Nyírvidék, 1897 (18. évfolyam, 1-26. szám)

1897-01-10 / 2. szám

• NYIRVIDÉ k«< Felhívás előfizetésre. Tizenhét esztendős pályafutást fejezett be az elmúlt 1896-dik évvel a „Nyírvidék", s a „tegnap" ési a „ma" között, amíg ez a tizenhét hosszú,esztendő lejárt az Idő garatján, ami változást, haladást, fejlődést az időuek ez a szakasza jelent: bízvást hivatkozhatunk rá, hogy együtt haladt, együtt fejlődött az idővel a „Nyirvidék" is. Vármegyénk és városunk közönsége, melynek érdeklődését ez alkalommal lapunkra ismét fölhívjuk idáig is a, kellő figyelembe részesítette a közélet nyilvánosságának a „Nyírvidék" által való hű, elfogulatlan és megbízható közvetítését, és amennyiben és amikor erre szükség volt, annak általa való biztosítását. A vármegye és Nyíregyháza város közdolgainak és társadalmi közéletének minden jelentősebb kérdése megírva, fölfejtve és megbeszélve volt a múltban és lesz ezután is a „Nyirvidék "-ben, s lapunk ezután is és még fokozottabb mértékben igyek ezni fog megfelelni azon igényeknek is, melyeket olvasó közönségünk a vármegyénket és székvárosunkat érdeklő s itt történő események lehetőleg teljes közlésével és közvetítésével velünk szemben jogosan támaszthat. Annak is tizenkét esztendeje már, bogy a „Nyirvidék" hivatalos közlönye a vármegyének ; es e viszony es azok a kötelezettségek, melyeknek teljesítése a vármegyéhez való e viszonyunkból következik: kifejezést nyerve a „Nyirvidék"-nek hétről hétre megjelenő számaiban — bizonyára egyik jogos alapul szolgáluak arra, hogy vármegyénk és székvárosunk minden egyes tényezőjét, azok figyelmét és érdeklődését fölhívjuk a „Nyírvidékire és kérjük, hogy lapunkat továbbra is szíves támogatásukban részesíteni kegyeskedjenek. Lapunk előfizetési ára, a vidéki lapok megszokott terjedelmét kétszeresen is felülmúló nagysága és bőséges tartalma daczára is, marad a régi. Nevezetesen: Egész évre csak . . 4 frt Fél évre .... 2 „ Negyed évre ... 1 „ Tanitó és községi jegyző uraknak féláron küldjük a lapot. Iíérjük a közönség szíves támogatásit. Tisztelettel: Inczédy Lajos, Jóba Elek, felelős szerkesztő. kiadó-tulajdonos. ÚJDONSÁGOK. — Tisztelgés a miniszter előtt. Erdélyi Sándor igazságügyminiszter á mull vasárnap, a kir. tábla középületének fölavatása alkalmából meglátogatva Debreczeni, fogadta a többek között Szabolcsvármegye küldöttségét is. A küldöttséget Mikecz János alispán vezette a miniszter elé, üdvözölvén őt Szabolcsvármegye közönsége nevében. A miniszter az üdvözlésbe szintén szép beszédben válaszolt. — Részvét-ilyilfttkozat. A vármegye alispánja, Pápay István Ő felsége kabinetirodája főnökének a napokban történt halála alkalmából, az elhunyt özvegyéhez részvét-táviratot intézett. — A vármegye közigazgatási bizottsága e havi rendes ülését c-ütörtőkdu, e hó 14 dikeu tanja meg. — Mádi Kovács György nyugalomhavonulása. Mádi Kovács György táborszernagy a Kasán székelő VI. hadtest parancsnoka nyugalomba vonul. A parancs nokot ugyanis szélütés érte, ami féloldalát megbénította. A táborszernagyot már tavaszra fölmentik állásától és nyugdíjazzák. Távozása által a hadsereg igen jeles parancsnokot veszít. — Dr. Jósa és Vörösmarty Mihály. Erdély igazságügyminiszter tiszteletére a mult vasárnap este nagy bankettet rendeztek Debreczenben. Részt vett abban dr. Jósa András főorvos is, mint vármegyénk tisztelgő küldöttségének egyik tagja s a bankett folyama alatt felköszöntőt mondván a szintén ott levő Vörösmarti államtitkárra, érdekes reminiscenciát elevenitelt föl Vörösmarty Mihályról, a nagy költőről. Elmondotta, hogy ő 1849-ben, mint 14 éves fiu, nemzetőr volt s egy házban lakott Budapesten Vörösmarty Mihálylyal. Ablakaik szembe voltak egymással s dr. Józsa naponként látta Petőfi Sándort bízonyes órában pontosan megjelenni Vörösinartynál, ki — mikor Petőfi távozott tőle, — rendesen kikísérte azt a kapuig. Egy ilyen alkalommal dr. Jósa szembe találta magát a visszatérő Vörösmartyval. — Nemzetőr-egyenruha volt rajta, s Vörösmartynak föltűnt a 14 éves riemzétőr. Megállította, megkérdezte, hogy hívják s megveregetve vállát, azt mondta neki: gyenge még a te karod a fegyverviselésre, fiam! „Megpótlom a szivemmel, ami gyengeség van benne!" — felelt neki Jósa! A felelet nagyon tetszett Vörösmartynak s megkérdezte Jósától, hogy olvasta-e az ő kölleményeit, — az igenlő válaszra pedig így folytatta: nohát fiam, tedd félre ézeket a verseket mind, csak azt olvasgasd, csak azt vésd szivedbe, amelyik így kezdődik: „Hazádnak rendületlenül . . ." 'Azlán' útjára eresztette a gyermeknemzetőrt! — Dr. Jósa az érdekes tosztot, Vörösmarty államtitkár, a Vörösmarty Mihály éltetésével fejezte be. — A Kaszinó története. Ily c/.imü munka hagyta el a közeli napokban a saj ót. Szerzője dr. Vietórisz József, a nyíregyházi kiszíná titkára. A mű a ktszinó megbízásából íratott, s azon alkalomból, hogy az egyesület Magyarország ezeréves fennállásának emlékeszten dejét a saját életében is emlékezetessé tegye. A szerző vonzóan, s kiváló előszeretettel foglalkozik a történet író előtt nem épen kecsegtető tárgyával, s hivatását documentálja, hogy a rendelkezésére állott anyagot élvezetesen tudta feldolgozni. S ilusa könnyed, előkelő. Modora közvetlen, ennek köszönheti, hogy a különben épen nem változatos kaszinói események iránt érdeklődésünket felkelti, s szívesen olvassuk könyvét végig. Vietórisz tehát a rá váró feladatot a legjobban megoldotta, s a kaszinó hálájára tette magát érdemessé. Meg kell jegyeznünk, hogy a szerzőnek a kaszinó múltjából alig állott egyébb forrás rendelkezésére, mint épen közgjű ési jegyzőkönyvei, feladata tehát nehéz volt. A tiszti, világos kép, amelyet dr. Vietórisz a kaszinó multjiról megfestett, bizonyítja, hogy a feladata nehéz ségeivel teljes sikerrel megküzdő f, s ezzel a történetíró hivatását betöltötte. Az érdekes munkát a kaszinó tagjai kapják meg. — Kinevezés. A vármegye fíi.-pinja Rózsa Béla vármegyei Írnokot tiszteletbeli kiadóva nevezte ki. — Áthelyezés. Az igazságügyi miniszter Mal;ay Károly tiszalöki kir. jirásbirósági aljegyzőt a ^zaimári törvényszékhez helyezte át. — Tanítók tisztelgése. A Szabolcsvárm >gyei Ált. Tanítóegyesületnek 9 tagu küldöttsége Orsovszky Gyula elnök vezetése alatt, Vízkereszt napján tisztelgett a vármegye líj tanfelügyelőjénél, Eördö^li Dezsőnél, a ki a küldöttséget nagy szívességgel fogadta s az üdvözlő beszédre válaszolva kijelentette, hogy a legnagyobb készséggel fogj i támogatni fontos feladatában a tanitó egyesületet, felhívta a tanítókat, hogy ót, a ki magát nem feljebbvalónak, hanem combatansuak tekinti, minden ügyökben bizalommal keressék fel, ígéri, hogy ajtaja, szive mindenkor uyitva lesz a tanítók számára. A kül döttség a iegnagyobb bizalommal tekint az új tanfelügyelő működése elé, a ki a jelenvoltak mindegyikéhez a tanügyre vonatkozó sokféle irányban kiterjedő kérdéseket intézett s magát így a legbehatóbban tájékoztatta ügy az egyesületek belső életére, mint az iskolák szellemi, anyagi állapotára nézve. — A felső-tiszavidéki gazil. egyesület igazga'ó választmánya január hó 20 án, szerdán delelő.t 10 órakor. Nyíregyházán, a vármegyháza kistermében űést tart Tárgysorozat: 1. Ilaas Mór igazgatóvilaszmányi tag indítványa a III. osztályú kereseti adó leszálitása tárgyában. 2. Az állandó bizottság előterjesztése az elnökség és az igazgatóválasztmány lemondása tárgyában. 3 Az állandó bizottság előterjesztése a doháuyföldek újra minősítése tárgyában. 4. Az állandó bizottság előtejesztése az olcso marhasó elárusitása kérdésében. 5. Á'laudó bizottsági előterjesztés az ország, gazd. e. titkárainak kedvezményes utazási jegyekkel való ellátása tárgyában. 6. Állandó bizottsági előterjesztés az egyesületek országos szövetségébe való belépés iránt. 7 Á'laudó bizottsági javaslat a miutatelep intéző bizottságának jelentéstételre való felhívása ügyében. 8. Az állandó bizottság javaslata a vármegyei mezőgazdasági bizott.-ágok teendőinek a gazdasági egyesületekre való ruházási iránt. 9. Az állaudó bizottság javaslata a köz^yués határnapjainak és tárgysorozatának megállapítása iráut. 10. A vármegyei mezőgazdasági hitel-, értékesítési és fogyasztási szövetkezet előkészítő bizottságáuak jelentése. 11. A számvizsgáló-bizottság jelentése és javaslatai. 12. A szabolcsmegyei szeszgyárosok megkeresése határozathozatal. — Egy jótékony egyesület közgyűlése. Egy szerényeu működő, czeija felé még csak most törő e.ye sülét tartotta Vízkereszt napjáu közgyű ését. A nyir egyházi felekezet nélküli népnevelési egyesület, mely ma még nincs oly anyagi helyzetben, hogy ki'ü/ött c élját szegény tanu'ók segélyezését, felruházását foganatosíthassa, de azért szerényen munkálkodik hogy mielőbb léphessen a humanizmus szolgálatába. Az 1888 bau ala kult egyesületnek, hála lelkes vezérének Korányi Imré nek s legbuzgóbb tagjának Okolicsányi G'zának, a ki egymaga 419 frtot. gyűjtött az egyesület javára — ma már 1426 frt. 68 kr. vagyona van. A közgyűlés kimondta hogy a segélyezéseket csak is 2000 frt. tőke elérése mellett fogja megkezdeni, remélli, hogy a társadalom közreműködése mellett mielőbb megteheti ezt. A köz gyűlés sajnálattal veszi tudomásul az egészségi okok miatt az elnökségről leköszönt lelkes vezére Korányi Imre távozását, a ki ujabb jelét ad'a az egye.-ület iránt érzett meleg szeretetének, midőn korán elhunyt kedves leánya Irén emlékére 100 koronás alapítványt tett. Helyébe elnökül Okolicsányi Gézát, titkárai'. Werner Lászlót, pénztárosül Werner Gyu'át eddigi titkárt illető leg pénztárost választották meg. — Érdekes vendégszereplés. Dr. Ujházy Kiroly orvos s Debreczen társadalmi eletének köztiszteletben álló tagjának unokája, Ujházy Ede, a nemzeti színház hírnevesművészének unokája, a közelebbi napikban vendégszerepelni fog a debreczeni színpadon. Djbreczen közönsége méltó érdeklődéssel várja a művésznő fellépését. — Helyreigazítás. A következő sorokat kaptuk: Tek. Szerkesztő Úr! Tisztelettel kérem b. lapjában belyt adni a következő helyreigazításnak. „A Nyirvidék f. évi I ső számában, a vármegyei rendkívüli közgjű'ésről irt tudósításban a többek közt helyt foglal ez is: — A taktaközi kö'ségeknek T. Lökkel leendó összeköttetése tárgyában kelt min. leirat tárgyában érdekes és talpra esett fölszólalásra késztette Csobaj községnek 1805. óta főbíróját, stb." — Ezekre akarom a következőket meg jegyezni: Idb Virágh András nem Csobaj hanem Bíj községnek főbírája s nem 1865 bpn lett biróvá, hanem 1867-ben még pedig juaius 8 án Ő felsége koronáztatása napján, s ugyancsak 1867 tői tagja a vármegyei bizottságnak. Említésre méltónak találom itt azt is, hogy az öreg Virág bírósága alatt nálunk se állami, se közigazgatási végrehajtók nem voltak. — Névmagyarosítás. Propper Léni, Benjámin, József és Sindor kisvárdai lakosok vezetéknevüket „Pallai"-ra változtatták. — Elmaradt vendég-szereplés. Mint lapunk zártakor értesülünk, Németh Józsefnek, a népszínház komikusának nálunk való, három estére tervezett vendégszereplese — a népszínházi műsor változása miatt egyelőre elmarad. — Hazafias tábornok. „E<yik fővárosi kormánypárti lapból veszszük át a következő sorokat: Ritkán hallanak a közös hadsereg felsőbb köreiről olyan hireket amelyek arról tennének tanúságot, hogy a magyarság szelleme ott is otíhoura talált. Annál jobban esik, ha ilyen hirt regisztrálhatunk. Miskolczról Írja tudósítónk hogy a helyőrség tisztikara Szilveszter estéjén lakomát rendezett, amelyen Misko'cz összes elókellői, oolgárai jelen voltak. A tisztikar teljes dámban jelent meg Uonenbold Ferdinánd altábornagygyal és Englischroppavich tábornokkal az éiéu. Pontban éjfélkor felállott Cronenbold altábornagy és a köve kező hazafias felköszöntőt mondta: „Igen örvendek, ho^y felhivá-uuknak a kozou-éj, ily fényesen tett .-leget. Főképpen örvendek hogy o excellenciája báró Vay Béla a főrendiház aleluoke báró Vay Elemér, Borsodvirinegye főispánja és dr. Tarnay Gyula alispán megjelentek. Az egész helyőrség nevében üdvözlöm az egybegyűlt díszes közönséget. E»y esztendővel ezelőtt, épp e percben kürtszó birdett-i, hogy a millenniumi év beköszöntött és most az év lepergése után, midőn tanúi voltuuk a millenniumi nagy ünnep fenyes lefolyásáuak, azt a tanulságot nyertük ebből, hogy az ezredéves Magyarország, mely ma lép be a második évezredbe, fényes és nagy jövőuek néz eébe. (Lelkes-éljenezés.) Poharamat emeíem a jelenlevők egészségére. Éjen Miskolcz város közönsége!" Az altábornagyot, aki a muikácii emlék leleplezésénél is ehhez hasonló hazafias beszédet tartott, a közönség lelkes óvációban részesítette." — Az idei országos vásárok Debreczenben. A debreczeni vasárfelügyeiőség most bocsátotta ki Debreczen szab, kir. város országos vásáraiuak névjegyzékét az 1897 ik évre, a mely a következő: I. Remete Ántalnapivásár. Január 11 — 12 hétfő, kedd, 13 szerda bőr, gyapjú, méz dio stb. továbbá toll, iparczikkek s gabouauemüek és miudenféle terményvásár 16—17 szombat vasárnap sertésvásár. 17—18 vasárnap hétfő lóvásár. 18—19 hétfő, kedd baromvásár. II. Szent György nap vásár. Ápril 12—13 hétfő, kedd. 14 szerda bőr, gyapjú, méz, dió stb. továbbá toll, iparczikkek, gabonauemüek és mindenféle termény vásár. 15—16 csütörtök, péntek juhvásár. 17 — 18 szombat vasárnap sertésvásár. 18—19 vasárnap, hétfő lóvásár. 19—20 hetfó kedd barom vásár. III Nagybolilogasszony napi vásár. Augusztus 9—10 hétfő, kedd 11 szerda bőr, gyapjú, méz, dió stb. továbbá toll, ípirczikkek gabonaneinüek és mindenféle terményvásár. 12—13 csütörtök, péntek juhvásár, 14—15 szombat, vasárnap, sertésvásár. 15 — 16 vasárnap, hétfó lóvásár. — 16—17 hétfő, kedd b.rumvásár IV. Dienes uapivásár. Szeptember 27—28 hétfő kedd, 29 szerda bór, gyapjú, méz, dió stb. továbbá toll, iparczikkek, gibouanemüek és mindenféle terményvásár. Szept. 30 Okt. 1 csütörtök, péntek juhvásár. Október 2—3 szombat, vasárnap sertésvásár. 3—4. vasárnap, hétfő lóvásár. 1—-5 baromvásár. Jegyzet. Nyers termények és iparczikkek a vásár egész tartama alatt árusíthatók. — Baklis-bál. Pompásan sikerült bakfis-bált rendezlek a mull szombaton, a központi népiskola dísztermében, a nőegvlel ipariskolája javára. Alább közöljük a névsort s abbót"^ aki ott sem volt — kiérezheti, hogy mennyi sok szép kisasszony volt ott együtt, gyönyörű csokorban. íme a névsor: ZoltánImréné, Díetz Sándorné, Jósa Apdrásné, Gsapkay Jenríné, ltuzsonyi Pálné, Dankó Istvánné, Dr. Jarossy Sándorné, Eötvös Pálné, Horváth Jó zsefné, Glück lgnáczné, Szeszich Lajosné, Nádassy Emiiné, Ö/.v. Molnár Pálné, (Izuker Berlini', G.iraLeóné, < )/.v. SzleuipákAnlalné, Kubassy Gusztávné, Szopkó Alfréd né, Boczkó Lajosáé, Marlinyi Józsefné, Dórics Ambrusné. Boc/.kó Gizi, Palitz Lenke, Zoltán Ilonka, Dielz Mare-a, Dielz Böske, Jósa R 'Zsika, Jósa Annuska, Gsapkay Ilonka, Boltrnann Lujzikn, Dankó Kata, Danko Lolli, Imre Anna, Imre Marcsa, Szesztay Eszti, Btulay Marcsa, Buday Lilike, Horváth Ilonka, Eötvös Marcsa, Marlinyi Margit. Sztárek Krislina, Glück Rezsi, Szeszich Emma, Szeszich Ida, Nádassy Erzsi, Marlinyi Irén, Molnár Matild, Molnár Ülga, Gara Irénke, G/.ukor Etelka, Sztempák Juliska, Tomory Margil, Kégly Szeréna, Kégly Ida. — Megszűnt lap.A Porubszky Pál szerkesztése "és Ferenczi Miksa kiadásában megjelenő „Nyíregyházi Hírlap" január hó 1-sejével megszűnt. — Adólizetök figyelmébe. Felhivatik a város ingatlannal biró közönsége, hogy az arra bekebelezett terheiket a ház és föld birtok után eső általános jőve • delmi pótadó kivetésénél leendő figyelembe vétele végett f évi január hó 31-ik napjáig a városi adó hivatalánál bejelenteni annyival is iukabb el ne mulasszák, mivel a határ idő lejárta utáni bejelentések figyelembe vétetni nem fognak. Nyíregyházán, 1897. évi jauuár hó 7-én. Városi adóhivatal. — Tűz volt a héten pénteken hajnalban az Eötvös utczán. Szakács János csizmadia iparos nádas fedelű háza gyuladt ki, még pedig minden valószínűség szerint attól, hogy előtte való n«p disznót perzseltek az udvaron. A tető leégett. — Vértesi Arnoldtól, a legtermékenyebb magyar novellairótól ujibb két kötetes regény jelent meg az Atheneum 0 vasátárában „Az ug. r iskarádi közbirtokosság* czim a'ait. A magyar irodalomban taláu senki sincs, a ki a migyar társadalmi életet és az ug)nevezett gentry osztály életviszonyait oly éles szemmel megfigyelte és ez alapou oly hiven lerajzolni tudná, mint épen Vértesi Aruol I. Ehhez „Az ugaros karádi közbirtokosság" czimü regényéhez is ebből a kimeríthetetlen forrásból meríti tárgyát és egy rendkívüli érdekes mese keretében azokat a tősgyökeres, jó magyaros uri alakokat rajzolja elénk, kikre rögtön ráismerünk a vidéki életből, a főváros szalonjaiból, hol jövedelmeiket, néha talán azonfelül, szokták elkölteni. Ezek a kipusztithatlan magyar típusok, még némely kirívó fogyatkozásaik és ferdeségeik mellett is oly vonzók, rokonszenvesek és Vértesi Arnold valósággal a legkedvesebb fiukat váló gatta ki közülök és rendkívüli találó jellemzéssel állítja elénk. Az érdskfeszitő regény ára 2 kötetbe kötve 1 forint.