Nyírvidék, 1896 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1896-08-16 / 33. szám

14080. K

. Szabolcsvármegye alispánjától. 1896. , x A járási föszolgabiráknak. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A nagyméltóságú in. kir. belügyminiszter urnák 62932. V. B. számú körrendeletét tudomás vétel és miheztartás végett közlöm. Nyíregyháza, 1896. augusztus 5. Alispán helyett: Mikccz Dezső, főjegyző (Másolat.) M. kir. belügyminiszter 62932. V. B. szám. Körrendelet. Valamennyi vármegyei és városi törvényhatóságnak. A budapesti főkapitány 1896. evi julius hó 3-án 27024. szám alatt kelt jelentesem szerint a lakczim iránti tudakozódásoknál a hatóságok igen gyakran az 1896. évi május hó 17-én 36656. szám alatt kelt körrendeletemmel közölt megkeresés! minta szöveget használják ugyan, de a negyedéves helyett féléves alakban, mi a földolgozásnál és kezelésnél nehezsegeket okoz. Felhívom tehát a törvényhatóságot, hogy alarendelt közegeit utasíttassa, miszerint a körrendeletileg közolt bárcza-mintához ne csak a szöveg tekintetében, hanem alakjára nézve is szigorúan alkalmazkodjanak. Budapest, 189(i. év julius hó 25-én. A miniszter helyett: Latkóczy, államtitkár. Szabolcsvármegye alispánjától. 13867. K. 1896. , , A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza varos polgármesterének és a községek elöljáróinak. Földmivelésügyi m. kir. miniszter 44399/III-1. számú rendeletének másolatát tudomásul vétel, alkalmazkodás és szabályszerű közhírré tétel végett kiadom. Nyíregyházán, 1896. augusztus 2. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. (Másolat.) Magyar kir. földmivelésügyi miniszter 44399/IÜ-l. szám. Valamennyi törvényhatóságnak. A folyó évi február 5-én kiadott 3522. sz. és valamennyi törvényhatósághoz intézett körrendeletem kapcsán értesítem a közönséget, hogy a m. kir. államvasutak vonalán Hajduvárinegye területén fekvő Nagyhát állomás és Nagymajor megállóhelynek vasúti marharakodóul leendő használatát ezennel beszüntetem. Fölhívom ennélfogva a törvényhatóságot, utasítsa a területen létező marharakodó állomásokra kirendelt szakértőket, hogy a folyó évre engedélyezett marharakodó állomásokról szóló és folyó évi január hó 23-án 590. szám alatt kelt leiratommal megküldött jegyzék 7 lapján „Hajduvármegye" rovat alatt Nagyhát és Nagymajor állomásokat jegyzékből törüljék. Budapest, 1896. julius 24-én. Darányi, s. k. 7082/896. K. Körözvény. Schwarcz József napkori lakosnak kárára a f. év s hó 1-én egy drb 8 éves, fekete, félszemű kancza ova elszaladt. N.-Kálló, 1896. augusztus 11. Zoltán, főszolgabíró. Y I R V I D É K" joggal felruházott és a rendezett tan icsu városokban a polgármester vagy helyettese, nagy községekben a biró és jegyző együttesen, kis községekben a biró és körjegyző együttesen. Szükségesnek tartom kiemelni, hogy a községi elöljáróság által kiállított ily bizonyítvány semmi körülmények közt netn helyettesíthető, azt az 1894. évi XXXIII. t. cz. 59. §-ának második bekezdésében említett tanúsítványt, melyet a külföldön külföldi hatóság előtt házasuló magyar állampolgár részere kizárólag az igazságügyminiszter ur adhat annak igazolása végett, hogy az illető házassága a magyar törvények szerint akadályba nem ütközik. Miután ily tanúsítvány annak, aki már házas, sem Magyarországon, seui más keresztény országba nem adható, az mindig alkalmas arra, hogy a házassági czélból némely országban megkívánt nőtlenségi, illetőleg hajadonsági bizonyítvány pótolja. Nehogy tehát az illető külföldi hatóságok a szóban levő községi bizonyítványok és az igazságügyminiszter ur által külföldi házasságkötés czeljából kiállítandó tanúsítványok között némileg fenálló tartalmi rokonság folytán tévedésbe ejtessenek, elrendelem, hogy a községi elöljáróság a családi állás feltüntetésére hivatolt bizonyítványban esetről-esetre megemlítve, hogy az külföldön kötendő házasság czéljaira nem használható. Budapesten, 1896. évi julius hó 9-én. A miniszter helyett: Széli Ferencz, államtitkár. 1340^1^ Szabolcsvármegye alispánjától. 1896. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A földmivelesügyi m. kir. miníster 46390/111-1. sz. rendeletének tudomásul vétel alkalmazkodás és szabályszerű közhírré tétel végett kiadom. Nyíregyháza, 1896. julius 27. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. (Másolat.) 46390/III-1. sz. Földmivelésügyi m. kir.' miníster. Valamennyi törvényhalóságnak (Csík és Pozsony vármegye kivételével). A m. kir. államvasutak vonalán Pozsonyvármegye területén fekvő Modor-Szenkvicz állomást marharakodó állomásul engedélyezvén, fölhívom a törvényhatóságot, utasítsa területén levő marharakodó állomásokhoz kirendelt szakértőket, hogy a folyó évi engedélyezett marharakodó állomásokról szóló és folyó évi január hó 23-án 5904. sz. a. kelt leiratommal megküldött jegyzék 13. lapján .Pozsonyvármegye" rovat alalt Modor-Szenkvicz állomás pótlólag jegyezzék be. Budapest, 1896. évi julius hó 20-án. A miníster megbízásából: Kovácsy s. k. Szabolcsvármegye főispánjától. 13

525. K. 1896. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Kántor József garam-szentmiklósi illetőségű házaló kereskedő bejelentése szerint a f. év márczius hó 29-én Péteri községből magával vitl Kovaesik Emil 13 éves péteri községi illetőségű fiu gyermek f. é. május hó 17-én Pest-Pilis-Solt-Kis-Kunmegyében fekvő Solt községben tőle megszökött. Minthogy nevezett fiu holléte jelenleg teljesen ismeretlen, felhívom a t. czimet, hogy nevezettet nyomoztassa s feltalálása esetén hozzám azonnal jelentést tegyen. Személyleirása: Termete alacsony, arcza hosszas, haja szőke, szeme szürke, szája, orra rendes, különös ismertető jelei balszeme alatt egy kis forradási seb (lórugás) beszél tótul, öltözete fehér szűr, kabát, barna csíkos nadrág, vászonból készült alsó nadrág, inge vékony vászon, kalapja fekete viselt volt, s mezítláb járt. Nyíregyháza, 1896. julius 28. Alispán helyett: Mikccz Dezső, főjegyző. 10388. K. 1896. Szabolcsvármegye alispánjától. 12595. K. 1896. Szabolcsvármegye alispánjától. A községek elöljáróinak. A m. kir. belügyminiszternek a családi állás igazolási módjára vonatkozó 42004/ >6. számú leiratát tudomás vétel és alkalmazkodás végett másolatban közlöm. Nyíregyháza, 1896. julius 18. Alispán helyett: Mikccz Dezső, főjegyző. (Másolat.) M. kir. belügyminiszter 42004. szám. Körrendelet. Valamennyi törvényhatóság első lisztviselőjéhez. A családi állás igazolási módja tárgyában felmerült kételyek alkalmából az igazságügyminiszter úrral j egyetértőleg ezennel kijelentem, hogy annak igazolása, hogy valaki nőtlen vagy nős, hajadon vagy férjes, özvegy vagy elvált, a községi elöljáróság feladata. Községi elöljáróság alatt értendők: a fő- és székvárosban a kerületi előljáró vagy helyettese, Fiúméban a törvényhatósági A „NYIRVIDM"

4 TÁRCZÁJA. Elektromosság a világ-mindenségben. — W. Stosz Dyomáii. — .Oly sokan fáradoznak ma sikertelenül, hogy kimutathassák, miben különböznek működésüket illetőleg a tűz és elektromosság. Többó-kevésbbé miudenki tu lja ezt, aki valaha villámlást, vagy tüzet látott, vagy csak hallott is róluk valamit. — De szelleműi k törekszik ismereteink rendszerébe egységet hozni; nem tűri, hogy minden egyes jeleuség megfejtésére külön alapelvet állítsunk fel és csak olt véli valóban a természetet látni, ahol a legkülönfélébb tünemények között a legegyszerűbb törvények állanak fenn s ahol a legnagyobb erőpazarlásban is bámulatos takarékosság nyilvánul az eszközöket illetőleg*. Ezeket írja Schelling, a nagy bölcselő egyik munkájában. Az általa említett egységre való törekvést a természeti törvéuyek magyarázatára uézve felleljük már a legrégibb bölcsészeti rendszerekben is. — Előkelő momeutumot képez ez a törekvés az emberi szellem fejlődésének történetében egészen a mai napig. Már miletoszi Thales szerint (640. Kr. e.) minden vízből keletkezett. Miletoszi Anaximenes (525. Kr. e.) és apolloniai Diogenes a levegót, — ephezoszi lleraklitesz (500. kör. Kr. e.) padig a tüzet tartják miuden dolgok őslényegének. — Ezen és más bölcsészeti rendszerek, melyeket évezredeken át napjainkig tanítottak, mind odatörekednek, hogy a tüneményeket a természetben egyetlen ősokra, mint alapra fektessék. — Azonban a természeti tünemények ily egységét kimutatni, egyike a legnehezebb feladatoknak s megoldásra még a modern természettudomány van hivatva. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Abauj-Tornavármegye alispánjának 5776/96. szám alatt kelt átiratát köröztelés és intézkedés végett másolatban közlöm. Nyíregyháza, 1896. julius 13. Mikecz János, alispán. (Másolat.) 5776/96. Abauj-Tornavármegye alispánjától. Tekintetes alispáni hivatal! Hajdú Mária jászöváraljai születésű (szül. 1879-ben) s a szádellői illetőségű gyári munkás — édes atyja Hajdú Mihály részére a csereháti járás szolgabirósága által 1876. évi szeptember hó 9-én 94. sz. alatt kiállított cselédkönyv alapján 10675. sz. a. a kassai rendőrkapitányi hivataltól munkakönyvet kapott. Miután azonban Szádellő községe Hajdú Mihályt odavaló illetékesnek el nem ismerte, s minthogy, mert a csereháti járás szolgabírói hivatalnál a cselédkönyv kiállítására alapul szolgáló illetőségi bizonyítvány nincs meg. Hajdú Mihály szádellői illetősége beigazolva nincs, felkérem, hogy Hajdú Mihályt, ki jelenleg ismeretlen helyen tartózkodik, köröztetni s feltalálása esetén aról, hogy mily alapon tarlja magát Szádellő községben illetékesnek, jegyzőkönyvileg kihallgattatni, s a körözés lejárta után annak eredményéről hivatalomat értesíteni szíveskedjék. Kassa, 1896. május hó 26-án. Fábiány, alispán s. k. Az induktív módszerrel elért nagyszerű eredmények ma már inkább valószínűvé teszik azt a felfogást, hogy az általános nehézkedés, a fény, hő, elektromosság ós mágnesség tüneményeiben nyilvánuló erők ugyauazon közös erőnek a módosulásai. — A fényt és hőt, mint azonos leb-rezgések eredményét, az elektromosságot és mágnességet pedig, mint egy és ugyanazon tömecsmozgás eredményét ismerjük. As ezen feltevés igazolására szolgáló következtetések sorában minden esetre jelentékeny hely illeti meg annak bizonyítását, hogy a világűrben az elektromos erők mindenütt el vannak terjedve. Az, hogy az elektromosság előirt pályán fut tova az Óceánon s összeköti egymással a száraz részeket, hogy mértföldekre viszi tova az emberi hangot s mint fénylő nap világit, — az ma már teljesen hétköznapi dolog. Ellenben annak bizonyítása, hogy a világűrt is kitölti s a Föld és É; között is működik, ez csak a legújabb időben, az elektromos tünemények gondos észlelései alapján kiséreltetett meg. Az elektromos tünemények vizsgálatát kétségkívül nagyon megkönnyítette egy ujabb magyarázat, m?ly a Kint L pplace-féle teóriára támaszkodik s tudósokra és laikusokra nézve egyiránt érdekes. E teória szerint — mint tu lva van — a Nap és a többi bolygók anyaga eredetileg ködtömeg volt, mely keletről nyugat felé forgott teugelye körül. A ködtömeg kihűlt a világűrbe való folytonos hőkisugárzás miatt, gömbbé tömörült össze s az ez által tettemesen növekedő forgási sebesség következtében gyűrűk váltak le róla. E gyűrűkből idő multán bolygók képződtek s ezek a központi tömeghez hasonló módon mellék-bolygókat (holdikat) hoztak létre. Igy születtek a Nap, a bolygók és a holdak. Az anyag a lehűlés által mindjobban összetömőrült s ez vált okává a tengely körüli forgás gyarapo disának. Ilyen összehúzódás most is észlelhető a naprendszer égitestein, mert a teljes megmerevedés állapotába még nem jutottak el. 13865. K. „ , —j-^r Szabolcsvarmegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A földmivelésügyi m. kir. miniszter 48109/III-2/96. szOmu rendeletének másolatát tudomásvétel, alkalmazkodás és szabályszerű közhírré télel végett kiadom. Nyíregyháza, 1896. augusztus 2. Alispán helyett: Mikccz Dezső, főjegyző. (Másolat.) Földmivelésügyi magy. kir. miniszter. 45109/III-2/1896. szám. A kőbányai ra. kir. állategészségügyi hivatal jelentése szerint a sertésvész Kőbányán folyó évi május 27-ike óta teljesen megszűnvén, a kőbányai sertéshizlaló telepről sertéseknek Magyarország területére (Horvát-Szlavonország területét kivéve) szabad forgalomba elszállítását f. évi julius hó 28-tól kezdve és az általános állategészségügyi rendszabályok betartása mellett meg nem engedem. Erről a vármegye közönségét tudomásvétel és közhírré tétel végett érresitem azzal, hogy a folyó évi január hó 23-án 6165. sz. alatt táviratilag kiadott körrendeletem, mely szerint magyarnrszági serléseknek kőbányára szállítása tiltván, egyelőre változatlanul érvényben marad. Kelt Budapesten, 1896. évi julius hó 25-én. Darányi s. k. 14427. K. —jgög Szabolcsvármegye alispánjától. Értesítem, hogy Nyírbátor községhez tartozó tanyán Szilágyi Ferencz nyírbátori lakos kárára 3 drb szarvasmarha lépfenében elhullott s ez okból Nyírbátor községben a zár elrendeltetett a bogáti utczai 200 darabból álló tehén csordára. Nyíregyháza, 1896. augusztus 10. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. 14505. K. 1896. Szabolcsvármegye alispánjától. Értesítem, hogy a T.-Polgár községhez tartózó „Bödönháti" tanyán az egri főkáptalan kárára 25 db. szarvasmarha száj és körömfájásban megbetegedett, és ez okból azon tanyán 204 db szarvasmarha, 500 db birka és 24 db sertés zár alá helyeztetett. Nyíregyházán, 1896. augusztus 11. Alispán helyett: Mikccz Dezső, főjegyző. Szabolcsvármegye alispánjától. 14407. K. 1896. Értesítem, hogy Szalóka községben 2 drb sertés vészben elhullott s ez okból a Szalóka községben 186 drb sertés zár alá helyeztetett. Nyíregyházán, 1896. augusztus 10. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. E teóriából kiindulva Sacchi, W. Siemens és má sok, fontos következtetésekre jutottak, melyeknek quintesszenciája a következő. Valamely ködanyag összehúzódásánál erős villamosság-fejlődés áll be, épen ezért minden egyes égitesten meghatározott mennyiségű elektromosságnak kell felhalmozva lenni, mely a világűrben távolabb levő égitestekre hatást gyakorolhat. A fejlődő elektromosság tömege minden égitesten különböző. A Napon kétségkívül sokkal nagyobb, mint a Földön. A Nap villamot| sága megosztólag hat a Főidére. Nap és Föld együttesen elektromos gyűjtő készüléket alkotnak, melynek el választó dielektrikumát a Nap fotoszférája és a Föld légköre képezik a világűrt betöltő éteren kívül. — Ha a Nap villamosságát pozitívnek tekintjük, a Föld negativvel van terhelve s ily módon földünk egy, a világűrben elszigetelt, elektromossággal telt gömböt képez. E hipotézis valószínűséget nyer azon észleletek utján, hogy a földi mágneses és elektromos tünemények szoros összefüggésben vannak a Nap felületén mutatkozó változásokkal: a napfoltok és napfáklyák megjelenésével. Tudvalevőleg távcsövön át a Nap felületéu' fekete foltokat látunk; számuk szabályszerű periódusokban nagyobb, vagy kisebb s minden 11 évi időszakban maximumot ér el. A napfáklyák (protuberanciák) ezelőtt cs;ik napfogyatkozás idején voltak észrevehetők, de 1869. óta Iluggin elmés készülekével közönséges viszonyok közt is megfigyelhetők. Spektral vizsgálatok arra mu atnak, hogy ezek a nap felületén dühöngő viharok következményei, melyek által izzó hidrogén tömegek mértföldnyi távolságra dobatnak ki a Nap góztömegéból. Észleleteink alapján az is csaknem kétségen kivül áll, hogy a napfoltok és protuberanciák fellépte észrevehető zavart okoz a mágnestű lengésében és hogy a napfoltok maximuma alkalmával a földön a mágnestű háborgások a legnagyobbak és a leggyakoribbak. Ezek után fel í tehető, hogy a Napon foltok és fáklyák alakjában nyílFolytatása. a mellékleten