Nyírvidék, 1896 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1896-08-09 / 32. szám

„IN Y 1 R V I D É K.' 12536. K . Szabolcsvármegye alispánjatol. 1896. A községek elöljáróinak. Ujabban több helyen konstatáltatok, hogy a szőlő­ket az úgynevezett szőlőmoly (Cochilis ambiguella) támadta meg s azoknak károkat okoz — hogy egy be­következő nagyobb bajnak eleje vétessék, szükségesnek tartom a közönség figyelmét a kérdésre már most íra­nyitani és felhívni, miszerint azon esetben, ha hatosaga területén valamelyik szőlőben a szőlőmoly jelenléte kon­statáltatok, ugy ezt hozzám haladéktalanul jelentse be. A szőlőmoly leírását és az ellene való vedekezest tárgyazó utmutatás egy-egy példányát mellékelve — a községi előljarókkal a ,Nyírvidék' utján oly felhivassal közlöm, miszerint annak tartalmát a szőlőbirtokosok közt a lehető legelterjedtebb módon ösmertesse meg. Nyíregyházán, 1896. julius 16-án. Mikecz János, alispán. Útmutatás a szőlőmoly (Cochylis ambiguella) irtására. A szőlőmoly évente kétszer szokott mutatkozni. Az első nemzedék hernyói május elejétől körülbelül junius első negyedéig találhatók, a mikor kezdetben a fürt apró bimbóit, később a nyiló viragzatot, majd az apró kötődött bogyókat pusztítják. E hernyó eleinte igen parányi és zöldes színű, később szennyes rozsas, vagy ibolyás szürkés, de feje és az utána következő első testiz feketés barna; teljesen felnőtt korában 8—10 milliméter hosszú. E hernyót a fürtön sohasem lehet szabadon látni, mert mig igen kicsi, addig bele fura­kodik a bimbókba, miközben azokat finom pokszalakkal összekőtögeti, későbben pedig részint az elrágott virá­gokból, részint azok elváló hulladékaiból ugyancsak a szájából eregető pókszálakkal a fürt gerezdei között hosszúkás fészket készít, a melynek belsejét kibéleli. E fészekben tartózkodik és innen indul ki, hogy a kár­tételeit folytassa. Julius elején teljesen kifejlődött és vagy az eddigi fészkében, vagy ritkábban a karó és szőlőtőke alkalmas repedésében, de nem ritkán a szőlő kötözésére használt anyagban (szalma, gúzsba csavart füzvesszők, sás vagy raffia között) készített külön burokban bebázódik. Bábja csak mintegy 6 milliméter hosszú és világos barna. Két hét múlva julius vége felé, vagy augusztus havában kikel e bábból a szőlőmoly, mely valamivel nagyobb és termetesebb a közönséges ruliamolynál, mert 7—8 milliméter hosszú és kiterjesztett szárnynyal 13—15 milliméter széles. E molyra könnyen rá lehet ismerni arról, hogy hátán, a felső szárnyain egy kis nyereg alakú és kávésbarna szinü sáv húzódik; a felső szárnyak hegyén a nyereg alakú rajzhoz hasonló szinü pont van. Ha megül, szárnyait háztető forn»ájára csapja össze. A moly a nappal legnagyobb részét a levelek alsó felére húzódva tölti, csak este röpködik, miközben párzik és a vagy már félig kifejlődött bogyókra, vagy azok nyeleire egyet-egyet, összesen m.ntegy 30—40 petét tojik. E pete fehéres és szabad szemmel nem igen vehető észre. Az ebből a petéből kikelő kis hernyóceka, tehát a szőlőmoly második nemzedéke, mely szinre és termetre majdnem teljesen azonos a juniusi hernyóval, augusztus­ban a bogyókba furakodik. Azokat részben egészen ki­rágja, részben csak kikezdi, de szálaival mindig össze­fonogatja. Az igy megtámadott és összecsomózott bogyók, melyek legtöbbször a fürt hegyén vannak, rothadnak, nemcsak mert már ugy is meg van sérülve, hanem azért is, mert rájiík telepednek a különböző gombák is. Még mielőtt a szüret ideje beköszönt, a hernyó elhagyja a fürtöt és vagy a tőkére, vagy a karóra ván­dorol, hol bebázodási helyet készít magának, a melyben novemberig, vagy deczemberig eleinte mint hernyó vesz­tegel s csak azután bebábozódik. Ilyen báb alakjában kitelel. Május elején, de ha meleg a tavasz, akkor már április végén megjelenik azután a moly, mely petéit a bontakozó hajtásokba, illetőleg azokban a bimbókra tojja: e petékből kél ki az a nemzedék, mely tavaszszal és nyár elején a virágfürtöket szokta rongálni. A szőlőmoly előfordul szórványosan Magyarorszá­gon, de olyan károkat nem igen okoz, mint pl. Svájcz­ban vagy a bádeni nagyherczegségben. Mindazonáltal tanácsos, hogy ezt a kis mértékű megjelenését is figye­lemmel kisérjük mindig. A hol csak szórványosan mutatkozik, pl. minden 5 — 10 tőkén itt-ott egy hernyó, akkor ott elég, ha azt egyszerűen leszedetjük,- nagyobb infekezió esetén azon­ban ez fárasztó munka lévén, czélszerübb lesz a per­metezéshez hozzáfogni. Az ehhez szükséges folyadék 3 kg. puha fekete szappanból, 1'/» kgr. valódi pyrethrum (Zacherl) porból és 10 lit. vizből készül olyan formán, hogy e vizben elébb a szappant feloldjuk s aztán hozzá keverjük a pyrethrumport. Az igy nyert folyadékot aztán még 90 liter tiszta vízzel kell fölhigitani. Permetezéskor, a mely bármely permetező készülékkel hajtható végre, csak a fertőzött fürtöt kell permetezni, a tőke többi részeit nem kell bántani. Jó, ha ilyenkor nem a per­metező diót használjuk, hanem ha a folyadékot egyenes, vékony sugár alakjában a fürt fertőzött részére löveljük. Molyrajzás idején használhatók a molyfogó lám­pák ; ezek egyszerű lámpásokból állanak, a melyek kívül­ről áttetsző, enyves felületű papirossal vannak bevonva: este a világosságnak neki röpülő molyok neki mennek az enyves papirosnak s odaragadnak. A molylámpánál, mely esős időben, vagy holdvilágos estén nem alkal­mazható, jobb a molylegyező. Ez egy fogóhoz erősített vékony, de széles felületű fa-, vagy vastag papirlemez­ből készül. E molylegyező egyik fele be van kenve ragadós anyaggal (glycerin, vagy lenmag és megolvasz­tott kolofonium egyforma arányú keveréke). Az eljárás az, hogy a munkás egyik kezével megveregeti a tőkét, másikba tartva a legyezővel utána suhint a felzavart molynak, a mely a ragadós felülethez oda tapad. Ez a molyfogás tehát végrehajtható nappal is. Tavaszszal, szőlőnyitás idején, alkalmazható ellene a kéreghántás. Ez abból áll, hogy a tőke felesleges kérgét és az elszáradt csapokat leütjük s a tőkén meg­maradt repedésekbe húzódott bábokat lugyes árral meg­öljük. Ez alkalommal meg kell tisztítani a rajta meghú­zódott bábokból a szőlőkarókat is, valamint, hogy el kell egetni a szőlőben maradt megelőző évi kötőanyagot is. A tőkéről levert kérget és fát szintén el kell égetni. Különösen kell vigyázni arra, hogy a kéreghántáskor kihullott kis bábok földön ne maradjanak. Ez oknál fogva tanácsos, hogy a tőke alá már a munka megkezdése előtt valami ponyvát vagy zsákot teregessünk, a melyről a hulladék aztán könnyen összeszedhető. Egyéb szükséges felvilágosítással készségesen szol­gál az alább megjelölt intézet. (Budapest, V. kerület, Nádor-utcza 28.) Budapest, 1896. julius havában. M. kir. állami rovartani állomás. más után következő évre a legtöbbet ígérőnek haszon­bérbe fog adatni. Az árverési feltételek Bezdéden a körjegyzői íroda­ban a hivatalos órák alatt az árverés kezdetéig bármely napon megtekinthetők. Miről az árverezni szándékozók jelen hirdetmeny utján értesíttetnek. Thuzsér, 1896. augusztus 2-án. Rácz Béla, körjegyző. Révész János, biró. Árverési hirdetmény. Közhírré tétetik, hogy Bezdéd község határán az úrbéres fordulón és a kisebb tagos birtokokon gyako­rolható vadászati jog Bezdéd községházánál az 1896. évi augusztus hó 15-ik napján délután 2 órakor tar­tandó nyilvános árverésen hat egymás után következő évre a legtöbbet Ígérőnek haszonbérbe fog adatni. Az árverési feltételek Bezdéden a körjegyzői irodá­ban a hivatalos órák alatt az árverés kezdetéig bármely napon megtekinthetők. Miről az árverezni szándékozók jelen hirdetmény utján értesíttetnek. Bezdéd, 1896. augusztus 2-án. Rácz Béla, körjző, Varga Károly, biró. A „NYIHVlDEr TÁRCZÁJA, Levél egy barátomhoz. Édes Barátom! E lap 28—30. számainak Cáarno­kában megjeleut czikkemre válaszolsz. Köszönetemet nyilvánítom az irántam, vagy helyesebben az általam szolgált ügy iránt tauusitott figyelmedért. Me.yreható fejtegetéseidben azt igyekszel kimutatni, hogy a vallás csak egy lépcső a műveltséghez, hogy te becsülöd ugyau a vallást, mint a műveletlen népaek ma még szükséges intézményt, sót te is vallásos vagy, de a vallás jövőjében nem bízol és kifejezed azon reményedet, hogy eljön az idó, meghozza az általáuos műveltség, a természet erői nek alaposabb ismerete, a mikor vallás nélkül ús boldog lesz az ember. Miután közöttetek, tudományosau kép­zett emberek között általáuosuak is nevezhető már ez a vélekedés, engedd meg, hogy közérdekű aggodalmaidra a nyilvánosság előtt válaszolok. Üdvözöllek, hogy a dolgot uem veszed közönyösen. Mert hidd el, hogy a vallást szerető lélek elótt niucs irtóztatóbb annál a közöuyuél, melylyel manapság a ti körötökben lenézik mindazt, ami az emberi szellem leg­fontosabb kérdéseivel vau összeköttetésben. Minden ügy­nek közöny a megöló gyilkosa, de a vallási közöny még sokkal nagyobb veszélyt rejt magábau, mert ez az egész szellemi élet stllyedésót jelenti s ha a hozzád hasonlók érdeklődése egy szebb jövő hajualát nem jelentené, két­ségbe esném az emberiség sorsa felett, mert annak az erkölcsi sűlyedésaek, mely megdöbbentően jellemzi tár­sadalmunk minden rétegét, egyedüli oka a vallási kö­zöny, mely rosszabb a nyílt isteatagadásuál. Pedig píldi áll előttünk, hogy a társadalom vallási közönye a teljes alásülyedés előjele. Olt van Khina, amely a bölcs Kon­fucius tanai alapján állami morált léptetett életbe s mi lett az eredmény? A hajdan mozgékony szellemű mon­gol nép belsőleg megromlott, beszédében, modorában finom, udvarias, de ezzel csak nyers indulatait takar­gatja. Látszat ós valóság sehol sincs ellentétben, mint itt, hazugság ós hízelgés sehol sincs úgy elterjedve, 14145. K. a—~ Szabolcsvármegye alispánjától. 189b. A községek elöljáróinak. Thuzsér és Bezdéd községek vadászterületi bérbe­adására vonatkozó árverési hirdetményt minél szélesebb körben leendő terjesztésére felhívom. Nyíregyházán, 1896. augusztus 6. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. Ár verési hirdetmény. Közhírré tétetik, miszerint Thuzsér község határán az úrbéresek birtokán gyakorolható vadászati jog Thuzsér községházánál az 1896. évi augusztus hó 16-ik napján délután 2 órakor tartandó nyilvános árverésen hat egy­mint e népnél, nagy gondolkozókban, nemesen érző em­berekben egy nép sincs oly szegény, mint a khinai. Igen, megölte összes szellemi és erkölcsi életét a kö­zöny, mert a hivatalos állam elnyelte a társadalomnak még vallásos érdeklődését is. Ezért üdvözlöm én a leg­nagyobb örömmel azokat, akik érdeklődnek a vallás iránt, ha czáfolják, ha támadják is azt. Csak nyílt és őszinte hircz vezethet az eszmék világábau győzelemre. Azt mindod nagybecsű soraidban, hogy „a vallás a tudomány kegyelméből él, attól függ és élete addig tart csupán, míg a tudomány izekre nem szedi a vallás összes tévedéseit s mihelyt ez meglesz, összeomlik mint gyönge szélre a kártyavár." Te ismered az emberiség törtenetet s felelj meg, melyik volt előbb, tudjmáuy-e vagy val­lás? Ugy-e, a tudatlan vad népnek is van vallása s miért? Mert v llási érzéke vele született; ha szemüuk­beu nem volua meg a képesség a fény felfogására, nem tudnánk látni: ha Isten erejéből nem volna bennünk, nem tudnánk 0 róla gondolkozni. Azt mondod, hogy a tudomány átkutatta az eget s nem találta meg Istent. Da vjjjon kereste é? Állíts csak valakit egy márvány­szobor elé, hogy gyönyörködjék abban; fogé gyönyör­ködni, ha csak tapogatja, méregeti, de az öszbenyomást, mert nagyon közel áll hozzá, nem tudja elvezni. Vidd csak ót ofebb és tedl figyelmessé az egész szobor ösz­hangjára, meglásd, élvezettel fog felkiáltani: mily szép! Éppmújy a tuiós is ha az öszhangot is észre tudja venni a világban, ha a fent és alant uralkodó szép reudet megtuiji látni, be kell ismernie, hogy itt bölcs gondolatok milliói valósultak meg, a legnehezebb száma­dások lettek megfejtve, tehát kell lennie egy legfőbb teremtő szellemnek, s Így fog felkiáltani a költővel: •Teremtő Isten, földön s menyen Léted kiáltja minden nékem !< Azt is mondod, hogy a tudomány felkutatta az emberiség egész történetér, de Istent sehol sem találta meg. D> hát — kérdem ismét — kere3te-1 benne? Nem ismerünk-é nagy alakokat, egy MÍzest, egy Jézust, egy Sokratest, egy Pál apistolt, egy Siéchenyit, akik azzal a tiszta tudattal munkálkodtak, hogy nekik tervszerű és nagyszerű missziójuk van az őrök S'.ellemtől, akik 13998. K. 0 . , . ... ..... —rsTTí Szabolcsvarmegye ahspanjatol. 1896. A községek elöljáróinak. Az alábbi árverésnek minél szélesebb körben leendő terjesztésére felhívom. Nyíregyháza, 1896. augusztus 3. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. 699/96. K. Árverési hirdetmény. Oros község alantirt elöljárói ezennel közhírré teszik, miszerint Oros község határában fekvő, úrbéri birtokosok tulajdonát képező, mintegy 2500 kat. hold kiterjedésű területen gyakorlandó vadászati jog, a f. évi augusztus hó 20-án d. e. 9 órakor, Oros községházánál tartandó nyilvános árverésen, 6 egymást követő évre, vagyis az 1896. évi szeptember hó 1 -tői az 1902. évi augusztus hó 31-ig terjedő tartamra 3 frt kikiállási ár mellett haszonbérbe fog adatni. Az évi haszonbéri összeg mindez előre, szeptember hó 1-ső napján lesz Oros község pénztárába befizetendő. Miről az árverezni szándékozók jelen hirdetmény ulján értesíttetnek. Oros, 1896. julius hó 31-én. Lányi Antal, jegyző. Kelemen György, főbíró. 11551. K. ~~ —^ggg Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. Értesítem, hogy a sertésvész az eddig is forgalmi korlátozás alatt levő Levelek község belterületén fellépett, s ez okból a zár ugy Levelek, mint a vele szomszédos s ez ideig is szintén fertőzött vagy forgalmi korlátozás alatt álló Ofehértó, Besenyőd, Ny.-Bakta, Kércs, Ramo­csaháza, Ibrony, Apagy és Magy községekre újból kiter­jesztetett. Nyíregyháza, 1896. julius 4. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. 13884. K. —j-ggg Szabolcsvármegye alispánjától. Értesítem, hogy T.-Polgár községhez tartozó „Basa" nevü tanyán az egri főkáptalan kárára 1 db sertés ser­tésvész gyanúja miatt kiirtatott s ez okból T.-Polgár községben „Basa" nevü tanyán 900 db sertés zár alá helyeztetett. Nyíregyháza, 1896. augusztus 2. Alispán helyett: Mikccz Dezső, főjegyző. a legbensőbb, legmélyebb áhítattal telve, elmerülve az örök bölcseség ós örök szeretet érzésébe, a világ összes fájdalmain felül tudtak emelkedni és örömmel tudták jól teljesített missziójuk érzetében kegyetlen kinok kö­zött feláldozni életüket! Hát ez mind csak ábránd volt, hát e nagy szellemeket közönyösen birja nézni a leg­ridegebb szív is?! Kérlek azért, kedves Barátom! ne féltsd a vallást a tudománytól; s azt se hidd, hogy a tudományos vizs­gálódás szabad szárnyai, a vallás iránti kíméletből nyir­bálni kellene. Ói nem! Tudomány ós vallás nem ellen­ségei egymásnak, az igazi tudomány támogatja a val­lást s az igazi vallás ifjúi erőt és pezsgő életet nyújt a tudomáuynak. Felhozod a vallás ellen azok vélekedését is, akik a vallást „a nyomorban sinlödö nép elaltatására alkalmas ópiumnak tartják, mert a nyomor békés tűrésére int a mennyei jutalom reményébenNe hidd, hogy ezáltal „megbénítjuk az elnyomott néposztályoknak a jobb jövő felé törekvését, hogy gátoljuk az emberi méltóság ki­bonta ozását s ez által a hatalmasok dölyfének, önzé­sének s erőszakoskodásának akarunk tért nyitni." Óh ne hidd ; az igazi vallás éppen a nép nagykorusitását czélozza, Jézm magáévá tette a gyöngék bajait, nem hitvallást követel tanítványaitól végbúcsuja alkalmával, hanem azt köti szívökre: „Arról ismerik meg, hogy az én tanítványaim vagytok, ha egymást szeretenditek.' A betegek ápolása, az éhezők megelégitése, a ruhátlanok felruházása, a foglyok meglátogatása: hát ezek mind csak ópiumok s nem az általános jólét s közboldogság j terjesztésének eszközei a földön?! Óh az igazi vallás kezet nyújt a gyöngének, erősiti az egymásért való kö­zös felelősség érzetét, számadásra vonja az egész társa­dalmat minden egyes nyomorultért, fogékonynyá teszi a,szivet minden nyomor iránt — És az a vallás, mely az önfeláldozó, szolgálatkész testvérszeretetet te­kinti az embsrélet koronájának, a szegény ember jólé­tének ellensége nem lehet ! Te azt is mondod, hogy a vallás gyakorlása szel­lemi üdülés", a művészi élvezeteknek egy bizonyos neme Folytatása a íuellékloteu

Next

/
Oldalképek
Tartalom