Nyírvidék, 1895 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1895-08-18 / 33. szám

N Y í K V I D É K." 95 2*- K- Szabolcs vármegye alispánjától. 1895. , . . A Járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elolJarólnak. A földmivelésügyi m. kir. miniszternek az aranka­mentes lóhere és luczernamag forgalomba való hozatalara vonatkó 21915/95. számú leiratát tudomás vetet alkal­mazkodás és a közönség körében legkiterjedtebb modon való közhirré tétel végett másolatban közlöm. Nyíregyháza, 1895. junius 26. Mikecz János, főjegyző, mint alispáni helyettes. (Másolat a 9524/95. Kb. szhoz.) Földmivelésügyi m. kir. miniszter 21915/VII/1.-a. Valamennyi törvény­hatósági közigazgatási bizottságnak. Hogy a mezőgazda­sági szempontból fontos luczerna és lóhere arankamentes termelését minél inkább biztosítsam és a gazda közön­séget az arankamentes luczerna és lóhere mag kereskedes terén előfordulható visszaélésektől és kárositásoktol lehe­tőleg megóvjam, a következőkre hívom fel a közigazgatási bizottság figyelmét: Az 1894. évi XII. t.-cz. 94. §-a értelmében kihágást követ el és kétszáz koronáig terjed­hető pénzbüntetéssel büntetendő az, a ki az idezett sza­kasz k) pontja szerint nem arankarnentes luczerna vagy lóhere magot termelés czéljából forgalomba hoz. Ezen kihágást képező cselekménynek megtorlásara irányuló eljárás az idézett törvényszakasz utolsó bekezdeseben foglalt rendelkezés szerint hivatalból indítandó meg. Eme határozmányokra tekintettel elrendelem, hogy az 1894-ik évi XII. t.-cz. lOJ-ik §-ában megjelölt elsőfokú ható­ságokat megfelelően és haladék nélkül arra utasítsa, mi­ként hatóságuk területén a hereféle magvak kereskedel­mének és forgalomba való hozatalának ellenőrzését szigo­rúan foganatosítsák, s a tapasztalt visszaélések megtor­lása iránt a szükséges eljárást azonnal indítsák meg. Az ellenőrzés sikeres foganatosítása érdekéből a következő tájékozást nyújtom a bizottságnak: 1. A m. kir. allann vetőmag vizsgáló állomás által megvizsgált és plombozott hereféle magvak felismerésére. Mindazon hereféle mag­vaknak, melyeket a m. kir. állami vetőmag vizsgáló állo ­más megvizsgált és plombozott, varratlan zsákokban kell elhelyezve lenniök. Ha azonban az elárusitásnál kettős zsák használtatik, a mely esetben a külsőzsák varrott is lehet — akkor csak a belső varratlan zsáknak kell plom­bozva lennie. A zsák szája nem varrva, hanem kötve van egy háromszorosan körül csavart ép szál zsineggel. Az igy bekötött zsákban a mag tetején található a belső fél bárcza a mely az aranka mentességét igazolja. A zsákot bezáró plomb alatt ugyanannak zsinegére van két kis lyukon át a külső fél bárcza fűzve, a melyre a zsák jel­zése és száma feljegyezve található. A plomb egyik olda­lán a magyar cziiner, másikon .Budapesti m. kir. mag­vizsgáló állomás" körirat látható. 2. A hamisítások és a törvénybe ütköző elárusitási módok felismerésére. Keres­kedelem utján nemcsak plombozott hereféle magok hoz­hatók forgalomba és pedig kicsinyben való darusítással, hanem jogában áll a kereskedőnek egy általában nem plombozott here magot is forgalomba hozni, ha az aranka­mentes. Abban az esetben tehát, ha a kereskedő az utóbb jelzett módon áruba bocsátott heremag-félék készletének aranka mentességét a vizsgálatra kiküldött hatósági közeg előtt feltétlen hitelességgel igazolni nem tudná, vagy esetleg az a gyanú merülne fel, hogy az árusításra megnyitott plombozott zsákba nem arankamentes mag lett utólag elhelyezve; ebből a készletből minta veendő, s ez a borítékba zárt minta kellő lepecsételve, az illető kereske­dőnek a magok származására vonatkozó jegyzőkönyvi vallomása kíséretében a budapesti m. kir. állami vetőmag vizsgáló állomásnak (Rottenbiller-utcza 31 szám) meg­vizsgálás és véleményadás végett megküldendő. Különös súlyt helyezvén végül arra, hogy a gazda közönség a fel­merülhető visszaélésekkel szemben hatályos és rendszeres védelemben részesittessék; kötelességévé teszem a köz­igazgatási bizottságnak, hogy a fentebbiek szerint fogana­tosítandó ellenőrzésnek minden év őszén és tavaszán pontosan leendő megújításáról kellőképen gondoskodjék. Kelt Budapesten, 1895. évi április hó 5-én. Festetits, s. k. Szabolcsvármegye alispánjától. 11988. K. 1895. A földmivelésügyi m. kir. miniszter 51537/IlI./b./95. számú rendeletének másolatát tudomásulvétel, alkalmaz­kodás és szabályszerű közhirré tétel végeit kiadom. Nyíregyháza, 1895. julius 31. Hziksz&y, főügyész, mint alispáni helyettes. (Másolat.) Földmivelésügyi magy. királyi miniszter. 61537/IIl./b./95. Valamennyi törvényhatóságnak. Tudo­inásvétel és miheztartás végett, valamint közhirré tétel végett értesítem a törvényhatóságot, hogy a Szilézia cs. kir. tartományi kormány f. évi julius hó 19-én 13370. szám alatt kelt értesítése szerint a kérődző állatoknak (szarvasmarha, juh és kecske) Bács-Bodrog, Pest-Pilis­Solt-Kiskun, Somogy, Tolna és Zala vármegyék, valamint Arad, Baja, Zombor, Újvidék, Szabadka és Pécs városok területéről Sziléziába való kivitelét további intézkedésig megtiltotta. Ezen tilalom Budapest székes fővárosra és az itteni marhavásárra nem terjed ki. Budapest, 1895. julius hó 27. A miniszter megbízásából: Lipthay, s. k. Srabolcsvármegye alispánjától. 11786. K. 1895. Biharvármegye alispánjának 10942/95. szám alatt kelt átiratát szabályszerű közhírrététel és esetleges intéz­kedés végett másolatban közlöm. Nyíregyháza, 1895. augusztus 7. Szlkszay Pál, főügyész, mint alispáni helyettes. (Másolat.) Biharvármegye alispánjától 10942/95. valamennyi törvényhatóságnak. Élesei községben 1875. ev oktober hó 9-én Neubauer Farkas izr. metsző és neje Weísz Katalin szülőktől született Jíeubauer Simon 19 éves népfölkelésre kötelezett ifjú, valamint nevezett szülei tartózkodási helye ismeretlen lévén, felkérem a tek. alispán 'urat, hogy nevezettet hatósága területén köröztetni és esetleges eredmény eseten erről engem értesítem szíveskedjék. Nagyvárad 1895. junius hó 28 Szunyoghy, s. k. alispán. A fögymnasium bővítése. Pár nap múlva ismét kitárulnak a fögym­nasium kapui a tudomány szomjas és a szülői hiúsággal tanulásra kárhoztatott ifjúság előtt. Az iskolai esztendőn át pihent aggodalmak felujulnak, a nevelés és tanítás rokkant gépezete újból munkába áll, s ezzel a szülői gondos­kodás pótolhatlan helyébe az iskolai subordi­nátió kétes értéke lép Szinte tolul pennáuk alá az akadémikus okoskodások egész raja az uj iskolai év kon­ventionális megnyíltával. A tudományos pá­lyákra tóduló ifjúság jövője feletti jeremiáda, a középiskolai nevelés egyoldalú rendszertelen­sége, üzelmek a lateinerségre való kényszerí­téssel, valamint az idült antipatia a reális élet­pályák iránt, — folytatva az életbe átvitt következtetésekkel; aktualis jelentőségre emel­kednek ma. Tanulság a mult észleleteiből, bí­rálat a jelen állapotokra, s kétely a jövő re­ményei iránt alkotják az iskolai év kezdetét követő komoly elmélyedés alap szinét. Csak • halvány poant a képen, hogy a szereplő té­nyezők keleti közönye a gondjaikra adott nem zedék iránt, csaknem mese-szerü. A hiányok felsorolásába belefáradt buz­galom apródonként elnémul, megfásul, s diva­tosabb ma a magas politika napi eseményeinek muló jelentősége fölött boszankodni, aggódni, simfelni és ujjongni a felkeltett tetszés, vagy nem tetszés érzelmei szerint, mint a nagy ér­dekek, a haza sorsára döntően befolyó alkat­részek soraiba osztott ifjú generaczió rendel­tetésszerű jövőjének garancziáit keresni. A büszke kor ledobta a nevelés ügyét a legelső helyről. Nincsenek erre a cynikus igazságra közel­ről vett tapasztalataink ? Több mint három éve már, hogy kettős panasz uyer tápot a főgymuasiumnak megnyi­tása idején. Az igazgató kétségbeesetten kel ki a nyíregyházi szülők elbizakodott gondatlansága ellen, midőn egyik, másik helybeli polgár — hozzá még talán a fenntartó ág. ev. egyház kebelébe tartozó — gyermekét utasítja vissza kategorice az alsó osztályok betöltött létszá­mára való keserű hivatkozással A csalódott szülők pedig az igazgató részrehajlatlanságát veszik jogtalanul kemény kritika alá, s gyak­ran lehet hallani társadalmi és vallási sérel­mek Ízléstelen felhántorgatását, amely elég együgyű váddal illetné még az ág. ev. egyház liberálizmusát is, amely nem akar — a prior tempore, potior jure feltétlen tisztelete mellett — kivételt tenni zsidó és katholikus, protestáns és görög-keleti vallásúak, — Nyíregyházi és megyei kőzött. A buzgó igazgató egyetlen alkalmat sem mulaszt el, hogy a társadalom előtt fel ne tárja ezen abnormis állapot visszáságait. Felet­tes hatósága ép oly jól tud a túlzsúfoltságról, mint mi. Meg kell nyugodnunk, bármeuuyire is kellemetlen, abban, hogy a közoktatásügyi kormány nincs abban a helyzetben ez időszerint, hogy igényeink kielégítésére áldozatot hozhatna. De a feltételes megnyugvás a kormány jó szán­dékáuak nyilvánvalóságában váljon tétlenségre kán oztathatja-e azt a társadalmat, amelynek erre a főgyimnasiumra égető szüksége van? Váljon az önerejére utalt társadalmi teremtő képesség- és készségnek továbbra is nyugodt álmában szabad maradnia? Valjou a vármegye, amelynek pedig első sorban érdekében áll a fógymnasiumunk megfelelő kiegészítése, tudo­másul vette-e legalább, hogy a visszautasított tulprodukció kénytelen ennek a vármegyének területéről eltávozni? — Váljon az igazgató óvatos jelentése keltette-e legalább azt a visszhangot, amilyent egy meg nem történt gyilkosság hire szokott a mi finom ideg­zetű társadalmunkban támasztani? S végül a patrónus Nyíregyháza városa egymásra rakott lábait felcserélte-e, midőn tudtul adatott, hogy a vármegye egyetlen főiskolája, amely az övé, amely neki szolgál, kicsi, szük, a polgárok pa­naszszal vannak telve, s hogy sürgős segítségre van szükség? Es bármennyire kutatjuk is az ártatlan lemondás, és a segítséget felülről váró ég felé emelt szem mozdulatlanságának elfogadható okadatolását, bizony nem lehet azt megtalálni. Sót bizonyosak vagyunk a felől is, hogy a legékesebben elóhordott agitáló érveink is ha­tás nélkül fognak megtörni aunak a társada­lomnak kegyelet nélküli közönyén, amelynek vastag szervezete csak durva ingerlésre reagál. A gondviseléstől különösképen mellőzött Szabolcsvármegyének meg van az a rossz szo­kása, hogy nem törődik önmagával. Volt még a nyíregyházi lutheránusok főgymnásiumán kivül e megyében egy fő-reáliskola, amely azonban részvétlenség okából feladatának képtelen volt megfelelni. A fentartó közoktatási kormány te­hát megcsonkítását katározta el. Ezen, a vármegye közművelődési érdekein szándékolt merénylet ellen váljon volt-e szava a vármegye közönségének? volt-e valaki, aki egyetlen szót is megreszkirozott az illetékes fórumnál s felvilágosította volna affelől, hogy a Nagy-Kállóban dislokált főiskola részvétlen­sége épen nem jelenti az intézet felesleges vol­tát? Csupa merő Isten csapása, hogy a vár­megyei gyermekeket mézes kalácscsal sem lehet Nagy-Kallóba édesgetni És amig Nyíregyházán veszedelmes túl­zsufolás kóros tünetei ejtik gondolkodóba a tanügy kevés pártolóit, addig Nagy-Kállóban mindennemű mesterfogásokat vesznek elő, hogy a megmaradt csonka intézet tengődő létét év­ről-évről megnyújtsák, A megoldás önkénytelenül kínálkozik te­hát a kettős bajból való kieviczkéléshez. S.inte fisikai határozottsággal tárul elénk, s még in­kább megkönnyíti a helyzet szanálását azon körülmény,'hogy a uagy-kállói közönség erőteljes mozgalma folytán a közoktatásügyi kormány az alreáliskolának algimnáziummá leendő át­változtatását határozta el. Ott nyilván ezek után is üres lesz a tan­terem, itt pedig ugyanannyit kénytelen az igazgató vissza utasítani hely hiány miatt az alsó osztályokból, amennyivel épen elérhető volna a uagy-kállói iskolában a törvényes lét­szám. Aki ennél jobb ajánlatot tud kieszelni, ám álljon elő vele. Nagy-Kálló lassú hervadását pedig nem akasztja meg, sőt még szembetűnőbbé teszi a különben is csak pangó algímuázium. Volna még egy segítség. A lutheránusok csodálatosan áldozatkész egyháza. Hanem azt kívánni tőle, hogy még a parallel osztályok is csak az ő nagyon igénybe v«tt zsebéből kerül­jenek ki, valóban érzéketlen indolencia volna. Debreczen milliókat rak össze protestáns egye­temre. Szabolcsvármegye pedig csendes derült­séggel nézi, miként indignálódnak a kiutasított fius apák a közép-iskola elégtelensége miatt. Állam, vagy társadalom, egyház vagy vár­megye; tökéletesen egyre megy. De tenni kell. Viribus unitis fog menni a legkönnyebben. A kezdeményezést szivesebben hallanók a vármegye közgyűlésében, mint a magyar tan­nyelvű Ill-ik katonai akadémia felállítását sür­gető jámbor instanciát. Az egri érsek körlevele. Az egyházpolitikai törvényeknek október hó 1 én történendő életbeléptetése alkalmából Samassa József egri érsek körlevelet intézett egyházmegyéje papságá­hoz, melynek tartalmát szükségesnek tartjuk ismer­tetni, nem csak azért, mert vármegyénk r. kath. egy­házai az egri érsek kormányzata alatt állanak, hanem és főként azért is, mert ez a főpásztori levél nagyban hozzá fog járulni ahhoz, hogy az egyházpolitikai tör­vények minden nagyobb megrázkódtatás nélkül végre hajtassanak. * * * Samassa érsek mindenekelőtt kiemeli annak a szükségét, hogy a hívek alaposan oktatandók arra, hogy mit tanít a katholikus egyház a házasságról. Azután tömören előadva az egyház e tanításait, magyarázza a pápai és kongregácziói határozatokat, a melyek .szerint bizonyos feltételek mellett s a házasulók érdekeit kö­zelről érintő fontos okokból, minők a zaklatások és büntetések kikerülése, gyermekek törvényessége, örök­lés, vagyonjogi kérdések — az egyház megengedhetőnek 'arija, hogy a felek az egyházi házasságkötést megelő­zőleg az állami tisztviselő előtt megjelenhessenek a polgári törvény által előirt alakiságok teljesítése végett azon czélból és szándékkal, hogy ez által házasságuk polgárjogi következményeinek állami érvényét biztosít­sák és azután az egyházi házasságot nyomban, lehető­leg mennél hamarább megkössék. K'fej ti, hogy ily módon és feltételek mellett a hívek aggálytalanul eleget tehetnek a polgári törvény rendeletének. A polgári törvény azonban nem szüntet­heti meg az egyházi törvények érvényét, a melyek mind a házasságkötést, mind egyéb vállási cselekményt ille­tőleg kötelezőleg változatlanul fenmaradnak; fenmarad tehát a hivek lelkiismeretbeli kötelezettsége is e tör­vények pontos, lelkiismeretes megtartására ugy mint eddig, ezentúl is. A polgári törvény erre módot enged. Ellenben mindazon állami, kormányhatósági ren­deletek, a melyeket eddig a házasságkötésnél az eskető lelkészeknek figyelembe kellett venniök, ezentúl meg­szűnnek a lelkészre kötelezők lenni, azokat mint többó rájok nem tartozókat mellőzni fogják; mindazok ezentúl csak az állami tisztviselőket illetik. A lelkészeknek elég az állami tisztviselő által a törvény rendelete szerint kiadandó utasítás alapján az iránt bizonyosságot sze­rezni, hogy a polgári alakiság szerinti egybekelés meg­történt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom