Nyírvidék, 1896 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1896-08-16 / 33. szám

„IN Y i K V I D É K.« olyan szakiskolákra, melyekbeu a földmivelés tudományát tanitsák meg. A közterhek növekvésével, a termény olcsóságával szemben miud jobban az tűnik ki, hogy a főldmivelést tökéletesbiteni, jövedelmezőbbé kell tenni. — Ez uem érhető el akkor, ha a földműves tudományát elégnek tartjuk ha nevét leírni, ha az ekeszarvát megtartani, ha kaszáját megfenni tudja. A földmivelés nagy tudomány, melynek okszerU jöved ilmezőségéhez sokat kell tanulni és tapisztalni. Ezért van szükség arra. hogy fóldmlves-iskolákat létesítsenek, melyek megfelelő ismeretekkel rendelkező gazdálkodókat adjanak a földmiveléssel foglalkozó Magyarország számára. A föld szűkmarkúan fizeti a gazda verejtékes munkáját. Okszerű gazdálkodás, gépek segélyével lehtt a földből kedvezőbb hozamot mintegy kierószakolui. mely sikerül is, ha elemi csapisok nem húzzák keresz tül a gazda számítását. A tudoaiáuy halad a gazdiszat terén is, de auak hasznát venni a fő:dmKesek korlátolt sága miatt nem lehet. 0 yan fíldaiiveseket kell tehát nevelnünk, akik képjsek megérteni, érvényesíteni azon előnyödet, melyeket a tudomáuyuak felfedezni sikerült. A gazdálkodó nép a töak szélére jutott, mivel a föld nagyon meg van terhelve a köztartozásokkal. — Ennek pedig egyik fóoka, hogy a legtöbb gazda, kü önösen kisgazda, nem tud, nem akar haladni, hanem olyan gazdálkodást folytat, mint ezelőtt 20-30 évvel, mikor a gazda kiadása hasonlithatlanul kisebb volt a mostaninál. ,, , Most fődolog mennél több és jobb termést produkálni és azt a leggazdagabban értékesíteni. A termés piaczi ára csekély, ugy kell tehát azt pl. jószágtartás, hizlalásban értékesíteni, hogy a gazdi rá ne fizesseu munkájira, hanem abból kenyere biztosíttassák. — IIt kevésbbé értékesíthető valamely termény, olyat kell vetni, ami keresettebb, ami jobb áron kél. Ügyde itt a talaj, az égalji viszonyok is határoznak, épen abban áll a gazdálkodási tudomány, hogy a gazda le tudj i győzni az útjában álló nehézségeket. — Mindez padig szakismeretek, tapasztalat nélkül is képzelhető, melynek megszerzéséhez van szükségünk földmlves iskolákra. Folytonosan azt hangoztatják a felsőbb körök, hogy a gazkálkodó nép helyzetén könnyíteni kell. — Ez° meglehet, de a helyzet gyökeres javítása csak ügy eszközölhető, ha a fóldmiveléssel foglalkozókat megtanítjuk mindarra, amire eme foglalkozásának gyakorlásánál szüksége van. Értelmes földmivelőket kell nevelnüuk, akik a földmlvelés előnyeit, hátrányait ismerjék, az előnyöket önjavukra fordítsák, a hátrányokat kerüljék. Erre nézve sokféle mód és körülmény munkálhat közre, de legbiztosabban szakiskolák felállítása által lehet elérni. Könnyitsüuk a gazdálkodó közönség súlyos helyzetén ós tegyük képessé őt a gazdálkodás előnyeinek kihasználására. Igy aztán remélhetjük, hogy a mostani elviselhetlen teherrel küzdő nép helyzete jivulni fog, mely kedvező kihatással lesz a nemzet többi osztályaira is, minő többek között az iparos és kereskedő osztály. Ili a nép kellő ismerettel fog birui, belá'ja, hogy ma már csak oly növényt érdemes termelni, ami a talaj viszonyoknak megfelel és keresletnek örvend; belátji, mi válik a gazdálkodás hasznára és nem miveli földjét ugy, mintha ellensége volna önmagának. A miniszternek a földmiv ;s-iskolák felállítására vonatkozó kijelentését, midőn a földmivelés föllendülése zálogaként tekintjük, nem mulaszthatjuk el Szabolcsvármegye és Nyíregyháza város intézőit arra nézve felkérni, hogy eme fontos ügyekben kövessenek el minden lehetőt, miszetint Nyíregyházán, a földmivelő Szabolcsvármegye központjáu is létesíttessék egy földmivelőiskola, melyre oly égetően nagy szükségüuk van ! Nyíregyháza az ezredik évben. írta öeduly Henrik ág. evang. lelkész. .Nyíregyházán a tudományos élet, vagy az iskolák tantermeiben, vagy egyes tudós férfiak dolgozó szobájában nyer alakot.' Ezt a rideg igazságot jelenti ki Geduly Henrik a mult héten megjelent becses muakájáuak .Tudomány, irodalom* czimet viseló fejezetében. Rideg igazság! Do az igazságuak meg van az a kellemetlen prognosztikonja, hogy tényeket, viszonyokat, embereket és társadalmakat hideg kedvezés nélkül, erényeikkel és hibáikkal egyetemben vetíti le. Tehát fogalmilag van benne, hogy rideg és kellemetlen is lehet. Az iskolák tantermébe vonult tudomány rej'ett mag, amely — ugy lehet — életre sem kel soha. A tudós férfiak dolgozó szobájának tudománya pedig élet és hatás nélküli. Való tehát, hogy Nyíregyházán nitcs tudomány, nincs eszmény, mert irodalom ÍÍUCS. Való továbbá, hogy van mindennapi élet, kezdetleges gyönyöreivel, vágyaival és axpiratióival. Fógoud a kenyér, és az ősember földön járó lelki törp^ségével belátható kicsiny körlet, amelyben kevés az idea, lelkesedés és a szakadatlan fejlődés magasabb ösztöne. Geduly Heurik élesen lát. Ez valóban úgy van. Sőt még többet is mondhatnánk. Nyíregyházán másokban sem szeretjük, ha elüt tőlünk és "mer okosabb, tudományosabb lenni. Az emberek kivétel nékül szocialisták a maguk közül való szellem aristokratákkal. A szellem és munkásságának túlsúlyát még kevésbbé vagyunk hajlandók az elfogulatlanság bírálatában részesíteni, mint a tév tanokkal saturált munkás a dúsgazdag munkaadójának vagyonában a kiérdemeltséget. A socialista részesedést kér az egy helyre igazságtalanul konczentrált vagyonból, a szellem soczialistai pedig megtagadják a szellem miukásságának érdemét. Mindkettő pusztít vagy bénit. Strajk és tagadás mindkettő fegyvere. Az egyik a vagyon elosztását akarja munka, fáradság és kiérdemePség nélkül, a másik egyáltalában nem akar vagyont, sem magának sem másnak. Oamaga a tehetetlenség okából nem juthat hozzá, s félti alacsony konservatinismusában a tehetség tül súlyát. Tehát pihenjen a hivatott szellem produktív ereje is. Beszéljünk világosabban! Nyíregyházán senki sem beszél a Geduly Henrik közkézen forgó művéről. Mintha nem is Nyíregyházáról, Nviregyházának szólana. Senkit sem érdekel, senki sem méltatja, s még csak akkora közfigyelmet sem keltett, mint amennyit szokotí egy pikáns vaudville. Megszokott jelenség talán nálunk egy egy tudományos muukának a meyalenése ? Nincs e a könyvnek az alkalmi értéken felUli becse? Avagy a mi közönségünk áll olyan Mint-Bauc magasságban, hogy hozzá a fellegek beláthatlan járása is alacsony, elenyésző ? Bihóság! Másban van a hiba. Nyiregyházi ember irta, s egyszerűen uem hisszük, hogy abban a városban találkozhassék. aki tud és akar írni, sőt megakarjuk büntetni, mivel hogy irni, dolgozni merészelt, azz»l, hogy nem vesszük észre munkajit. Mit neküak Hekuba? Ez az indiskrétió néha, — ma helyén való. Elégtétel lehet Gedu'ynak a meg nem érdemelt közönyért, Nyíregyháza város kissé ,non salans* közönségének pedig intelem arra, hogy Nyíregyházának nincs, mert nem lehet irodalmi és tudományos élete, mint ahogy nem lehet a sziklás hegyvidék kopár ormán gyümölcsfát megfoggantatni. Az alaptétele igazságát igy bizonyította be Geduly önmaga önmagán. * * * Kezemben van a Giduly Henrik műve. Bjvallom, tartózkodással vettem annak hírét, hogy a szerző Nyíregyháza városának históriáját az ezredik évben terjedelmesebb munkában fogja megírni. Nem hittem a viszonyok közvetlen ismerete folytán, hogy nálunk ilyen munka megírása lehetséges, s hogy abban a nemes ambitión kivül elegendő segítségre és támogatásra talál. Geduly kitartása és buzgalma, a megjelent könyve tanúsága szerint, győzedelmeskedett az elébe torlódott akadályok fölött, s megírta könyvét Nyíregyháza városáról úgy, ahogy azt a czélnak, melyet szolgálni kivánt, — kellett, s a mint a viszonyok azt megengedték. A könyvnek bevallott intentiója az volt, hogy bemu'assa és megörökítse Nyíregyháza társadalmi, történelmi, gazdasági, forgalmi, ipari és természetrajzi viszonyait, hűséggel, alapossággal s a történetíró elfogulatlanságával, a valóságnak megfelelően, olvasmányul a jelennek, okulásul és forrásul a jövőnek. Mi, midőn a könyve meg van, eldönthetjük, váljon a kitűzött czéljlt megközelíti, avagy eléri e? Akár a felhasznált anyag impozáns nagy-ágát, akár annak feldolgozását, akár pedig azokat a tényezőket tekintjük, amelyek a könyvnek individualitást kölcsönöznek, és becses forrás munkául minősitik a jövő monografistái részére, — teljes határozottsággal el kell ismerni, hogy érdemes munka, s kiváló szolgálatot tett vele a tudományos életnek. Túlnyomó benne a statistikai módszer. Kutat és birá.

1. A viszonyokat, eseményeket adatokkal támogatja, amelyeket nagy szorgalommal gyűjtött egybe. Kutató szemei előtt megnyílnak a szám és tárgyi adatok benső világa és titkai, látja mindenütt és mindenben az okot és okozatot, különválasztj i helyesen ós okosan az előzményt a következményektől. Van helyes érzéke megválasztani az anyagát és intelligentiája egyrészről nem becsülni túl az észlelt jelenségeket, másrészről súllyal mérlegelni a kiemelkedő mozzanatokat, amelyek városunk mai állapotának kifejlődésében valódi inczidens és tényező jelentőségére jutottak. Meg van tehát benne az a képesség, amely nélkül történetíró nincs, s történelmet irni nem lehet. Való utyan, hoay pragmatikája kissé háttérbe vonu' az adatok mellett A viszonyokat közvetlenül ismerő mai nemzedéknek meghagyja az alkalmat, hogy önállóan okoskodjak, de végeredményében megjegyzései, megfigyelései, következtetései helyesek, más eredményre mi sem juthatunk, s legfeljebb azt érezzük a munkáji átolvasásánál, hogy szerzője önmérsékletet tanúsított, midőn a histo rikus szemébeu különösen értékés anyag feldolgozásában határt szab magának, s lemond oly kérdések kifejtéséről, amelyek ugyau ismertek, amelyekkel azonban brillíroznia lehetne. Ilyen, kissé elhanyagoltnak látszó motívum pl. Nyíregyházának a vármegyéhez való viszouya, azok a küzdelmek, amelyeket Nyíregyházának a megyével megvívnia kellett, hogy központjává küzdje fel magát. Hálás théma, és lokál pUriotismusUTk sok lelki gyönyörűséggel, a szerző iránt pedig nagy elisme réssel olvasta volna. Ennek ellenében az anyag felhordisa néha lú ook. Terjedelmes szakkönyvbe u'alja. Minthogy azonban a további feldolgozásával nem bij'ódik, mint forrás válik bicsessé, anélkül, hogy az olvasót kifárasztaná, vagy elkedvetlenítené. Kiváló érzéket tanusit közéletünk jelesei életrajzi adatai közlésének elrendezésében. O-t talál helyet, ahol munkásságuk sulypoutja van. Muukája ezzel egyenletessé, a biografilk p -dig nem válnak kellemetlenné. Elfogad juk a birált, és közölt tények jelentőségét, s szívesen méltányoljuk azok érdemeit, akik ezen tények megvalósításában mozgató erők voltak. — A tények iránti érdeklődésünket önkénytelenü is átvisszük a működő férfiakra, és ez a nagyszámmal közölt életrajzi adatoknál fokozottá lesz a kép teljessége okából, annál is inkább, mert e közlésekben szertelenségbe alig megy, lehetőleg kerüli a superlativusokat, amelyek alaposságát és elfogu'atlan-ágát érinthetnék. Nem kedvez, de a megérdemelt dicséretektől sem irtózik. Érvényesül léptennyomon az aurea mediokritás arany szabályának értelmes alkalmazása. G;duly Henrik öntudatosan gondolkodó fó. Eunek tu Iható be, hogy munkája amellett, hogy élvezetes olvasmány, mint tudományos mű is elismerésre számit. Szépen van megírva Nyíregyháza város keletkezésének és fejlődésének folyamita. Itt ott előtűnő habozása a kijelentésekben a rendelkezésére állott források megbl/.hatlanságára vezethető vissza. De amit talált, s logikus eszével igaznak minősített, az szép és meggyőző formában nyer kifejezést. Kitűnő érzéket tanusit annak megértetésében, hogy Nyíregyháza ide fej ődött és fej lódhetett, ahol ma áll. A szerencsés események termé szetes együtthatása megelevenedik eszének kutató ereje előtt, s azzal a meggyőződéssel tesszük le könyvét, hogy Nyíregyháza városának fejlődése czélzatos, öntudatos és minden erőszakoltság nélküli volt. A historikusnak egyik legnehezebb feladata megértetni a multat, s a múltból a jelen időket megépíteni úgy, hogy minden jelenség megtalálja a maga természetes előzményét. A logikai kényszer, amely a históriai eseményekben jobban érvényesül, mint bárhol, nagy akadályokat gördít a történetíró elé; kis tévedés könynyen válhat végzetessé, s megbonthatja az egésznek pragmatikájába vetett hitünket. Geduly ügyesen kerülte ki a Scylla és Hirybdis zátonyát, s biztosan evezti ki tudisáuak szilárdan épített hajóját a mult ködbe borított világából. Kételye a forrásokban inkább arra ösztönözi, hogy elmellózze a homályos adatokat, minthogy kétes értékű kombiuatiók útvesztőjébe tévedjen. A jelen idők megírásának súlyos feladata egész munkáján egyebként végigvonul. Ez a fő hibája a műnek. A történetíró plrtatlansága kevéssé van meg, c-upán az igyekezet és jóakarat atzá lenni. Nem korhol soha. E ismerést és méltánylást szívesen nyújt. Innen van, hogy néha nem tudunk menekülni a kételkedés önkénytelenül támadt hatása alói. A jónak és rossznak keverékéből állott minden időknek története. Tudjuk és hisszük, hogy a mi szeretett városnnk elmúlt életében is váltakoznak erények, bűnök, hibák, tévedések ós kiváló érdemek, egyénekhez és magához a társadalomhoz füíve. Épen azért igazságérzetünk megköveteli, hogy a nagy erények mellett a kisebb hibákat ésj bűnöket is megismerhessük, tanulságul a jövőre, és bírálatául a múltnak. Kritikájának ostorát Geduly fél kibontani, mert könnyen érinthetne vele élő személyeket. Pedig ért hozzá, s itt-ott szinte élvezzük igazmondását. Sokszor szinte várjuk, hogy lecsapjon ostorával, amely elvégre sem volna az ő szankeziója, de a tények igazságáé, amely elől nem térhet ki senki. Megvédheti magát egyébként Geduly azzal, hogy ő valódi történelmet a jelenről nem is Írhatott, mert hiszen befejezett események nem állanak rendelkezésére. Addig pedig, amíg eredményekként nem állíthatók a történetíró képíró gépezete elé, a személyi behatás befolyása köunyen igazságtalanságra késztethetné. Nos, ez a rózsás levegő mit sem árt a műaek, mert igazi czéljival zavartalan összhangban van. Jelentéktelen tévedések előfordulnak Geduly müvében. De míg ezeket alig vesszük észre, és csakugyan igazságtalanság is lenne észrevenni, addig könyvének nagy érdemei szembeszökőek. A', első a rövid időnek tudandó be, amelyet a megírására fordított, a másik az ő nagy képessége, páratlan szorgalmából fakad. Nyíregyházát lekötelezte vele annyira, hogy a rá háramló morális nyereség okából még azért sem sajnáljuk, hogy szép könyvére ráfizetni fog, minta hogy Nyíregyházán minden szép és nemes vállalatra ráfizetni kell. Épen azért Geduly méltán lehet büszke a millenáris esztendőben alkotott munkájára, Nyíregyházát pedig hálára kötelezte, hogy a jövő idők számára megrögzítette az ezredik évig és az ezredik évben elért állapotát. A munka rövid ismertetését következőkben adjuk: Á'l 14 fejezetből, s körülbelől 300 lapon számol be emelkedett, tiszta magyarossággal ékes stílussal Nyíregyháza keletkezésének szabatos történelmével, geologiai és geográfiii viszonyaival, kimerítően közölvén a város faunáját és fl iráját. A 3 ik fejezet Nyíregyháza társadalmi életét tárgyazza, röviden, de annál szebb megfigyelésekkel. — Nagy részletességgel tárgyalja közintézeteinket, — maga helyén adva a vezérlő férfiak életrajzi adatait. Kimeríti a közművelődés, iskolaügy ismertetését, s e részben körülbelől legnagyobb szabatoságra emelkedik. Érdekes adatokat találunk az iparra, kereskedelemre, mezőgazdaságra vonatkozóan. A népélet nem eléggé kimerítő, s e részben kár, hogy a rövid idő miatt szélesebb tanu'mányokat nem tehetett. Végül a millenáris év ű inepélyeiről ós kiemelkedő e3eményeiről rövid ismertetést ad. Megtaláljuk könyvében szebb középületeink sikerült lenyomatait, valamint a városi közélet primipilusainak arczképeit. A mű ára 2 forint. Dr. Prok Gyula. ÚJDONSÁGOK. — Uj vármegyei szabályrendelet. A belügyminiszter a korcsmákról, sörházakról és pálinkamérésekről alkotott vármegyei szabályrendeletet jóváhagyta. — Képviseleti gyűlés. Nyíregyháza város képviselete e hó 14-én délután Bencs László polgármester elnöksége alatt közgyűlést tartott, amelyen legelsőbben is tudomásul vette a polgármesternek a mult esztendőről szóló jelentését. — A kiküldött bizottság jelentése alapján elhatározta a képviselet, hogy a Császárszállási pusztából 534 hold földet, 1200 • öles holdanként adjon el a város. E földterület értékét 84,440 frtban állapította meg a képviselet. Az önkéntes tűzoltóságnak az ezredévi orsz. tűzoltó gyűlésén és versenyben való részvétele költségeire a közgyűlés 200 frtot szavazott meg. több lakositási kérvényt intézett még el ezután a képviselet, s Bertalan Kálmán rendőrtanácsosnak öt heti szabadságidőt engedélyezett. — Kisajátítási tárgyalások. A királytelek— tisza-polgári h. érd. vasut-vonal mentén kisajátítás alá került földek tulajdonosainak mindenikével a kártalanítási összegre bíróságon kivül megegyezés létre nem jővén, a nyiregyházi királyi törvényszék előtt a kisajátítási eljárás folyamatba tétetett. A vasútvonal által érintett községekben a következő napokon fog megtartatni a tárgyalás: Nyíregyházán szeptember 9-én, Tisza-Eszláron 10-én, T.-Lökön 11-én, T.-Dadán 14-én, T.-Dobon lC-án és T.-Polgáron 18-án. — Egyházmegyei közgyűlés. A hegyaljai ágosta hitű. evang egyházmegye a folyó év aug. hó 27-ik napján Turóczy Fái sajó-arnóti lelkész, alesperes, és Iladvány István kir. tanácsos esperes felügyelő elnöklete alatt .Miskolczon, évi rendes közgyűlést tart. — A közgyűlést megelőzőleg augusztus 26-án délután 3 órakor tanügyi tanácskozmány, 4 órakor gyámintézeti tanácskozmány, 5 órakor offertoriummal összekötött gyámintézeti istentisztelet, G órakor gyámintézeti közgyűlés s ennek végeztével a közgyűlés tárgyait előkészítő értekezlet fog tar-