Nyírvidék, 1896 (17. évfolyam, 1-26. szám)

1896-01-26 / 4. szám

IVIollóklet a „Nyírvidék" 1896. 4-ik számához. E?y pásztor levél. íme adjuk l'ossilovics Uyörgy zágrábi érseknek a fővárosi napilapokban egész terjedelemben, — de rossz fordításban vissza adott uiilléuiumi pásztor levelét: Ai 1896-ik eszteudő ezeréves évfordulója auuak a nagy fentosságu eseméuyuek, hogy a magyar nemzet a mai Magyarország területén letelepedett. Ez a körülmőuy alkalmul szolgál a uemzetuek, hogy a magyar királyságnak ezer évvel ezelőtt történt megállapítását s napjaiukig való feuumaradását ez évfordulóval kapcsolatosan országszerte megüuuepelje. Miut jó polgárok és Jézus Krisztus hivei, e dicső mozgalomhoz, katholikus testvérek, ti is fogtok esatlakozui. Meg fogjátok ezt tenui auuál inkább és aunál hítározottabbau, mert a keresztény vallást e királyság területén ez ország első királya, szent István honosította meg s terjesztette, mely vallás tauaiuak alapjin maradt fönn s erősödött meg ez ország s volt képes hosszú nyolcz századon keresztül azt a sok kemény vihart, veszedelmet s vesztett csatát elviselni s kiheverni, — mely neki ezalatt osztályrészül jutott, s kizárólag azért, mert legkiválóbb királyai, legjobb fiai, legvitézebb hősei, miut jó keresztények a vallás szabadságáért ós keresztény elvekért véröket is szívesen ontották. M is államok példájára azonbau az ujabb és legújabb időkben Magyarországon is uj rend lépett életbe; törvényeket hoztak a vallás és a kereszténység alapigazságai ellenében. Ama alap ellen, melyen az állam felépült s melyen egy egész végtelenségen keresztül fcrősen megállott; ama irány ellen, melynek szellemébeu elődjeink cselekedtek s építettek, harczoltak és győztek. A mi azonban a magyar államra nézve nagy veszélyeket rejt méhében! Mert mi feltétlenül his'szük s meg vagyunk győződve, hogy a mint az örökélet az égben, ngy a mulandó lét, a haladás és boldogulás a földön is, nemcsak egyes emberekre nézve, de egész nemzetekre s államokra is, az isten bölcs, mindenható és kegyes gondviselésétől függ, aunak az isteni akaratnak a teljesítésétől, melyet fii, Jézus Krisztus által kinyilatkoztatott s mely a szent apostoli katholikus templom utján, hosszú századokon keresztül, csalhatatlanul érvényesült ! Ezért fogjátok ti, testvérek, az ezredik óvbeu, mindenek felett dicsőíteni az Istent és hálát fogtok neki adni kegyeiért, hogy e nemzetet és államot a lefolyt ezredev során fönntartotta; és kérni fogjátok, ho^y tartsa meg, erősítse s virágoztassa fel ezentúl is az ó legszentebb akarata szerint, az első szent király törvényeinek szellemében, a nagyasszony és királyné szt. Mária istenanyja védőszárnyai alatt, kit ez a királyság kezdettől fogva, Szent István és Szent László királyok óta mindenkor tisztelt, nehéz és veszedelmes időkben segítségül hivott, mint jóságos asszonyát és hatalmas védőjét! Mindezek alapján elrendeljük, hogy Muraköz összes templomaiban a rendelet vételétől számított első vasárés ünnepnapi istenitiszteleten: 1. az ezredéves évforduló a hivő népnek a szószékről kihirdettessék és utasittassék a követendő elvekre, mely szerint üdvözülhet; 2 hogy a szentmisének végén miatyánkot, üdvözlégyéi, hiszek egy I->tent mondjanak; 3. a lelkészek meg az egész éven keresztül min den misébe, a mikor a rovatok megengedik, szombatonkint: de b. Míria A'rgiue, vasáruapjnkint : de S Stephano rege beilleszszék." Mi. kik a horváth nyelvet és annak hazafias nuancejait talán jobban ismerjük, nem akarjuk megfosztani a magyar olvasó közönséget e pásztor levél hű fordításának élvezetétől s azért ismertetjük azt a következőkben: .Az 1896-ik esztendő ezer éves évfordulója annak a — bár nem örvendetes — de nagy fontosságú eseménynek, hogy a magyar neiuzet a mai Magyarország területén, melyet mi Horvátok már azelőtt is bírtunk, letelepedett. Éz a körülmény alkalmul szolgál a nemzetnek, hogy a magyar királyságnak ezer évvel ezelőtt történt megállapítását (sic) s napjainkig való fennmaradását, a honfoglalás mellekes értékű évfordulójával kapcsolatosan országszerte megünnepelje. Mint jó polgárok és Jézus Krisztus hivei, hanem is mint e hazának hű fia, e dicső mozgalomhoz ti Horváth katholikus testvérei a magyar katholikus egyháznak, ti is fogtok csatlakozni. Más hazaüas indok hiányában megfogjátok ezt tenni annál inkább és annál határozottabban mert a keresztény vallást e királyság területén ez ország első királya, szent István fejedelein honosította meg s terjesztette, mely vallás tanainak alapján maradt fönn s erősödött meg ez ország s volt képes hosszú nyolcz századon keresztül azt a sok kemény vihart, veszedelmet s vesztett csatát elviselni s kiheverni (hiszen diadalokat a gyáva magyar nemzet még Isten segítségével sem arathatott) inely neki ezalatt osztályrészül jutott, — de mindenesetre — s azt nern ismételhetem eléggé, hogy kizárólag azért, meri legkiválóbb királyai legjobb fiai, legvitézebb hősei mint jó keresztények a vallás szabadságért és keresztény elvekért véröket is szívesen ontották. De a magyar nemzet, képtelen inás nemzetek erényeit elsajátítani, fogékonynak bizonyult azok tévedései iránt s az ujabb és legújabb időkben Magyarországon is uj rend lépelt életbe; törvényeket hoztak a vallás és kereszténység alapigazságai ellenében. Ama alap ellen, melyen az állam felépült s melyen egy egész végtelenségen keresztül erősen megállott; ama irány ellen, melynek szellemében elődjeink cselekedtek s építettek, harczoltak és győztek. Ami azonban a magyar államra nézve nagy veszélyeket rejt méhében! Mert mi feltétlenül hisszük s megvagyunk győződve, hogy a inint az örök élet az égben, ugy a mulandó lét, a haladás ós boldogulás a földön is, nemcsak egyes emberekre nézve, de egész nemzetekre s államokra is, az isten bölcs, mindenható és kegyes gon Iviselésétől függ, annak az isteni akaratnak a teljesítésétől, melyet fia Jézus Krisztus által kinyilatkoztatott s mely a szent apostoli katholikuá templom utján, hosszú századokon keresztül cKilhaUtUnul •-rvényesült! Ezért fogjátok ti testvérek az ezredik évben mindenek előtt és mindenek felett dicsőíteni az Isteni és íálát fogtok néki adni kegyeiért, hogy u horvát nemzetet és horvát államot a lefolyt ezredév során fenntartotta; és kérni fogjátok, hogy tartson meg és erősítse ugy, ahogy mi Hazánknak azt kívánjuk, nem inint egységes nemzeti államot ugyan, de mint katholikus országot, az első szent király törvényeinek szellemében, a nagyasszony és királyné szent Mária istenanyja védőszárnyai alatt, kit ez a királyság kezdettől fogva, Szenl István és Szenl László királyok óta mindenkor tisztelt, nehéz és veszedelmes időkben segítségül hivott, mint "óságos asszonyát és hatalmas védőjét. Mindezek alapján elrendeljük, hogy Muraköz összes templomaiban — de a világért sem másutt is — e rendelet vételétől számított vásár és ünnepnapi isteni tiszteleten — de többszőr egyáltalán nem : 1. az ezredéves évforduló a hivő népnek a szószékről hirdettessék és utasittassék u követendő elvekre, mely szerint üdvözülhet; 2. hogy a szent misének végén miatyánkot, üdvözlégyet, hiszek egy Istent mondjanak, 3. a lelkészek meg az egész éven át minden csendes misébe, a mikor a Horvátok megengedik, szombatonként : de b. Mária Virgine, — vasárnaponként: de S. Stephane rege, — mindennapi imájukat pedig d. s. bonó Jellasics, és de s. inirlyr Starcsevics beillesszék. A h.-tloroghi vicariatus. Nincs könuyebb, miut valami magunkra nézve hasznosnak Ígérkező dolgot óhijtaui; de még az erős férfinek is nehéz a haszonnal járó muakák terheinek leküzdése és a haszou eluyerhetésével járó kötelességek teljesítése. A legtöbb ember érzi ezt, s mégis meg nem fontolva ez állítás igazságát, igeu gyakran küzd az önmagában lévő tehetetlenségek és lehetetlenségek ellen. Szerencsés, ki e küzdelemben elesik; mert később csak önmaga előtt kell piruluia; mig ha győzött a harezban, a társadalom elutt szégyeukezve lehetetleníti magát, miut aki a reábizottakuak megfelelni képtelen. Ilyen gondolatok vonulnak el lelkiszemeim előtt, mikor a fenti czirnre vonatkozó, legtöbbuyire „Cicero pro domosua', egyes esetekben pedig egyeseknek épen ártani akaró, sőt sértő hírlapi c.ikkeket olvasom. Mi is hát tulajdoukép JU az a h.-doroghi vicariatns és milyennek óhajtjuk mi a leendő viciriatuU ? Másod szor: ennek betöltése kinek kell, hogy okozzon kizárólagosan gondot? Harmadszor: ki az az illetékes egyházi férfi, ki önmagában miuden becsvágytól eltekintve egyházmegyénkben e fontos és díszes positiót betölteni képes? Az első és második kérdésre a feleletet minden lelkésztársaiiuuai. tudnia kell; és én mégis ezeket óhaj tom főképeu megvilágítani; init, ha Isten segítségével ugy tuduék itt kifejteni, miut azt lelkemben érzem, kevosebb lenne a concurrensek száma e díszes, de nehéz állásra; de auuál tóbb azoké, kik éreznek önmagokban a gyöngeséget e féltékenyen őrzött kincsünk birlalására. Midőn a magyar g. kath püspökség eszméje b. e. Szabó György h. doro^hi lelkész és c kanonok és HajdúDorogh városának sok, még mi is élő nemes keblű és hithű g. kath. iutelligentiájinak felkarolása folytán esi rájából kiemelkedve, több izbeu hatalmas elaboratum alakjában dicső emlékű I'ankovics püspökünk elé ter jesz'etett, ő főpásztori bölcsességtől áthitva belátta, hogy Hajdú Dorogh jogos kérvénye egyszersmind Szabolcsmegyéé és az összes magyar ajkú g. kath népé. Nem is I'ankovics püspök jóindulatán mult, hogy az akkori kérvény teljes megoldást nem nyert; luuem azon, hogy akkor még a g. katholicismus állami ugy, mint egyházi szempontból mostoha gyermek volt édes hazánkban ! Mindennek daczára mi magyarajku g. katholiku-ok nyertünk egy Hajdú Doroghon székelő püspöki külhelynököt, ki a munkácsi megyés püspök fönhatósága alatt kizárólag a magyarajku g. katbolikusoké. A vicáriusnak ez állásban annyi joga vau, 'mennyit a megyés püspöktől nyer és annyi jövedelme, mennyit az állam és Ilijiu Dorogh városától kapott és annyi kötelessége, ameunyit vállai elbírnak és ameunyit a magyarajku g. kath. hivek lelkifelügyelete s az ideábau még ma is meglevő, magyar g. kath. püspökség mielébb létesithetése igényel. Itt tehát már önkényt fejlik ki: milyen kell lenni amaz egyházi férfiúnak külöuöseu Magyarország máso dik évezredébeu, ki e díszes állás betöltését még kínálás utján is vállalni meri? Legelső sorban: Krisztus szive szerinti lelkiismeretes papnak; másodszor: jó the ologusnak: igazi és áldozatkész hazafiúnak kell lennie. Jó papnak, hogy neküuk itt követendő mintaképül ragyogjon s a papokban ugy mint a hívekben erősítve ama reményüuk teljesülhetését, melyet ez utörő álláshoz a jövőben kötünk s melyben ringatózva, magunkat boldogoknak érezzük! Jó papnak kell lennie, hogy a megyés püspöktől nyert jogait élvezve, kötelességeit lelkiismeretesen teljesítve s egyházilag ugy, mint társadalmilag izolált és hiányokat mutató viszonyokat is merve, azokon teljes erejéből segíteni tudjon és akarjon. Hogy ezekben eredménynyel működhessék s hogy a püspöktől reábizottakbau a kitűzött czél felé csak lépéseukint is haladhasson, szükségünk van benne a jó theologusra! Most jövünk egy igen fontos tulajdonsághoz, me lyet a h.-doroghi vicáriusnak feltétlenül birlalnia kell s ez az áldozatkész h zafiasság. Itt azonban nem elég szeretni a hazát, mert benne nevelkedtem, élek és igy adósa vagyok; szóval: szeretem önmagamért; hanem e szép hazát szeretni a hazáért. És beuue szívből óhaj tani és eszközölni boldogulását ama százezer magyarajku g. katholikusnak, ki e hazát azért, mert szülőföldje, szinten rajongásig szereti; kivívni, hogy e hazában ezeknek boldogulása és megelégedése az édes haza javátszázezerlakosajólétének arányában, sőt lőle telhető leg azon felül is előmozdítsa és biztosítsa. A részletekre át sem tértem s mégis ezeket meggondolva ón állítani merem, hogy a vicariátus nem for diló vállalat s hogy ő méllósága megyés püspök atyánk ismert bölcseségével és főpásztori körültekintésével nagyon szerencsések vagyuuk s jelen árvaságunkban, midőn H-Doroglion a vícáriusi szik üresedésben van, igen nagy szükségünk van erre ! Iteájöttünk hát, hogy e fontos állás betöltése megyés pü^pöküuk ő méltósága jogköréhez tartozhatik csak; miért is teljesen feleslegesnek tarthatjuk és nyílva ithatjuk mindannyian ama sok és már eddig is működésben volt, candidáló bizottságok létjogát! Hisz az egyik jelöltnek a jelölő bizottsága csak saját, szűkebb hatáskörében tarthatja a maga jelöltjét egyedül méltónak és érdemesnek ép ugy, mint a másik; mig megyés püspökünk ő Méltósága — mondhatom, — mindnyájunkat nemcsak inüködósüukből, de személyesen is ismer. Ne versenyezzenek hát a concurrensek, s ne akarjanak ártani! De ne is praejudicáljunk ! hanem bízzunk ő Móltósága igazságosságában, molylyel egyház megyéje keretében élő minden híveit az egész egyházmegye összhangjának, haladásának, tekintélyének és emelkedé sének megóvása és terjesztése mellett osztatlan szeretetével boldogítani óhajtja ! Se önzés, se rágalom ne működjék hát közre se szándékosan, se szándéktalanul abban, hogy egyes nevek szerepeltetésével még a jó Ugy is szenvedjen! Mist már: ki az az illetékes egyházi férfiú, ki önmagában minden becsvágytól eltekintve egyházmegyénkben e fontos ós diszes positiót czílirányosan betölteni képes ? E harmadik kérdésre a személyt tekintve majd ő Méltósága fogja megadni a feleletet; mig a személy tulajdonságaira az elmondottakon kivül szerény feleletem ez: az lesz a beillő és hivatását betöltő h.-doroghi vicáriatus,aki a fentieken kivüljeddig tanúsított tapasztalati működésével megyei püspöküuk ő Méltósága előtt magát erre érdemesítette; a jövőben pedig a magyar ajkú gkath. hivők tiszteletét, szeretetét és ezek vezető papjainak bizalmát teljesen birandja! E^y született szabolcsi ^kath. pap. Ezredéves kiállítás. Értesítés. Az érdekelteknek ismételten tudomására hozom, hogy az 1896-ik évi ezredéves országos kiállítás tartama alatt rendezendő árpa-kiállitásra, valamint időleges tejgazdasági kiállításra vonatkozó kérdő-ivek nálam a hivatalos órák alatt átvehetők s esetleges kívánatra postai utou megkűldetnek. Nyíregyházán, 1896. január 25. Kállay András főispán, mint a kiáll, helyi bizottság elnöke. Értesítés. Köztudomásra hozom, hogy az 1896-ik évi országos kiállításon bemutatandó élő állatok kiállítására vonatkozó bejelentési határidők és pedig az első (használati) lókiállitási bejelentési határidő 1896. év február hó 15-ikéig, a második (tenyész) lókiállitási 1896. junius hó l-ig, a hizott szarvasmarha é3 juh, valamint végre a teuyész és hizott sertés, valamint a teuyész szarvasmarha és bivalykiállitási bejelentési határidő 1896. évi augusztus hó l-ig meghosszabbíttatott. A vonatkozó bejelentési ivek hivatalomnál a hivatalos órák alatt átvehetők s azok kívánatra postai utou is megküldetnek. Nyíregyházán, 1896. jauuár 25. Kállay András főispán, mint a kiáll, helyi bizottság elnöke. 130. Kiáll. 1895. Az 1896. évi ezredéves nemzeti kiállítás igazgatóságának az élőállat kiállítások sorozatát megállapító határozatát tájékozás végett a közönség tudomására hozom. Nyíregyháza, 1895. deczember 28-án. Kállay András főispán, mint. a kiáll, helyi bizottságának elnöke. Az élőállat kiállítások sorozata. A földmivelésügyi m. kir. minisztérium 189G-iki kiállítási irodája 3609. sz. a. kö/.hirré teszi, hogy az élőállat kiállításokat rendező bizottság a kiállítások sorrendjét a gazdaközönség kívánságához képest véglegesen a következőleg állapította meg: Első (használati) lókiállitás . . . május 5—12-ig. Hizott szarvasmarha és juh kiállítás (tenyész és hizott juhok) . . > 20 „ Tenyészszarvasmarha kiállítás . . » 24 31 „ Második (tenyész) lókiállitás (díjlovaglás, hajtás és fogatok bemutatása) junius 5 — 12 „ Méhkiállitás . . , auguszt 20—31 „ Tenyész- és hízott-sertések kiállítása szeptemb. 1—8 „ Baromfi- és ebkiállitás , " " A második (tenyész) lókiállításra voualltoZó Jelentések utolsó határnapja 1896. i?vi márczius V<?3J--ére tüzetett ki. UJl)l)\SÍGOK. — Elismerés. Vármegyénk főispánja, abból az alkalomból, hogy Mandel Eduárd, Nyírbátor város díszpolgára, s vármegyei közéletünknek évek hosszü sorozatán keresztül mindig tevékeny inuukása, nagy korára való tekintettel, a közéletbeli tevékenységtől vissza vonult: hosszabb levelet intézett az agg férfiúhoz, megköszönve neki a közjó előmozdítására egósz h iswl