Nyírvidék, 1897 (18. évfolyam, 27-52. szám)

1897-07-04 / 27. szám

»N Y í K V t D É K" rendjébe föl fog vétetni, s kijelentette, hogy az uj rendezés által előálló viszonyok alapján fogja Nyíregyháza város e törekvésének jogosságát és czélszerüségét megbírálni. Az a törvényjavaslat-tervezet, mely — mint emiitők — immár publikálva is lett s a belügyminisztériumban most — szövegének végleges megállapitása czéljából — szaktanácskozmány tárgyát képezi, mint a kormány ez irányban való szándékainak a kifejezője, az önálló törvényhatósággá való alakulás ügyét tárgytalanná teszi, ugy hogy bízvást konstatálható, hogy ez a kérdés lekerült a napirendről. Ehez képe&t a városi képviselő testület igen okosan tenné, ha a szóbau levő törvényjavaslat-tervezet kontemplált intézkedéseire való hivatkozással határozatilag kimondaná, hogy az önálló törvényhatósági jog megszerzésére irányult törekvéstől eláll s a kormányhoz e tekintetben benyújtott memorandumát visszavonja. A nagy fontosságú javaslat-tervezetet a következőkbeu ismertetjük: I, A tervezett 14 fejezetre oszlik, s szól a külön a városok területéről, elnevezéséről és pecsétjéről, a városok nemeiről és hatósági körükről, a városban levő személyekről, a városban levő személyek jogairól és kötelességeiről, a városi képviselőtestület alakításról a képviselőtestület gyűléseiről és hatásköréről, a főispánról, a pjlgármesterről és tanácsró

1, a tiszti közegekről a városi háztartásról, a rendezett tanácsú városok viszonya a vármegyékhez és a vármegyei közigazgatáshoz, a városi tisztviselők és képviselőtestületi tagok felelősségéről, az állami felügyeletről, s végül megszabja az átmeneti intézkedéseket és zárhatározatokat. II. A városok kétfélék lennének a tervezet szerint és pedig törvényhatósági joggal felruházottak és ren dezett tanácsú városok. Törvényhatósági joggal felruházott városok azok, melyek eddig is azok voltak, vagy jövőben ezzel a joggal felruháztatnak. Változást szenvednek azonban a jövőben a rendezett tanácsú városok annyiban, hogy legalább 5000 lakost kellene számlálniok s a jelen tervezet által annak törvényerőre emelkedése után a városokra hárított kötelezettségek teljesítésére szükséges szellemi és anyagi erővel kell rendelkezniük. A jogköre azonban majdnem egyenlő volna ugy a törvényhatósággal felruházott, mint a rendezett tanácsú városoknak, tuluiilik gyakorolhatja a törvény korlátai közt az önkormányzat jogait ós telje siti annak kötelességeit; továbbá hogy teljesiti az állam által reá átruházott hatáskörben az ál látni közigazgatás feladatait, a mely minőségben egyszersmind mint elsőfokú politikai hatóság is működnék. A különbség csak abban állana, hogy törvényhatósági joggal felru házott város az ezen két pontban felsorolt hatáskörön felül foglalkozhatnék egyéb közérdekű, sőt politikai ügyekkel is, azokat megvitathatná, azokra nézve megállapodásait kifejezhetné, a többi törvényhatóságokkal és a kormánynyal közölhetné és kérvény aUkjában a törvényhozás bármelyik házához közvetlenül fölterjeszthetné. A mi a hivatalnokokat illeti, minden város maga választhatná a hivatalnokait életfogytiglan. Ez alól ki vétetnek: 1. a polgármester, a ki hat évre választatnék s törvényhatósági joggal felruházott városokban királyi, rendezett tanácsú városokban pedig belügyminiszteri jóváhagyással foglalhatná el állását; 2. a számvevők és 3. esetleg a jegyző vagy főjegyző. A városi számvevők állami tisztviselők jellegével bírnának, helyhez kötve nincsenek és a belügyminiszter által a szolgálat igényeihez képest bármikor áthelyezhetők. Fizetésüket is az állampénztárból húznák. A jegyzőt, esetleg főjegyzőt a képviselőtestület külön, a belügyminiszter jóváhagyását igénylő szerződés mellett is alkalmazhatja, mely esetbeu szolgálatának időtartama és az illetményei a szer zőJésben állapittatnak meg. Szerződés hiáuyábau állása életfogytiglani. III. A harmadik fejezet megszabj i, hogy magyar honosnak a város hatósága csak két feltétel alatt tilthatja meg és padig először, ha a beköltözöttről bebizcnyitottatik, hogy bűntett vagy nyereség vágyból elkövetett vétség miatt jogerős határozattal vád alá van helyezv.3, vagy büutett avagy nyereségvágyból származó vétség miatt hozott Ítélet hatálya alatt áll; másodszor pedig, ha a beköltöött vagyonából vagy keresményéből magát és hozzátartozóit tartósan fentartani nem képes. Nők polgárjogot önállóan nem szerezhetnek. IV. A városokban létező személyek kötelesek a város és hatóságai által törvényes hatáskörében tett rendelkezéseknek eleget tenni s a város terheihez aránylagosan hozzájárulni. V. A város önkormányzati ügyeit ellátja a képviselőtestűlet, a polgármester, a tanács s az árvaszék. A képviselőtestület áll: 24 tagból 5001 — 10.000 lakossal bíró városban, 30 tagból 10.001 — 15.000 „ „ 36 15 001—20.000 42 , 20.001—30.000 48 „ 30 001—40 000 54 „ 40.001—50.000 „ 60 „ 50 001—70.000 66 „ 70.001—90.000 72 „ 90.001—120.000 lakossal biró városban, azontúl minden további 50.000 lakos után tagjainak száma hattal emelkedik. A képviselőtestület tagjainak számát tehát majdnem az eddigi nek Vs ára redukálják. Legradikálisabb ujitást a tervezet 36. §a foglalja magában, mely kimondj i, hogy reudezett tanác-u városokban a polgárokon kivül még választási joggal birnak: a) a polgári jog élvezetében álló özvegyek, vagy polgártól törvényesen elvált nők; b) polgár után maradt legalább husz éves önálló haja donok s c) jogi személyek, testületek, intézetek, társulatok és bejegyzett c.égek, ha mindezek a város területén oly fekvő vagyonnal birnak, a mely után legalább annyi adót fizetnek, a mennyit az országos képviselőválasztási jegyzékbe való felvételre jogot ad. A javaslat részletesen intézkedik a választók névjegyzékének összeállításáról. A választás szavazatlapokkal történik. Szavazni csak a p)lgármester által kiadott egyszerű, egyforma űrlapokkal lehet. Az űrlapok más színben állitandók ki a legtöbb adót fizetők sorából és más színben az összes választók közül választaudók megjelölésére. A választás a legtöbb adót fizetők közül, valamint az összes választók sorából vála^-ztaudó képviselőtestületi tagokra egyszerre történik. A választók igazolványuk felmutatása mellett adják be előbb a legtöbb adót fizetők közül, azu'án az összes választók sorából választandók neveit tartalmazó szavazatlapjiikat. Ez tehát újítás, hogy a vi rilisták közül is választanak. VI. Érdekes intézkedése a tervezetnek, hogy a képviselőtestület tagjii kötelesek a közgyű'ésekben pontosan részt venni. A ki távolmaradását kielégítő módon előzeteseu be nem jelentette, a gyűlést kővető napon az elnök által igazolásra felhívandó. Az igazolás elfogadhatósága fölött a legközelebbi közgyűlés határoz. Ili a közgyűlés a mentséget elfogadhatónak nem találja, vagy valamely képviselőtestületi tag távolmaradását az elnök felhívása után sem mentette ki, a közgyűlés az illetőt a szegény-alap részére fizetendő 50 frtig terjedhető pénz bírságban marasztalja el. A ki hlroin egymásután kö vetkező közgyűlésből előzetes kimentés nélkül távol maradt, k^pviselőtestüloti tagságát elveszti s három éven belül újból meg nem választható. Tőrvényhatósági jog gal felruházott város képviselőtestülete felírhat a kor mánynak a város önkormányzati hatáskörében kiadott egyes rendeletei ellen a végrehajtás előtt, ha azokat törvénybe ütközőknek vagy a helyi viszonyok miatt czélszerütlennek tartja. 1)3 ha a miniszter fentartja rendeleté', az azonnal és feltétlenül végrehaj andó VII. A fői^pánuak jogkörét szélesre szabji meg a 94. § mert ha a törvényhatósági joggal felruházott város az ép emiitett kötelezettségének eleget nem tesz, a belügy, miniszter felhatalmazhatja a főispánt, hogy a város mindazou közegeivel, kikre a nem foganatosított intéz kedés végrehajtásánál szüksége van, közvetlenül rendelkezzék. A miniszteri rendelet végrehajtásával a főispán kivételes hatalma véget ér. VIII Uj intézményt statuál a nyolezadik szakasz, t. i. a díjtalan tanácsnokokat. Minden város képviselőtestülete saját kebeléből, kijelölés nélkül, egyébbként a többi tisztviselők választására megá'lapitott módon annyi díjtalan tanácsnokot választ, a háuy díjazott tanácsnokkal a tanács bir. A díjtalan tanácsnokok működési ideje hat évig tart. A díjtalan tanácsnokok továbbra is megtartják a képviselőtestületben ülési és szavazási jogukat; ha azonban képviselőtestületi tagságukat elvesztik, tanácsnoki minőségük is megszűnik. A díjtalan tanácsnokoknak működésükért díj nem jár; kiküldetéseknél azonban készpénzkiadásaik megtérítéseit követelhetik. IX Akilenczedik fejezet felsorolja a város tiszti közegeit. E szerint minden városnak legalább is a következő külön személyekből álló hivatalnokokkal kell bírnia: polgármesterrel, legalább három dijizott tanácsossal egy árvaszéki előadó ülnökkel, jegyzővel, ügyészszel', orvossal, számvevővel, pínztárnokkal, ellenőrrel, állatorvossal és a szüséges számú segéd és irodai személyzettel. Tízezernél több lakossal biró városban még külön mérnöki és levéltárnoki állás szervezendő. A tanács rendőri osztályának vezetője a rendőrkapitány czimet viseli. A X—XIV. fejezetek nem állapítanak meg lényegesen uj intézkedéseket s azért azokra e helyütt nem reflektálunk. Szölö-, gyümölcs- és borkiállítás. A felső-tiszavidéki gazdasá gi egyesület látva azon általános hiladást, mely Síabolcsvármegye területén az utóbbi években a szőlő , gyümölcs- és bortermelés terén tapasztalható, érzi azt, hogy ezen örvendetes haladást csak ü,'y biztosithitja, ha teljes erőmegfeszitéssel azon munkálkodik, hogy ezen termelési ágak productumai előnyös vevőkre találjanak s a közönség az elért árakban fáradságának jutalmát elnyerje. Eien cíélt elérendő, nem talált alkalmasabb eszközt, mint ha egy, — némileg vásár jellegével is biró — de főként a „Nyírségi gyümölcs és borvidék" productumait Migyirország, Ausztria, Német és Oroszország fogyasztó közönségével, gyümölcs és bornagykereskedőivel megismertető kiállítást rendez. E'.en kiállítás sikere érdekében a főldmivelésügyi m. kir minisztérium támogatását is kikérve, a legmeszszebb menő intézkedéseket fogja megtenni, htgy a kiállítás czélji, t. i. a .Nyírségi gyümölcs és borvidék* productu naiuak píaczot teremteni, a legnagyobb mérvben eléressék. E tekintetben a legfontosabb tényező az, hogy vármegyénk szőlő , gyűmölci- és bortermelői semmi áldozattól, fáradtságtól, vagy kényelmetlenségtől vissza nem riadva, minél nagyobb számban siessenek kiválóbb termelvényeiket a kiállításra elhozni. Tudatában van az egyesület annak, hogy ha kiállítást nem rend;z, ezzel az ügynek ugyan nem használ, de azt is tudja, hogy egy rosszul sikerült kiállítás, különösen az értékesítést illetőleg, évtizedekkel odázhatji el, esetleg teljesen meg is akadályozhatja azt, hogy azok, akik költségei és fáradságot nem ismerve, szőlő és gyümölcs telepitvényeiket letesitették, ezen munkásságuk méltó jutalmát élvezhessék. Tudja végül azt is, hogy különösen a „Nyírségi bortermelés* ma már oly arányokat öltött, hogy h piac«rol nem gondoskodik, bizony igen sok bor a pínczében marad, ha pedig egy sikerült kiállítással a fogyasztók figyelmét és tetszését kinyernie sikerül, a szőlő és gyümölcstermelés haladását beláthatatlan időre egyszerre biztosithatja. A sir fenekén, a fent említett mélységben és helyen, a föld hirtelen világosabb színűvel vegyültnek, csaknem szurok színűnek, és félig meddig zsíros lapinlatunak tűnt fel. Alatta pedig egy-szinü fehéres sárga homok tömeg volt, élesen határolva a felette fekvő, és csaknem tisztán fekete földtől. — Ezen mintegy 20 ctm. vastag, sötétebb szinü kisebb nagyobb tömbökkel vegyült réteg, mely felfelé világosabb szinű volt és a halomnak egyébb részeivel mihamar egyenlőnek látszott, lehetett mintegy 2 méter hosszú, és másfél méter széles, tehát a sírnak a négyszög alakot megközelítő feneke: A sírnak alját, t. i: olt a hol már az ősíold kezdődött, a sírnak egész hosszában, és szélességben egy vízszintesen fekvő — a föld nyomása által kissé homorúvá vált ujnyi vastagságú deszka képezte, a mely a Bashalom és a császárszállási halmokban talált hamuszerü fa maradványokhoz hasonlilottak, és a mely fának rostjai tisztán f'elösmerhetők, tehát elégetve nem voltak. A fának faját meghatározni nem tudom, és szakavatottabb egyénre vár nálamnál. Én Nyírfának vélem. A régi sirfosztogatók nem állottak meg a sir fenekét képező deszkánál, hanem annak közepe táját — talán nem elégedve meg a sirnak tartalmával — egy ásónyomnvi mélységre áttörték; a mit abból lehet következtetni, mert ezen mintegy GO centiméter átmérőjű rendetlen alakú területen a koromsötét, és világos sárga homokot nem egy vízszintes vonal választotta el egymástól, hanem a határvonal függélyes átinetzete egy olyan óriás fűrésznek fogaihoz hasonlított, melyek egymástól husz centiméter távolságra feküsznek. Oldal deszkáknak nyomaira nem akadtunk. A sirfenék alalt ezen helyen mintegy 15 centiméter melységben, egy ezornbesont fejecskének szivacsszerű maradékát találtuk. Ezen sirhalom tehát az ősidőkben teljesen ki lett fosztva, és ennélfogva azt, hogy a déloroszországi kurgánokkal milyen rokonságban van, ez idő szerint megállapítani nem lehet, és így csak a teljesen kifosztott emberi sírok sorában szerepel. Annyi bizonyos, hogy a Potyhalom, és a császárszállási helytelenül hármas halomnak nevezett Névtelen halom, a jelenlétemben eszközölt ásatás előtt megbontva nein voll. A Nagy-Bashalmniól ezen tekintetben véleményt nem mondhatok, mert a mauzóleumnak épitése miatt a halmot alaposan átkutatni nem lehetett. Annyi bizonyos, hogy a „Névtelen" halom keletkezésének idejében érczet már ösmertek, de azokat temetkezési mellékletül nem használták, de kőeszközük még volt, és hogy a főhalottal együtt ugyanazon időben valamely rabszolgát is temetlek el, mert nem valószínű, hogy ugyan egy időben a balomnak közép magasságára egy más halott is került volna, még pedig olyan a kinek emlékét az előbbivel együtt akarták volna megörökíteni. A gesztercdi kunhalmok keletkezese a 11-ik, vagy V-ik századból származik. A Nagy-Korliány felhalmozásának ideje, az őskorban történt teljes kifosztás miatt teljes homályban van, és ezen kérdésnek megoldása azon időre marad, ha az országban létező többi Korhányok, — valószínűleg Kurgánok — szakszerüleg átkutatva lesznek. Valószínűnek tartom, hogy az őshalinoknak a régi időben voltak olyan ismérvéi, (talán Kameni babák) melyek alapján kincs keresés czéljából azokat feltúrták; mert különben érthetetlen az, hogy miért dúltak fel a geszterédi sírokat és a Nagy-Korhányt, inig a többieket sértetlenül hagyták, holott mai kinézésük teljesen egylorma. Az őstörténelmek ezen homályos kérdését nem egyeseknek, hanem Oroszországnak példájára az államnak kellene aránylag csekély áldozattal megoldani. Dr. Jósa András. Egy reinek mü. A Szalay Baróti féle „A magyar nemzet története" czimü nagy illusztrált diszműról van szó, melynek immár a Ill-ik kötete hagyta el a sajtót, beható kutfőtanulmányok alapján az ujabb történeti kutatások eredményeinek gondos felhasználásával készült s igy a legseigorubb tudományos követelményeknek megfelel. Mindamellett nem száraz, mint a milyen a legtöbb tudományos munka szokott lenni, mert mellőzve van benne mindaz, a mi csupán a szakembert érdekelheti, például a latin kútfő idézetek stb. Nyelvezete könnyed, világos, úgy hogy a művet bárki olvashatja és élvezetet, okulást találhat benne. E'inyiben a tudományos szempontok kellő méltatása mellett is népszerűnek nevezhető e mű, a mely ezen tulajdonságánál fogva elsősorban van hivatva arra, hogy a migyar közönség széles rétegeiben elterjedjen s a uemzet igazi olvasókönyvéü tekintessek. Egyik érdeme a munkának, hogy nem pusztán politikai változásokra, a nemzet külső történetére vau tekintettel, hanem hogy kiváló figyelmet fordít annak belső életére, a műveltségi állapotok-ra is. Megismerjük belőle, hogy milyenek voltak koroukint a közállapotok, hogyan fejlődött a törvényhozás és igazságszolgáltatás, milyen eredményeket értek el a tudományokban és művészetekben és milyen volt őseink életmódja.V* Mindezek a dolgok, melyekről történeti műveiukben ciak elvétve vau szó, itt fontosságukhoz mérten kimerítően, — kimerítőbben, mint akármely más történeti műben — tárgyaltainak. I lusztráciiók tekintetében a legfukozottabb igényeket is kielégítheti ez a mű. A három eddigelé megjelent kötetben se szeri, se száma a szebbuél szebb műmellékleteknek, a történeti eseményeket feltüntető képeknek, arc,kép3knek, csataképeknek, pecséteket, pénzeket és emlékérmeket, továbbá fegyverzetet és viseletet ábrázoló képeknek. A műmellékletek közt van több szines is, melyek közül a Szent koronát, Nagy Lajos királyt ós Folytatása a melléi*leteu