Nyírvidék, 1895 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1895-08-18 / 33. szám

d) a férjjel haláláig való együttélés, és városokban a polgármester, kis és nagyközségekben a községi elöljáróság által kiállított és az illetékes lelkész által láttamozott bizonyítvány; e) ha férje nem élvezett nyugdijt, a keresetképtelenség és vagyontalanság a volt honvédek keresetképtelenségépek és vagyontalansógának igazolására nézve fennebb r) d) e) alatt körülirt bizonyítvány által igazolandó; /") a büntetlen és fedhetlen előéletre vonatkozólag a fentebb f) alatt jelzett erkölcsi bizonyítvány. A II. pont alatt említett negyedévi állandó segély nyújtása a nyugdíj igénynyel azonos feltételekhez lévén kötve, az az iránti kérvenyek felszerelésére nézve az I. pont alatt felsorolt szabályok alkalmazandók. A III. pont alatt emiitett temetési járulék kiutalása iránti folyamodványhoz csatolandó: a) a nyugdíjazott honvéd elhunytáról szóló anyakönyvi kivonat. b) városokban a polgármester, kis és nagyközségekben a községi elöljáróság által kiállított, az illetékes leikéss által aláirt bizon)itvány a felől, hogy az elhunytat a folyamodó temette el; c) városokban a polgármester, kis és nagyközségekben a községi elöljáróság által kiállított és az illetékes lelkész és főszolgabíró állal láttamozott szegénységi bizonyítvány. Végül utasitom az összes közigazgatási hatóságokat, hogy a felszirelt kérvények felterjesztéseik egyidejűleg világosan jelöljék meg, hogy a kért nyugdíj, évnegyedi segély vagy temetkezési járulék mely kir. adóhivatalnál utaltassék ki. A temetkezési járulék a folvamdó kérelmére közvetlenül annak kezéhez is kiszolgáltatható, ha az utalványozott összegről az illetékes közigazgatási hatóság (Budapesten kerületi elöljáróság, városokban polgármester, közegekben községi elöljáróság) állal láttamozott nyugtát bemutatja. V. Bélyegruentcsség. Ugy a folyamodvány, mint az annak felszereléséhez szükséges okmányok és köziratok ezentúl is bélvegmentesek. VI. A nyugdíj igény megszűnte. Az 1848/49. évi honvédek és azok özvegyeinek nyugdija, vagy évnegyedi segélyezése megszűnik. a) a nyugdíj vagy segély jogosult halálával, b) ha a nyugdijt vagy segélyt élvező vagyonhoz, vagy más jövedelem forráshoz jut, c) ha oly bűntény miatt ítéltetik el jogérvényesen, mely miatt az 1885. XL. t.-cz. alapján nvugdijt elvező állampolgárok is elvesztik nyugdijokat, d) ha a víseltnél magasabb rang bevallása által, az illetéktelenül magasabb nyugdíjjal való ellátást csalárd uton érte el. A közigazgatási, jelesül a járási és községi hatoságok kötelességévé teszem, hogy a honvéd nvugdijt, vagy segélyt élvezőknél a most a—a) alatt említett körülmények beállására ügyelettel legyenek s a tudomásukra jutó eseteket illetékes felsőbb hatóság utján azonnal jelentsék be a m. kir. miniszter elnökséghez. VII. A nyugdíj és negyedévi segély összeg kiutalása. Szeriben az országos honvédsegélyző egylit által eddig követett azon eljárással, hogy a megállapított nyugdíj vagy negyedévi segély csak a következő évnegyedtől kezdve folyósittatott; méltányosnak tartom a jövőre nézve azt a rendelkezést tenni, hogy ezen illetmények az igény megállapítását követő hónap 1-én utaltassanak ki. VIII. A kérvények benyújtása. Minthogy a többnyire kellő felszerelés nélkül közvetlenül hozzám benyújtott kérvények érdemleges határozatai alapjául ugy sem szolgálhatnak: hanem a szükséges adatokkal való kiegészítés és felszerelés végett az illető közigazgatási hatóságokhoz vissza fognának küldetni: idő és munkakitnélés szempontjából czélszerü, hogy az ily kérvények az illetékes járási tisztviselőnél (főszolgabíró, polgármester) nyujta-sanak be, s a szükséges hatósági bizonyítványokkal kiegészítve, csak akkor terjesztessenek fel a m. kir. miniszterelnökséghez, a mikor teljesen fel vannak szerelve. Felhívom ennélfogva törvényhatóságot, hogy saját hatáskörében intézkedjék az iránt, hogy ezen szabályrendeletem hatalma tájékoztatás czéljából minél szélesebb körben terjesztessék; a járási tisztviselőket és községi elöljárókat pedig kötelezze, hogy az e tárgyban hozzájuk benyújtott kérvények felszerelését haladéktalanul eszközöljék. Kivételképen oly esetben ha valamely segélyre szoruló kellően beigazolt 1848/49. évi honvéd aggkora, vagy egyébb viszonyai miatt a kérelméhez szükséges adatokat maga összeszerezvén egyátalában képes nem volna, kérelmének jegyzőkönyvi felvétele melleit a szükséges adalokat és bizonyítványokat a közigazgatási hatóság hivatalból szer. zze be, s a kérvényt pótló jegyzőkönyv kapcsában terjessze fel a miniszterelnökséghez, az annak kebelében szervezett vegyes bizottság által leendő ellátás végett. Midőn az 1848/19. évi volt honvédek és azok özvegyeinek nyugdíjazása és állandó segélyben való részesítésére vonatkozó rendelkezésemet a fennebbiekben a törvényhatóság tudomására hoznám, megvagyok győződve, hogy a mennyiben annak végrehajtásához a törvényhatóság közreműködése is kívántatik — a kitűzött feladat megoldásánál a törvényhatóságnak hazafias teljes készségére és hathatós támogatására bizton számithatok. Budapesten, 1895. évi julius hó 9-én. B. Bánffy, s. k. Körrendelet valamennyi törvényhatóságnak. Folytatása a 28240/VI fő. sz. belü°ymir.iszt rendeletnek. A járásorvos a községi és körorvosok által beterjesztett minden községnek végösszegét a 11 minta szerinti gyűjtő-ivébe beilleszti, járása községetek adatait összegezi és ezen kimutatását a községi és körorvosoklól nyert I. mintájú felvételi ívekkel együtt január hó 15-ig a tiszti főorvoshoz juttatja. A rendezett tanácsú városok orvosai felvételi íveiket közvetlenül a vármegyei főorvoshoz küldik be. A hol a járásorvosi állás nincs betöltve, ott a járásorvos feladatát a tiszti főorvos végezze. A tiszti főorvos összegezi a járásorvosok, illetve rendezett tanácsú városi orvosok végsummáját a lll-ik minta szerint, és az igy nyert összegezést közegészségügyi évi jelentéséhez mellékli s a községi, járási és rendezett tanácsú városok orvosai felvételi íveinek kíséretében a törvényhatóság utján hozzám felterjeszti. A számlálás tehát felvételi és gyűjtő-íveken történik. I. alatt melléklem a rendezett tanácsú városi, községi és körorvos számára a felvételi ív mintáját, a mely az elmebeteg-számlálásnak alapját, a nyers anyagot fogja tartalmazni, s a melyet a városi, községi vagy kőrorvos sajátkezüleg tölt ki és 1895. évi deczember hó 31-iki kelettel és névaláírásával lát el. Ezen kitöltött felvételi ívnek másolatát a város vagy község irattárában helyezteti el. Ez által alapot fogunk nyerni az elmebetegeknek községenkint való nyilvántartására. Az I. minta 1-ső rovata a folyószám, melynek segítségével az összegezés egyszerűsítése éretik el. A 2-ik rovat a szárnbavett elmebetegek nevét tartalmazza. Ezen rovat, ha diseret kezeltetik, a községnél ellenszenvet nem okoz és azon nagy előnynyel bir, hogy a statisztika igaz voltát kétségenkivülivé teszi és az ellenőrzést megkönnyíti. A 3-ik, 4-ik és 5-ik rovat a nationalénak csak azon fejezeteit jelzi, a melyek az elmebetegügy megbirálásánál és intézésénél kiváló jelentőséggel birnak. A 6-ik főrovat a tulajdonképení elmebetegségeket tartalmazza három alrovattal. Az elmebetegségi alakoknak különös elbírálása nélkül szükségesnek mutatkozik ugyanis, hogy a hevenyelmebetegségek meg legyenek különböztetve az idültektől, mert a hevenyek inkább gyógyíthatók és más közigazgatási intézkedést igényelnek mint a gyógyithatlanok, és e tekintetben czélszerünek mutatkozik az elmebetegségeknek olyatén osztályozása, hogy vájjon az elmebetegség egy évnél rövidebb tartamu-e még, vagy pedig már idültebb alak. Tehát a betegség tartama azon főkörülmény, a mely ezen összeírásban a 6-ik főrovat első és második alrovatában kifejezésre jut s bennefoglaltatik mindennemű elmebetegség, u. m. a búkór (melancholia), a dühösség (mánia), heveny hallucinatoricus elmezavar (paronoia hallucinatorica acuta), heveny butaság (dementia acuta), tébolyodottság (vesania), terjedő hüdéses elmezavar (dementia paralytica progressiva), az eskóros és hysteriás elmezavarok (alienationes mentales epilepticae et hystericae), valamint a másodlagos elmekórok (alienationes mentales secundariae), azonban az alkoholos elmezavar (alcoholisrnus) s a veleszületett butasági formáknak (idiotismus et cretinismus) kizárásával, a melyek számára külön rovatok vannak a felvételi íven. Ennélfogva például: ha a számbaveendő elmebeteg alkoholos elrnezavarban szenved, az tekintet .léikül arra, hogy baja mióta tart, csakis a 6-ik főrovat 3-ik alcoholismus czimü alrovatába jegyeztetik be. Az idióták vagy cretinek szintén csakis a 7-ik főrovat egyik vagy másik alrovatába jegyeztetnek fel. Ezek