Nyírvidék, 1896 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1896-09-13 / 37. szám

„IN Y í R V I I) í- K.' Csarnok. A tolvajokról. A bíróságoknak a legtöbb dolgok kétségkívül a tolvajok és zsebmetszők adják. E'.ek az elzüllött alakok, a kiknek legnagyobb része már kora ifjúságában lép a büaös irra, a mely előbb-utóbb a börtönbe vezeti. Tolvaj kezdetben leginkább csak apróbb tárgyaknak az elcsenésével foglalkozik, a mit a házakban szétszórva találhat. Később azonban az apró sikereken felbuzdulva már nagyobb loplsokró! is álmodozik, a melyeket elkövetni az egyedüli óhajtása. Azok a gyermekek, a kik nem szeretnek iskolába járni, hanem iuklbb a csavargásban talá'uik élvezetet, legkönnyebben hajlanak a lopásra. V»uuak utczai suhancok, a kik előbb nannci és czitrom vagy mis apróságok elárusitásával foglalkoznak. Mikor ezek látják, hogy hasztalanul járkálnak egész nap, mert az áru'iit el nem adhttják, szépm megeszik magu't. Miután padig áru nélkül haza nem térhetnek, ellopnak mindent, a mi a kezük ügyébe akad és eladják, hogy ennek az árából fedezzék később gazdájuknak a kárát. Ha több izben sikerül ez a .bagatell eljirás"- ott hagyják a czitromkereskedé it és a maguk kezére kez denek dolgozni. A vásárokban ós ott, a hol nagyobb tömeg verődik össze, külőaösen tág tere uyilik a tolvaj suhaucz "te hetségének" az érvényesítésére. Odasompolyog szép csendesen valami tehetősebb polgár kinézésű atyafihoz 6s csak kedvező alkalomra vár, hogy meglopja. Akad iyenkor a tömegben egy-egy régi tapasztalt tolvaj is. E'.ek mindjárt meglátják, ha a gyermek valamit elcsen, ilyenkor aztán megfigyelik, ha tehetségesnek találjik, szerződésre lépaek vele. A tapisztalatlau ifjú, a ki a leirás után rózsaszínben látja a jövőt, örömmel markába etap az öreg tolvajuak és hozzá szegődik. Akkor aztán együU követik el a kisebb-nagyobb loplsokat, mig végre utoléri őket a uemezis és a rendőrség kezébe kerülnek, a mely egyelőre gátat vet közös működésűk elé. A tapasztalt tolvaj kedves kötelességet vet teljesileni akkor, midőn a hozzá szegődött suhanezot lehetőleg alap)sau beavatja a mesterségébe. Mindent el követ, hogy jó házból való tanulónak lássék, kit gyanú nélkül mindenki eltűr maga mellett. Később pedig a zsebmetszésre tanítja ki a hálás növendéket, a ki addig gyakorolja magát otthon, mig ebbeli jártasságát tökélyre nem vitte. Mikor a tolvaj-tanító meggyőződik arról, hogy növendéke nem válik szégyenére s már nem egykönnyen jön zavarba, .vendégszereplésre" viszi egy népesebb helyre. Halkkor sikerülnek az első kísérletek és holmi tárczákkal, zsebkendőkkel, vagy más egyéb könnyen elemelhető tárgygyal megrakodva térnek vissza lakásukra, a fi ital suhaneznak kedvejkerekedik az ilyen mesterséghez A kezdő suhancz soha sem lop egyedül. Mindig két társával vegyül a tömeg közé; az egyik elől, a másik hátul megy. Ha aztán sikerül áldozatától valamit elemelni, hirteleu kezeik közé csúsztatja a hűséges kisérókuek, a kik erre gyorsan elvegyülnek a többiek közé, ugy, hogy csak igen ritkán veszt rajta a suhancz veszélyes kísérletével. A tolvajok között igen ki van fejlődve a „kollegiálitás". Kőztük igen ritkán történik árulkodis, vagy holmi nézeteltérések, a mi a becsületes halaudók között csaknem mindennapi. Azt a suhanc.ot, a kiben tehetséget vélnek felfedezni, csaknem a tenyerükön hordják. B irátj d jól bánnak vele, nehogy elhagyja őket. Jól táp'álják, a körülményekhez képestjói ruháztatják, sőt még zsebpénzzel is ellátják. Igaz ugyan, hogy abból, a mit kap nem igen lehet urasan megélni, da ezt csak azért teszik, nehogy valami bolondot kövessen el s ez által a rendőrség figyelmét magára terelje. Csupán egy esetben szokták társai a suhanezot boszuból a rendőrség kezére játszani. E'. pedig akkor van, mikor az alig felcseperedett ifjú nagyon korán mutat hajlandóságot a függetlenségre. Da ez a ritkaságok közé tartozik. A suhancz rendesen meg van elégedve a sorsával s csak évek multán jut arra a gondolatra, hogy talán jó volna már a „saját kezére" is dolgozni Természetesen a tolvajok között is vannak tehetséges ós kevésbbé tehetséges alakok. Sokan, a kiket „am bicziójuk" nem sarkal tovább az cpróbb tárgyaknál, hozzá nem nyúlnának valami értékesebb holmihoz, mert attól tartauak, hogy nem birják hasznát veuui. A kisezigányfiu is, a kiben hasztalan igyekezett apja felkölteni az öuérzetet, mindig csak apróbb tárgyakat cient el koldu'ás közben. Ki is fakadt e miatt egyszer az öreg dade: — Hogy a devla üssön beléd! Mikor lops már egy ser egy kövér malacsot ? Vannak azonban olyanok is, a kik nem riadnak vissza a nagyobb értéktárgyak eltulajdonításától sem. E'.ek a lopott holmikat az úgynevezett orgazdáknak adják el, a kik csekély összegért mindig átveszik tőlük az árukat. A tolvajvilágban meglehetős szerepet visznek az asszonyok is. Ezek rendesen c ak huzó-eszközökkel dolgoznak, melyekkel a boltok és raktárak elé helyezett árukat észrevétlenül magu'thoi húzzák Leginkább olyau férfiúval élnek, a ki maga is ujyanizon .tiltott iparágat* űzi. Az asszony büszke arra, ha társát drágaságokkal megajándékozhatja, mig maga rongyokban jár. Mikor a kedvesét börtönbe hurczolják, maga tartji fenn magát és csak akkor szegődik más férfiú old ilához, ha elóbbi kedvese hosszabb ideig kénytelen a büt tető bíróságok vendégszeretetét igénybe venni. Az asszonyok sorából kerülnek ki az ugyn vezett „hollók* is. E'.eknek az a teendőjük, hogy köru ra indulnak a férfiakkal és mikor az utóbbiak, kilesve a kedvező alk lmat, bemennek egy házba, hogy ott valamit elemelj mek, őrt állanak a kapu iái. Ili közelgő veszélyt sejtenek, a holló hangját utánozzák, hogy tár-ukat óvatosságra intsék. Ez az elővigyázat már sokszor megmentette a besurranó tolvajt attól, hogy időelőtt a rendőrség kezébe kerü'jöu. Az asszonyok képezik leginkább a lakadalomba járó tolvajokat is. Ezeknek az a módszerük, hogy min den valamire való lakadalomba meghívatják magukat és a likalalora alatt, a mi értékest: ékszer, arany, - és ezüst - nemű, drága, legyező, kalap, vagy csecsebecsét megkapirithatnak, azt ellopjik. C,ak a napikban történt, hogy a londoni rendőrség lopison ért egy Iloward nevű asszonyt, a kinek évenkin' húszezer forint évjiradéka van. Ügyvédje kleptomániásuak aktrji ót feltüntetni s szabadlábra helyezését kerté. A renlőrség, a törvényszék és az orvosok most vizsgálják, h >gy kivel van dolguk, vájjon egy szerencsétlen beteggel - e vagy egy, köiönsőges, de tagadbatlanul elmés tolvajjal. Nem ugyan „hivatásos* tolvajok, de nagyon közel állanak ehhez a klep omániások is. Londonbin csuptn a kereskedőknél nyolezszáz kleptomániás ember van bejegyezve. Esekról a rendőrség is vezet nyilvántartást, ennek fekete könyvében azonban sokkal kevesebben vannak bejegyezve, mert a kereskedők ezeket a betegeket nem adják ki a rendőrségnek. Ha egy kereskedő ugyanis észreveszi azt, hogy üzletéből valaki ellop valamit, saját alkalmazotj lival utáua jár a dologuak s hi meggyőződik róla, hogy az illető betegségből lop, megszerzi fényképét és pontos leírással köriratban értesiti róla az összes kereskedőket. II i aziráu egy ilyeu beteg bej ón az üzletbe, vigyáznak reá s ha mégis ellop valamit, nem jalentik be a loptst a ren dőrségnek, hanem udvarias levélben visszakérik hozzá tartozóitól a lop )tt tárgyakat. A londoni nyolezszáz kleptomániás között hétszázkilenczven a nő, és csak. tíz férfi É-dekes a megemlítésre, hogy a uok legnagyobb része előkelő szárraizá^u A tolvajok nagyrésze kérkedik a vallás és szent irás iránti tiszteletével. D ilaik száma Injdau kötetekre rúgott, amelyben dicsőséggel köritik be a bü it, a banna élést boldogságnak mondják s kétes vállalataik örökös szerencséjét dalolják. llevessi Jenő. Yasuti ügyek. A magy. kir. államvasutak igazgatóságától. 118078/36993/C V. szám. E'.ennel közhirré tétetik, hogy a vasu'.i kocsikban és az állomási helyiségekben elhagyott tárgyak u. m. bőröndök, táskák, kalapok, ruha és fehéruemüek, botok, naparnyők, esernyők stb. az alább felsorolt állomásokon és következő uapokon tartandó nyilvános árverés alkalmával azonnali készpénzfizetés melleit el fognak adatni. (3—1) Kolozsvár állomáson f. é. szept. 14 én d. e. 9 órakor. D ebreczen „ , „ „ 24-én „„ 9 „ 80702/1906. Pályázati hirdetmény. Az alulírott igazgatóság a migy. kir. államvasu'ak részéra a jövő 1897. évben, illetőleg 1899. év végéig a következő csoportokba sorozott anyagokból felmerülő tényleges szükségletnek szállításra biztosítani kívánván, ezennel nyilvános ptlyázatot hirdet, m. p. I. Üvegnemii anyagokra, nevezeteseu: Lámpacsészék, ernyők, lámpa hengerek, kocsi tükrök, telep üvegek, fehér, vörös, zöld, csont, bágyadt mintaüvegek, tükör, és kettős soliu üvegtáblák stb. II. Vízállást mutató üvegekre. III. Távirdai, telefon, villamos jelző és villamvil ígitási anyagokra. IV. Durrantyukra. A kiirás tárgyát képező egyes c.ikkeket előtüntető jegyzékek, melyek egyszersmind ajánlati uiintákul szolgálnak, valamint a szállításokra vonatkozó részletes módozatok valamennyi hazai kereskedelmi és iparkamaránál megtekinthetők és a magy. kir. állarovasu tak igazgatósága anyag és leltárbeszerzési (A. V.) szakosztályánál (Budapest, Aadrássy ut 73 sz. II. em. 54 a.) kaphatók. A szabályszerűen kiállított, Ivenkint 50 kros magy. kir. okmánybályeggel ellátott ajánlatok lepecsételve, folyó évi október 10 én déli 12 óráig, a m. kir. államvasutak anyag és leltárbeszerzési szakosztályában át adandók, illetőleg posta utján odaküldeudők és a boríték ezen külczimmel láttaudó el: „Ajánlat 80702/96. számhoz." Később banyuj'ott ajtn'atok, valamint olyanok melyek nem pontosan és részletes módozatok betartási mellett, állittatuak ki, nem vétetnek figyelembe. Budapest, 1696 szep'ember hóban. Az igazgatóság. 1 13984/95. Pályázati hirdetmény. A m. kir. államvasu'ak igazgatósága az 1899. év végéig szükséges pllyafantartási és műhelyi szerszámok és eszközökre, csákányok, lapátok, ásók, fűrók, taligák, vasalt kű vedrek, szénkosarak, ráspolyok, reszelők, fű részek, gereblyék, szalagmértékek, lámpaollók, papirollók és bádogvágó ollók, gyaluk, gyaluvasak, csivarhü<ók, kalaptcsok, üvegvágó gyémántok, lakatok, léntatartók, jelző zászlók, kendartárc ák, fah hnemüek, kátráuyozott vouatj elző zsinegek, köszörükövek, jelzősipok, bádogos muakák u m. lámptsok, kannák, tűzoltó és vl .vedrek, durrauó gyu'acs szelenczék, j dzőtárcsák, kármentő tálak, szelenc.ék stb. stb. vasalt emelő rudak, lüi csáklyák, összeh.íjliiható méröpálczák, székek, altiszti karkötők, irattáskák bőrből, birjubékók, kalauz kürtök, irodilámpik, kalau: kürt zsinórok, k'fmemüek, hévmérók, pilaczkok, poharak, kavicsrostélyok stb rj ipuaemenkint csop >rtositva nyilvános ptlyázatot hirdet. E'.en tárgyak szállítására a m. kir. államvasutaknál érvényben levő 129381/91. sztmu általáuos és az egyes tárgyakra nézve fanálló kű'öaleges szállítási faltételek, raj'.ok és minták mérvadók és kötelezők Az emiitett feltételek, szabvinyrajzok és határozmányok, valamint a részletes ajlnlati (lrl'pok az igazgatóság anyag és leltárbeszerzési (A V) sz ikosztályuál, Budapest, Andrássy üt 73. sz. II. em. 43. ajtó, a minták pedig a budapesti józsefvárosi állomáson levő központi szertárban a ptlyázati határidóig naponként a hivatalos órák alatt megtekinthetők, különben padig a feltételek és rajzok az igazgazgatóság nyomtatványtárából, a megszabott árak lefizetése mellett; a pályázati részletes feltételek ős a szükségleti kimu'atás pedig a igazgatóság anjag és leltárbeszerzísi szakosztályánál díjtalanul megszerezhetők. A hirdetmény teljes szövege és a részletes jegyzékek ezenkívül valamennyi vidéken székelő üzletvezetőségnél is megtekinthetők. Miuden ajánlattevőről feltőteleztetik, hogy a pályázati és szállítási feltételeket, szabványrajzokat és mintákat jól ismeri és kötelezőknek elfogadja. Az ajiulatok kizárólag az e c.őlra falfektetett és az anyag és leltárbeszerzési szakosztálynál ingyen kap: ható ű-lapin állitandók ki. Ugyanott megtudhatók a i szállitá-ra vonatkozó közelebbi módozatok is. A lep^c-ételt, aláirt és kellő bélyeggel ellátott ajánlatok magyar királyi államvasutak igazgatóságának, auyag és leltárbeszerzési (A-V.) szakosztályához* ciimezve legkésőbb 189S évi október 10 én déli 12 óráig beküldendők, illetve ott átadandók és ezek boritékára világosan rávezetendő „Ajánlat 113984/96. számhoz* leltári tárgyak szállítására. Az ajánlott tárgyak értékének 5% a készpénzben vagy állami letétekre alkalmas értőkpapirokbau bánatpánzkőpen legkésőbb 1896. évi október 9 uek dali 12 óráig a magyar királyi államvasutak főpénztárinál leteendő. Nyertes szállító ezen bánatpénzt 10°/o óvadékra tartozik kiegészíteni. A bánatpénz letétele az ajánlatban ugyan felemlítendő a letett báuatpénzről szóló letéti jegy azonban nem csatolandó az ajáulathoz. Budapast, 1896. augusztus hóban. Ae igazgatóság. 118119. sz. A m. kir. államvasutak igazgatóságától nyert értesülés szerint a kecskemét—tisza ughi h. érd. vasúton a megnyitás napjával zónarendszerü személy ós podgyászdijszabás lép életbe. Ezen dijszabás a ra. kir. államvasutak dijszabás elárusító irodájában (Budapest, Cseugery utcza 33. sz.) 10 krért kapható. 118071/96. sz. A m. kir. államvasutak igazgató ságától azon értesítést vettük, miszerint felsőbb helyen nyert engedély alapján gabona és őrlemények az előző években követett eljárásnak és a kereskedők e részbeni kívánságuknak megfelelően folyó övben ős további intézkedésig a következő sorrendben rakatnak a kocsiba, illetve szállíttatnak el, u ra. E ső sorban a Fiúméba, másodsorban a külföldre és az osztrák tartományokba és azután a belföldi állomásokra rendeltek. KÖZGAZDASÁG. Parasztbankok 0ro3z és Lengyelországban (Folytatás.) Lengyelorszigbiu más okok és körülmények vezettek a piraxz-.bank alapításához. E< országrósz 22.747,769 hold. Ennek majdnem fele (10 8 millió) a parasztok és köznetneseké, misik felénél valamivel csekélyebb terület (10 6 millió hold) a főnemeseké ős részben az államé, 1.2 millió pedig pusztaság. Lengyelországban a földbirtokos mindig személyesen gazdálkodott s a földbirtok adta meg a birtokosnak az igényt valamely magas hivatal elérésére, mig Oroszországban a földbirtok mellékes volt. A sz'goru czentralizált O.-oszországban a hivatalnok a városban élt s ott költötte el birtokai jövedelmét, a birtokokat pedig gazdatiszt vagy bérlő kezelte. Ezzel ellenkezően Lengyelországban a városokat s ezekben a középosztályt csak az ujabb időben látju't fejlődni. Hatalma tetőpootjin Lengyelország nemesi republika volt, melynek kormányát a földbirtokosok aristokrácziája vitte. És mert a lengyel birtokosok személyesen kezelték birtokaikat, a gazdiság nem oly alacsony fokon, mint az orosz, habár a nyugoteurópai országokkal lépőst tartani nem tudott is. II. Frigyes Vilmos idejében Lengyelország majdnem egészen porosz uralom alatt állott és épen ebbe az időbe esik a j ílzáloghitel propagálása. A lengyel birtokosok ki is használták a kínálkozott alkalmat és erősen megterhelték birtokaikat. M :g ma is nem c sekély összegű tartozások állnak fann abból az időből, különösen a „Stettiner Nationálbank" kölcsöneiből. Az első hiteliutőzet 1825 ben alakult Varsóban. E'. a „Gazdasági hitelejylet" egyetemleges felelőségem alapozik. De ez ős a többi egymásután létesült hitel inte/.et nem volt képes a fokozódott pénzkeresletnek megfelelni, különösen nem 1863 ban, midőn a pirasztok eraanczipácziój i végbement. Ekkor a földbirtokosok a jobbágyok ingyenes munkáját fizetett napszámmal voltak kénytelenek pótolni, erre pedig pénzük nem volt, a mint nem volt az orosz nagybirtokosnak sem. U;yanakkor tért át Lengyelország a váltógazdisági rendszerre; földmivelése azóta meglehetősen belterjes. Mű rágyát uigyobb mennyiségben fogyaszt. Állattenyésztése is eme'kedett. Szeszgyárakban és sörfóződékben feldolgozzák a gazdasági termények jó részét. Vannak ezukorgyárai és gőzmalmai Legrendezettebb és legbelterjesebb gazdtlkodás folyik a varoói és a német lakta kerületekben. A gazdasági gépak használata terjed. Az imént elmond ittakból kitűnik, hogy Lengyelország ezidőszeriut is első sorbau földmivelő ország, azonban az oro=z védvámpolitika hatása alatt, a nagyobb városok ipirüzí városokká kezdenek átalakulni. Ujabb időbsn tehít L mgye országbau is a nyugoti államokban régebben észlelhető áramlatok kezdenek érvényesülni, nevezetesen észrevehe'ő, hogy a vidéki nép Lengyelországban is a városok felé tódul és a vidéken kevesbedik a gazdasági inukaeró, ennek kevesbedésével egy idejüleg beáll a munkaerő drágulása, következésképen a pénzhiány. Ilyen körülmények között a lengyel nemeség mely eddig habár so'{ viszontagság közt, meg tudta tartani a birtokot, kénytelen az ősi birtok jelentékeny részétől megválni, hogy birtokának legalább egy részét megtarth\m.[Bloch szerint 1888 ban 9429 nagybirtok értékének 69%,-a erejéig, 196 miliő rubellel volt megterhelve. Súlyosbította a helyzetet, hogy a kamatláb 6—10% közt ingadozott.