Nyírvidék, 1896 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1896-08-16 / 33. szám

Melléklet a „IVyirvidék" 1896. 33-ik számahoz. A progranitn-iiélküligég programmja. Nem a mi hibánk. ha hogy valaki szemünkre vetné, hogy ez az ujságczikk, melyet ime Nyíregyháza város polgármesterének az 1895-dik esztendőről való jelentéséről. 18D6. év augusztus hó derekán irunk — nem aktuális. A városház-palota bureauiban, ahol ennek a jelentésnek a különböző adatait összeállították, talán elfogadható magyarázatát is tudnák adni annak, hogy miért nem készülhetett el ez a jelentés hamarább, mint a rá következő esztendő hetedik hónapjában. Valószínűleg „hivatalos titok" ez azonban, mert a föltűnő megkésés okát hiába keressük a jelentésben, de nem is tudjuk annak tartalmában, avagy talán a milleniumi esztendőre való különös jelentőségű voltában fölfedezni. A közönséges esztendők kereteibeu vau összefoglalva ez a jelentés, s még igy is, hogy hét hónapi időnek multán készült el, a hirtelen csiuált, koncepció uélkül való munka^benyomását teszi reáuk; és épen ezért méltán csodálkozunk, hogy ez a beszámolás, melyet egész tartalma szerint már ez esztendő február havábau is meg lehetett volna cselekedni, miért történt meg csak az esztendő hetedik hónapja legvégén, és nem tudjuk megérteni, — ha csak a megkésett és ezért aztán elhirtelenkedett munka mentsége révén — bogy mi oka lehet annak a szembeszökő nagy hanyatlásuak, melyet polgármesterünk eddigi esztendős jelentéseivel összehasonlítva, ez a legutóbbi beszámoló tanúsít. A képviselőtestület, amikor elrendelte, hogy a polgármester a város közdolgairól esztendőről esztendőre nyilvánosan elszámoljon, nagyon okos határozatot hozott. Három vagy négy esztendeje ennek, s azok a polgármesteri jelentések, melyek e határozat értelmében ez idő óta megjelentek, fényes tanúbizonyságot tettek arról, hogy a képviseletnek ez az intézkedése nem volt formaság; hogy azok a jeleutések uem arra készültek, hogy épen csak nyomdafestékhez jussanak s azután elnyelje őket a város leveles-ládája: beváltak az önkormányzati közigazgatás organismusában eszme-áram fejlesztő tényezőnek. A képviselőtestületnek ama tagjai, kik se nem kenyérkeresetből, se nem hiúságból buzgólkodnak a város közdolgai körül, megvallhatják nyilván, hogy város-atyai gondoskodásaik sok gondolata született meg e polgármesteri jelentések olvasása révén. A legújabb polgármesteri jelentésből azonban a város polgárai, képviseleti tagok avagy nem azok, akik elolvassák, a holt betűk és számok észrevevésén és megfigyelésén kivül, a közjó számára bizony semmit — üdvös eszmét vagy tanulságot — nem akvirálhatnak. A Bencs László kezének a nyomát nem tudjuk mi meglátni ebben a jelentésben. És — eme konstatálásunknak már csakugyan van aktuális jelentősége; mert ezeknek az évi jelentéseknek se értékök, se jelentőségük, s kár rájok a nyomdafesték, ha ami benaök van, amit ezek a jelentések mondanak, akár tényeket jelölve, akár törekvéseket, terveket körvánuló változások a Nap villamosságára és e miatt Földünkére is befolyást gyakorolnak. A villáoi és menydörgés, az északi fény s a szent Elma tüze néven ismert elektromos fénytünemények hipotézisünk által mind egyszerű magyarázatot nyernek. Ma már senki se vonja kétségbe, hogy a zivatarok elektromos erők nyilvánulási. De igen is külömböző vélemények uralkodnak a felett,'mi ez oka, hogy a felhőkben ily roppant mennyiségű elektromosság gyül össze. Ennek forrását egyesek a vizgőz megsűrüsödésben, mások a föld felületén levő viz gőzzé változásában s az eközben létre jövő súrlódásban keresik. Ismét mások a felhők villamosságot a szilárd Föld, vagy a légköri villamosság negativ töltésének tekintik s. 1. t. A fentebb kifejtett teória szerint a kiapadhatatlanul ujraképződő zivatar villamosságát a Nan influenciája szüli. Mint már emiitettük a Nap villamossága megosztólag hat a Földre. A keletkező negativ, tehát ellentétes villamosságot lekötve tartja, a vele egynevü pozitivet pedig taszitaui törekszik. A vihar felhők egyre aűiübbekkó válnak, mind mélyebbre ereszkednek, míg egy hegy c.-úcsához oly közel jutnak, hogy a nap által taszított pozitív villamosság e felhőkbe átömölhetik. A pozitív felhővillamosság egyesülése a negativ földi elektromossággal képezi lényeges részét azon hatalmas természeti tüneménynek, mit zivatarnak nevezünk. Ez egyszersmind arra a kérdésre is magyarázattal szolgál, miért gyakoriak az ily zivatarok hegyes vidéken. A léghajósok és havasi obszervatóriumok számos észlelete is megerősíti ezt a nézetet. Az ember természetszerűleg inkább megfigyelte a villámok nyilvánulását, sem mint azok keletkezésének oka felől gondolkozott volna. S ennek köszönhető, hogy ma már teljes bizonyossággal ismerjük a villámféuy spektrumában látható izzó gázok vonalait. A villámok Alakjit és menetét jól sikerült fotograüában megörö- I vonalozva: ha nincs meg beunök annak a tényezőnek az egyénisége, aki a város kormányzatának élén állva, a vitorlákat jobbra vagy balra igazgatja. Ugy goudoljuk, hogy a képviselőtestületnek is, amikor a polgármesteri évi jelentések készítését és nyomtatásban való nyilváuossá tételét megrendelte, az volt az intenciója, hogy ezekből az évi jelentésekből olvasni tudjon városi közdolgaink vezetésének szelleme, végzett tényei és kitűzött szándékai felől. Ha nem csal meg bennünket az a benyomás, melyet reánk a polgármesternek ez a legutolsó jelentése tesz, — pedig összehasonlítva ezt elődeivel, talán uem tévedünk — akkor a jogos megítélés alapján kifogásoljuk azt, hogy városi közdolgaink vitelének, azok irányainak és elveinek mikéntjéről, a nyomtatásban is nyilvánossá tett évi jelentés révén a közönség — bogy úgy mondjuk — egy második tükörből visszaverődő sugarak révén értesüljön. A képviseletnek és egyáltalában a közönségnek a lehető legteljesebb közvetlenségre van e tekintetben szüksége; és joga arra, hogy ezt megkívánja. Nem pedig, hogy igazán kőkorszakbeli vidéki hirlap tónusa módján tálalják elébe városi közdolgaink egyes részlet kérdéseit. * * * A Geduly Henrik ezredik esztendei Nyíregyházája, amiként ó ragyogó tollal festett képet rólunk, sziute ködbe vész, megszürkül, elmosódik, ha ahogy valaki e szép könyv mellett megnyitja a polgármesteri jelentés utolsó lapját; ahol az van megírva, hogy a mi városunk legközelebbi jövendőjének az a prograramja, bogy nincs programm! Már akár ki irta, de nagyon szerencsétlen kéz volt, akiuek a muukáj cl 3<Z cl finálé, amivel végződik ez a jelentés. Sziute ott vigyorog a toll hegyén a sietés, csakhogy készeu legyen már az amúgy is uagyou megkésett munka. Ez magyarázhatja csak meg és mentheti, bogy a polgármesteri jelentés, koustatálván azt, hogy a város közönsége által idáig létesített intézmények és alkotások, a polgárok anyagi erejét már túlságosan is igénybe vették: arra a konklúzióra jut, miszerint nincs szükség arra, hogy a jövendő feladataira nézve a polgármester programmot adjon. Pedig hát, ellenkezőleg áll a dolog! Mo3t, épen most, ebben, a polgármester úr által is konstatált helyzetben van nekünk arra szükségünk, hogy ő, a város feje, adjon programmot! Terveket, eszméket a kibontakozásra, iránymutatást, eszközöket, módokat, bogy ami intézményeket, bizván benne, hogy azok jó befektetések, alkottunk — bogy lehessen azokat ilyenekül csakugyan megvalósítani. Ez a generáció meghozta a maga áldozatait. A program tnuélküliség programmja azonban nem csak hogy megállapodás, mert ha tnég csak ennyit jelentene is, már hanyatlás lenne akkor is. Ám helyes! Mi, akik most viseljük a közterheket, nem vagyunk hajlaudók még jobban meggörnyeszteni a hátunkat, hogy azokat megkitve bírjuk, sőt azt is tudjuk, hogy a két év óta anynyiféle vizsgálatnak alávetett azon képződése is a zivatarok elektromosságának eredménye. Légkörünk fénytüneményei közül az északi fényt ós az úgynevezett Helema vagy szeut Elmo tüzét is a villamosság hozza létre. A szent Elmo tüze már több mint egy évezred óta ismert tünemény s mégis hosszú időn keresztül valódi okát még csak távolról sem sejtették. Az okoz épenúgy, mint a keresztyén középkor a szent Elmo tűz tüneményét a vallással, a mytosszal kötötte össze. Már Cbá'.ar afrikai hadjáratában (C. 47) emlitve van: .Hirtelen borzasztó vihar keletkezett kőesővel és azon éjjel az ötödik Légióban a lándzsák hegye izzadni látszott." Az ókorban élők megfigyelési módjára érdekes Phiriusnak eme helye (II. 37) „Csillagok vannak a tengeren és a földön. Csillaghoz hasonló fényt magam is láttam az őrt álló katonák lándzsáin. Csillagok ültek a vitorlarudakra és a hajó egyéb részeire sajátszerű zsivajt hallatva, ide-oda szökdelve, mint a madarak. Ha egyedül jönnek, veszélyesek, a hajó fenekét kifúrják s ha a fedélzetre esnek, ezt meggyújtják. Kettős csillag képében üdvösek s megjelenésükkel elriasztják ama borzasztó Helénát. Ezért e tüneményt Kasztor és Polluxnak hívják s a tengeren hozzájok, mint Istenekhez imádkoznak. Esti órákban az emberek fejeit is körülvilágitják nagy jelentőségű előjel gyanánt. Mindennek oka azonban ismeretlen, el vau rejtve a természet által." — Shakespearenél is említést találunk Julius Cásarban (I. 3) e jelenségről: »Egy közrab . . . Feltartva balját olyan lánggal égett, Mint húsz szövétnek és mégis kese Tüzet nem érző sértetlen maradt.« Először a mult században jöttek arra a tudatra, hogy a szent Elmo tüze villamos természetű tünemény. szaporítsuk. Ezeket a terheket azonban mi már úgy vállaltuk magunkra, hogy az édes-mézes gyümölcsből majd enni is fogunk! Éhez kell nekünk programm, hogy hozzájussunk. Tiszta igaza van a polgármesternek, a szivünkből veszi ki a szót, hogy se uj kaszárnyát, se második törvényszéki palotát, se konkurrens gőzfürdőt, se más ilyen egyebet nem akarunk mi már építeni; és e tekintetben el is engedjük neki szívesen, hogy programmot adjon. De mikor a polgármester úr hivatalosan is kimondja azt a vezényszót, hogy: halt! valaminek még is csak kell ezutáu következni: vagy „feuer", vagy „bayonett auf", vagy legalább is „meder". A programm, amit mi kívánunk, az, hogy elfogadható bíztatást nyerjünk arra, hogy az adott viszonyok között, a közköltségnek bizonyára lehetetlen további fölemelése nélkül, de igenis a sok százezer forint adósság csinálással létesített különböző intézmények közvetlen és közvetett jobb jövedelmezősége révén előre mehessünk, nem pedig — megállván — visszafejlődjünk. A polgármester, aki Nyíregyháza vár03 közdolgainak teljes ismeretéről olyan sokszor tett már működése alatt tanúbizonyságot, nem mondhatja azt, amit ez a jelentés mond, hogy: „Nekem is kötelességem volna a jövőben követendő munka programmját lehetőségig közölni, de ez alól felment azon körülmény, hogy a váro3 anyagi helyzete nem engedi meg, miszerint nagyobb jelentőségű, tekintélyesebb összegbe kerülhető munkálatot teljesítsünk a közeli jövőben." Hiszen épen ahoz kell a programm, egy nagy teljes gazdasági politika koncepciója, hogy — amit kimondott vezényszót a polgármester: megállj! — akció következzék ebből a helyzetből is. Nem retirálás, de biztosítása a további előnyomulásnak. Ehez programm kell; de nem a programmnélküliség programmja. A nagy Napóleonról föl van jegyezve, hogy sok csatákon taktikus retirálással jutott győzedelemhez. Az ő nagy terveit azonban nem a táborkari bureauk hadnagyocskái eszelték ki. A földmives iskola. A sz kminiszter azon kijelentést tette, hogy az ország különböző hjlyein földmives iskolákat állíttat fel. Ema kijelentés megvalósítása nagy horderejű lesz a földmiveló Migyarország gazdálkodással foglalkozó népére és ettől várjak az okszerű földmivelés fellendülését, jövedelmének fokozását. Magyarországon bőven vannak olyan szakiskolák, ahol bizonyos élethivatásra megtanitjak a gyermekeket ós ifj ikat, vaunak iskolák, melyek a földmivelésbe vágó ismereteket tanítják, de olyan iskolára van szükségüuk, melyekben a földmiveléssel járó összes ismereteket tanítják azokkal, akik földmiveléssel szándékoznak foglalkozni. Magyarország lakosságának legnagyobb része földmiveléssel foglalkozik, ebből él és ennek a jövedelméből fedezi köztartozásait. Kitetszik ebből, hogy nemcsak Magyarország tekintélyes számo

f. képviselő gazdaközönségeért, hanem az állam érdekében is szükség van Hipotézisünk alapján következőleg világosithatjuk fel róla magunkat. A villamossággal telt felhők megosztólag hatnak az alattuk közömbös állapotban levő földfelületre. Ha a felhők alatt kimagasló tárgyak vannak (tornyok, hajóárbook, facsúcsok), ezeken keresztül a megosztó villamosság lassan, folytonos csillogás közben egyesül a Föld villamosságával. S ez megtörténhetik az ember haján, karján, ruháján keresztül is sat., mint előbb idézve láttuk. Ez a feltevés annál inkább valósa inú, mert az összes fennmaradt feljegyzések a szent Elmo tüzére nézve megegyeznek abban, hogy a szent Elmo tüze csak erős zivatarok, vagy nagy felhőképződéssel járó fergetegek jelentkezésekor volt látható. Az északi fény talányának megfejtése idáig még kevésbbé sikerűit. Lényegét Nordenskjöld következőkép Írja, le: Földünk egy egyszeres, kétszeres vagy többszörös állaudó fénykoronával van körülvéve, melynek belső széle néha jóval a horizont felé emelkedik, közönségesen azoubau csupán a csaknem lankatlan sarki tájakon látható, még hozzá gyengefényü s e miatt rikán észlelhető. A külső gyűrű nem oly állandó, mint a belső, de sokkal ragyogóbb annál, mert ez sugározza ki a sarkfényt. E pompás fénytüuemény középpontja változásoknak vau alávetve, mig normális állapotban kicsinyek, viharok idején nagyok ós gyorsak. E miatt a fényivek különböző középpontokkal bírnak, melyeknek gyakran szembetüuőleg hirtelen iugadozása egymástól távoli helyeken történt mérések alapján törvényszerűnek ismertett fel. A s rkfényre vonatkozó eddig összes ószleleteknek pozitív eredménye az, hogy e tünemény az elektromossággal szoros összefűggésbeu van. Erről tanúskodnak az ejjyidejűleg jelentkező magántestü ingadozások. Bátrau feltehető, hogy a sarkfény a Napról kiáramló s a Földről felszabaduló vilamosság kiegyenlítődése folytán áll elő. Imre János.