Nyírvidék, 1897 (18. évfolyam, 1-26. szám)

1897-05-02 / 18. szám

XVIII. évfolyam. 18. szám. Nyíregyháza

, 1897. május 2, VEGYES TARTALMÚ HETILAP. SZABOLCSTÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCSVARVIEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETENEK KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenkint egyszer, vasárnapon. Előfizetési feltételek: postán vagy helyben házhoz hordva : Egés>. évre 4 forint. Fél évre 2 „ Negyed évre 1 „ A községi jegyző és tanít > uraknak egéa' évre csak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő felszólamlások Jóba Elek kiadó-tulajdonos könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám (Jánószky ház) intézendők. A lap 9zellemi részét képező küldemények, a szerkesztő czime alatt kéretnek beküldeni Bérmentetlen levelek csak ismert kez ktől fogadtatnak el. üirdetési dijak : Minden négyszer h uábo.'o'.t petit sor eaysz r köílése 5 kr.; többszöri közlés esetében 4 kr. Kincstári bélyegdij lejé en. mind n egyes I irA kéziratok csak világos kiv inatra s az detés után kr. fizette ik. illető költségére küldetnek vissza A nyilt-térl közlemények dija soronkint :i0 kr Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. körüle? iskola-utcza B-iklrim)'; lovábbTTGÖldberger A. V. által Budapesten, Haasenstein és Vogler irodájában Becsben, Prsgában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban és Dorn & Comp. által Hamburgban Hivatalos rész. ——j^p—" Szabolcsvármegye alispánjától. Minden bizottsági tagnak. Szabolcsvármegye törvényhatósága a vármegye főispánjává kinevezett báró Feilitzsch Berthold ünnepélyes beiktatása czéljából folyó évi május hó 8-án, délelőtt 10 órakor, Nyíregyházán, a vármegyeháza nagytermében rendkívüli közgyűlést tártand, melyre a bizottság tagjait tisztelettel meghívom. Nyiregyháza, 1897. ápril 30. Mikecz János, alispán. A beiktatási ünnepély sorrendje a következő: 1. Őméltósága kíséretével a Debreczen felől jövő vonattal Nyíregyházára május hó 7-dikén d. u. 5 óra 18 perczkor érkezik. 2. A vasúti induló háznál a bizottsági tagok és képviselőtestületi kiküldöttek állal fogadtalik és Bencs László, Nyíregyháza város polgármestere által üdvözölletik. 3. Bevonulás a vasúti pályaháztól a vármegyeházára, hol a tisztviselői kar élén őméltóságát az alispán fogadja és üdvözli. 4. Ösmerkedési estély a Korona szállóban este 8 órakor. 5. Bendkivüli beiktató közgyűlés a vármegyei székház nagytermében május 8-dikán d. e. 10 órakor, és pedig: elnöki megnyitó beszéd, mely után őméltóságát és kíséretét egy küldöttség meghívja, a megjelent főispán a hivatalos esküt leleszi, melynek megtörténtével a vármegye közönsége nevében őt az alispán üdvözli, ki erre a törvényhatósághoz intézett beszédjében válaszol s amennyiben további felszólalások nem történnek, a közgyűlést berekeszti. 6. A közgyűlés berekesztése után őméltósága hivatalos helyiségeiben a küldöttségek tisztelgéseit fogadja, mely tisztelgések sorrendje a helyszínén fog a főispáni hivatalban a küldöttségeknek tudomására hozatni. 7. Társas ebéd a Korona szálló nagytermében d. u. l'/j órakor. 56

63. K. 1897. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyiregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A m. kir. belügyminister ur a dadai alsó járás főszolgabirájához alkalmazandó második dijnoki állás rendszeritésére irányuló 17/97 Bgy. számú közgyűlési határozat közhírré tételét elrendelvén, a jelzett határozatot oly felhívással közlöm, miszerint azt a községi elöljárók, illetve Nyiregyháza város polgármestere az 1886 évi XXI t. czikk 7-ik §-a és a 447/895 számú szabályrendelet rendelkezései értelmében azonnal tegyék közhírré az ezt igazoló bizonyítványokat pedig 8 nap alatt a járási főszolgabirákhoz — a polgármester közvetlenül hozzám — terjesszék be. A föszolgabiráknak kötelességévé teszem, hogy a beérkezett bizonyítványokat sürgetés bevárása nélkül 20 nap alatt mutassák be. Nyíregyháza, 1897. ápril. 29-én. Mikccz János, alispán. Szabolcsvármegye közönsége részéről Nyíregyházán, az 1897. évi márczius hó 12-én folytatólag tartott rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyvének kivonata. 17. Bgy. 3133. K. 1897. Tárgyalás alá vétetett a dadai alsó járás főszolgabirájának azon jelentése, melyben a vezetése alatt álló hivatalhoz egy állandó napdijasi állás rendszeresítése iránt folyamodik. elvégzésére a jelenlegi személyzet egyáltalában nem elegendő, s ezen körülmény a dadai alsó járás szolgabírói hivatalára nézve is, hová a becsatolt kimutatás szerint az elmúlt év folyamán 2122 ügydarabbal több érkezett be, mint az előző évben, — beigazolva van, — s miután éppen ezen körülmény folytán már a tiszai, kis-várdai, nagy-kállói és nyir-bátori járásokban két-két napdijas irnok lett alkalmazva, mig a dadai alsó járásban most is csak egy működik, holott ezen járásban is, tekintve ennek lélekszámát s nagy területi kiterjedését s az ezen körülmények folytán előálló nagy . forgalmat, — erre szintén feltétlenül szükség volna, mert a nagymennyiségű beadványok beiktatása, mutató könyvek vezetése, irattározás, kiadmányozás és leirás, valamint a nagy számú nyilvántartások vezetésére, az eddig alkalmazott egy irnokés egy dijnokból álló kezelőszemélyzet elégleien: folyamodó főszolgabíró kérelmének hely adatiks a vezetése alatt álló hivatalhoz még egy napdijasi állásnak a f. évi márczius bó 10-től 30 forint havi dijjal, a vármegyei házipénztár megtakarításai terhére leendő alkalmazásbavétele határozatilag kimondatik, s ezen határozat jóváhagyás végett a m. kir. belügyminiszterhez felterjesztetni rendeltetik. Miről a magy. kir. belügyminiszter felterjesztésen, a vármegye alispánja és Dobos Imre főszolgabíró jegyzőkönyvi kivonaton ért sittetnek. Kelt mint fent. Kiadta: Sipos Béla, Ib. főjegyző. Szabolcs vármegye alispánjától. 6015. K. Í897." A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A m. kir. kereskedelemügyi miniszternek f. évi 6577 sz. alatt kiadott rendeletét, melyben a gyári kereskedői és iparos segédek és segéd munkásokra kivetendő útadók előírása, kezelése és behajtása iránt intézkedik, tudomásul vétel és alkalmazkodás végett másolatban közlöm. Nyíregyháza, 1897. ápril. 6-án. Mikecz János, alispán. (Másolat. 6015/97. K. számhoz.) 6577/1897 szám. Kereskedelemügyi m. kir. miniszter. Körrendelet. Valamennyi vármegye és önálló törvényhatósági joggal felruházott város közönségének (Budapest fővárost és Fiumét kivéve). A kereset adóról szóló 1875 évi XXIX t. cz. 11 §-a értelmében a gyáii kereskedői cs iparos segédek és segédmunkások kereset adóját a munka adók fizetők, de jogokban áll az általuk befizetett adó tartozást az illetők béréből levonni. Ezen törvényes rendelkezés analógiája alapján az 1890 évi I. t. cz. végrehajtása iránt 1892 évi márczius hó 31-én. 15322 sz. a. kiadott ulatasitás II. csoport 15. §. 19. pontjának határozmányaihoz képest a gyári kereskedői és iparos ségédek és segéd munkásokra a szóban forgó kereset adó után az 1890 évi I. t. cz. 23 §-a értelmében kivetendő útadó szintén a munka adóra vettetik ki s tőle hajtatik be, de viszont azon joga, hogy az általa fizetelt ezen adót, az illető béréből levonásba hozhassa, a hivatkozott utasítás II. csoport I 5. §. (8. e.) pontja szerint fenntartatott. Az 1875 évi XXIX. t. cz. idézett rendelkezéseinek alkalmazásában ujabban azon gyakorlat követtetett, hogy a segédek adója oly e-etekben is a munka adótól követeltetett, midőn a munka adónak nem áll módjában a levooást érvényesíteni. E méltánytalanság megszüntetése iránt a pénzügyminiszter ur az 1894 évi február bó 14. 8850 sz. a. kiadott és a „Magyarországi rendeletek tára' 1894 folyó 58 számában közzétett körrendeletével saját, hatás körében intézkedett. Mivel pedig az emiitett gyakorlat a fennlebb elmondottakból kifolyólag az útadó behajtásánál előálott, azon egyöntetűség megóvása érdekében s méltányosságból az útadó kivetését és beszedését illetőleg a következőket rendelem: 1., Mivel a kereset adó a fentebb idézett pénzügyminiszteri rendelet szerint 1894 évtől kezdőleg vetendi ki s irandó elő a gyári, kereskedői és iparos segédekre és segéd munkásokra de ezen kereseti adóra eső útadó 1895-től kezdve szintén közvetlenül a segédek és segéd munkások neve alatt vetendő ki és irandó elő. 2. a.) Az állandóan alkalmazott segédek és segéd munkások útadója attól a munka adótól szedendő be, kinél a segéd illetve segéd munkás az utadótartozás esedékessége napján alkalmazásban áll. A munka adó azon joga, hogy a lefizetett útadót az illető kötelezett béréből levonhatja: továbbra is érvényben marad, b.) Az állandóan alkalmazva nem levő segédek és segéd munkások útadója minden esetben (te' át akkor is. ha a kereset adón kivül más á lami adóval is megvannak róva) közvetlenül maguktól a kötlezeltektől szedendő be. 3. Azon gyári kereskedői és iparos segédekre és segédmunkásokra kik az 1890. évi I. t. cz. 2i §-ában felsorolt egyenes adok egyikével sincsenek megróva, ez utóbb hivatkozott törvény 25 §-a értelmében az e §-ban megállapított három kézi napszámnak megfelelő útadó vetendő ki. — 4. Ha a nevezett segédekre és segéd munkásokra a kereset adón kivül iná* ugyancsak útadó alapul szolgáló állami egyenes adó van előírva, ez esetben az egyenes adók összegezendők s az útadó az összesített egyenes adó összeg után vetendő ki. — Az ekként kivetett útadó, ha az a törvényes minimumot meg nem haladja, a munka adótól, ellenkező esetben pedig a kötelezettől magától szedendő be. A munkaadó a minimum erejéig és utóbbi esetben is szavatol. — A fentiek alapján az 1890. évi I. t. cz. végrehajtása tárgyában hivatali elődöm állal 1892. év< márczius hó 31-én I53J2 szám alatt kiadott utasítás II. csoport 15 § a 19 és 20 pontjainak jelen rendeletemmel ellentétben álló rendelkezéseit ezennel hatályon kivül helyezem. — Budapest 1897. márczius 17. A miniszter helyett: Csörgeő s. k. államtitkár. Szabolcsvármegye alispánjától. 6932

. K. 1897. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Értesitem, hogy a Mándok községben levő összes kutyák egy veszett eb kóborlása következtében 40 napi zár alá helyeztettek. Nyiregyháza, 1897. ápril. 20-án. Mikccz János, alispán. Szabolcs vármegye alispánjától. 7026. K. Iö97. Értesítem, bogy a Thuzsér községben levő összes kutyák egy veszett eb kóborlása következtében 40 napi zár ala vétetnek. Nyiregyháza, 1897. ápril. 23-án. Mikccz János, alispán. Szabolcsvármegye alispánjától. 6931. K. 18977 Értesitem, hogy Bezdéd községben Berkovics Ignácz ottani lakos 2 drb. lova rühkór miatt 30 napi zár alá helyeztetett. Nyiregyháza, 1897. ápril. '20-án. Mikecz János, alispán. Szabolcsvármegye alispánjától. 6866. K. 1897. Hivatkozva a folyó évi márczius hó 21-én kelt 4990 K. számú értesítésemre, tudomására hozom, hogy a Dögbe községben Jánvári András ottani lakos 3 drb. lovára rühkór miatt elrendelt zár a folyó hó 15-én feloldatott. Nyiregyháza, 1897. ápril. 20-án. Mikecz János, alispán. Szabolcsvármegye alispánjától. 6909. K. ' 1897. Értesitem, bogy Ujfehérló községben Brutóczky József ottani lakos kárára egy drb. ló takonykórban elhullóit, Ujfehértó községben miután az elhullott állit más állattal nem érintkezett, zár elrendelésének szüksége fenn nem forgott, amennyiben azonban a ló nyíregyházán a f. hó 10-én tartott heti vásáron Tóth József kótaji lakostól vétetett, — a szükséges óvintézkedéseknek ezen községben leendő azonnali foganatba vételére a bogdányi járás "főszolgabirája felhívatott. Nyiregyháza, 1897. ápril. 20-án. Mikecz János, alispán. Szabolcsvarmegye alispánjától. Határozat. Miután kóztudomásu dolog, hogy az ujabb törvényhozási és felsőbb hatósági intézkedések következtében a közigazgatás minden ágában bekövetkezett rohamos fejlődés által oly munkaszaporulat állott elő, melynek MaTszámunklioz egy és fél iv melléklet van csatolvr. 6865. K. 1 897. Hivatkozva f. évi márczius hó 21-én kelt 4991. K. számú értesítésemre, tudomására hozom, hogy a Papp községben Kocsi István oltani lakos 2. drb. lovára rühkór miatt elrendelt zár a folyó hó 15-én feloldatott. Nyiregyháza, 1897. ápril. 20-án. Mikecz János, alispán.