Nyírvidék, 1896 (17. évfolyam, 1-26. szám)

1896-04-05 / 14. szám

II. Melléklet a „Nyirvidék" 1896. 15-ik számához. Ifi. Alispáni előterjesztés az egyház-téren felállítandó emlékoszlop felállíttatása tárgyában. 17. Alispáni előterjesztés a pénzkezelési szabályrendelet módosítása s a vármegyei pénztárnoki és kyzryámi állasok elkülönítése iránt. IS Alispáni jelentés a h. főpénztárnok és ellenőrkönyvelő biztosítékának letétele tárgyában. 19. Számvevői jelentés a nagy-kallói régi székház vételi árának a társbirtokos Hajdú vármegyével leendő megosztana tárgyában, illetve a vételár felosztásnál Alsóés Felső-Józsa községek lakosságának is figyelembe vétele iránt. 20. Tisztiügyészi vélemény a nyíregyházai katonai gyakorló-térhez szükséges terület megvételére vonatkozó adásvételi szerződésekre. ál. Tisztiügyészi vélemény Zalkod községnek a járvány kórház létesítését, vagy kibérlését megtagadó határozatára. 22. Tisztiügyészi vélemény Nyíregyháza városnak Nádasi Mihály városi kert gazda lemondásának visszavonása tárgyában hozott s Hegedűs József által megfelebbezett határozatára. 23. Tisztiügyészi vélemény N.-Kalló község képviselő testületének a tébolyda létesítésére felajánlott közmunka szolgáhuányok megállapítása tárgyában hozott határozatára. 24. Községi költségvetések. 25. Nyíregyháza r. t. város 1895. évi pótköltségvetés iránti kérvénye. 26. Ajak, Anarcs, Benk, B.-Aranyos, K.-Apáthi, C,s.-Kenéz, Nagy-Kálló, Kis-Kálló, Nyirbakta, Jákó, Hohod és Lórántháza községek által a mezőőrök javadalmazásának megállapítása tekintetében beterjesztett pótköltségelőirányzata. 27. Petneháza község kérelme, a községben felmerült hólyagos himlő esetek folytán tett kiadásainak megtérítése tárgyában. 28. Sípos Béla I. aljegyző kérelme a 8/S9<>. Bgy. számú határozat folytán felemelt javadalmazásának az egészségügyi és ebadó alapokból, esetleg a házi pénztár " megtakarításaiból leendő fedezése tárgyában. 29. Auspitz Gyula vállalkozó kérelme a t.-polgár— nyíregyházai h. é. vasút építési segélyére megszavazott összegnek az engedély-okmány kiadása után leendő kifizetése iránt. ÚJDONSÁGOK. Előfizetőink figyelmébe. Lapunk kiadóhivatala tisztelettel értesiti a .Nyirvidék* helybeli előfizetőit, hogy a lap eddigi kihordója: Varga Mihálynak e megbízatása megszűnt s ezentúl a lapot a kiadóhivatal saját embereivel fogja eszközöltetetni, amelynek olvasóinkra nézve az az előnye lesz, hogy a lapot hamarabb fogják kézhez kapni. Figyelmeztetjük egyszersmint olvasóinkai, hogy az előfizetési dijakat a kiadó-hivatal egy külön megbízottja fogja beszedni, mert Varga Mihály eddigi lapkihordó megbízatását e tekintetben is visszavontuk. — Tőrvényhatósági közgyűlés. A vármegye közönsége folyó hó 18-án rendkívüli közgyűlést tart, melynek főtárgya a milleniumi ünnepélyek megállapítása lesz. — Uj anyakönyvi kerület és anyakönyvvezetők kinevezése. A belügyminiszter a szentmihályi anyakönyvi kerületbe tartozó Tisza-Bűd községei folyó évi május hó 1-ével kezdődő hatálylyal külön anyakönyvi kerületté alakította; ezen kerületbe anyakönyvvezetővé Suhajda Béla községi jegyzőt, a gávai anyakönyvi kerületbe pedig anyakönyvvezető helyettessé Farkas Károly kőzgyámot nevezte ki. — „Csak magyarul"! Lapunk legutóbbi számában említést tettünk már Nyíregyháza város polgármesterének ama rendeletéről, melyben fölhívta a városi tisztviselői kart, hogy — tekintettel hazánk ezeréves fennállásának örömünnepére — hivatalos érintkezéseikben a néppel a magyar nyelvet használják. A polgármester eme fölhívása a következőleg szól: Nyíregyháza város tekintetes tisztviselőikarához! Hazánk ezeréves fennállásának őrömünnepe mindikább közeledik. Az egész nemzet minden alkalmat megragad, melylyel ez örökké nevezetes örömünnepet emlékezetessé tegye. Mig a magyar készül a nagy ünnephez, addig a müveit külföld rokonszenves figyelemmel igazi érdeklődéssel nézi nemes törekvésünket. A városok, községek, sőt egyes családok külön is elkövetnek mindent, hogy az emlékezetes nemzeti ünnep megörökítéséhez hozzájáruljanak. Nyíregyháza város lelkes közönsége, mindig az elsők között volt, hazafias tények gyakorlásának dolgában s ezúttal is következetes akar és fog maradni szép múltjához. Ismeretes körülmény, hogy népünk szép haladást tett a nemzeti nyelv elsajátítása tekintetéből. Polgáraink között vannak azonban, akik ma is szívesen beszélik a tót nyelvet. Ismerem és ismerjük népünk hazafiasságát s épen ezért a tót nyelv használatát annak tulajdonithatjuk, hogy népünk e nyelven jobban kitudja fejezni akaratát, óhaját. Az ezredéves örömünnep alkalmából édes hazánk iránti kötelességet vélek teljesíteni, midőn felkérem városunk tekintetes tisztviselőikarát, hogy hivatalos eljárása közben a néppel igyekezzék a magyar nyelvet megkedveltetni s kellő óvatosság mellett, a« ráerőszakolás látszatának kerülésével, hasson oda hogy a nemzeti nyelv legyen városi hivatalainkban a tisztviselők és közönségünk által közösen használt nyelv. Megvagyok győződve, hogy eme felkérésem kellő figyelemben részesül a tisztviselő urak részéről s annak foganatja meg fog látszani a nemzeti nyelv mindnyájunk állal óhajtott terjedésében. Különféleképen örökíthetjük meg az ezredéves ünnepet, de legmaradandóbb emlék az leend, ha nemzeti nyelvünk terjesztése érdekében, a hatatta* czélok támogatása tekintetéből minden lehetőt elkövetünk. Nyíregyháza. Iö9ö. ápril 2. Henc* László, polgármester. Közöltük pedig a felhívás egész szövegét azért is, mert esetleges félreértések elkerülése végett szükségesnek tartjuk konstatálni, hogy a városi hivatalokban a felekkel való érintkezés eddig is csaknem kizárólag magyar nyelven történt, és hogy e tekintetben már évek óta nehézségek nem merültek föl. A polgármester hazafias fölhívásában ezt a körülményt minden esetre hangsúlyozni kellett volna, mert a rendelet szövege, ugy ahogy kibocsátva lett, visszonyainkat nem ismerő idegeneket abba a tévedésbe ejthett, hogy Nyíregyházán talán, a városi hivatalokban a tisztviselők tot nyelven érintkeztek idáig a néppel. Holott pedig tudvalevő dolog, hogy ez nem ugy van, és tudvalevő dolog az is, hogy több olyan tisztviselője van a városnak, mint pl. a rendőr-kapitány alkapitány, gazd. tanácsos, főszámvevő, akiknek pedig igen sűrűn kell a néppel érintkezniük, tótul azonban nem is tudnak s hivatali működésükben s a felekkel való érintkezésekben azért emiatt soha semmi fennakadásuk nem volt. — Lic. Itácz Kálmán helybeli ev. ref. helyetteslelkész mához egy hétre, folyó ho 19-én fog elbúcsúzni a nyíregyházai ev. ref. egyháztól s rendes lelkészi állomását Balsán f. hó 26-án fogja elfoglalni. Helyébe Vitéz Ignácz kemecsei s. lelkész jön helyettes lelkészül. — A ínillénluuil emlékoszlop helyét, melyet az ev. ref. templom környékén hajdanán állolt husszita templom helyének megörökítésére fog emelni a vármegye, az alispán elnöklete alatt álló bizottság már kijelölte. E szerint az emlékoszlopot az ev. ref. templom-téren, a bekerített kis parkban fogják felállítani. — A hólyagos-himlő J járvány, melyet a budapesti lapok jól értesültségökiol wneretes helybeli tudósítóik nyomán fekete himlő járváuyuak fújtak föf, csaknem teljeseu megszüutuek ^tekinthető. A kilencz község közül, hol fellépett, ma már mindössze kettőben vau néhány, a felgyógyulás utján levő beteg s uj ibb raegbetegülés már jóideje nem fordult elő. — Az adóhivatali sikkasztás. A nyíregyházi kir. adóhivatalnál 1893. év tavaszán fölfedezett sikasztás ügyében a kir. törvényszék a héten tartotta meg a végtárgyalást s e hó 11-dikén délután hozta meg Ítéletét. Juricskay Rezső akkori pénztárnok ellenében, orvosszakértői vélemény alapján vele a végtárgyalás megtartható nem lévén, a törvényszék az eljárást függőben hagyta, elrendel ven uja"bi orvos-szakértői megvizsgálta tását. Csécsi Sámuel volt adólisztet a kir. törvényszék, 18 rendbeli hivatali sikasztásban való bünsegédkezésért 3 évi fegyházra, 5 évi hivatal vesztésre s politikai jogainak ugyan ennyi időre való elvesztésére itéltc: a kiszabolt szabadságvesztésből 'J hónapot a törvényszék a vizsgálati fogságból kitöltöttnek vett. Kállay Gyulát a törvényszék teljesen fölmentette. Szikszay György kir. alügyész, ki a négy napon ál tartott végtárgyaláson mint közvádló vett részt, az ítélet ellen felebbezett, valamint az elitéit Csécsi Sámuel is. — Köznép a színpadon. Érdekes műkedvelői színielőadás folyt le a mult húsvét másodnapjáu Oroson. A katb. olvasókörnek egyszerű fóldmivesekból és falusi iparosokból álló tagjai közül 19-?n léptek a színpadra, hogy a millenáris év alkalmából, a kör kebelében létező népkönyvtár javára előadják B iduir G tspár szatmári lauitókop'.ó tanár ,A stiglinczek" czimü 4 felvonásos színművet. Érdekes e tünemény már csak azon szempontból is, hogy a nép gyermeke, — mint tudva van, — eddig megnézni csak megnézte alkalomadtán a hozzávetődött „szinészkomédiát"; de hogy ő maga lépjen a színpadra, arra nem volt rávehető. Az előadott darab műkedvelő ip irosok részére íratott s igen tanulságos és eléggé mulatságos is. A ferde nevelésből fakadt nagy ravágyást büntetteti; s a szeréuy egyszerűséget, becsű letes munkásságot jutalmaztatja. Miczike, az ipartársulat elnökének, Ktrikas Mhily czipészmesternek leánya, anyjával egyetértóleg stiglinczeknek (diurnistákuak) rakja ki lepvesszőif; s lenézi, megveti, verébnek nevezi az érte epekedő Sóvári Laczit, atyja kedvelt első legényét. Utóbb, midőn a'yja balála u'án a stiglinczek egymás után röpködnek el, megelégednél: már a verébbel is. De késő! Laczi Csókás . E ízterrel, a Miczi által falusi libának nevezett szegény, de munkaszerető varró leánynyal vált jegyet, s Miczikének ba kell érnie Rosenkrancz agglegénynyel. A fóbb szerepeket adták: Zilánszki Andrásné (Micike anyja) Takács Veronka (Miczi), Kozma Annuska (Eszter), Híjdu Sáudor (Karikas), és Kozák János (Liczi). Ugy ők, mint a mellékszereplők, kik közül Szarvas Jánost (Misi czipészinas) különösen is ki kell emelnünk, mind igen jól megállották helyöket s helyesen oldották meg szerepűket. Nem a rendezőség illemszerü elismerése ez, hanem kritikája azon 14 tagból álló igen díszes úri közönségnek, amely özv. Kállay Jenöné urnő őméltósága vezetése alatt tisztelte meg magas megjelenésével a szerény földmivelő nép szép igyekezetü előadását. Ugy őméltósága, mint igen tisztelt vendégei, e nemes tettökért és dús felülfizetésökért, melylyel ötven forintra emelték a pénztári bevételt, mig a kiadás csak 14 foriut volt, fogadják itt a nyilvánosság terén is a rendezőség leghálásabb köszönetét. Di fogadják ugyanezt az összes közreműködők is, külö nősen°ft. Btrna Miklós gk. lelkész, köri alelnök ur, ki, mint főrendező, fáradságot uem ismerő szorgalommal s erősen próbára tett türelemmel tanítgatta kót hónapon át a szereplőket, s biztosította ezzel, és az előadás ügyes rendezésével az elért szép sikert. Szolgáljon e millenáris előadás hazánk népének lelki mivelődésére, a becsü'etes munkásság megkedvelésére s a hazafiúi érzés nemesítésére! A rendezőség nevében Petrovits Gyula elnök. — A vármegyei árvaszék mult havi tevékenysége a következő volt: az előző hóról elintézetlenül átjött 496 ügydarab, ehez érkezett márczius hó folyamán 1862, elintézendő volt tehát 2358, elintéztetett 1659, liátrálékban maradt 699. A hltrálék szaporodását érthetővé teszi az a körülmény, hogy e hónapban csaknem 600 U'^ydarabbal érkezett több az árvaszékhez, mint a mult év megfelelő időszakában. Az ügydarabok számának e szinte ijesztő szapirodása különben a közigazgatás minden ágazatában tapasztalható. — Lapunk mai tárczáját e helyütt is különösen ajánljuk olvasóink szives figyelmébe. Szerzője Bartlia Miklós orsz. képviselő, a kiváló publicista, kinek e nagy feltűnést keltett műve a .Magyarország" húsvéti számában jelent meg, ahonnan mi is — szíves engedelemmel — átvettük azt. — Felolvasás. Nagy Lajos dr. budapesti ügyvédjelölt, Nagy Lajos kir. jarásbiró fia, a budapesti jogászegyesület teljes ülésén, az ügyvédi kamara helyiségeiben, szomb iton nagy érdekű felolvasást tartott a távírda- és telefon-jogról irott monográfiájából. — Dalestély. A húsvét, hétfőjén tartott dalestély igen szépen sikerült. A „Korona" nagyterme egészen megtelt közönséggel, melynek soraiban ott láttuk a többek között dalárdánk Miceuását Kállay András főispánt, Mikecz János alispánt, Pongrácz Jenő grófot, Festetich Fái grófot, dr. Meslcó László orsz. képviselőt, Bencs László polgármestert, Popp György kir. pénzügyigazgatót, Sztárek Ferencz főkapitányt, Básthy Barna gazd. tanácsost, Dumbrava László anyakönyvi felügyelőt stb. A dalárda ezúttal is nagy érzékkel összeállított műsorral lépett föl s zijos tetszet aratott a pompásan előadott énekszámokkal. — A thuzséri tragédia ügyében a királyi kúria pénteken hozott határozatot s a nyíregyházi királyi törvényszék határozatát elfogadva, Neukom Ferencz ós Salamon Tódor ellen, — kiket a debreczeni kir. tábla vád alá helyezett — a további eljárást beszüntette. — Házasság. Tóth Pál munkácsi kir. aljárásbiró a héten kedden délelőtt kötött házasságot Bencs László polgármester mint állami anyakönyvvezető előtt Raksányi Emma kisasszonynyal, Raksányi Sándor nyug. tiszttartó kedves leányával. A násznép a városházától a református templomba vonult, hol lic. Rácz Kálmán lelkészhelyettes áldotta meg a tiszta szerelemből kötött frigyet. — Adófizető polgárok figyelmébe. A jövő 1897-ik évben uj országgyűlési képviselő választás lesz. Az 1892 évi február hó 18-ára összehívott országgyűlésre megválasztott képviselők megbízatása a jövő év elején lejár. Ez általános országgyűlési képviselő választásnál politikai jogaikat azok gyakorolhatják, akik a mult év végéig kirovott adótartozásaikat ez évi április hó 15-ig kifizették. Figyelmeztetjük tehát polgártársainkat, hogy adóhátralékaikat ezen idő alatt annyival inkább igyekezzenek befizetni, mert különben kiesnek a választók lajstromából. Katonai utóállitás Nyíregyházán. Az ujonczállitásból távol maradt állitáskötelesek utóállitása czéljából Nyíregyházán a folyó évre is működendő állandó sorozó bizottság működési napjaiul folyó évi junius hó 12-ik és 13-ik, valamint augusztus hó 3-ik napja tüzetett ki. — Mi lesz a színházzall A szinház-részvénytársaság a lolyó ápril hó 21-én délután 5 órakor tartja meg a városháza nagytermében évi rendes közgyűlését, amelyen, mint a meghivóbói olvassuk, a felett is határozni fognak, hogy a színházat átengedjék-e a városnak és mily feltételek mellett? A közgyűlés tárgysorozata egyébiránt a következő: 1. Igazgatósági jelentés az 1895-ik Évi üzleti zárszámadások bemutatásával, i. Felügyelőbizottság jelentése az évi mérleg és az igazgatóság javaslatai tárgyában. 3. Annak elhatározása, vájjon a színházat álungedjék-e a részvényesek a város tulajdonába, i s ha igen, mily leltételek mellett, vagy más minő módon biztosíttassák ezen részvénytársaság fenállhatása ? 4. A felügyelő-bizottság 5 tagjá-nik megválasztása. — Bübájosság. Balog Jőzsefué 53 éves czigányasszony, akit különben Kókáné név alatt ismernek, — elhitette Diósi Júlia szobaleánynyal, hogy össze fogja varázsolni őt egy nyalka mészáros legénynyíl, — aki megtetszett a hajadonuak. E'.en a czimen, miután előbb kivágott egy fürtöt a leány hajából — aztán 8 forint készpénzt s egy csomó ruhaneműt kizsarolt a szegény cselédtől, aki végre feljelentette a czigányasszonyt a rendőrségnél, ahol az esetről jegyzőkönyvet vettek fel. — öngyilkosság. Sándor Lőrincz szent györgy-áb rányi lakos, abbeli báuatábau, ho,;y fiát bevették katonának, e hó 10 dikén felakasztotta magát. — Bolt-feltörés. A héten szerdáról-csütörtökre virradó éjjel, idáig még ismeretlen tettesek betörtek Lenhorn Sándor rőfös kereskedőnek az iskola-utczai Czireknéléle házban levő üzletébe. A betörők az udvar felől kifeszítették a bolt ablakának vasrácsát s igy hatoltak be az üzletbe, ahonnan mintegy 500 Irt értékű vászonnemüt s paplanokat vittek magukkal. A rendőrség nyomozását nagyon megnehezíti az a körülmény, hogy az emiitett ház kapuja nyitva szokott állani s hogy az ismeretlen tolvajok semmi nyomot nem hagytak hátra eredményes munkájok után. — Agyonlőtt csendőr. A nyíregyházai csendőrőrs az ünnepek alatt Nyir-Bikta felé küldetett ki Bereczki őrmesterrel. A baktai erdőben az egyik csendőrt ismeretlen tettes lelőtte, és pedig oly szerencsétlenül, hogy az azonnal meghalt. — Magyar Osztály-Sorsjáték. 11. osztályú sorsjegyeknek a III. osztályra való megújítása naponként, de legkésőbb május 2-ig eszközöltetik. A sorsjegyek megújítása a sorsjegyeken jelzeit elárusítóknál eszközöltetik és pedig a sorsjegy visszaszolgáltatása és a megújítási dij (1 egész sorsjegyért 20 frt, 1 fél 10 frt, 1 tized 2 frt és 1 huszad 1 frt) befizetésével. Teljes sorsjegyeket (mind a három osztályra érvényes sorsjegyeket) nem kell megújítani és a III. osztály húzásán minden további nélkül résztvesznek. Hogy a sorsjegytulajdonosoknak épen a megújítási határnap lejártakor (május 2.) való óriási tolongása elkerültessék, ajánlatosnak mutatkozik, miszerint mindenki igyekezzék a 111. osztályú sorsjegynek minél előbb birtokába jutni. — Bérletjegyek a m. k. államvasutakon. Április hó 15 tői kezdve a magy. kir. államvasutak öszszes saját vonalain, a folyó óv végéig érvényes bérletjegyek fognak kiadatni. Ezen jegyek árai az 1. oszt. 450 frt, — II. oszt. 300 frt, III. oszt. 170 frt és ezenkívül 1 frtnyi kiállítási illeték. Ezen bérletjegyek valamennyi személyszállító vonatra, az express, és luxus vonatokon azonban csak az ez iránt feunálló díjszabás szerinti pótdij reátizetése mellett érvényesek. A bérletjegyek a magy. kir. államvasutak titkárságában (Bu la pest, Andrássy ut 75) adatnak ki, illetve ott a pénz előleges beküldése mellett megrendelhetők. A bérletjegy megrendelése alkalmával azon személy látogatójegy