Nyírvidék, 1896 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1896-11-01 / 44. szám

gvakat, miért is minden folyamodvány hozzá nyújtandó be és a közgyűlés előtt minden esetleges indítvány neki jelentendő be. O írja alá a hitelesített jegyzőkőnjveken s minden, a választmány nevében kiadott iratot. 0 tartja meg, vagy rendeli el a pénztári vizsgálatot. 11. g. A főjegyző, vagy az általa kirendilt aljegyző vezeti a jegyzőkönyveket, melyeket az elnöklő alispánnak kell áláirnia. A főpénztárnokkal egyetértve összeállítja a nyugdijalap minden mozzanatáról a vármegyei bizottsági tavaszi közgyűlés elé terjesztendő évi jelentést. 12. A főpénztárnok vezeti az alap összes számadásait, a pénztárt a választmány utasítása szerint és a megyei pénzkezelési és számviteli szabayzat értelmében kezeli. Az ellenőr vezeti a pénztári könyvet. 13. §. A hat évenként — tisztújítás után — tartandó rendes közgyűlésén kivül a nyugdij részeseinek rendkívüli közgyűlését csak azon esetben hívhatja össze az alispán, ha azt valamely okból megüresedett választmányi tagsági helynek betöltése, vagy más rendkívüli körülmény tenné szükségessé. Az ily rendkívüli közgyűlésre az elnök az alap részeseit egyenként meghívja kijelölvén a tárgyat, mely felett határozni kell. A szavazás minden esetben tilkos és csak személyesen gyakorolható. Érvényes határozat hozatalhoz a jelenlevők általános szótöbbsége szükséges. A nyugdijalap tiz részesének írásban beadott kérelmére az alispán a rendkívüli közgyűlést összehívni tartozik. 14. g. Az alapszabályok csakis a nyugdijjogosultak közgyűlése, vagy ennek megbízása folytán a választmány által módosíthatók. A módosítás a megyebizottsági közgyűlésnek és ennek utján a m. kir. belügyminiszternek bemutalandó és csak ennek jóváhagyása után lép életbe. 15. §. A közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítésére az elnökön kivül két jelen volt, de nem választmányi tag küldendő ki, akik a jegyzőkönyvet aláírják. III. Fejezet. Nyugdíjazási, illetőleg ellátási szabályok. 16. §. Nyugdíjazásnak, illetve ellátásának van helye: 1. Ezen nyugdijalap létrehozásának kezdetétől számítandó tiz é\i szolgálat után: a) ha a vármegye szolgálatában álló egyén elaggulás, betegség, testi vagy szellemi fogyatkozás miatt hivatalos állásának betöltésére képtelenné válik; b) ha a hatósági szervezés következtében állomása megszüntettetik; c) ha a tisztviselő közválasztás alkalmával állomásából kimarad; 2. Ha a vármegye szolgálatában álló egyén -10 évi beszámítható szolgálati idő betöltése után nyugdíjaztatását önmaga kérelmezi. 17. §. Ha a vármegye szolgálatában álló egyének valamelyike hivatalos eljárása közben szenvedett baleset, vagy kapott betegség következtében válik szolgálatképtclenné, hu beszámítható szolgálati ideje még tíz. évre nem lerjed is, ő, illetőleg özvegye és árvái ugyanazon elbánásban részesitendők, mintha már tiz évet szolgált volna. Ha pedig beszámítható szolgálali ideje a tiz évet meghaladja, akkor az ellátás kiszabásánál szolgálati éveihez további hat év számítandó. 18. §. A nyugdíjazás, illetve ellátás mérvének alapját a beszámítható szolgálati idő és a legutóbb élvezett rendszeres évi fizetés — mellékjárandóságok nélkül — képezi. 19. §. A szolgálati idő azon részesekre nézve, kik az 1877-ik évben megtartott általános tisztújítás alkalmával választattak meg, az 1878. évi január hó I. napjától, azon részesekre nézve pedig, kik később léptek megyei szolgálatba, megválasztatásuk, vagy kineveztetésük, illetve eskületételük napjától száimttatik. 20. Dijnoki vagy nem rendszeresített megyei állomáson, vagy az államnál, vagy más törvényhatóságnál töltött szolgálat, még ba a beszámítható megyei szolgálatot közvetlenül és megszakítás nélkül megelőzte is, — az ezen nyágdijnlapból való ellátásnál, illetve nyugdíjazásnál tekintetbe nem vehető. Azonban annak, aki tiz évi Szabolcsvármegyei szolgálata alapján állandó ellátásra tarthat igényt, azon szolgálati ideje is beszámítandó, melyet állami szolgálatban, vagy más törvényhalóságnál közvetlenül a Szabolcsvármegyei szolgálatot megelőzőleg és félbeszakítás nélkül rendszeresített minőségben és rendes évi vagy havi fizetéssel egybekötött állandó alkalmazásban töltött. A tiszteletbeli minőségben töltött szolgálati idő azonb n figyelembe nem vehető, valamint azon állami, vagy törvényhatósági szolgálat sem, melyért az illető végkielégítésben, vagy nyugdíjban részesült. A rendszeresített állomáson ideiglenesen, vagy próbaidőre, de eskütétel melleit töltölt szolgálat, ha az később állandóvá válik, az ellátás, vagy nyugdíjazás alapjául beszámítandó. 21. §. A szolgálatnak egyáltalában megszakítás nélkülinek kell lenni. — A megszakítás előtti idő ellátási, vagy nyugdíjazási alapul csak a következő esetekben szolgálhat; a) ha valamely tisztviselő a közválaszlásnál kimaradt, de később ismét megválasztatott; b) ha ezen nyugdijalap által nyugdíjazott egyén ismét tényleges megyei szolgálatban alkalmaztatik; c) ha a megye szolgálatában állott egyének megszakítás nélkül az alkotmányos kormány, vagy társhatóság szolgálatába átlépnek, s onnan megszakítás nélkül Szabolcsvármegye szolgálatába ismét viszszatérnek. Ezen esetben az ezen alap által való ellátás, vagy nyugdíjazás alkalmával a fokozatos nyugdij mérvénél az, előbb töltött megyei szolgálati idő is beszámítandó, természetesen ide nem értve azon időt, melyet az illető nem ezen vármegye szolgálatában töltött el. 22. §. A nyugdíjazás ahoz képest, amint az annak indokául szolgáló körülmények időleges, vngy állandó jellegűek, vagy ideiglenes, vagy életfogytig tarló lehet. 23. Az évi nyugdij liz évi beszámítható szolgálati idő után a legutóbb élvezett rendszeres évi fizetés 40°, ,,-ában állapittatik meg, amelyhez minden szolgálal: ban töltött félév után ugyancsak a rendszeres évi fizetés egy százaléka járul mindaddig, míg a nyugdij magával a legutóbbi rendszeres évi fizetéssel felér. A nyugdíjellátás azon napot kővető hó elsejétől, melyen a jogezim az illetőre nézve beállolt, a tisztviselősegéd és kezelő-személyzet részére előleges, a szolgaszemélyzet részére pedig utólagos havi részletekben folyósítandó. 24. Az ellátás mindig egész forintokban állapítandó meg, s a megállapításnál a félforintig terjedő részöszszegek elhagyandók, félforintnál nagyobb öszszegek ellenben egész forintnak veendők. 25. §. A nyugdíjra való igény végleg megszűnik: a) ha valaki fegyelmi ulon hivatalvesztésre ítéltetett ; b) ha valaki állásáról lemondott, ide nem értve természetesen a tisztújítás előtti tömeges általános lemondást; ellenben az, ha valaki tisztujitáskor magát eddig viselt állására sem kéri kijelöltetni, lemondásnak tekintetik. 26. §. A nyugdíj élvezete ideiglenesen lellüggesztetik. a) ha a nyugdíjazott az államnál, vagy társhatóságnál állandó évi fizetéssel egybekötött alkalmazást vállal és pedig ezen alkalmaztatás tartamára oly mérvben, mint amily mérvben ujabbi fizetése a nyugdíjjal együtt meghaladja a nyugdijazlatásnak alapul szolgált illetményeit; b) ha a nyugdíjazott egyén valamely nem becstalenitő bűntény vagy vétség miatt szabadságvesztéssel büntettetik és pedig a szabadságvesztés tartamára. 27. §. A nyugdíjazott e^yén nyugdija végleg beszünteltetik : a) a nyugdíjazott egyén halála esetén; b) ha az illető a magyar állam polgára lenni megszűnik ; c) ha az illető a vármegye szo'gálatában rendszeresített állomásra ismét alkalmaztatik, megjegyeztetvén, hogy ezen esel ben a nyugdíjazottal szemben a 26. a) pontjának rendelkezései követendők. d) ha a nyugdíjazott becstelenitő bűntett vagy abban való bünrészesség miatt bünfenyitő uton .jogerejü ilélettel elítéltetik; e) ha a nyugdijazolt nyilvános botrányt okozó erkölcstelen életet él. IV. Fejezet. Az alap részére teljesített befizetések visszaadása. 28. §. Ha az ellátás feltételéül a 16. §• ban megszabott körülmények elébb állanak be, minisem az ellátásra igényt tartó egyének öt évi beszámítható szolgálati idővel bírnának, az alap részére teljesített befizetésük visszafizetésére igényt nem tarthatnak; ha azonban be-