Nyírvidék, 1897 (18. évfolyam, 1-26. szám)

1897-01-10 / 2. szám

N Y I B V I D É K" Meg kell nedvesíteni igen kevés keményítő, vagy arábiai gummí oldatai vegyitett vízzel. Az ekénl megnedvesített papirt tőbb rétegben kell venni, es nem szabad megszárítani, hanem azon nedvesen kell a koriratra feltenni, s madzaggal gyengén a harangra reá kötni hogy magától le ne essék. Ezután kefével addig kell rea ütögetni,"mig a papír a betűk közötti mélyedésekbe be nem hatolt. A pacskolutot a harangon meg kell hagyni száradni, és csak azután levenni. Jó lesz a lepacskolandó részt gyengén áztalott olajos ruhával előbb megtörölni, hogy a papiros oda ne ragadjon. Azon templomok, melyek góth ízlésűek és a melyeket könnyen fellehet ösmerni abból, hogy szentélyük nyugatnak, ajtajuk keletre feküsznek, tagozott támoszlopokkal birnak, ablakuk csúcsívesek és a déli oldalon vannak, szentélyük nem ivalapzatuak, hanem ha ki egészítenénk, hat vagy nyolez szögletüek, a 14-ik vagy 15 századból származnak. A kerekded szentélyüek román Ízlésre vallanak és régiebbek. A ilyen templomokban többnyire nagy culturbecsü falfestések vannak, melyeket sokszori meszelés fed és mentett meg a végenyészettől. Igen kérem a figyelmet ezen körülményekre is kiterjeszteni, es az észleletet velem közölni. Nyíregyháza, 1897. január 7-én Dr. Jósa András. Most pedig évi jelenteni valóm végére érve, legyen szabiid teljes tisztelettel arra kérném e szép hivatása egyesület tagjait, hogy ne laukadjanak az összetartozás érzetébm; tinijük azt, miszerint egyesült erővel nagy czélokat képes elérni egy por.-zemuyi testület is, hát még számban oly tekintélyes, mint a miéuk ; keressék fel t. p )lgártársaim anuak olvasó termét és könyvtárából merítsenek lelki tápot, mely polgári hivatá uk teljesítésében ösztönül, n me-ülő érzelmeikben irány'ű gyanánt szolgál ; keressék fel szivesebben szórakozásra szánt e helyiséget, a családi békét felbontó, megmételyező kávéházaknál, lelkesüljenek és híveket szerezzenek ügyünknek minden irányban ! Kerem arra, hogy imára ku'cso'ják k-zeiket s kérjük a Mindenhatót, mentse meg drága hazánkat terhes küzdelmek átkaitól, hogy viruljanak e hon téréin a béke, haladás, műveltség, jólét, s mindezeket istennek áldása tetőzze be ! Egyletünket é.s ti-zttársaimmal együtt magamat is szives jóindulatukba ajlulom. E'nök szavait lelkes éljenzés követte s a küzgyűlés az elnök jeleuteset egé.-z te jedelmében a jegyzőkönyvbe iktatni határozta. Közli: Rúzsa Endre, egyleti titkár. A társadalom és az iskola. A népiskolát elhagyó növendékek egyrésze a szülei háznál marad, — mint a földinives fia és bánya, másrésze pedig idegeu házhoz kerü

1, hogy ott valami ip trágbau kiképezze magát; vagy szolgálatba szegődik. A középanodák ifjú,ágának utolsó Osztályáig megmaradt ré=ze, vagy tovább folytatjt tanulmányait, vagy hivatalnok lesz; de a zöme még időközbeu félben hagyja megkezdett tanú máuyait. Általában azonbm mindegyik az élet nyílt mezejére lép; mert már az is, aki szülei házánál maradt, félig meddig önálló életet folytat s a közélettel érintkezésbe jön. Eddig részint a szülő, részint a nevelő ellenőiízhette őket, figyelmeztette őket kötelességeikre, — ezentúl már c-ak az bír hatással erkölc i tetteikre: mi szivőkbe vau vésve. Pedig főkép napjainkban, hány és hány éllenséges elem,„miut pusztító fergeteg, zúdul reájok mindjárt a nyilt élet küszöbén! Mintha csak ellenségévé vált volna az élet az erkölcsiségnek. A közélet egy nagy tömkeleg, — hasonló a katakombákhoz, — melyben minden lépten nyomon vészé y fenyegeti őket, kísértésekkel kell küzdeuiök s az élet halál harcz annál uagyobb s végzetesebb az egyénre, — minél kevesebb az ellenállási tehetsége. Ha a legjobb fegyverekkel ellátva is kerülne ki az iskolából és a szülei házból, még akkor is erélyre leuue szüksége, hogy íz elkerülhetleu harczot diadallal álhassa meg. Mit szóljunk azokról, kikel sem az egyik, sem a másik nem lá ott el elegeudő fegyverrel, vérttel? Mit szóljunk azokról a szerencsétleu páriákról, kiknek er kölesét még a- szülei ház is megmételyezi, — a helyett hogy óvi á őket? — Vagy nem nevezhető-e erkölcsi mételyezésnek az, midőn az apa alig 12 éves fiának pipát ád a szájába s szeszes itallal telt poharat a kezébe? IItsz a szesz tú ságos élvezete a felnőttnek is ártalmas, eltompítja elméjét, kép elenné teszi a muokára, hát még az oly gyenge ideg rendszerben, minő a serlűló gyermeké, milyen rombolást vi-z végbe I főkép ba még dohányzás is járul hozzá! A dohány n éreg, oly eres miut a mákony, — niko'.iu tartalma bizonyos adagban a legerősebb állatot is k^püs megilni. Élvezete szédülést, émelygést, hányást, őt mm inkán halált is okoz; a serdülő ifjú testéből •p n azon fiuom nedveket szárítja ki, melyek az egész ^ges fej'ődesnek fő feltételeit képezik. Óvjuk ifjúságunkat a dohányozástól, már csak a esti nevelés sz'-mpontjabói is; mert oly gyermekből, ki dohányzik, titkán lesz derék ember, — ritkán lesz abból k»'on>i szolgálatra alkalmas egyen. A szjmoru tapasztalás már bebizonyította, hogy ott, ahol legtöbb doháuy fogy, — aránylag legkevesebb az ép testű ember s a egiöbb do og kerülő vau Tekintsük c ak Törökorszá -Ot ; — a nemsokára bekövetkezendő válságuak egyik oki a dohány túlságos élvezete is lesz. Nevetséges, mondja ez vagy amaz; de igy van s nem máskép. Ki ne tapasztalta volna azt, hogy a dohány/ó fiu már félig meddig érettnek s több más elvezetre jogosultnak tar'ja magát? Mi következik ebből? Az, hogy a serdülő nem ciak n p p i, hanem más tiltott élvezet Mán is kinyújtja kezét. S hova tovább mi lesz belője? más nem, mint egy tes ileg lelkileg kiélt, elzüllött ember. Nem c-ak fegyverrel ellátni kell a növendéket az életre, hanem gyámolítani is kell őt a harezban az által, h így erkölcsiségének akadályait eltávolítjuk, az őt ost rom'ó elemeket pedig mennél kevesebbre szál i juk. Kü lömben ha bukik, nem anyira ő maga, mint mi, — a társadalom leszünk okai, kik a gyámoltalant magára hagy uk. L'gyen sz iskoli bármily czélszertlen szervezve, uem felel meg teljesén czéljánfik, mig a tár adalom s az il'ető ható ágok figyelme az iskola vegzett növendékeire is ki uem terjed. Mit használ a tanítás, neveié", ha a növendék ennek ellenkezőjét látja az életben ? Hogy verhet szivében gyökeret a szeretet, ha ennek ellenkezőjével találkozik ? Higyan sziláidulbat meg lelkében a vallásosság, ha minden lépten nyomon legékteleuebb káromkodást, trágár beszédelet hillani s látni kénytelen? Mikép 1< het a 1:1 uj ka szemérmes, nőies, ba már minden kisebb n igyobb váro>ban, falvakon, — sőt. a tanyai csárdában m'uj ritkák az oíy elvetemült s tűn fertőjébe sülyedt személyek, kikről egy pár év előtt, még hirből is alig Multunk valamit? — A p'Ida vonz, a példa a leghat hitósabb nevelési eszközök. — Ha p-dig rosz példát lát a gyerek, önkéntelenül, meggondolatlanul is követi. Vethet a szülei híz, vethet az iskola: jó aratásra nem száinitha:unk addig, még a bűn fölemelt arczczal jár föl s alá; mert. ez elöli a szépsn fejlődő növényeket. Sajnos h így igy van; di ezen nem segithetui, mondji ez vagy amaz . . .? DJ nagyon is lehel; csak egy kis jó akarat s erély legyen meg bennünk. Ha a régiek képesek voltak erkölcseiket megjavítani; miért ne tehetnék mi. mikor a vallásunknak s lé ünknek ez kép-zi alapját. Ili a oép kiskorú, bánjunk vele ugy, mint a gyermekkel szoktunk, vegyük el tőle a kést, hogy meg ne vágj i msgá>. Több törvényhatóság — s már maga az állam is — lehetőleg azou van, hogy ezeken a bajtkou segitsen. DJ mit értek el vele? hol vau míg az a czél, melyet megvalósítani szándékoztak? mi eredménye van anuak az iurézkedés uek, melynek az volt a c«élj i hogy a 15 evén alóli gyermekek lehetőleg távol tartassanak a kocsmától? Vajmi csekély; azért mert IIÍLCS személyzet, amely azt kellően ellenőrizhetni képes volna. Meghagyatott ugyan, még ptdig bűutetés terhe alatt, hogy a köz égi elöljáróság kötelességének tartsa, miudeu ez e.len vé'ő személyt fe j dei;t-ni. Az a pir Csend"'r vagy hi u^y tetszik rendőr, nem törődik az ilyesmivel, legfejebb figyelmezteti s ezzel vége. Megbüntetett személyekről pedig nagy s: jnálatomra eddig elé nem volt szerencsém tulomást szerezni, lehet hogy volt; de ebben az ügyben Tamás vag ok. Az intézkedés meg van, de nincs aki végre hajts i, hol nincs p lü iszos, ott bíróra nincs szükség. Az intézkedés üdvös ; de hogy nincs meg a kellő ha'ása, aunak nem a törvényhozó az oka. Eíeu már csak m iga a társadalom képes, ha Lem is segíteni; de legalább enyhíteni. A szülő, hi gyermekét az ily kihágásokért kérleihetleuül büo'eti. S'.igor a társad ilom résziről minden kihágást elkövető egyénnel szemben, nem tekintve azt, hogy ki, vagy kinek gyermeke követte el. El nem n'zés az elő'jiió ág részéről; mert egyedül ez kép3s misokat elriasz'aui. Mily cagy volt Róma, mig erkölcsei nem voltak megromolva, di midőn elromlottak, mi történt vele? — Minek tuajdouitba*juk azt, hogy a török nem volt képes minket megseramisit;ui, — egyedül a tiszta erkölcsnek. Erre vonatkozólag zengi nagy költőnek B.-rzsenyi: „Nem ronthatott el tégedet egy keron a vad tatár kbáu x"ixesi tábora s világot ostromló töröknek napkeletet leverő hatalma; mert tiszta erkölcs, spártai férfikar küzdött 9 vezérelt fergetegid közölt." Tegyünk meg mindent, akkor a $iker nem fog el maradni s bátran elm ndhatjuk azt, hogy: ,Jönni kell, jönni fog egy jobb kor, mely u'án buzgó imidság epedez, százezrek ajakán". Nyíregyháza 1896 deczemb(r30. Nandrásy Dallen Aurél, er. tanító. IRODALOM. — Kálnay László kötele. — Most mull esztendeje, hogy Kálnay László megírta az országúton megfagyott bulyi zsidó ,Szegény Patyus*-nak a történetét. S ahogy megjelent az nyomtatásban. karácsonyi számában a ,N> mzef-nek, nemcsak a figyelő szemek, a nagyközönség is egyszerrfc észrevette őt. i . A „fogas fiskális*-ból, s aki odáig a .Korona", meg a .Szabolcs vezér" délelőtti söröző társaságát mulattatta jóizü lőrteneleivél: egyszerre író lek. Elismert iró, nem ilt nálunk — provincián; dc odafönnt, a nagy hatalmasságok szine elölt. s Az irodalmi börze a ,Szegény P.ilyus" történetéből egyszerre kiérezte, hogy ' Mit is érezhetett meg?! • a ^ Kálnay László mindössze egy esztendős munkása a magyar irodalomnak. Amit e rövidke kis idő alatt irt, kötetbe gyűjtve, rövid napok umlva közre lesz bocsájlva. * A krilika, a maga mondanivalóit akkor elmondhatja majd felőle, de mi, már most. érdekesnek tartjuk följegyezni Kálnay Lászlóról, az irpról, azt, a mafcyar irodalom történet krónikásának figyelmére is érdemes tényl, hogy — minden apai-anyai jusson való cz.h-beli összeköttetés nélkül és < még hozzá távol az irodalmi közponltól, provincián élve — mégis megtörtént vele, tudomásunk szerint elsőül, hogy legelső, iiodaírni műve már, nem csak nyomdafeslékhez jutott, de 'honoráriumhoz is. Ezért ke i ül elibénk megint csuk az a kérdés, hogy odafönn, az irodalmi börzén, ahol az egyébként szinté hozzáférhelellenül körülbástyázott czéh-beli atyamesterek Kálnay Lászlót olyan egyszerre, hirtelen, inindjál észrevettek, akceptálták, amit irt — miiiden sorát — honorálták: mi az hát, amit így benne megóreztek, megbecsültek ! Sej lek valamit, magyarázatául ennek a < érdekes jelenségnek! Talán már d. resedik is a haja; embernyi ember a fia, lánynak a lánya: fiskális is, sok időktül óta s dolgozott benne eleget, ami szép, no meg ami csúnya ebben a mesterségben: t. i. Kálnay László. Nincs mit sajnálnia azonban rajta, hogy a „Szegény Patyusl"-t már régebben meg nem irta — és hogy itt irla meg; és a löbbit is, amit idáig alkotoll. M ~ — és nem abban az inlci naliotiáljs levegőben, nhol Mekkája vagyon egyébként a magyar irodalomnak. l>e a mai irodalmi viszonyokkal szemben az én megítélésem minden valószínűség szerint a legridegebb sóvinizmuskénl tűnne lol. A Kálnay László hirtelen, egy csapásra való irodalmi sikereiben és elismertetésében ennek a sóvinista álláspontnak az érvényesülését és igazolását azonban még is följegyezzük A minden iz.e, szive, lelke és vére izeíint manunr írónak a sikerét. Ezt érezték meg odafönn jóelőre az atyamesterek s hogy megbecsülték: vigasztaló jelenség. A Kálnay László kötete még e hó folyamán kikerül a sajtó alól. Előfizethetni rá, példányonkint 1 frt 50 krért, a szerzőnel és Kálnay Zoltán mérnök úrnál Nyíregyházán. A kölit, mint már említettük, még e hó folyanian jelenik meg s a Singer és Wollner kiadó-czég bizományaban log könyvárusi uton árusillatni. A polgári olvasó egylet közgyűlése. Ezen, feladatában nemes kultur egylet f. évi január hó 6-án d. u. 2 órakor tartotta meg igazán nagy érdeklédés mellett 28 dik évi közgyűlését Leffier Sámuel főgimnáziumi tanár, egyletünk szeretett elnöke, nagyhatású beszéddel nyitotta meg a közgyűlést, melyből a következőt közöljük: Mélyen tisztelt közgyűlés! Nem egy közönséges polgári év kapuja zárult be mögöttünk a letűnt év utolsó napjával! Bezárult kapuji egy hosszú ezredévnek, melynek folyamán fajunk a foglaló vándorból és szállást kereső idegenből, — életereje, vitézsége, bölcsessége, munkássága által vitézi jobbal elfoglalt otthonában rendezett nemzetté, a kul tura magas haladása iránt érzékkel biró té yezővé, sót büszkén mondhatom el, hogy mtvelójevé vált. Ez élő nemzedék szive hangosabban dobbant meg nemzeti létének vész és vihar között átélt ezeréves tudata alatt; a goudolkozásra képes gyermektől kezdve fel az élet határán álló aggastyánig térdre borult a mennyei hatalom jósága előtt, melynek hazája létét köszönheti; a hazafiúi szent érzelem nem egy napot ünnepeit ineu csupán, hanem ünneppé varázsolt egy egész esztendőt s ez ünnepi zsolozsmaK végső hangja vegyült a Si ves ter éji misék, istenitiszteletek imaszerű fohtszai közé. Most, midőn nemzeti fennállásunk egy második ezredévéuek küszöbén vagyunk, ismét le kell borulnu.ik az egek ura előtt és a legszentebb érzelmek áhita ávsl esengve kérni őt kegyelmének állandóságáért; könyö rögni ő hozzá, a változhatatlan V.lóságh'iz, hogy édes magyar hazánkra hozzon egy boldogabb ezredévet, melynek folyása alatt eszközölje azt, hogy e szent haza testén ne legyen más hang, hanem ha „magyar^; ne legyen más választófal, c-upán az, mely e hunnak fiait a Ipza felvirágzására irányzott magasztos törekvései által különbözteti meg erőiknek megnyilatkozásában; ne legyen más ellenség, c-ak «z, ki eltévelyedésből, vagy önérdekből nem fejt ki elegendő munkásságot e vérrel megszentelt porok felvirágoztatásában! Igen, kérni kell az egek mindenható Urát, hogy tegye nagyobbá és hatalmasabbá maroknyi népét e honnak! Ilyen érzelmek között lépjük át ez uj év küszöbei; s az é.zelem ne legyen meddő érzelgés, hanem tettekben nyilatkozó akarat, mely a jelenben teljesiti hivatá sát önként, már e hivatás szentségéért is, de teljesiti főleg azért, hogy a uagyobb jövőnek útját egyengesse! Ezen magasztos törekvés reményében nyitom én meg Önök között egy második ezerév küs/öbén kötünk első közgyűlését, s midőn szivbőn üdvözö öm önöket, arra kérem, hogy tartsák meg hazánk iráut eddig is táp'ált szerelmüket; teljesítsék rendületlenül polgári és családi kötelességüket, akkor nyugodtan hajihatják le a sírba pihenőre fejüket, mert az utánuk jövő nemzedék példáikon okúvá szintén tenni fogj szent kötelességét! Legyen e magyar hon második ezerévének újéve üdvözölt, legyen önöknek ez év áldásokban gazdig! A terjedelmes jelentésből kiemeljük, hogy az egylet tagjainak száma 161, szaporodás 2, hogy könyvtárából 3241. tétel alatt vettek ki a tagok olvasás végett köny veket; a könyvtárra 298 frt 88 krt. adott ki az egylet ; hogy pénztári számodásai 86 frt 19 kr. többlettel van uak lezárva, bár 462 frt 97 kr. ös-zeg megyen át teher gyanánt a jövő 1897 ik évre; a mi annak tulajdonítandó, hogy tagdij há:ránybuu 1044 frt 87 kr. van a tagok között: e miatt a népes közgyűlés (120 — 130 tag) e,y hangulag elhatározta a régi hátrányosok beperlését és körülbelől 150 frtot helyezett nyilvántartásba, részint bevehetetlensége miatt hozott törlésbe. — Beteg pénztár noka Pataky Lajos álásáról lemondván, helyére B irkóczy Barna választatott meg; a lelépő pénztárnok iráut meleg hangú elismerő köszönetet szavazott a közgjű'és — Megérdemelte, buzgó tisztviselőt veszít el benne az egyesület s reméli, hogy még sorai között fogja őt üdvö2öltetni. Ezek után elnök áttér a jövő év feladataira; szivnél kedvesebbé kivánja leirni a tagok számára az egylet helyiségét, meg va!óban a nemes szórakozás szintere. A hozott határozatok közül kiemelendő még, hogy aki egy évi hátrányban marad, az a lapok s könyvtár haszuá latától ele.-ik, aki pedig két évi hátrányát nem rendez>, az a tagok sorából törültetik; a hátrányos pénzek besze dése után a pínz-zedő perczentje hátrányos terhére esik. A kimerítő jelentés, melyet elnök mind végig oda adó lelkesedéssel adott elő, í^y végződik: