Nyírvidék, 1896 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1896-07-19 / 29. szám

XVII. évfolyam. 29, szrtin. Nyíregyháza, 1896 julius 19. J\ÍY f^ VEGYES TARTALMÚ HETI LAP. SZABOLCSVÁRMEGYE HIVAT Ali OS LAPJA. A SZABÜLCSVARMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. >Ie$íjelenik; lietenkint ejaryszer, vasárnapon. Előfizetési feltételek: postán vagy helyben házhoz hordva : ^tíész évre 4 forint.. Ffl évre 2 „ Negyed évre ........ 1 „ A községi jegyiő és 'anitó uraknak égéi/. »vre csuk kél fnrmt,. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő felszólamlások Jábti Klek kiadó-tulajdonol könyvnyomdájához iskola-uteza 8. szám ^Jánószky liáz) nitézendnk A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő ozime alatt kéretnek bekiildetni. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. A kéziratok csak vtlAgos ki Kínaira s az illető költségére Küldetnek vissza. Hirdetési dijak : Minden négyszer hasá-ozott petit sor e- -i-r közlése 5 kr.; többszöri közlés esetében \ k-. Klnostári bélyegdi] fejében, minden ^gyos hírdetés utíin 30 kr. fizettetik. \ nyilt-téri közlemények dija soron kint 30 k>Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-uteza 8-ik szám); továbbá: Uoidberger A. V. által Budapesten, Haasenstein és Vogler irodájában Bécsben, Prágában ,

4s Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is Horn & Coinp. által Hamburgban. ad.10707.K. I $96.' Hivatalos rész, Szabolcsvármegye alispánjától. A községek elöljáróinak. Felhívom, hogy az alább közölt árlejtési hirdetményt a legkiterjedtebb módon közhírré tegyék. Árlejtési hirdetmény. A zabolcsvármegyei kis-várdai kö/kórház részére az 1897. évben szükséges mintegy loo köbméter tűzifa beszerzése ezéljából a folyó év julius hó 30-ik napján délelőtt 10' i órakor, Nyíregyházán, a vármegyeháza kistermében zárt írásbeli ajánlatok mérlegelésével, árlejtés fog tartatni. A vállalkozni óhajtók felhívatnak, hogy a kijelölt időben és helyen megjelenvén, zart ajánlataikat .0 Irt bánoinpénzzel, esetleg ennek megfelelő értékű óvadék-képes értékpapírral ellátva és 50 kros bilyegjegygyei felszerelve, a jelzett nap reggeli 'J órájáig a vármegyei iktatóhivatalhoz adják be s az ajánlatban határozottan kifejezzék, hogy az ajánlattevők a', árlejtési feltételeket ismerik. Az árlejtési feltételek a következők: 1. Az áriejteni kívánók 30 frtot készpénzben, vagy óvadék-képes értékpapírokban tartoznak biztosítékul letenni, mely öiszeg azon árlejtőknek, akik a vállal ltot el nem nyerik, az árlejtés ulán azonnal vissz aad.itik. — A vállalatot elnyert áriejtő által letett összeg a varmegyei pénztárban helyeztetik el s csak ,i vállalat teljesítése után fog részére visszaadatni. 2. A fának száraz, legalább I év előtt levágott, hasított gyertyán-, bükk-, — vagy fűrészelt vargatestfának kell lenni; azért u. n. galy, vagy vén redves fa, továbbá vizén szállítóit, u. n. úsztatott fa el nem fogadtatik. 3. A vállalkozó köteles a szállilandó fa-mennyiséget az árlejtéstől számított 15 nap alalt a vármegyei kisvárdai közkórház udvarára beszállítani s ott kereszlrakás nélkül, 1 méter magasságban és I inéler szélességben kirakatni. A hasábok 1 méternél rövidebbek nem lehetnek. 4. A fa ára a váll ilkozó bélyeges nyugtájára a teljesített szállítás után a kórház-alapból fog kifizettetni, midőn a bánatpénz is vissza fog utaltatni. 5. Ha a vállalkozó a feltételekben körvonalozott kötelezettségeknek eleget nem tenne, akkor a kórhíz fa-szükségletét piaczi bevásárlás utján jogosult beszerezni s e czélra a vállalkozó által letelt óvadékot rövid uton felhasználhatja, s az ebből eredő kár a vállalkozó terhe leend. 6. A vállalati szerződés bélyeg-költségeinek fizetése vállalkozót terheli. 7. Ezen vállalatból eredő peres kérdések elbírálására a nyíregyházai kir. járásbíróság illetékessége és a sommás perut köttetik ki. Nyíregyháza, 1896. junius 30. Mikecz János, alispán. Szabolcsvármegye alispánjától. A Járási főszolgabiráknak. A kezeim között levő hivatalos adatok tanúsága szerint Rácz Béla bezdédi, Pelsőczy Mihály kisbákai, Tóth József gyürei, Krecsák Lijos csobaji, Ragány Ferencz pthrügyi, Kléger Bela kenézlői, Horváth Gyula balsai, Adorján István turai, Liptay Lajos ramocsaházi és Borcsik Gyula piricsei körjegyzők, — továbbá: Bodnár László t.-dobi, Cs ngery Károly nagyfaluí, Somogyi Imre timári, Tóth Gyula venesellői, Erdey Imre bogdányi, Nemes Imre deinecseri, Géczy Adám kemecsei, Lányi Antal orosi, Szitha Ferencz rakamazi, Szinegh Elemér nyirbélteki, Kéky László bogáti, Mikolay György gyulai, Tatos Lajos nyirlugosi, Simák István napkori és Nagy Sándor kállósemjéni jegyzők a vármegyei útadó, s általában a vármegyei pótadók behajlása körül dicséretre méltó ügybuzgalmat fejtvén ki: — felhívom a tek. urat, miszerint nevezetteknek ezen lényeért elismerésemet és köszönetemet tolmácsolja. Nyíregyházán, 1*96. junius 29. 12420. K. ö , , —fö96 Szabolcsvarmegye alispánjától. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Az alábbi hirdetménynek a Nyirvidékben való közzétételét elrendelem. Nyíregyháza, 1890. július 14. Mikecz János, alispán. A.-843. szhoz. Hirdetmény. Az V. ker. közúti kir. felügyelő az 189G. évi július hó l-én kelt 452, illetve 360. sz. rendeletelével a kassajabloniczai állami közút 45— 47. klmtr szakaszán levő 30. és 31. sz. hidak helyreállítását 1609 frt 53 kr, illetőleg 1888 frt 39 kr, összesen 3497 frt 92 kr összeg erejeig engedélyezte. A fentemiitett munkálatok kivitelének biztosítása ezéljából az 189C. évi julius hó 23-ik napjának 1 1 órájára alulírott hivatal helyiségében tartandó zárt ajánlati versenytárgya'ás hirdettetik. A versenyezni óhajtók felhivatnak, hogy a fentebbi munkálatok végrehajtásának elvállalására vonatkozó zárt ajánlataikat a kitűzött nap 10 órájáig a nevezett hivatalhoz annyival inkább igyekezzenek beadni, mivel a későbben érkezettek figyelembe nem fognak vétetni. Az ajánlathoz az általános feltételekben előirt, az engedélyezett költségösszeg 5°/„-ának megfelelő bánatpénz vagy értékpapír csatolandó. Az ajánlatok, vagy az egész munka-csoportra együttesen, vagy pedig mindenik engedély tárgyát képező munkára külö-külön is tehetők. A szóban forgó munkálatra vonatkozó műszaki művelet és részletes feltételek a nevezett m. kir. állainépitészeti hivatalnál a rendes hivatalos órákban naponként megtekinthetők. Zemplénvármegyei m. kir. államépitészeti hivatal. S.-A -Ujhelyt, 1896. évi julius hó 8-án. A hivatal főnök szabadságon: Ilcozdovics A., kir. mérnök. Szabolcsvármegye közigazgatási erdészeti albizottsága részéről Nyíregyházán, 1896. évi június hó 11-én tartott ülés jegyzökönyvének kivonata. 89/1896. Eb. Olvastatott a földmivelésügyi m. kir. miniszternek az erdő kikebelezések, terület cserék és az erdők átlagának megváltoztatását czélzó egyébb kérdéseknél az üzemtervek és üzemátvizsgálási munkálatoktól elkülönítve való tárgyalása ügyében — 74223/95. szám alatt kiadott körrendelete és a kir. erdőfelügyelőség 1896. 228/7/1895. számú javaslata. Határozat. A földmivelésügyi m. kir. miniszter 74223/95. sz. körrendelete közhírré tétetni és az erdőtörvény 17. §-a alá tartozó erdőbirtokosoknál alkalmazott, hatóságilag felesketett erdőtiszteknek szoros alkalmazkodás végett kiadatni rendeltetik. Miről a kir. erdőfelügyelőség, a megjelölt erdőtisztek ezen határozaton, a járási fős/.olgabirák, Nyíregyháza város polgármestere és a községek elöljárói a vármegyei hivatalos lap utján a rendelet másolatával értesíttetnek. Kelt mint fent. Hrabovszky, bizotts. elnök. (Másolat.) 89/96. Eb. számhoz. Földmivelésügyi ni. kir. miniszter. 74223/95.-1/2. Valamennyi közigazgatási bizottságnak és kir. erdőfelügyelőnek. Körrendelet. Többszőr és ismételten fordult elő az az eset, hogy az erdőbirtokosok az erdők állományában tervezett változások engedélyesését csak akkor kérik, midőn az üzemtervet az illető erdőliszt, vagy vállalkozó saját tetszése, vagy a birtokos kívánsága szerint már elkészítette s a változásokat az üzemtervben is foganatosítván, azt jóváhagyásra beterjesztik. A kérelemnek ilyenkor is rendszerint nem külön folyamodványban, hanem magában az üzemtervben adnak kifejezést, vagy épen nem is kérik, — annál kevésbbé indokolják, sőt néha még meg sem emiitik a változást. A kir. erdőfelügyelőségek a fősúlyt az üzemterv kellékeinek megvizsgálására helyezvén, az erdők állományában tervezett változásokat, az erdők nyilvántartási törzskönyvének és az üzemterv adatai között mutatkozó terület külömbözeteket a legtöbb esetben kellően nem indokolják, sőt azok elől néha egészen ki is térnek, s az üzemtervet, ha egyebekben megfelelőnek találják — jóváhagyás alá terjesztik. Ezen eljárás azután' maga után vonja, hogy a külön természetű és más elbírálás alá tartozó ügyeket együttesen kell tárgyalni és elintézni; hogy oly esetekban, midőn az erdőállomány tervbe vett megváltoztatása csak hiányosan, vagy egyáltalán nem indokoltalik, közbeeső tárgyalásokra és ujabb előterjesztések bekivánására van szükség, a mi az üzemterv érdemleges megvizsgálását, illetve jóváhagyását és életbeléptetését csak akadályozza és késlelteti; továbbá, hogy ha az üzemtervben már keresztül vitt váltosások utólag meg nem engedtetnek, az üzemterv módosítása, esetleg egészen újból való készítése válhatik szükségessé, s az erdőbirtokosnak költséget és felesleges oly munkálatokat okoz, amelyeket — ha előzőleg kérnek engedélyt — kikerülhetnének; és végül megtörténhetik, hogy az eltérések az üzemterv felülvizsgálása alkalmával fel nem tűnnek, vagy a figyelmet kikerülik, és ez esetben az üzemterv jóváhagyása az erdőállomány megcsonkítását vonhatja maga után. Ennélfogva felhívom a közigazgatási bizottságot (kir. erdőfelügyelőséget), hogy az erdő kikebelezések, terület cserék és az erdők átlagának megváltoztatását czélzó egyébb kérdések a dolog természeténél fogva, de a czélszerüség szempontjából is nem az üzemtervek és az üzemátvizsgálási munkálatok jóváhagyása alkalmával, hanem helyesebben azok készítése előtt külön tárgyalandók és intézendők el. — Utasítsa tehát az erdőbirtokosokat, az üzemterv készítésével megbízott erdőtiszleket és vállalkozókat, hogy az erdők állományában tervezett változások engedélyezése iránt a szükséges lépéseket, mindenkor idejekorán, illetve az üzemterv készítése, vagy az üzemátvizsgálási munkálat teljesítése előtt tegyék meg. Ha pedig ezt tenni elmulasztanák, az illető kir. erdőfelügyelőség van hivatva intézkedni az iránt, hogy eltérések esetén, az üzemterv — mielőbb jóváhagyásra hozzám felterjesztetnék — megfelelő átdolgozás, vagy a tervezett változások engedélyezésének kieszközlése végett az iliető birtokosnak visszaadassék. Kelt Budapesten, 1895 évi deczember hó 3-án. A miniszter meghagyásából: Solta Gyula, s. k. Szabolcsvármegye alispánjától. 12281. K. 1896. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Horvát Ferencz kórházi ápolt 2 éves czigány gyermek illetősége megállapítandó lévén, felhívom a czimet, miszerint nevezettnek anyját Horvát Ádám kóbor czigányt valamint nejét Hódosi Borbálát nyomoztassa, s feltalálás esetén ugy a saját, valamint lia illetőségére körülményesen hallgassa ki, s a felvett jegyzőkönyvet hivatalomhoz terjessze be. Nyíregyházán, 1896. julius H. Mikecz János alispán. 11386. K. 1896. Szabolcsvármegye alispánjától. Értesítem, hogy Ujfehértó község határában, a Kálmánczhelyi Menyhért tanyai gazdaságában levő sertés állományban az orbáncz betegség fellépett, s ez okból az ezen tanyán, pusztán 152 darab sertés zár ala helyeztetett. Nyíregyháza, 1896. junius 29. Mikecz János, alispán. Szabolcsvármegye alispánjától. 11547. K. 18967 Értesítem, hogy a Kálló-Semjénben levő összeskutyák egy veszett eb kóborlása következtében 40 napi zár alá helyeztettek. Nyíregyházán, 1896. julius 4. Mikecz János, alispán. Szabolcsvármegye alispánjától. Mikecz János, alispán. 99" Mai számunkhoz egy tv mollóklet van csatolva 11601. K. 1896. , Értesítem, hogy a Gáva községhez tartózó „bzauasszeg" tanyán, a Frankéi Sámul gazdaságában levő sertés állományban az orbáncz betegség járváuyszeru eg leilépett s ez okból az ezen tanyán lévő, s 321 db.-bol álló sertés állomány zár alá helyeztetett. Nyíregyháza, 1896. julius 4. Mikecz János, alispán.