Nyírvidék, 1896 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1896-11-01 / 44. szám

Hivatalos melléklet a „Nyirvidék" 1896. 44-ik számához. Szabolcsvárniegye közönsége részéről Nyíregyházán 1896. évi október hó 14-én tartolt rendes közgyűlés jegyzőkönyvének kivonata. 396. Bgy. 17011/896. K. Tárgyalás alá vétetett a tisztviselői nyugdíjválasztmánynak az egyleti alapszabályok módosítása tekintetében előterjesztett javaslata. Határozat: A tisztviselői nyugdij egylet választmánya állal az egyleti alapszabalyokon végrehajtani javasolt módosítások az.állandó választmány által javaslatba hozott kipótlásokkal elfogadtatnak s ebez képest a nyugdij egyletről szóló szabályrendelet következőleg módosiltatik: „Szabályrendelet" Szabói csármegye tiszti-, segéd-, kezelő- és szolgaszemélyzete, valamint ezek özvegyei és drvai nyugdíjintézetének és alapszabályainak megállapítása tárgyában. I. Fejezet. A nyugdij alap létesítése, czélja és részesei. 1 §. A választott, illetve kinevezett vármegye tiszti-, segéd-, kezelő és szolgaszemélyzet, valamint, azok özvegyei és árvái nyugdíjintézete czimén alap létesíttetik azon czélból, hogy a vármegyei tisztikarban rendszeresített állomásokra megválasztott vagy állandóan kinevezeti tisztviselők, segéd,- kezelő- és szolgaszemélyzet tagjai, nemkülönben azok özvegyei és árvái az ezen alapszabályokban megallapilott leitételek beáltának eseten az alább meghatározóit mérvű nyugdíjban, illetőleg ellátásban vagy neveltetési járulékban részeltessenek. 2 g. A nyugdíjintézetnek feltétlenül es kötelezőleg részesei : a törvényhatóság minden, 40-ik életévének betöltése előtt szolgálatba lépett választott, vagy kinevezett és rendszeres fizetéssel javadalmazott tisztviselője, segéd,kezelő- és szolgaszemélyzeti tagja. Azon tisztviselők, segéd,kezelő-és szolgaszemélyzeti tagok, kik szolgálatba léptük alkalmával 40-ik életévöket túl haladták, továbbá szegődvényesek, havi és napidijasok, még ha állandóan alkalmaztatnak is — nyugdíjra vagy ellátásra igényt nem tarthatnak. 3 §. A nyugdij egyesület törzsvagyona a kővetkező bevételekből alakittatik : 1. Minden, választás vagy kinevezés utján a vármegye szolgálatba lépett tisztviselő, segéd,- kezelő- és szolgaszemélyzeti tag, megválasztása, illetve kinevezése alkalmával köteles rendszeresített egy évi fizetésénél (ide nem értve a lakbért, utazási, lotartási és iroda általányt) tiz százalékával a nyugdij alaphoz járulni. 2. A nyugdij-egyesület minden egyes tagja magasabb illetménybe lépéskor, ide értve az esetleges személyes és fizetése pótlékot is — egy évi fizetési többletének harmincz százalékát tartozik a nyugdijalapba befiizetni. Ugyanabba folynak: 3. A tisztviselőkre, segéd,- kezelő- és szolgaszemélyzet tagjaira kirótt pénzbírságok. 4. Az esetleges alapítványok és adományok. 5. Végre a vármegye közönsége által az 1883-ik évi XV. t. cz. keretén belül esetenként megszavazandó pótadóból eredő hozzájárulások. Ezen öt pont alatt felsorolt járulékokból befolyó bevételek a nyugdijegylet alaptőkéjét, törzsvagyonát képezvén, érintetlenül fenntartandók és nyugdij-, valamint ellátási illetmények fedezésére ezen törzsvagyon alap kamatainak 90°/

o-a használható fel, a kamatok felmaradó 10°/,,-a szintén a törzsvagyon alaphoz csatolandó. 4. g. A fentebbi 3. g. 1. 2. 3. ponljai alatt felsorolt járulékok az illető egyleti tagok fizetéséből a vármegye főpénztárnoka által a nyugdij egyleti törzsvagyon alap javára '24 havi egyenlő részletekben vonatnak le. 5. §. A 3. §. 1 — 3 pontja alatt felsorolt törzsjárulékon felül, állandó díj járulékképen a nyugdíjjogosultsággal bíró s az I. §-ban megnevezett vármegyei szolgálatban levő egyének rendszeres évi fizetésük és fiizetési pótlékuk két százalékát tartoznak egyenlő havi részletekben a nyugdij egylet pénztárába befizetni. Ezen 2%-os hozzájárulás az illető alkalmazottra nézve betöltött 20 évi szolgálat után megszűnik. II. Fejezet A nyugdij egyleti vagyon kezelése. 6. §. A nyugdij egylet vagyonának kezelése a törvényhatósági közcyűlés felügyelete és a magyar királyi belügyminiszter főfelügyelete alatt áll, de ügyeit a jelen szabályrendelet értelmében a 7-ik §-ban felsorolt tagokból álló választmány által a nyugdij alap részesei maguk intézik. 7. g. A nyugdij alapot kezelő választmány az alispán mint elnök, főjegyző, főpénztárnok és 8 választott tagból áll. Ez utóbbiak közül négyet a törvényhatósági bizottsági közgyűlés, négyet pedig a nyugdijintézeti tagoknak az alispán által minden hat évben tisztújítás után össehivott rend.s közgyűlése választ. A választmány elnöke az alispán, akadályoztatása esetében a főjegyző, ennek akadályoztatása esetén pedig az első aljegyző, pénztárnoka pedig a vármegyei főpénztárnak. A időközben elhalt, vagy leköszönt tagok helyett uj tagokat a törvényhatósági közgyűlés, illetve a nyugdijintézeti tagoknak a 13. g. értelmében egybehívott rendkívüli közgyűlése választ. 8. §. A fentebbi szakaszban elősorolt tagokból álló választmány feladata: 1. A nyugdij egyesület vagyonának gyümölcsöző elhelyeztetése és kezelésének ellenőrzése. Az egyesület vagyona gyümölcsözés végett csak magyar állampapírokban, az, állam állal kamataikra nézve biztosított értékpapiroköan, magyar földhitelintézet i záloglevelekben, vagy pénzintézetekben helyezhető el. Magán feleknek az egyesület pénzei kölcsönképen bármely biztosíték mellett sem adhatók ki. A választmány hatáskörébe tartozik a bevásárlandó értékpapírok meghatározása, vagy azon pénzintézetek megjelölése, melyekbe az alaptőkék elhelyezendők. 2. A nyugdij-egylet tagjai sorába lépő tisztviselők,' segéd-, kezelő- és szolgaszemélyzeti tagok nyugdíjazásánál, illetve ellátásánál, figyelembe veendő szolgálati idő kezdetének megállapítása a fizetendő egyleti járulékok meghatározása, a törzskönyvi bejegyzések és helyesbítések elrendelése. 3. A nyugdíj-intézet ellen támasztott igények érvényesítése iránt beadott kérvények elintézése. 4. A nyugdij-egylet tulajdonát tevő és a vármegyei pénztárban külön alapként kezelt pénzek és értékek keze lésének az alispán által tartott havi vizsgálatokon kivül félévenként való megvizsgálása. . 5. Az ellátást, vagy nyugdijat élvezők által illetményeik kiszolgáltatása, vagy más tekintetben emelt panaszok megvizsgálása és elintézése. 0. A nyugdij-egylet mult évi állapotáról és a pénztár állásáról a főjegyző és főpénztárnok által egybeállítandó jelentésnek a törvényhatóság tavaszi közgyűlése elé való terjesztése. 7. Intézkedés az egyesületi vagyon kezelésénél netalán felmerülő költségek kiutalása iránt. Minden naptári év végével az évi bevételekből a rendelkezési alapot illető összgeknek a törzsvagyon alaptol való elkülönítését czélzó intézkedések megtétele. A választmány, melynek tagjai a nyugdíjintézet ügyeinek vezetéseéri semminemű díjazásra igényt nem tarthatnak, minden ülésről jegyzőkönyvet vezet, melybe a jelen voltak, nem egyhangú szavazásnál pedig a szavazok nevei névszerint bevezetendők. Érvényes határozat hozatalra az elnökön kivül legalább négy tag jelenléte és áitalános szótöbbsége szükséges. A szavazatok egyenlő megoszlása esetén az elnök szavazata dönt. A választmány üléseiről felvett jegyzőkönyvet az elnök hitelesiti. 9. g. A választmány határozatai a közvetlen érdekelt felek által az ál vételtől számított 15 nap alatt felebbezhetök. Az egyesület bármely tagja pedig a választmány által hozott határozatok ellen, ha azokat akár saját személyére, akár az egyesület összes részeseire nézve sérelmeseknek véti, a hitelesítéstől számított 15 nap alatt jogorvoslattal élni jogosítva van. A felfolyamodások lelett inasodíokulag a törvényhatósági közgyűlés, harmadfokulag pedig a magyar királyi belügyminiszter határoz. Elkésetten beadott felebbezések a választmány elnöke által hivatalból visszautasitandók. 10. g. A választmány elnöke képviseli a nyugdij alapot és választmányát hatóságok és magánosok irápyában; összehívja a választmány ülését és minden tisztújítás után a közgyűlést, kitűzi a napirendre kerülő tár-