Nyírvidék, 1896 (17. évfolyam, 1-26. szám)

1896-03-01 / 9. szám

Hivatalos melléklet a „Itfyirvidék" 1896. 9-ik számához. 265/1896. K. Pályázati hirdetmény. . Szent-Mihály nagyközségben megürült községi szülésznői állásra ezennel pályázat hirdettetik. Felhivatnak tehát mindazok, kik ezen állást elnyerni akarják, hogy szabályszerüleg felszerelt kérvényüket a f. évi márczius hó 28-ik napjáig alantirt elöljárósághoz adják be. A választás határnapjául f. évi márczius hó 29-ik napjáig délelőtti 9 órája a községházához kitűzetik. A községi szülésznő évi fizetése 50 frt, mely összeg évnegyedi utólagos részletekben lesz a községi pénztárból .fizetendő; ezenkívül minden születési eset után a községben lakóktól 1 frt 50 krt, a tanyákon lakóktól 1 frt szedhető. A tanyákon lakók előt'ogatról is gondoskodni tartoznak. A szegények teljesen díjmentesen kezelendők. Kelt Szent-Mihályon, 1896. február 22. Komárom} Miklós, aljegyző. Horváth Péter, főbiró. .186. Kb. 1896. Velkey Pál kir. tanfelügyelő a közoktatásügy január havi állapotáról jelentést tesz. Határozat. A jelentés tudomásul vétetik és a ,Nyirvidék'-ben közététetni rendeltetik, s a kir. tanfelügyelő pedig felhivatik, hogy az iskola vizsgálatok alkalmával felmerült, illetve észlelt hiányok eloszlatása tekintetében tett Írásbeli intézkedéseit a bizottságnak jövőre mindenkor mutassa be. Miről Velkey Pál kir. tanfelügyelő és a „Njírvidék* szerkesztősége a jelentés kapcsán értesíttetnek. Kelt Szabolcsvármegye közigazgatási bizottságának Nyíregyházán az 1896. évi febr. hó 13-án tartott üléséből. Kállay András, főispán. 323. tfsz. Tekintetes Közig. Bizottság! Tisztelettel van szerencsém a Tekintetes közigazgatási bizottságnak jelenteni, hogy a mult hóban összesen 41 oly Kb. ügydarab lett elnökileg elintézve, melyek sürgősségök s egyéb körülményeiknél fogva elnökileg is elintézhetők voltak; ezen ügyek jegyzékét ide csatoltam van szerencsém bemutatni. Tisztelettel jelentem továbbá, miszerint a kir. tanfelügyelőség részéről a mult hóban megvizsgáltattak a kótaji, buji, gávai, zalkodi, vissi, kenézlői, berezeli, ibrányi, paszabi és halászi iskolák, összesen 10 községben 25 iskola, 26 tanteremben. Az iikolavizsgálatokról felvett jegyzőkönyveket ide csatolva van szerencsém bemutatni, megjegyezvén miszerint a tapasztalt hiányok pótlása iránt részben a helyszínén azonnal, részben pedig a hivatalból tétetettek meg a szükséges intézkedések. Ezek után, amily készséggel s örömmel hozom becses tudomására a Tekintetes közigazgatási bizottságnak azt, hogy a kótaji községi iskola 1895/90. tanévi fentartására tiOl frt, a nyíregyházi ev. ref. iskola részére 34 frt 5 kr. értékű, a szent-györgy-ábrányi állami iskolának 62 frt 35 kr. értékű taneszközök, a bogáti izr. iskolának tanítói fizetés pótlás czimén 350 frt, Váczy Józsefné özvegy tánitónő részére 25 frt. segély, a kisvárdai iparos tanoncz iskola 1895/96. tanévi szükségleteire a megyei iparalapból 500 frt, végre a rádi ev. ref. iskolának tanítói fizetés pótlása czimén 100 frt. államsegély lett a mult hóban engedélyezve illetve kiutalványozva, — más részt sajnálattal kell felemlítenem, miszerint a mult 1895. évi 1399. Kb. felterjesztésre leérkezett 1896. évi február hó 2-án kelt 2215. számú Vallás közoktatási leirat szerint a NyirAdonyban, lla'ászon, Kércsen és az ibrányi tanyákon felállíttatni kért állami iskolák létesítése nem engedélyeztetett. Ez alkalommal ismét bátorkodom beterjeszteni a már mult évben is beadott kimutatást a nyiradonyi községi iskolai alapvagyonról, melynek egyrésze a megyei pénztár, másik része pedig Nyiradony község elöljárósága által takarékpénztáriig kezeltetik, az ujabban haszonbérbe adott föld haszonbére az ottani alapvagyon kezelésére kinevezett gondnok kezeihez szolgáltatik. Ezen alapvagyonnak igy három részben való kezelését czélszerünek helyesnek nem találhatván, tisztelettel kérem a Tekintetes közigazgatási bizottságot, miszerint annak gondozását, kezelését egy helyen összpontosítva méltóztassék elrendelni. Kérem jelentésem tudomásul vételét. Nyíregyháza, 1896. évi február hó 12-én. A Tekintetes Közig. Bizottságnak alázatos szolgája Velkey Pál, kir. tanfelügyelő. ^l kíh ^ Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgablráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A földmivelésügyi m. kir. miniszter 5710/111.—3.96. szániu rendeletének másolatát tudomás vétel alkalmazkodás és szabályszerű közhírré tétel végett kiadom. Nyíregyháza, 1896. február 6. Mikecz János, alispán. (Másolat.) Földmivelésügyi magyar kir. miniszter 5710/111.—2. 96. Az 1893. évi november 21-én 71221. sz. a. kelt itteni körrendeletek kapcsán közzététel végett értesítem a közönséget, hogy az osztrák cs. és kir. belügyminiszter úr f. évi január hó 18-án 1721. sz. a. kelt értesítése szerint a Ilont, Nógrád és Sárosvármegyék, Selmecz, Bélabánya város és a Budapest fő- és székváros területén lévő ó-budai Grünwald-féle szeszgyár szarvasmarha állománya ellen ragadós és tüdőlob miatt elrendelt forgalmi korlátozásokat megszüntette. Egyúttal megjegyzem, hogy a nevezett területekről származó szarvasmarhák bevitelére nézve az egyes osztrák helytartóságok áítal ragadós száj- és körömfájás miatt elrendelt forgalmi korlátozások továbbra is érvényben maradnak. Budapesten, 1896. évi január hó 27-én. A miniszter megbízásából: Kovácsy, s. k. — ^ Szabolcsvármegye alispánjától. A Járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A földmivelésügyi m. kir. miniszter 72026/1895. számú rendeletéből kifolyólag az erdőőrök fegyverviselési, fegyver-használati és fegyelmi ügyeire nézve az 1894. év XII. t.-czikk 92. §. alapján kiadott szabályzatot — közhírré tétel és szigorú alualmazkodás végett — másolatban közlőm. Nyíregyháza, 1896. január 18. Mikecz János, alispán. Az erilöörök fegyverviselési, fegyver használási és fegyelmi szabályai. (Az 1894. évi XII. t.-cz. 92. §-ában nyert felhatalmazás alapján kiadta a ni. kir. belügyminiszterrel egyetértőleg a földmivelésügyi magy. kir. miniszter, 1895. évi 72086. szám alatt. Az erdóörök fegyverviselése és fegyverhasználata. 1. §. Az 1879. évi XXXI. t.-cz. 17. §-ában megnevezett birtokosok erdeinél alkalmazott s hatóságilag feleske'.ett minden erdőőr szolgálatadójától egy rövid vadászkést képező szuronynyal és természetes színű szíjon viselendő bőrtokkal ellátott könnyű szerkezetű, hátultöltő karabélyt kap, melyet szolgálatában állandóan magánál viselni köteles. Ezen fegyverzet, a szolgálatadó tulajdonát képezvén, kímélendő s mindig oly állapotban tartandó,'Jiogy szükség esetén használni lehessen. 2. §.*Az idézett törvényszakasz alá nem tartozó magánerdő-birtokosok is elláthatják fölesketetett erdőőreiket a fentebb előirt fegyverzettel, az ily erdőőrök azonban a fegyverhasználatra nézve a jelen alapszabályzatban biztosított jogokkal csak abban az esetben ruházhatók fel, ha eskü letételi bizonyítványuk szerint az erdőtörvény 37. §-a c. pontjában .foglalt kelléknek megfeleltek, s ha a birtokos az illető " erdőőrt, az őrizetére bzott erdőterület megjelölésével, a közigazgatási bizotts'ágnak bejelenti. 3. §. A szolgálatot teljesítő errdőőr az előirt fegyverhasználatra jogosítva van az ellen: 1. a ki őt nyíltan vagy orvul, élete vagy les ti épsége ellen irányult szándékkal megtámadja; 2. ha telten ért, vagy alapos gyanúval terhelt egyén felfegyverkezve lévén, az előzetes felszólítás daczára magát önként meg nem adja s illetve a nála lévő fegyvert vagy