Nyírvidék, 1896 (17. évfolyam, 1-26. szám)

1896-03-01 / 9. szám

ma* éWveszelyt okozható eszközt a felhívás után el nein dobja, vagy esetleg v.dett helyzetéből előjönni vonakodik. 3. a ki figyelmeztető utasitasaiuak öt szolgalata teljesítésében meghallandó, tettlegesen ellenszegül; 4. a ki. in int többször büntetett kárttevő, előzetesen (elhivoira az erdőből eltávozni nem akar s az erdőből való kivezeti ellen tettlegesen ellenszegül. 4 Jj. A fegyverhasználat joga azonban feltétlenül megszűnik mindazon esetekben, midőn a kárttevő a netaian inegkiserlet ellenállás vagy támadás után magát megadja vagy megfutamodik. Általában azokban az esetekben is, midőn a fegyverhez nyulai felteteleinek egyike vagy másika fenforog, az erdőör fegyverét csak azután használja, miután minden enyhébb eszközök alkalmazása eredménytelen maradt t még akkor is a legnagyobb kímélettel és csak oly mérvig, amely a támadás visszaverésére, vagy az ellenállás legyőzésére elkerülhetetlenül szükséges. — A fegyver tehát mindenkor óvatosan használandó, különös figyelemmel arra, hogy az ember elete lehetőleg kiméltesíek s szükségtelenül veszélynek ki ne tétessék. Ehhez képest es amennyiben azt a viszonyok megengedik, előbb a kevesbbe veszélyes fegyver (szurony) használandó, mire nézve határozó befolyassal bír még az is, vájjon az ellenszegülő szintén fegyverrel és pedig milyennel, vagy mily nemű testisértést okozható eszközzel van ellátva. 5. Ila a fegyvernek a fent elősorolt esetekben történt alkalmazása folytan az ellenszegülő súlyos testi megsért, -.e következett be, az illető erdőör köteles azonnal intézkedni, hogy a megsértett egyén a legközelebb fekvő biztos helyre szállittassék s a viszonyok által nyújtható ápolásban reszesittessék. Ezenkívül köteles az erdőőr a fegyver hasznalatát, ha az súlyos testisértést vagy halalt okozott, az illetékes közigazgatási bizottsághoz mindenkor haladék nélkül bejelenteni, a lőfegyver alkalmazásai pedig akkor is, inidőn az illető egyén meg nem sérült vagy könnyű sebbel a helyszínéről elmenekült. — Halál eseten a tényálladék felvétele végett az illetékes járási főszolgabírónál is jelentés teendő. A fegyelmi eljárásról. 6. j. A hatóságilag felesketett s ennélfogva szolgálatban közbiztonsági közegnek tekintendő erdőőr ellen fegyelmi eljárásnak van helye: 1. hu a kölességszerü hűséget megszegi s nevezetesen, ha muga követ el erdei kihágást, vagy ha a kihágást, melyről tudomással bír, hiven és kötelességszerűen be nem jelenti, vagy a kárttevővel összejátszik; 2. ha valamely szolgálati cselekményért vagy eljárásért ajandekot vagy jutalmat követel s illetve ilyet elfogad ; ha tu állasához és szolgálatahoz kötött jogokkal vi-szael; 4. ha a rovatos naplóba vagy szolgálati iratokba szándékosan lenyeges valótlarisagokat vesz fel; 5. az 1879. évi XXXI t.-cz.-ben foglalt erdőtörvény H. J-a al.ipján letelt esküben fogadott kötelezettségeket megszegi vagy meg nem tartja; 6. szolgalatát többszöri megintés után is hanyagul teljesiti, vagy oly mértékben elhanyagolja, hogy abból az erdőbirtokosra kar háramlik vagy háramolhatnék; 7. ha a tudomására jutott erdőrendeszeti átliagasokat be nem jelen i; 8. ha tiltott mellékfoglalkozást, pl. fakereskedést uz; 9. ha a felekkel törvényellenesen bánik; 10. ha elöljárói irányában a köteles tiszteletet és engedelmességet megsérti; 11. ha iszákos vagy részegeskedő; 1 2. ha vadházasságban él, vagy nyilvános botrányt okozó .erkölcstelen életet folytat, vagy ilynemű kihágást követ el. 7. §. A fegyelmi vétségek megvizsgálása iránt intézkedni," azokat megállapítani s a büntetéseket itéletileg kimondani — akár hivatalból, akár feljelentés folytán rendeltetett el az eljárás — jogosítva van első fokban: kis- és nagyközségek és volt úrbéres közbirtokosságok szolgálatában álló, valamint a vármegyékben alkalmazott u. n. járási erdőőrök ellen a főszolgabíró; a fő- és székváros erdeinél alkalmazott erdőőrök ellen a kerületi előljáró; a törvényhatósági városok erdőőrei ellen a rendőrkapitány ; rendezett tanácsú városok szolgálatában álló erdőőrök ellen a polgármester; másodfokban: a közigazgatási erdészeti bizottság. 8. Az erdőtörvény 17. §-ában megnevezett többi birtokosok által alkalmazott, valamint a magán erdőbirtokosok szolgálatában álló erdőőrök fegyelmi ügyeiben az illető birtokosok saját hatáskörükben intézkednek; kötelesek azonban erdőőreik fegyelme felett szigorúan őrködni s mind azon eseteket, midőn a jelen szabályzat 19. §-ában emiitett kizárási okok valamelyike beáll, vagy ha az erdőőr oly cselekményt követ el, mely annak szolgálatától. való elmozdítását s illetve a reá ruházott törvényszerű jogoktól való megfosztását teszi szükségessé, az illető feleskető hatóságnak azonnal bejelenteni s esetleg a fegyelmi vétségnek közigazgatási uton való megvizsgálását és megállapítását kérelmezni. Ha pedig ezt tenni elmulasztanák, az illetekes hatóság a vizsgálatot — tudomására jutott indokolt esetekben — hivatalból is elrendelheti s ennek eredménye alapján az illető birtokost a vétkesnek talált erdőőr elbocsátására s illetve az eskübizonyitványnak megsemmisítése végett való beszolgáltatására kötelezheti. Az állam tulajdonat kepező erdőknél alkalmazott erdőőrök fegyelmi ügyei az állami altisztek számára fennálló szabályok és szolgálati utasítások értelmében fognak elintéztetni. 9. §. Mielőtt valamely erdőőr ellen a fenti 7. §. szerint illetekes hatóságok által fegyelmi itélet hozatnék, az illető erdőör ellen emelt panasz vagy vád alapos vizsgálat tárgyává teendő. A vizsgálat foganatosításával panaszlott erdőőr közvetlen tiszti elöljárója, az illető erdőtiszt bízandó meg, kinek szolgálati kötelességében áll a panasz mibenletét ' elfogulatlanul meirállaoilani. -i? oi-ha/s-i - ......i--más érdekelt feleket vagy tanukat jegyzőkönyvileg kihallgatni s ennek megtörténte után a vizsgalat, iratokat, saját kimerítő véleménye kíséretében, az illetekes elsofoku hatósághoz beterjeszteni. (Vége köv) 942/1896. K. Körözvény. Vencsellöi lakos Kramer Ferencz, egy darab 9 eves pely kancza, csillagos homlokú, nyakán K. 1. balfarán • bélyegü lováról ösmeretlen helyen és időben kiállított járlatlevelét elvesztette, megsemmisítés czéljából köröztetik. Gáva, 1896. február hó 19-én. Főszolgabíró helyett: Király, szolgabíró. Szabolcsvármegye alispánjától. 3348. K. 1896. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Borsodvármegye alispánja 1850/896. számú átiratának másolatát, az abban foglaltaknak a legszélesebb körben leendő közhírré tétele végett kiadom. Nyíregyháza, 1896. február "23-án. Mikecz János, alispán. (Másolat.) 1850/896. sz. ai. Borsodvármegyei alispánjától. Tekintetes alispán úr! Tudomásvétel, illetve közhírré tétel czéljából tudatom, hogy a vármegyénkben uralkodó sertésorbáncz és sertésvész járvány tovább hurczolását megakadályozandó, a sertés vásárok tartását az egész megye területén — s így Miskolcz városában is — betiltottam. Miskolcz, 1896. február hó 16. Tomay, alispán. 1746. K. c , , ... ! bzabolcsvármegye alispánjától. A községek elöljáróinak. Tudomásvétel és szabályszerű közhirrététel végett értesítem, hogy a kereskedelemügyi ni. kir. miniszter a találmányi szabadalmakról szóló 1895. évi XXXVII. t. cz. életbelépésének határ dőül 1896. évi márczius 1 -ét állapította meg. Nyíregyháza, 1896. jan. 31. Mikecz János, alispán. (Másolat Az 1746/96. K. számhoz.) Kereskedelemügyi m. kir. miniszter 269. eln. 1896. Valamennyi magyarországi törvényhatóságnak. A találmányi szabadalmakról szóló 1895. évi XXIXVII. t. cz. életbeléptetéséről szóló rendeletemet tudomásul megküldöm. Budapest, 1896. jan. 25. Dániel, sk. A kereskedelemügyi m. kir. miniszternek a m. kir. igazságügyi miniszterrel és a horvát-szlavondalmátországi bánnal egyetértőleg kibocsátott rendelete a találmányi szabadalmakról szóló 1895. évi XXXVII. t.-cz. élei beléptetési idejének meghatározása tárgyában. A találmányi szabadalmakról szóló 1895. évi XXXVII. t.-czikk 64. §-ában foglalt felhatalmazás alapján az idézett törvény életbeléptetésének napjául a m. kir. igazságügyi miniszterrel a horvát-szlavon-dalmátországi bánnal egyetertóleg 1896. évi márczius hó l-jét állapítom meg. Budapest, 1896. jan. 25. 7Wi»7 1— - •