzett két darab iratot s egy neháuy kérdő ivet, szeptember 23-án megiudu.tam a járás 23 község fa iskolájának megtekintésére. Hogy mit láttam, arról be széljeuek az álábbi adatok ugy, a mint következnek: Piricse. A faiskola községi, 500 Dől területen. Szakkezeló: Térjék László ref. tanitó, •/« reszébeu találtatott 300 darab elhanyagolt, tisztítatlan :-lma vadoncí 12 darab nemesitett körtve, 4 darab alma. Állítólag eladatott 36 darab oltvány 15—20 kr. árban. A faiskola »/< részéoeu krumpli kultura volt. Pilis. A régi faisk la terület helyett, mely távol van, a község ujat ígért a belterületen vásárolt uj község háza mellett; ez a község tulajdona. A régi terület 1200 Qöl volt. Az uj is ekkora területben igértetett. A regi faiskolában találtatott 30 •ölnyi helyre bezsúfolva 800 dirub alma és körte vadoncz 4—5 évesek, mind elhagyott állapotban. Szakkezelőül Nagy Istváu gör. kath. tanitó ueveztetett. Nevezett a látogatás tilalmával nem volt a községben. A vadonc/ok átköltöztetése elrendelteti. 1000 darab szederfa beiskolázás czéljából az uj területbe megrendeltetett. Bogát. A faiskola községi 1662 Oöl területben

1 S/.akkezelő nincsen. Találtatott 500 Qól területben. 1200 darab az államtól nyert almn, 40o darab körtve300 darab szilva vadoncz és néhány száz dió Csemete mind 4—6 évesek. Nemesítés egy sincs. Megfejthetetlen azon körülmény, hogy szakkezelő hiányában miként tudott a község oly nagy mennyiségű csemete segélyben részesülni. Mária-Pócs. Faiskola terület nincs. A község elöljárósága fölhivásouna a gör. kath. Szt.-Bazil reudi kolostorba utasított a faiskola k.eresésére; itt a nagy kertben ugy 500 • ölnyi helyet bemutattak faiskola czimen; egy néhány vadoncz akad benne; de nemesítés egy sincs. Régebben a pócsi papok faiskolája jó hírnévnek örvendett; jelenleg elhagyatottPócs-Petri. A faiskola községi 500 Qö! területbeu. Szakkezelő nem volt. Jelen alkalommal kéretett fel Szepesy Ágost róni. kath. fitonitó. A terület, beitelkes, igen alkalmas mivelés alatt nem állott. Utasítás az üzembevételhez megadatott és 500 darab szederfa csemete beiskolázás alá rendeltetett. Kis-Léta. A faiskola terület Genc<y Albert úr ajándéka, 622 Döl területben. Nem volt határozottan megállapítható hogy a tulajdon jog kit illet: mert lehet a községé, a mi leghelyesebb is volna — ha pedig akarják, lehet a ref. felekezeté; de egy harmadik esetben a felekezetekét is. Eddig a volt ref. lelkész úr kertészkedett beune. Szakkezelö jelenleg nincs. A terület beltelkes és igen alkalmas. Üzembe vételére elöljáróság felkéretett. Bakta. A fiiskola községi 300 Qö! területben. Szakkezelő uem volt. Jelen alkalommal kéretett fel Stima Gyula gör. kath. kántor, állami földmives iskolai tanfolyamot végzett tanitó. A faiskolába u találtatott: 200 darab alma, 100 körtve, 200 darab sárga baraczk és 30 darab keserű mandula vadoucz 3—4 évesek; ezen kivúl 80 darab 4 éves szabálytalan növetü szederfa; miud annyiji elhagyott állapotban. Nemesites egy sii.cs. Lórántháza. A faiskola községi, állítólag 600 Oöl területben Kezelő nincs, mert a tanítói állás úres. A községi elöljáróság az elhagyott állapotban levő faisko Iákért rendbehozatalára felkéretett. A területen találtatott: 358 darab elhagyott állapotban levő alma, körtve és berbeuczei szilva csemete. Jákó. Faiskola terület czitnéu a község tulajdonában levő 1299 Oöluyi terület künn a forgó földek között alkalmatlauuak találtatván, a község elöljárósága felkéretett, hogy mintegy 600 Oöluyi beltelkes területről eoudoskodjék, s az uj területet vétesse üzembe. Rohod. A faiskola községi, 600 Göl területben. Szakkezelőül Kovács Eudre ref. tanító ajáultatott, ki a látogatás alkalmával uem volt otthon. A leiületeu találtatott 108 drb külötubféle vadoncz. 2 nemesített alma, 1 körtve. Mada. Faiskola terület nincs. A ref. templom keiben a lelkész úr bemutatott vagy 100 Dölnyi területet; de az teljesen alkalmatlauuak találtatott. A község elöljárósága a szabályrendeletileg megállapított terület beszerzésére felhivatott. Vaja. A faiskola terület a ref. felekezeté, mint egy 250 • ölnyi kiterjedésben. A terület állítólag uem nagyobbítható. Szakkezelő: Pap Aladár ref. tauitó. A látogasás alkalmával a területen találtatott: 220 darab vadoncz. 35 darab körtve és 25 darab alma nemesítés. Eör. A faiskola községi 800 Döl területben Szakkezelő nincs. A terület külöaben igen alkalmas. Jelenleg gazdasági növényekkel haszuáltatik ki. Nyir-Béltek. A faiskola községi, 1200 Döl területben. Szakkezelő nincs. A területen gazdasági növény kultiváhatott. Nyir-Lugos. A faiskola községi, 600 • területbeu. Ezen terület most jelöltetett ki, uj. Szakkezelő nincs; a r. kath. kántor tanító jegyeztetett elő. Encsencs. A faiskola köztagi 360 • ölnyi területen; deszka-kerítés által teljeseD védett. — Szakkezelő nincs. Evekkel előbb Bartha tanitó úr idejében hires faiskola volt. Találtatott beune: 69 drb árván hagyott 6—8 éves alma körtve vadoucz; 8 drb felnőtt szabálytalan fa. Ófeliértó. Faiskola terület nincs. A községi elöljáróság a terület beszerzésére felszólít tátott. Besenyőd. A faiskola terület községi 800 r]öl területben. Jelenleg gazdasági terménynyei van kibasz uálva, Szakkezdőül a községi birö úr Katona Elek ref. tanítót uevezte meg. Levélek. Faiskola terület nincs. A róm. és gör. kath. felekezeteknek a telekkönyvben .gyümölcsös" czimen kü ni a forgó földekben van bevezetve; de ezek igen távol vannak és nem is alkalmasak. Nyírbátor. A faiskola terület községi, 2 hold területben. — Teljesen védett; kúttal, munkáslakkal és állandó munkással el van látva. — Szakkezelő Sándor Albert. A faiskolában találtatott: 450 alma, 500 kört ve,950 sárga baraczk, 150 őszi baraczk, 600 beszterczei szilva csemete: további 2786 drb 1, 2, 3 és 4 éves alma, körtve, kajsziu, ringló és cseresznye nemesitvény. 60 drb 5—8 éves anyafa, és 400 drb 3 éves szabály szerűen idomított szeder fa. — Eladatott: 1896. és 97. tavaszán 393 drb 2 és 3 éves oltvány. A községi faiskolán kivül van még a ref. felekezeti iskolának mintegy 300 Dölnyi területen szabályszerűen berendezett faiskolája. Szakkezelője: Gáspár Béla ref, tanitó Ezen faiskolában vau '. 1100 drb vadoncz, 12 drb anyó fa és 200 drb 1—2 éves nemesítés. 2 szor. A Bóui gyártelepen van pár ezer alma és körtve nemesitveny £és vadoncz. A községi iskola házi kertjében Sándor Albert községi tanítónak sziutén van kísérleti faiskolája és tiz ezer darabot meghaladó tavaszi szeder magoncz iskolája. Puszta-Dobos és Magy községeket, mivel körjegyző urak az anya községben ugy nyilatkoztak, hogy terület egyikben sincs —• fölöslegesnek tartottam meglátogatni. A nyírbátori járás 23 községének faiskoláiról felvett adataimat dióhéjban összegezve — minden tartóz kodás nélkül kimondhatom, hogy csak csupán Nyirbátorbau van a törvény kívánalmainak megfelelő faiskola; a többi 22 község vagy terület, vagy pedig szakkezelő hiányában kínlódik. A terület hiányán úgy vélek segíthetni, ha a fölöttes hatóság annak beszerzését kötelezővé teendi. A szakkezelők kiképzésére pegid vagy megyei, vagy járási rövid tanfolyamok tartását látom czélra vezetőnek; hogy mi módon, erre nézve, a szakemberek véleményét tekinteném mérvadónak. Nyírbátor, november 4. Sándor Albert, járási faiskola felügyelő. Küzdelem a diftéria ellen. . Lapunk legutóbbi számában — Budapestről nyert magánértesülésünk alapján — megírtuk már, hogy a belügyminiszter vármegyénk közönségének a diftéria elleni seruin ingyen kiszolgáltatása és a preventív ojtások elrendelése ügyében tett nagy fontossági! és kezdeményező előterjesztését elfogadván, ez ügyben szaktanácskozmányt fog összehívni. Értesülésünk helyességél megerősíti most a belügyminiszternek a vármegye közönségéhez intézett következő leirata: Szabolcsvármegye közönségének Nyíregyházán. Az államilag termelt diphteria elleni serum díjtalan kiosztása, kezelése s a preventív oltások kötelező elrendelésére vonatkozó folyó évi julius hó 8-án 1202— 1232. kb. szám alatt kelt közigazgatási bizottsági határozatra hivatkozással, ezen ügyben f. évi 307. szám alatt kelt feliratára értesítem a vármegye közönségét, hogy hajlandó leszek a feliratban felsorolt óhajtásokat és javaslatokat megfontolás tárgyává tenni, mihelyt meggyőződhetem róla, hogy azoknak a gyakorlatban való keresztülvitele száinbcívehető nehézségekbe nem ütközik és amennyiben oly tapasztalatok fognak rendelkezésemre állani, melyek minden aggodalom nélkül feljogosítanak arra, bogy ezen sok körültekintést igénylő kérdésben országos érvényű körültekintéseket tegyek. Azt is kijelentem, hogy az esetben, ha a vármegye közönsége által ezen feliratban indítványozott eljárási mód olyannak fog bizonyulni, mely a rendelkezésre alló és értékesíthető megbízható adatok alapján már indokolt és a gyakorlatban ki is vehető, az államkincstár esetleges megterhelését a magam i észéről nem togoni a szükséges országos intézkedések akadályául tekinteni. Mielőtt azonban az intézkedések lényege és terjedelme tekintetében végleg határoznék, szükségesnek láttam, bogy a szóban levő fontos kérdés a vezetésem alatt álló minisztérium egészségügyi osztályaban tartandó szűkebbkörű értekezleten minden részében megbeszelés és felvilágosító tanácskozás tárgyáva telessék. Minthogy pedig Szabolcsvármegye főorvosának indítványa volt épen az, amelynek alapján a vármegye közönsége fölterjesztései meglette, óhajlnám, hogy a jelzett értekezletben O is részt vegyen. Az értekezlet helyéül a belügyminisztérium egészségügyi osztályát, időpontjául pedig f. évi november hó 22-ének delelőtli 10 óráját tűzöm ki. Felhívom ennélfogva a vármegye közönségét, niiszerint utasítsa a vármegye tiszti főorvosát, hogy ezen értekezletre a jelzett időben és helyen jelenjék meg, amennyiben akadályozva lenne, ide mielőbb jelentés teendő. Budapest, 1897. november hó 4-én. Perczel, s. k. ÚJDONSÁGOK. — Kinevezés. A debreczeni kir. ítélőtábla elnöke Gorombei István, nagy-kállói lakos, végzett joghallgatót, dijas joggyakornokká nevezte ki. — Hivatal vizseálat. Pongrácz Jenő debrecz ni kir. főügyész h. a nyíregyházi kir. ügyészség és fogház megvizsgálása végett e hó 2-án városunkba érkezett, s a hivatal vizsgálatát meg az nap megkezdette. — Irodalmi és közművelődési egyesület alakítására indult meg erőteljes mozgalom városunkban. Ha sikerül életerős szervezetben egyesíteni városim* intelligencziájának amaz elemeit, akik arravólósaguk és érdeklődésük által — egyébként is nagy számmal levén egy ilyen társadalmi egyesület életenek a tartalmát megadni hivatva vannak: úgy ez a kezdeményezés egy nagyfontosságú lépés arra nézve, hogy ez a mi sivár, szétbomlott, szintekn társadalmi életünk bizonyes nemesebb irányban szervezkedjen. Az irodalmi és közművelődési egyesület megalapítása módozatainak megbeszélésére br. Feilitzsch Berthold főispán úr őméltósága c hó 8-án délután 1- órára érlekazletet hívott össze a vármegyeháza kistermébe. Az értekezletre meghívottak névsora a következő : Megyery Géza kúriai bíró, a kir. törvényszék elnöke, .Uikecs János alispán, dr. Meskó László országgyűlési képviselő, dr. Jósa András vármegyei tőorvos, Somogyi Gyula kir. közjegyző, dr. Ferlicska Kálmán országgyűlési képviselő, Mxkea Dezső vármegyei főjegyző, Szikszay Pál tiszti főügyész, Kovács István törvényszéki bíró, dr. Trajtler Soma városi orvos-főnök, dr. Kovách Elek kir. közjegyző, KoviícJi Győző városi főszámvevő, Kovách Gerő nyugalm. kir. járásbiró, Iiencs László polgármester, Pécliy Gyula vármegyei árvaszéki elnök, Fejér Imre vármegyei t. alügyész, Okolicsányi Géza vármegyei főpénzláros, Májerseky Béla városi főjegyző, Bogár Lajos városi árvaszéki h. elnök. Sztempák Jenő városi tanácsos, lapszerkesztő, Martinyi József, Lcfflcr Samud. dr. Victórisz József, Porubsiky Pál, Mészáros Ferencz és Moravszky Ferencz l'őgymnasiumi tan trok, dr. Bartók Jenő ev. ref. lelkész, dr. l'rok Gyula ügyvéd es Inczédy Lajos vármegyei főlevéltáros, lapszerkesztők, dr. Járossy Sándor ügyvéd, Halasi János ügyvéd, dr. Vadász Leo orvos, Gcduly Henrik ág. evang. lelkész és Dömötör György róm. kath. hittanár. — A vasúti út rendezése. Ebben az évek hossai sora óta vajúdó kérdésben a hozott tatarozatok száma egygyel megint szaporodott. Ismeretes dolog, hogy ez út rendezésének legelső feitétele : az út kiszélesítése. Ehez pedig szükséges, hogy az út mellett elvonuló arok beboltoztassék és az út testéhez hozzá adassék az a területet is, mely ez árok külső oldalán a házak voualáig terjed. A tulajdonosok egy része kijeleutet'e, hogy minden kárpótlás igénye nélkül, ingyen átengedi a területet, — akadtak azonban ueháuyau, akik — daczára annak, — hogy ez út rendezése által az ottani telkek| értéke jelentékenyen emelkedni fog és hogy a szóban levő területnek most semmi haszuát nem veszik — mégis annak átengedéseőrt pénzbeli kárpótlást követelnek. — E helyzetben a képviselet utasította a tanácsot, hogy a kisajátítási eljárás megindítása iránt a szükséges lépéseket tegye meg, eleve is kimondatván, hogy e tulajdonosok kötelesek lesznek a megfelelő gyalog-járda fpités költségeit viselni. E kérdéssel összefügg a vasúti ut belső torkolatát megszükitó Barzó-féle ház lerombolása is. Minthogy az örökösökkel a polgármester megegyezésre jutni nem tudott, a képviselet erre nézve is elrendelte a kisajátítási eljárás megindítását. — Kállay András őméltósága, vármegyénk volt főispánja, mint a;; ösmeretes, a legulóbb tartott vármegyei közgyűlésen Kornis Ferenczczel szemben a közigazgatási bi.oltság tagjául megválasztatott. Amilyen örömmel vette tudomásul vármegyénk közönsége, hogy közigazgatási szervezetének cz egyik legfontosabb tanácskozásában részt fog ezentúl venni Kállay András, ép oly sajnálattal fogja most tudomásul venni, az alább egész terjedelmében közölt levélből, hogy Kállay András közigazgatási bizottsági taggá történt megválasztatását nem fogadja el. Tek. megyei törvényhatósági közgyűlés! A lekintetes törvényhatósági közgyűlésnek hivatalos uton vett 441. sz. határozatából arról értesülvén, hogy engem a folyó hó 12-dikén megtartóit rendes közgyűlésében a közigazgatási bizottság tagjává megválasztani méltóztatott, — sajnálattal kell kijelentenem, hogy tekintettel arra, miszerint e helyet Kornis Ferencz m. biz. tag számos éven át mindenkor szorgalommal s kiváló szakértelemmel töltötte be, úgy a közigazgatási bizottság albizottságainak csaknem nélkülözhetetlen hasznos tagja volt, s mivel ekként az Ő mellőzésére szerintem semmiféle tárgyilagos indok fenn nem forog, sől nézetem az, hogy sok evi kiváló szolgálataiért Szabolcsvármegye törvényhatósága Kornis Ferencz bizottsági tagnak csak köszönettel tartozik, — az Ő helyére letl megválasztatásomat ily körülmények közötl el nem fogadhatom. Fogadja egyébiránt a lek. t. hal. közgyűlés hálás köszönetemet a megválasztatáson! lényeben nyilvánult s irántam lanusitott jóakaratáért. Kell Nagy-Halász, 1897. okt. 31-én. A tekintetes t. hal. közgyűlés alazatos szolgája Kállay András. Helyreigazítás. Az „Egyetértés* egyik nerarégi számában fel voltak sorolva azoknak a nevei, a kik a Ludovika akadémiára annak idején alapítványokat tettek, s ezek között előfordult .gróf Kállay Miklós* is 10,000 frt alapitványnyal. Ebben a helyreigazítani való tévedés csak annyi, hogy Kállay Miklós — a ki ezt a nagy alapítványt tette s a ki Szabolcsvárrnegyének évek hosszú során át első alispánja volt — nem volt gróf. — Az áldozatkész képviselő testület. A pénteken délután tartott képviseleti gyűlés a szegény sorsú, de kitűnően tannló Jakab Mihály joghallgatónak 50 forint, Fábián Kornélia kitűnő színész akadémiai növendéknek pedig egy évre, havi 15 frt segélyt szavazott meg. — Szinészet. Deák Péter, a jelenleg Brassóban működő színtársulat igazgatója 1898. január 1-től márczius végéig terjedő időre színielőadások tartására kért engei