Nyírvidék, 1896 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1896-09-27 / 39. szám

„IN V t K V I D fc K.' György K.-Várda 1555 frt 22 kr (ügyvédi oklevél alapján kétszeresen számítva), báró Horváth Ferencz Papp 1510 frt 3 1 kr, gróf Andrássy Géza Takta-Kenéz 145!) frt 84 kr, Führer Zsigmond Nyíregyháza 1401 frt 12 kr, báró Vay Miklós Tisza-Lök 1391 frt 97 kr, Lcveleki Ármin Apagy 1335 frt 55 kr, Oláh József T.-Büd 1379 frt 4 1 kr, Okolicsányi Menyhért Karász 1371 frt 12 kr, KalUy Ubald Oros 1368 frt 72 kr. Szomjas Ignácz Tisza-Lök 1364 frt 42 kr, Megyery Géza Nyíregyháza 1339 frt 84 kr (ügyvédi oklevél alapján kétszeresen számítva), Somlyódy János Mándok 1338 frt 03 kr, llrabovszky Rudolf K.-Várda 1284 frt 22 kr (ügyvédi oklevél alapján kétszeresen számítva), br. Vay Arnold T.-Lök 1270 frt 58 kr, Szomjas László T.-Dada 1247 tonnt 05 kr, gróf Bukóczy II. Endre Budapest 1246 frt 12 kr, Ónodi Géza T.-Eszlár 1208 frt 66 kr, K dlay András N.-Hílász 1200 frt 44 kr, Bodnár István Nyíregyháza 1199 frt 80 kr (ügyvédi oklevél alapján kétszeresen számítva), Leveleki Mór Sényő 1194 frt 46 kr, Klár Dávid Téth 1193 frt 87 kr, Reviczky József Mártonfalra 1178 frt 05 kr, Mándi Samu Kékese 1168 frt 12 kr. Mandel József Nyir-Bátor 1161 frt 77 kr, Péchy Ferencz Budapest 1155 frt 73 kr, Boschán Jakab Ibrány 1154 frt 76 kr, Végess Gyula Budapest 1146 frt 64 kr, Weisz Lipót Szakoly 1137 frt 68 kr, Bogáthy József Bogát 1091 frt 73 kr, Fried Ignácz Kisvárda 1088 frt 50 kr, Klár Gusztáv Oros 1083 frt 20 kr, Bleuer Sámuel Ibrány 1080 frt 7 4 kr, Rochlilz Dávid Mándok 1077 frt 20 kr, Herczfelder Zsigmond Kótaj 1076 frt 73 kr, Hartstein Lipót T.-Dada 1051 frt 30 kr, Fried Aurél Ny.-Mada 1034 frt 35 kr, Gencsy B-la Balkány 1010 frt 24 kr. — A virilisták között a legutolsó, 219-ik, Weinberger Hermán Balkány 371 frt 58 krral. Ezenkívül van 40 póttag, kik között az első: Jármy Ödön Laskodról 371 frt 39 krral, az utolsó: Beniezky Kálmán Beszterec/., 290 frt 49 krral. — MlUeniuuii emlékek a vármegyében. Szabolcsvármegye közönsége tudvalevőleg elhatározta, hogy a megye területén levő nagyobb történelmi nevezetességű helyeket emlékművekkel jelöli meg. Egy ezen emlék-művek közül, — Nyíregyházán az evang. ref. templom előtti téren — már fel is van állítva. Ezenkívül a Szabolcs község határában levő földvárban egy 5 méter magas piramis alakú gránit oszlopot, Karász község határában a

4Gara dombon egy 3 méter, és a kallói várban szintén egy 3 méter magas emlékoszlopot állítanak fel; a Kis-Várda mellett levő várromot, a Vaja község határában levő Rákóczy-kastélyt és a nyir-bátori templomot pedig márvány emléktáblával jelölik meg. Az emlékműnek készítésével Gerenday Antal budapesti kőfaragó bízatott meg. Az emlékművek még ez év folyamán felállíttatnak. — Ellenőrzési szemle. Nyíregyházán az ellenőrzési szemle a következő sorrendben fog megtartatni: A honvédlegénységgel október hó 10 és 11-én. A közös hadseregbeli katonákkal és pedig az 1885, 18S6, 1887, 1888. évfolyambeliekkel október 31-én. 1889. évfolyambeliekkel november 1-én. 1890, 1891, 1892. évfo'yambeliekkel november 2-an. 1893, 1894, 1895. évfolyambeliekkel november 3-án. Felhívatnak tehát mindazon honvédek, továbbá tartalékos, szabadságos és póttartalékos katonák, kik szolgálati viszonyuknál fogva a szemlére megjelenni kötelesek, hogy a kitűzött napokon a városháza udvarán sorozási évfolyamuk szerint, mindenkor reggel 8 órakor pontosan jelenjenek meg, mert különben a meg nem jelent honvédek utószemlére folyó évi november hó 6-án Miskolczra, a közös hadseregbeli katonák pedig november hó 24-én Munkácsra lesznek kénytelenek saját költségükön fölmenni. — Menetrend változás. Az október hó 1 -ével életbelépő téli vasúti menetrend szerint, a nyíregyháza — ungvári vasúton a jelenieg Csapról éjjel 3 ora 4 perczkor induló és Nyir.'gyházára reggel 6 óra 0 perczkor érkező személyvonat forgalmon kívül helyeztetik, s ennek folytán a jelenleg Ungvárról reggel 4 óra 41 perczkor induló személyvonat, Nyíregyházára kedvezőbb időben való érkezése czéljából Csapról már reggel 5 óra 58 perczkor fog indulni, Nyíregyházára pedig reggel 8 óra 43 perczkor fog érkezni. A leány kikísérte. Kérésziül mentek az elfüggönyözött konyhán és megállottak az ajtó küszöbén. A konyha felől ételszag áradt kifelé. Az asszony hívta a leányt: — Jöjj le hozzám, ha teheted . . . Nézd meg a gyermekeket . . * Vasúton messze . . . Szívesen látunk. — Köszönöm. Nem vágyok sehova — felelt őszintén Bényi Margit. S talán megirigyelte a másik szemében azt a hasiUlan leplezett boldog megelégedettséget, mert magáról kesdett beszélni sokat, csodálatos, szokatlan nyíltsággal: — ... Az örökös izgató munkában megszoktam, hogy esek a nyugalom a boldogság . . . Nem tudom, hogy érezted-é ezt? ... Az öreg, tehetetlen anyámat nagyon szeretem . . , Hidd el. Tudom, hogy nem sokáig él . . . Most folyton rettegek ... Ha meghal, hát egé«zen egyedül maradok . . . Nem lesz, akit szeressek, de az nem is szükséges az embernek . . . Mtgam maradok, hit nem kell majd rettegni senkiért . . . Akkor jó lesz, akkor majd én is elégedett leszek • . . A fi ital asszony megdöbbent egy pillanatra s komoly ezUrke szemével hosszan, sajnálkozással nézte azt a koránhervadt, megfakult beteg arot. Sajnálta az élete minden keserves munkájáért és sajoálta abban a közeljövőtől várt kietlen, hideg bo'd igságában is C*tk annyit mondott neki: —• Az elégedettség a legfőbb dolog . . . Aztán kezet fogtak egymással s az utcza felől a járó kelők elmosódó beszéde a kaczagása vegyült a nedves, barátságtalan udvar csendességébe . . . A leány még a küszöbön állott, mikor a „második Mari' kifordult • kapuajtón Müvös, esteli szellő csapott végig az utczai aká• tok között; az északi égbolton pedig fantasztikus, sötét felhők emelkedtek a szemhatár főié . . . Kabáczy Szilárd. — Névváltoztatás, Antolik Pál ibrúnyi lakos nevének Hunyadi-ra kért átváltoztatása belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. — A képviselő választók névjegyzéke. A vármegye területén az országgyűlési képviselő-választóknak az 1897-ik évre érvénynyel bíró névjegyzéke ellen beadóit felszólamlások ós észrevételek tárgyában a központi választmány által hozott határozatok o hó 30-áig a vármegyei ll-ik aljegyzői hivatalban vannak közszemlére kitéve, ahol azok az érdekeltek által a hivatalos órák alatt megtekinthetők. — A kereskedö-ifjak egylete nov. lo-én tartja tíz éves fennállásának emlékünnepét. Ez alkalomból díszközgyűlést és tánczestélyt óhajt rendezni, ami azonban csak úgy sikerülhet, ha a t. kereskedők az egylet érdekében megteszik azt a szívességet, hogy üzleteiket — úgy is vasárnap lévén — nem délben, hanem 11 órakor zárják be. Ismerve kereskedőink jóakaró támogatását és tudva azt, hogy azon egylettel szemben, mely a kultúrának is szolgálatában áll, szívességet tenni mindenkor készek voltak, hisszük, hogy ez alkalommal sem fogják támogatásukat megtagadni. — Gyászrovat. Vettük és mély részvéttel közöl jak a következő gyászjelentést: Nyiry Ferenczné szül. Láner E-elka, özv. Nyiry Istvánué, báji Patay Aadrás csendőrezredes ős neje szül. Láner Ilona családjával, nagybányai dr. Jósa Audrás szabolcsmegyei főorvos és neje szül. Láuer 0 ga családjával, orsovai Láner Viktor uiagy. kir honvédtábornok, megtört szívvel tudatják a legszeretőbb férj, a legjobb fiu s rokonuknak Nyiry Ferencz okleveles mérnöknek, f. hó 21 én, munkás életének 40 ik, boldog házassága 15 ik évében, hosszas szenvedés után történt gyászos kimultát. A boldogaltnak hűlt tetemei f. hó 23 án, délutáu 3 órakor fognak az ev. ref. egyház szertartása szerint megáldatni és a budai farkasréti temetőben örök nyugalomra tétetni. Budapist, 1896. szep'ember 22 én. Áldás, béke poraira! Özv. Lxhtmauu Jakabné szül. Ebrenreich Miria mély fájdalomtól megtört szívvel jelenti, ugy a maga, mint alólirt rokonság nevében hűséges férjének, a legjobb apáuak, testvér, sógor, uagyaptuak Liclitmann Jakabnak folyó 1896. évi szep'ember hó 17 én délelőtt 11 órakor életének 57 ik évében történt gyászos elhuiy tát. A megboldogu't hűlt t-stemei szep'ember 18 án délután 3 órakor fognak az apagyi izr. sírkertben örök nyugalomra tétetni. Apagy, 1896 szep'ember 17. A jó Isten adjou örök nyugalmat neki. Lichtmann Gizella férj. Aczél I'.idorné, Dr. L'chtmann Vilmos, Lichtmanu Simu, L

;chtmann Aujuizte férj. Spitz Mimé, Lukács Emil, Lukács Lajo3, L'chtmanu Aladár gyermekei. L'chtmann József és ueje, L'cbtmann Hsrmin férj. Sommerné, L'chtmann Simu és neje testvérei, illetve sógornői. Aczél Izidor, Spitz Mór vők. Elreureic'i József és neje, Ehreureich Izidor, Erényi oiinu és nej-s, Erényi Ignác, és neje, Adler M)r és neje sógorok, illetve sógornői. Aczél Ákos, Aczél Adél, Aczél Aurél, Spitz M klós uiokái. Fráter Aladár és neje Katona Klára, Ernő, Kata, Szabolcs, Juliska, Ilonka es Iván gyermekeikkel; Fráter Sarolta és Fráter Malvin, a többi rokonok nevében is a legmélyebb fájdalommal tudatják a legjobb anya, anyós, nagyanya illetve rokonnak Erkeserüi Fráter Czeczilia özv. Erkeserüi Fráter Pálné asszonynak folyó hó 19 kén éjjel, életének 80 dik, özvegységének 30 dik évében, két napi szenvedés után, végelgyengülésben történt elhunytát. A megboldogultnak földi részei folyó hó 21 én délután 4 órakor fognak a Kis Mister utczai 1120 ik számú háztól az ev. ref. vallás szertartása sze riuti rövid ima u'án a Kossuth-u'czai temetőbe örök nyugalomra helyeztetni. Mely végtisztességtételre az elhunytnak rokonait, ösmerőseit és a nagyérdemű közönséget szomorodott szívvel meghívjuk. Dabreczen, 1896. szeptember 20. B íke hamvaira! — Eljegyzés. Gara Sándor vasúti mérnök Zomborból, dr. Gara Leó helybeli tekintélyes orvos fia, e napokban jegyezte el Rév Lajos vasúti főmérnök kedves leányát, Ilonkát, Szegeden. — A népfölkelés jelentkezése. Az 1893. év XXXVII. t.-cz. alapján mindazon katonailag kiképzett népfőlkelésre kötelezettek, kik a közös hadseregben, a hadtengerészetben, honvédsédben, ezek póftartalékában vagy a csendőrségnél szolgáltak, továbbá oly katonailag ki nein képezetlek, kik népfölkelési (rózsaszínű) ajánlati lappal el vannak látva, a szemlén személyesen megjelenni a városháza udvarán összeülő küldöttség előtt, vagy Írásban jelentkezni tartoznak a katonaügy-osztályban. A szemle a következő sorrendben fog megtartatni: azok, akik 1854, 1855, 1856, 1857, 1858, 1859, 1860-ik évben születtek október 16-án, akik 1861, 1862, 1863, 1864, 1865, 1866-ik évben születtek október 17-én, akik 1867, 1868, 1869-ik évben születtek október 19-én, akik 1870, 1871, 1872, 1873, 1871-ik évben születtek október 19-én. A jelentkezés reggeli 8 órakor veszi kezdetét. A felülvizsgálat utján elbocsátottaknak, valamint a ki nem képzett póttartalékosoknak, jóllehet, igazolványi könyvvel vannak ellátva, nem kell jelentkezniük. Személyes megjelenés helyett írásban teljesíthetik a jelentkezést: a tisztjelöltek, papok, állami és közigazgatási tisztviselők és egyéb alkalmizottak, a betegek, a tengeren vagy külföldön utazók, a népfölkelési szolgálat alól fölmentettek, az erdészek, bányászat, posta, távírda, vasul, gőzhajó szolgálatban alkalmazottak és a fogházakban letartóztatottak. Az írásbeli jelentkezéshez a városházánál, a katonaügy-osztályban ingyen „Jelentkező lap" kapható. — Eltűnt. Grósz József Tisza-Polgár „Bödönhát" tanyai lakos, volt csendőr még e hó 19-én, — előbb 400 forintot magához véve s családját hátrahagyva — eltávozott hazulról s azóta nyoma veszett. A hatóság most körözi. Személy-leirása: 28 éves, izraelita vallású, tolcsvai születésű; termete közép; haja, bajusza, szemöldöke fekete, szeme sárga, orra nagy, szája rendes, arcza hosszúkás, beszél magyarul németül és tótul ; foglalkozása: kereskedő-segéd; különös ismertető jele: orra alatt vágás-sebhely van, ruházata úrias. — Szabadlábra helyezés. Fodor József kisvárdai biztosítási ügynököt, aki ellen biztosítással elkövetett csalás miatt bűnvádi vizsgálat van folyamatban, a vizsgálat befejeztével szabadlábra helyezték. — Tisztelettel kérem mindazon úrnőket és urakat, a kiklnz boldogu't ferjam költeméuyeinek kiadhatása czéljából előfizetési felhívások érkeztek, azokat hozzám juUatni, szíveskedjenek. Nyíregyháza, 1896. szeptember 26. Özv. Lukács Ödönné. — A szüretek a következő napokon fognak megtartatni: Királytelki szőlő október 1., 2. Rozsréti szőlő október 1., 2. Uj-szőlő október 1., 2. Ó-Kisteleki szőlő október 2., 3. Uj-Kisteleki kert október 5., 6. Ó-szőlő kert október 5., 6. Orosi szőlő kert október 5., 6. Himes kert szőlő szeptember 28., 29-én. — A Sóstó fürdő f. hó szeptember végéig lesz még a közönség rendelkezésére bocsájlva. O'itóber 1-től már zárva lesz. — Helyreigazítás. Mult vasárnapi számunkban azon értesítéssel szolgáltunk olvasóinknak, mintha a nyíregyházai gör. sz. kath. uj templom fölszentelése folyó évi október 17 én fogna megtörténni. Illetékes helyről vett értesítés a'apján most azt jelezhetjük, hogy amennyiben az építkezés vállalkozóktól a templom addig átvehető nem volt, a fölszentelés napja még nincs elhatározva. — Meggyűlt a baja a rendőrökkel Papp András kis várdai csizmadiamesternek. E'keseredett hangu'attal miut ugyanis haza éjjel naményi vásárból, a hol még azt sem kérdezzék meg tőle csizmát árul-e vagy sapkát. Nagy volt a bosszúsága, s a vásárról hazajövet egyenesen bort ment vacsorázni. Nem csoda tehát, hogy aztán éjféltájban olyan búbánatos jó kedve támadt, hogy végig énekelve a fóutezát, négy rendőrt szalajtott magára. A bátor rendőrök a kótyagos atyafit látván Papp András személyében a legnagyobb erélylyel követelték tőle, hogy józanodjék ki. Papp András uram azonban annyira el volt keseredve, hogy vásári publikumnak uézte a rendőröket és szive vágya szerint őrült haraggal csapott közéjök. A dolog vége azonban az lett, hogy ő sem maradt Dánielként az oroszlánok között, s az oroszlánrendőrök is alapot nyertek arra nézve, hogy az éjféli viaskodás ügye a járásbíróság elé kerüljön. — A kisvárdai sorozó járásban a póttartalékosok f. é. október hó 1 érj, az ujonezok pedig október 5 re lettek behlva. A közös hadseregbeli tartalékosok felett a szemle folyó évi november hó 8-, 9 és 10 én fog megtartatni, — és podig 8 án a kis-várdliak, 9 én a Domdrád, Thass, Patroha, Bsrencs, Gyulaháza, Petneháza, Laskod, Kárász, Kékese és Kanyár községbeliek, 10 én pidig a Dögbe, Veresmart, Ajak, Anarcs, F.-Litke, Komoró, Papp községbeliek felett. — A tolvajfogó maczkó. Mnlateágos eset történt e napokban Ny. B. községben. Egy medvetánczoltató meghált egy korcsmában s maczkóját bekötötte az üresen álló disznóólba, amelyben az előtt egy meglehetősen kibizott sertés volt. Éjféltájban, mikor már a vendégek rég elszéledtek a korc mából és a házbeliek is nyugalomra tértek, egyszer csak fájdalmas jajkiáltás hallatszott a korcsma udvarán. Az alvók felriadtak s kifutottak megnézi, mi történt. A disznóólatfeltörve találták s a medve karjai pedig egy szerencsétlen embert tartottak a ki nem várt ölelést fájdalmáiban rémülten kiáltott segítség után. Mikor a szerencsétlen embert a medve karjaiból kiszabadították, megvallotta, hogy azt a disznót akarta elhajtani, mit az elköltözött lakó magával vitt, de a kinek elköltözéséről csak a medvétől nyert késő, de emlékezetes értesítést. — A kerékpározás liatása. A „Figaro" egybegyűjtötte a kerékpár-sportnak a mai napig megállapított hatásait. — Fizikai hatása: Uj nemzedék támad, izmos térdekkel, erős lábakkal, széles mellkassal. — Nem lesznek többé szűk mellű, túlhízott, görbe lábu emberek. — E helyett persze félő, hogy a gerincz elgörbülése, a szélhűdés annál gyakrabban fog mutatkozni. Erkölcsi hatása: Itt igenis sok a feltevés. Azt állítják, hogy ez a sport fejleszti a testvériség érzetét, ez alkalmat ad a theologiai erények harmadikának gyakorlására. Gazdasági hivatása: Az országutak mentén ismét korcsmák támadnak. A potrohos gazda, az udvarias pinczérleány vendégszeretettel fogadja a kerekes lovagot. — Budapesti Napló, az újságírók lapja. Élénken emlékszik még a mtgyar közönség aniak a tizennyolcz magyar újságírónak az esetére, akik ez idén ju'ius végével testületileg odahagyták a Pesti Napló szerkesztőségét és megalapították a maguk erejéből, minden vállalat mellőzésével, a szerkesztőség saját tulajdona gyanánt a Budapesti Napló t. A lelkes kis csapat most alig négy hét leforgása után a szabadelvű magyar közönségnek legkedveltebb ujságszolgáltatója lett. Magával hozván a régi szerkesztőségből fényes ós jóbirü irói neveket, bámulatos szorgalommal és kitartással gyűjtvén mindennap össze mind azt, ami e szerkesztőség, e lap szabadelvű és független politikájának, nemzeti érzületének és magas ízlésének minden huszonnégy órában ismétlődő bizonyságát adja : — a Buiapssti Nap ó ma már nem csak keletkezésének történetében uj ós eredeti, de a közönség szimpátiáinak gyors felköltésében is eddig nem látott példát mu'at. És minden szám arra vall, hogy a Budapesti Napló alapitói megérdemlik ezt a támogatást. A Budipasti Nap!ó-nak friss és megbízható értesülési, komoly, tartalmas politikai czikkei, a melyek nyomatékossá teszik ő keletkezésére uj, de politikai súlyra már is jelentékeny újság véleményét, tárczarovatának maga* irodalmi sziuvouala kitűnően szerkesztett közgazdasági rovata, gazdag hir és művészeti rovata s egyéb közleményeinek változatossága és folyton gyarapodó bősége: napról-napra ékesszólóan tanúskodnak arról, hogy a Bu lapesti Nip'ó fényesen megfelelt a legvérmesebb várakozásnak is,amely migjelenését megelőzte.E'. a rugója a Bu lap-ísti Nip'ó eddigi p íldátlan nagysikerének és biztosítéka jövendő szilárd exisztenciájának. És még egy. Annak az újságnak, amely senkié másé, csak a szerkesztőségé és a közönségé, amely semmiféle idegen tőke szolgálatában nem áll és csak a maga munkálkodó embereinek, meg a magyar közönségnek, a magyar hazáuak, a magyar nemzeti ügynek ős a magyar szabadelvüségnek az érdekeit szolgálja: ebben a függetlenségében semmihez sem hasonlítható hatalmas erőforrása van. Olvasóink figyelmét újból is felhívjuk a Bu lapesti Napló-ra és ismételve a legmelegebben ajánljuk ez újságot.