Nyírvidék, 1896 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1896-09-13 / 37. szám

.N Y t B V I D É lt' — Nyilvános számadás besztereczi ev. ref. egyház ezredév emlékero épült teinplomának felszentelése alkalmával rendezett és augusztus 23-án megtartott tánezmulatság bevételéről és kiadásáról. \ küldemény összegekből, felüllizetésekből és személy, valamint családjegyekből összesen begyült: kétszáz tizenh'it forint ötven krajczár (>16 frt 50 kr.). — Felüljxzettek.- l)r. Horváth Józsefné templom-keresztanya 50 frt, Ducs Györgyné besztereczi ev. ref. egyház papnéja 6 frt, líállay Emil (Nagy-Halász) 5 Irt, jenei Szabó Károlyné (Homoktanya, Halász) 5 frt, Tóth Miklós (Kótaj) 5 frt, Gyüre Sándor 5'frt. Herczfelder (Kótaj) 5 frt, Höncs Miklós (Halász) 3 frt, Farkas József (Besztereez) 4 frt, Juhász Etele (Nyíregyháza) 3 frt, Bekésy Gáspár (Megyer) 3 forint, Bónis György (Megyer) 3 frt, Sutka látván (Halász) 3 frt, Vas Imre (Megyer) 3 frt, P. Dobránszky János (Kótaj) 2 frt, Takács János (Kótaj) 2 frt, Szőllősy Kóza 1 frt 50 kr., Veress Imre (Doinbrád) 1 Irt 50 kr., Lázár Dávid (Kótaj) 1 frt, Kótaj közös iskolabeli tanitók 1 frt, Dr. Dohnál József (Kemecse) 1 frt, Ebner Jenő (Keék) 1 frt, Pásztor Endre (Megver) 1 frt, Görömbey Péter (Nagy-Kálló) 1 frt, Rácz Gyula (Halász) 1 frt, Bereczky István 1 frt, Simák János (Tisza-Lök) 1 frt, Mikecz Miklósné (Kemecse) 1 frt, Juhász Balázs (Kemecse) 1 frt, Vekey Gedeon (Bogdány) 1 frt, Halászi István és József 2 frt, Kántor József (Besztereez) 1 frt, Veress Sándor (Dombrád) 1 frt, Benke Bertalan 1 frt, Kaesary Lajosné 50 kr., Dr. Szabó József (Nyíregyháza) 50 kr., Vay Zoltán (Nyíregyháza) 50 kr., Nyíri László 50 kr., Nagy Antal 50 kr., Ballay József (Beszlerecz) 50 kr., összesen 130 frt. — A felülfizetések és küldemények kitesznek tehát: egyszáz harmincz (130) forintot. Belépti dijakból befolyt: nyolezvanhat (86) forint és ötven (50) krajczár. E fenti ket tétel összesen kiteszi a fent kimutatott 216 frt 50 kr. jövedelmet. — Kiadások voltak: A kisvárdai vendéglősnek fáradságdij és a két banda czigány 24 órai kosztja 63 forint, kisvárdai Kacsarybanda utaztatása és lizetése 50 frt, kemecsei banda fizetése 20 frt, fuvarosok a kemecsei indóházhoz a vendégek elé, útiköltségek a vendéglős és czigányfogadásokra (Várda, Nyíregyháza, Sóstó) 18 frt, meghívó és belépti jegyek nyointatasa 9 frt, bélyeg meghívókra és levelekre 4 frt, az összes egyházi épületek kijavítása az az ünnepélyre és sátor készítés tánczhelyekül 55 frt 56 kr., összesen: 219 frt 56 kr. — Tekintettel arra, hogy a lehető legkedvezőtlenebb időnk volt, a mulatság anyagilag sikerültnek mondható, mert, bár 3 forint 31 kr. minust tüntet fel a kimutatás, mégis az egyházi épületek, u. m. paplak, iskola, inalom és a melléképületek alapos rendbe vételének költségei — a mulatság jövedelméből keltek ki. Minek utánna az egyház nevében köszönetet nyilvánítunk a felüllizetőknek, azonkívül Mikecz Jánosné és dr. Horváth Józsefné templom-keresztanyákkal szemben pedig örök hálára kötelezve érzi magát az egyház, mert az alispanné Őnagysága uj templomunk részére, mint értesülünk, úrasztal teritőt készit, dr. Horváthné Őnagysága pedig keresztelő edénynyel és úrvacsorához táczával látta el azt. Besztereez, 1896. szeptember II. Dács György, besztereczi ev. ref. lelkész. Dr. Horváth József, főgondnok. — Posta- és távirda-palota Nyíregyházán. Városunk közönsége örömmel fogja tudomásul venni, hogy a kereskedelemügyi miniszter elhatározta, miszerint a posta- és távirda-hivatal elhelyezésére Nyíregyházán külön épületet emeltet. A kormányt ez elhatározására az vezette, hogy a legtöbb vidéki kincstári posta- és távirda-hivatal helyisége kedvezőtlen és mégis rendkívüli drága, s ugy a személyzet, mint az állam érdekeit tekintve esak örömmel fogadhatjuk e hírt és már eleve is kifejezést adhatunk ama reményűnknek, hogy a felépítendő posta- és távirda-palota, — ha külsőleg nem lesz is pazar díszítéssel ellátva — de belső berendezését tekintve, annál czélszerübb lesz s meg fog felelni nemcsak a mai kor igényeinek, hanein tért nyújt arra is, hogy a jövőben beálló nagyobb forgjlom fennakadás nélkü

1 lebonyolítható legyen. Értesülésünk szerint a felépítendő posta-távirda-palota nemcsak kizárólag hivatalos helyiségeket fog magában foglalni, hanein magában a palotában lesz a főnöki lakás is és azonkívül lesznek magánlakások is, ugy, hogy esetleg a tisztviselők is benn lakhatnak az épületben, ami valóságos áldás lenne az illetőkre, mert a lakásviszonyok oly kedvezőtlenek, hogy a lakpénzért képtelen az illető tisztviselő megfelelő lakást bérelni, sőt még ráfizetéssel is csak a hivataltól igen távol kap lakást, ami főleg éjjeli szolgálatoknál a tisztviselőre nézve a legkellemetlenebb helyzetet teremti. — Minden méntulajdonosok, akik eladó ménlovaikat eladás végett az állami lótenyészintézetek részére felajánlották, ezennel értesíttetnek, hogy a bejelentett mének bizottsági megszemlélése és esetleg megvásárlása Nyíregyházán a Bundi korcsma udvarán folyó hó 21 én fog megtartani. — Kedves hír az önkénteseknek. A közös hadsereg rendeleti közlönyének legujab száma azt a hirt közli, hogy a magyar önkénteseknek ezentúl nem kell félniök a németül leteendő tiszti vizsgálat rémeitől. — A magyarországi hadtesteknél ugyanis a vizsgálóbizottságokat ezentül fele részben magyarul is tudó törzstisztekből fogják alakítani s így már a szeptemberi vizslatokon is az önkéutesek, akik uémetül nem beszélnek, magyar nyelven felelhetnek a kérdésekre. — A magyar kir. államvasutak igazgatósága ezennel közhírré teszi, hogy a vasúti kocsikban ós az állomási helyiségekben elhagyott tárgyak, u. m. bőröndök, táskák, kalapok, ruha- és fehérnemüek, botok, napernyők, esernyők stb. az alább felsorolt állomásokon és következő napokon tartandó nyilvános árverés alkal mával azonnali készpénzfizetés mellett el fognak adatni: Kolozsvár állomásán folyó évi szeptember 14 én délelőtt 9 órakor, Debreczen állomásán f. é. szeptember 24 én d. e. 9 órakor. — Lőgyakorlatok. A 10-ik huszárezred parancsnoksága értesítette a vármegye alispánját, hogy szeptember 14-én Uj-Fehértó és Hugyaj községek határában, a gr. Dessewffy-féle birtokon tábori és távlövészeti gyakorlatok fognak tartatni. A netaláni szerencsétlenségek elkerülése czéljából a lőgyakorlat tartama alatt a gyakorlat színhelyén keresztül vezető és ahhoz közel eső utakon a közlekedés természetesen be fog tiltatni. — Lnwn-tciiiils verseny. A testedzés nemes sportját gyakorló lawn-tennis társaság, amelynek játéktere az erdő elején van, e hó 3-ától 5-ig, tehát három napig tartó versenyt rendezett. A kedvező idő mellett megtartott játékparthik a versenynek teljes sikert biztosítottak s egyúttal bizonyítékot nyújtottak ahhoz, hogy a lawn-tennis társaság nevének igazán megfelel. A nyerőket ériékes versenydijjal jutalmazta a társaság. A versenynek vasárnap lett vége, amikor a dijak is kiosztattak. A szerencsés nyerők: Fejér Erzsike- k. a., aki a 6 játékból álló versenyt mindvégig a legjobban megjátszotta; utánna a legkitűnőbb lawn-tennisező Szeszich Emma k. a., akit a férlitársaság egy gyönyörű virágcsokorral lepett ineg. Férfiak közül első dijat nyertek: ifj. dr. Bodnár István és Komis Géza urak. A négyes versenydijjait Dr. Kovácli Elekné urnő és ilj. dr. Bodnár István ur nyerték el, aki azonban a versenyszabályok rendelkezéséhez képest kénytelen volt azt átengedni dr. Korányi Endre urnák. A legjobb 4 játékosok részére kitűzött dijat Korányi Margit k. a. és Komis Géza nyerték el. Végül a vigasz-verseny dija Korányi Irén k. a. és Mikecz István urnák jutott. Á társaság este a Korona-vendéglő kis-termébe gyűlt össze s éjféj-ütánig tartott tánczmulatsággal zárta be sikerült versenyét. — Kézrekcriilt tolvaj. Bajusz János rovott előéletű napszámos, aki betöréses lopásért másfél esztendőre volt elitélve, s csak nemrég került haza, feltételesen szabadságra bocsátva, szerdán éjjel, saját maga által fából kifaragott kulcscsal felnyitotta a vele egy födél alatt lakó Dankó János ládáját s abból 82 frtot kilopott. A könnyen szerzett pénzen aztán egy kis görbenapot csinált, nagy zajjal mulatva egy kis korcsmában. Föltűnt ez egy rendőrnek, aki aztán figyelemmel kísérte, s ilyenmódon kisült a lopás. Bajusz persze tagadta, hogy ő lopta volna el a Dankó János pénzét, de nem tudja urát adni, honnan jutott hozzá! Letartóztatták s átkísérték a kir. ügyészséghez. — A székes főváros területén f. évi szeptember hó 17-re (csütörtökre) eső heti nagy marhavásár kivételesen folyó évi szeptember hó 16-án (szerdán) fog megtartatni. — Megszökött közhuszár. Krajnyai József közös hadseregbeli huszár már két izben megszökött a katonaságtól. Mind a kétszer hamarosan elfogták. Büntetést szabtak ki reá s e hó 6-án is, mint fogoly volt kirendelve munkára, miközben egy kevéssé ellenőrzött pillanatban kereket oldott és sikerült ezúttal tehát már harmadszor megszöknie. Körözik. — Veszett ebiuarás. Zsurk községben f. hó 6-án Juhász Lidia és Kovács János ottani lakosokat egy veszett eb megmarta. Mindkettőjüket felszállították a budapesti Pasteur-intézetbe. — Lopás. Szőke György dombrádi lakostól vásár vasárnapján este, atnikor a kállai-utczai Sas korcsmában czigány mellett mulatott, ed lig ismeretlen tettes 20 frtot ellopott. — A cséplőgép áldozata. Schulz György itteni gépész Kaszner Emma nevü 16 éves fogadott leánya a f. hó 8-án d. u. '/jl óra tájban, amint a cséplőgép tetején állva, a feladott kévét adogatta át az etető gépésznek, véletlenül belelépett a dobba és pedig oly szerencsétlenül, hogy az bal lábát elkapta s térden alul a szó szoros értelmében elvágta. A súlyosan sérült leányt azonnal a nagykállói közkórházba szállíttatta nevelőatyja, a hol tegnapi napon amputálták is. A boldogtalan nevelő szülők kiszedették a gépből a láb leszakított részét, amint az izre-porrá összezúzatott, s a hatóság esetleges további intézkedéséig borszeszbe helyezték. A leány senkit nem okol az őt ért szerencsétlenseg miatt. — Léprekerült rablók. Megírtuk annak idején, hogy Mandel Mór nyir-piricsei földbirtokos lakására julius 23-án este három álarezos rabló tört be s a feleségétől pénzt követeltek. A zajra elősietett ottani birtokán tartózkodó Katz Mihály, debreczeni földbirtokos is, de szerencsétlenségére, mert a rablók revolver-lövésekkel fogadták s egy golyó baltenyerét keresztül fúrta. A rablók elmenekültek. A csendőrség sokáig eredménytelenül nyomozta a vakmerő támadókat, de most már hurokra kerültek egy névtelen levél következtében. A kállói csendőrőrsvezetőhöz ugyanis egy névtelen levél érkezett, mely a kővetkezőket tartalmazta: „A juliusi rablógyilkosság egyik tettese, Sipos László, Kurucz János czimborája, Nagy Józsefné nevü kedvesénél mai napig is Debreczenben van." A csendőr-őrmester a levél vétele után Takács János csendőrrel Debreczenbe ment s jelentkeztek Boczkó Sámuel főkapitánynál, kitől segítséget kértek, hogy kinyomozzák a levélben említett Nagy Józsefné kilétét. A főkapitány egy rendőrügynököt adott a csendőrök mellé. A detektív kipuhatolta, hogy a levélben emiitett Nagy Józsefné a Szt.-Anna-utczán házmesterné és Sipos László az asszonynyal vadházasságban él. A csendőrökkel aztán megjelent Nagyné lakásán. Nagyné bevallotta, hogy Sipos vele lakik, de jelenleg a piaezon van. Nemsokára csakugyan megérkezett Sipos László. Orosz őrsvezető a helyszínén mindjárt vallatóra fogta, de Sipos zavart s ellent-mondó feleleteket adott s alibijét sem tudta igazolni. Megerősíti még azt a gyanút, hogy Sipos az egyik tettes, a levélnek azon passzusa, hogy Sipos Kurucznak czimborája. — Kurucz jelenleg 57 éves s különböző időszakonkint összesen harmincz évig volt börtönben. E^yizben 12 évi fegyházat ült s rá kevéssel ismét elitélték 10 évi fegyházra. A csendőrök Sípost Nagy-Kállóba vitték. Sipos vallomására Kuruczot is elfogták, s most mindkettőt a bíróság vallatja. — Gyilkos koldus. Rutkai Mihály mária-pócsi koldus, Szekula Mihály vajna timti származású koldus társát, kivel ,egy tarisznyán" ólt, de aki a koldulás teréu szerzett tapasztalataira alapított utasításait kellő figyelembe nem vette s a falunak uem arra a részére ment koldulni, ahova küldte, ingerültségében mankójával olyan szerencsétlenül ütötte főbe, hogy Szeku'a másnapra kiszenvedett. — Rutkai maga jeleutkezett a bíróságnál — Kivándorlók sorsa. H>gy az Amerikába való vándorlás a mii.nap már mennyire nem alkalmas mód a megélhetés könnyítésére, arra nézve azt hisszük, legjobb bizonyítékot nyújt az ott élő magyarok számtalan kesergése, amit az ó-hazábau maradottakhoz intéznek Egy egyszerű fóldmivestől, érkezett a napokban egy ilyeu tartalmú levél egy kivándorolni készülő pajtásához melyben a következőket irja: „És már most Én is tudatlak, kedves palytás, Az iteui (idő Járásról; bizony kedves palytás, iteu is Na-y foróság volt, hogy Nagy Városokba 577 lélek ment Az Misvilágra heteukint. Éi Most kedves Palytás, ahogy irod hogy Sokan Jönnek amerikába, bizony Most Épeu Job Volna, hi otliou Maradnának, Mert itteu most Válasz:auak Uly királyt, tehát medig ez a Választás el nem dől, Adig Úgyszólván nem is dolgozunk egy héten sehogysem. Mert ahogy most is dolgozuuk, Asztal még munkának séin lehet Moudani, Mert alig dolgozunk egy héten ket uapat, tehát kedves Palytás, most még Az kosztra som birlyuuk megkeresni." — A kútban halva találták folyó hó 4-én Berencseu Orbáu Sándort. A viz.-gilat megindittatott. — Teknős czigány. A héten egy teknős czigány beállít egy vidéki orvoshoz, hogy kifiezainodott kezét igazítsa helyre. A kéz könyökben csakugyan ki volt ficzamodva. Az orvosnál ép társaság volt, a mely az udvaron tarakkozott. Az orvos az urak segítségével a czigány ordítozása közben a kezet reponálta. — A nagy jajgatás közepette megígérte az orvosnak, hogy hála jeléül egy nagy mosóteknőre redukálta igéretét. Pólyázás közben hálálkodva hangoztatta, hogy egy melenczét fog hozni ; és mikor eltávozott, megígérte, hogy egy melenczét, ha oly kicsi lesz is, mint a teuyere, bizonyosan fog hozni, hogy háláját kimutassa. Persze a tenyérnagyságu melenczéből se lett semi. — Megjelent a „Magyar Hadi Intézmény történeti és közjogi megvilágításban". Irta Szederkényi Nándor. Az Atheuaeum kiadása. Kapható minden könyvárusnál. Ára 1 frt 50 kr. — A magyar köayvpiaczon, a történeti és közjogi muakák sorában, mely az ezredéves ünnep évében elég gazdag, behatóbb tanulmánynyal írott, sok részében még nem ismert adatokkal felszerelt inuuka alig jelent meg, mint az, mely most Szederkényi Nándor tollából fenti czim alatt látott napvilágot. Már maga a czim figyelmet kelt. Sokan talán valami hadtörténet-féle munkát vélnek ez alatt. Nem az. A munka a magyar hadrendszernek, mint a magyar közjog s alkotmány alapvető s kiegészítő szervezetének körrajzát, fejlődését, változatait adja elő nagy vonásokban a honalkotástól 1848-ig. Nem mulaszthatja el szerző, terjedelmes jegyzetekben párhuzamosan az európai hadrendszer részleteit mellé állítva, áttekintés végett ismertetni. Ez alakban kétségkívül egy uj, becses közjogi ismertetés fekszik előttünk. Minden országnak meg volt a maga saját képződésü hadreudszere, mely szorosabb vagy lazább összefüggésben állott állami s nemzeti beléletóvel. A hadrendszernek az alkotmány szervezetével való oly összefüggését, s jóformán egymás kiegószitését sehol sem találjuk, mint ez nálunk volt. A honfogláló ősök hadi intézményének keretei, tulajdonkópen alkotmánya szervezetének lényege s formája is volt. Igy ismerteti ezt Szederkényi muukáj i. A régi várispáaságok tulajdonképen hadkerületek voltak. A tatárdulás vetett végett a szoros katonai rendszerűek, s a hadi várkerületek politikai vármegyékké alakultak át, a katonai rendből pedig nemesi rend lett. Mindezt szerző a közjogi bizonyítás egész apparátusával tárja elénk munkájában. A magyar alkotmány keretei tehát, Szederkényi szerint, a nemzetségek letelepülésénél képződtek, fennálló hadi intézményük alapján. Szent István alkotásai csak folytatása, kibővítése, fejlesztése ennek. A munka négy részre oszlik. Első rész a honalkotástól a tatárdulásig terjedő kort tárgyalja, mely a szorosabb katonai rendszer kora volt. A tatárdulás utáne rendszer meglazult sa'. Anjou-házbeli uralkodók átültették az akkori európai hűbéres rendszert. Ezt a második rósz ismerteti, mely a mohácsi vészig terjedő időt öleli fel. E korszakban a lovasságon nyugvó magyar hadrendszer, mely irányt adott az európai hadrendszernek, bomladozni kezd, s kezdődik a lassú átalakulás a gyalog hadrendszerhez. E korszakban a Hunyadiak hadrendszerének ismertetése a mohácsi vész előtti nagy nemzeti erőfeszítés jellemzésével, nagyon érdekes. A 3 ik rész a mohácsi vésztől 1715-ig terjed. Az önvédelem óriási küzdelmének kora ez. Ekkor tolult hadi intézményünkbe az idegen elem, mely ellen kitárlóan küzd a nemzet. A 4 ik rész 1715 tői 1848-ig, az álló sereg s a magyar hadi intézmény közjogi küzdelmének korát öleli fel. Kétségkívül e része a munkának a legérdekesebb, mert a hozzánk legközelebbi kort ismerteti, s a XVIII-ik és XIX-k század homályos részeibe az országgyűlési tárgyalások poros aktáiból részenkénti fiklya-vlágót gyújt, mely e század történetére hivatva lesz tisztább fényt deríteni. Szederkényi azt állapítja meg, hogy e korbeliek, a magyar nemzeti hadi intézmény feltételeit illetőleg semmit fel nem adtak s kitartó küzdelmük diadala a 48 iki nagy alkotásokban nyert befejezést, melylyel végzi is munkáját szerző. Mi csak azt mondjuk, hogy e munkát olvassa el minden magyar ember, oku'ní, tanulni s lelkesedni is fog belőle, a mire a jövő ezredév küszöbén nagy szükségünk van. — A jelenlegi sanyarú gazdasági viszonyok mellett, a magyar gazdaközönség birtokát a viszonyoknak megfelelő értékűvé és jövedelmezőségűvé csak egy magas összegű, de előnyös feltételű törlesztéses kölcsönnel teheti, s ugyancsak egy ily törlesztéses kölcsönnel érheti el, hogy szemben a már-már elviselhetetlen közterhekkel, goud nélküli életet biztosítson

1 magáuak. Azok igénybe vételénél azonban nagy gond fordítandó arra, hogy. az ügy eliutézése kire bizatik. Gjmbamódra szaporodnak hazánkban az ágensek, a kik legkedvesebb kötelességüknek azt tartják, hogy önmagi.k előnyére a gazdát megkárosítván (gyakran koldusbotra juttatván) a miuden tekintetben feltétlen bizalmat érdemlő vállalatok tól is elidegenitsék. Azért ajáuljuk mindenkinek, a ki törlesztéses kölcsönt óhajt felvenni, hogy forduljon közvetlenül az„ lagatlan-és Jelzálog-Forgalmi Iotézet'-hez (Budapesten, VI. ker., váczi körut'39.) mint a mely vállalat a legszélesebb alapokon dolgozva, s kiterjedt összeköttettésekkel rendelkezve, ingatlanokra törlesztéses kölcsönök kieszközlésót a legmegbízhatóbb és legelőnyösebb módon képes fogauasitaui már annál is iukább, mivel üzletköre kizárólag az ilyen trauzaktióra vsn berendezve, s az egyetlen is hazánkban, a mely kellő szakértelemmel és azigoruanszolid elvek szeriut »»akemberek által veiettetik.