Nyírvidék, 1895 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1895-08-04 / 31. szám

Melléklet a „INTyírvidék" 1895. 31-ik számához. szersmiud (pl. a házassági anyakönyvvezető teljesiti a kihirdetést, közreműködik a házasság megkötésénél stb.) A születési anyakönyvben, mint neve is mutatja, a születések jegyeztetnek be. Minden gyermek születése legkésőbb a születéstől számított egy hét alatt az illetékes anyakönyvvezetőnél bejelentendő. A bejelentésre első sorban a törvényes atya, azután a bába, vagy orvos, mindazok kik a születésnél jelen voltak, vagy akiknek lakásában a születés történt és végül maga az anya is kötelezve vannak. BJ kell jelenteni a gyermek utónevét (keresztne vét) is, ha azonban ez még megállapítva nem volna, akkor ez két hónap alatt pótlólag jelentendő be. Az egyházi keresztelés megtörténhetik az állami anyakönyvbe történt bejegyzés előtt, vagy után. Ha előtte történt, akkor a gyermeknek a keresztelésnél nyert utóneve jegyeztetik be az állami anyaköuyvbe. Ha a keresztelés később törtónt, akkor ott a gyermeknek más név nem adható, mint amely már az állami anyakönyvbe bejegyeztetett és ha még is más adatnék, a törvény szerint csak a születési állami anyakönyvbe bejegyzett utónevet viselheti. A házassági anyakönyvbe a házasság megkötése, ha az az illetékes házassági anyakönyvvezető előtt köttetett, általa azonnal bejegyzendő. Ha azonban a főispán külön engedélye folytán más tisztviselő (polgármester, főszolgabíró, alispán) előtt köttetett meg a házasság, akkor az ezen tisztviselő által felvett s a házassági anyaköayvvezetőhöz küldött jegyzőkönyv alapján történik a házasság bejegyzése. A halálozások a legközelebbi hétköznapon jelentendő be az illetékes anyakönyvvezetőnél. Ezen bejelentésre a családfő, a családtagok, az akinek lakásában a halálozás történt és végül a háztulajdonos, ha a házban lakik, vannak kötelezve. A bejelentésnél fal kell mutatni a halottkémi bizonyítványt is. Az emiitett bejelentések elmulasztását kihágásnak minősiti és 600 korouáig terjedhető pénzbüntetéssel rendeli büntetni a törvény. Az anyaköuyvvezetők közül nem mindenik lesz feljogosítva a házassági anyakönyvvezetéssel és azzal járó teendőkkel, minthogy ezek nagyobb képzettséget igényelnek. A házassági anyakönyvvezetéssel meg nem bízott anyakönyvvezetők tehát csupán a születési ós halálozási anyakönyveket vezetik. Az összes anyakönyvi bejegyzések és azokkal kapcsolatos teendők díjmentesek (ingyenesek). A felek által kórt anyakönyvi kivonatokért azonban mérsékelt díj jár az anyakönyvvezetőknek és pedig egy anyakönyvi kivonatért egy korona. Ha azouban több évi anyakönyvet kell a kivonat miatt átvizsgálnia, akkor minden év után még egy fél korona díj számitható, összesen négy koronánál azonban többet felszámítania nem szabad. * * * Ezekben ismertettük az egyházpolitikai reformnak október 1-ón életbe lépő törvényeit — ismét felemlítvén, hogy hi olvasóink azokra, illetve egyes itt fel nem lelt részletekre vonatkozólag még valami felvilágosítást kívánnának, szivesen állunk rendelkezésükre. A vármegye felirata a Margitsziget megvétele ügyében. A mult hó 20-dikán megtartott vármegyei rendkívüli közgyűlés Kovács István kir. trvszéki biró úr indítványára tudvalevőleg elhatározta, hogy a Margitszigetnek a nemzet által való megvétele ügyében feliratot intéz a kormányhoz. A felirat, melyet Komis Géza vármegyei aljegyző szerkesztett, a következőleg szól: Nagyméltóságú m. kir. Ministerclnök Ur! Ösmeretes Nagyméltóságod előtt azon kétségbevonhatatlan tény, hogy Budapest székes főváros közönsége ő cs. és kir. Fensége József főherczegnek a Margitsziget Most ujabb látvány tárul szemeiuk elé! A tengerparti sétányról elsodortatva a Piazza, Plebiscitorra vetődöm. A tér maga fényárban úszik; a különféle irányban nyiló görbe keskeny utczák színes lampionokkal vannak tündériesen megrakva. A téren riadó kürtök zaja hangzik, majd felváltva szelídebb hangú zenekar bájos melódiája sir fel, meg-megzavarva a lóvasutak sipja, robogó kocsik zöreje és nyüzsgő nép zsongása által. Utczagyerekek, mit mondok, csinos öltözetű ifjak egymás karjába fonódva, hárman négyen egymás mellett, valami éktelenül sipító hangszeren aduak ki idétlen hangokat, sót még felserdült hajadonok se testeinek nyomukban haladva istentelen fülhasgató trombitájukkal növelui az éktelen zsivajt. Ez a nép meg vau háborodva, mondom a mellettem szótlanul haladó Sándor barátomnak, a ki egyszerű fejbillentéssel helyesli megjegyzésemet s mint egy el kábulva a pokoli zajtól menekülni kíván innen, nagyokat lendítve két karjával tör utat mind kettőnek számára a sürü tömegben. Itt jutott eszembe a Dr. Th. Gsell Fels figyelmeztetése, hogy a zsebtolvajoktól sehol jobban nem kell óvakodnunk, mint épen Nápolyban. Pedig egész Itálián át fülembe hangzottak Göthe szavai: ,Wenn Európa der Kopf der Welt sei, so sei Italien das Diebesorgan dises Kopfes." Ez a sok muukakerüló léha csőcselék csak ugy simul az idegenekhez; lesi hogy közelökbe jusson és ha az eléggé óvatos másképen meg nem adóztathatja kedve szerint, legalább a kezét nyújtja ki feléje egy idomtalan sóidéért s ba czélt ért, moso lyogva fürkész ujabb áldozat után. Mint egész Olaszországban, ugy külöuöseu annak két nagy és népes városában az elevenség és mozgó élet a nap leáldozása után veszi kezdetét. Egész na pon át a tengerparti kikötők körül ácsorgó éhes laza roni, a kicsiny és sötét üregekben dolgozó kézműves, a hivatalos szobából kiszabadult tisztviselő, a dúsgazdag megvételére vonatkozó ajánlatát elvetette s jelenleg az előtt az eshetőség előtt áll a főváros és az ország, hogy a mindannyiunk féltett kincsét, történelmileg is nevezetes események színhelyét képeeő eme terület a legmagyarabb főherczeg kezéből egy konsorcium tulajdonába megy át, amely azt a helyzet alkalomszerű kiaknázása mellett előreláthatólag saját hasznára fogja fordítani. Köztudomásu dolog az is, hogy a Margitsziget megszerzése érdekében egyesek részéről már igen kedvező ajánlatok tétettek s mindeddig kizárólag József kir. főherczeg csaknem idealisszerü hazafiságán mult, hogy e terület a haza testéből ki nem szakittatott. József kir. főherczeg ösmerve a nemzetnek a hagyományokhoz való szívós ragaszkodását s méltányolva az e területhez fűződő kegyeletes emlékeit, minden magyar ember szivével egyértelműen gondolkodott és óhajtásainknak, mondhatnók várakozásainknak megfelelően járt el ama tettében, amidőn a Margitsziget elővételi jogát a főváros részére tartotta fenn, s valóban jogosultan vártuk a fővárostól, hogy a magyar nemzetnek vele sze nben tanúsított áldozatkészségét és világvárossá emelése érdekében kifejtett lelkesült támogatását ez irányban is kiérdemelje és pedig nemcsak a József főherczeg iránti ragaszkodásunk beigazolásául, nem csak azért, mert a Margitszigetet magunknak megtartani nemzeti kötelességünk, hanem még azért is, mivel nézetünk szerint Budapest világvárossá tételének egyik elengedhetetlen feltétfelét éppen a Margitsziget megszerzése képezi. Ha sajnálattal vesszük tudomásul az elmondott tényeket, igyekezzünk segíteni rajta, igyekezzünk kipótolni ezt a nagy hibát, amit a mi székes fővárosunk félrevezetett közönsége a nemzet érzületével s a nemes lelkű főherczeg óhajtásával szemben elkövetelt. Nagyméltóságú m. kir. Ministerelnök Ur! Mi itt az egyik honfoglaló vezér nevét viselő vármegyében az ország szivétől távol lakunk ugyan, de annak szivével együtt gondolkozunk s ezredéves multunkra való visszatekintés érleli meg bennünk azt a meggyőződést, hogy a millenium alkalmára tervezett nagyszabású alkotások a nemzet erkölcsi tekintélyének emelésére nem volnának oly hathatósan felhasználhatók akkor, ha azok sorozatából e nagy jelentőségű tény hiányzanék, pótolhatatlan volna ránk az a veszteség, ha a főváros gyöngyét, annak ma már csaknem egyedüli üdülő helyét, a nemzet közkincsét képező Margitsziget idegen kezekbe kerülne, nem kellene-e pirulni önmagunk előtt akkor, ha tapasztalnók, hogy a kir. főherczeg által e helyen a nemzet részére őseredeliségében megőrzött emlékek a mai kor főjelleravonásának — a kihasználásnak — esnének áldozatul, hiszen, ha büszkeségünket helyezzük abba, hogy az oly sok drága véren megtartott Budapest a mi székvárosunk, ha magunkénak mondhatjuk benne a régi dicsőség korára emlékeztető királyi palotát, a Mátyás templomot és egyéb műkincseinket, nem kell-é szintoly lelkesedéssel ragaszkodnunk ahoz a helyhez, melyet annak idején még az Árpád-házi királyi lányhoz fűződő kegyeletes emlék, legutóbbi időben pedig a legmagyarabb főherczeg áldásos keze tett felejthetetlenné. Szabolcsvármegye történeti nevezetességű helyeinek megjelölése alkalmából s ezzel kapcsolatosan az itt felvetett eszmét magáévá téve a mai napon tartottt gyűlésen egyértelmű lelkesedéssel elhatározta vármegyénk közönsége, miszerint a Margitszigetnek országos költségen való megszerzése érdekében Nagyméltóságodhoz feliratot intéz s ezen feliratot pártolás végett az ország minden törvényhatóságához megküldi, tiszteletteljes kérelmünk tehát arra irányul, hogy a Margitszigetet a nemzet tulajdonjogilag szerezze meg s ennek keresztülvitele érdekében Nagyméltóságod az országgyűlés képviselőházához benyújtandó törvényjavaslat utján tegye meg a kezdeményező lépést. Kelt Nyíregyházán, Szabolcsvármegye közönségének az 1895. évi julius hó 20-ik napján tartott rendkívüli közgyűléséből. A vármegye közönsége nevében: Szikszay Pál, t. főügyész, mint alispáni helyettes. magánzó és tőkepénzes uzsorás, mindanuyian sietnek az élet központjára e város legszebbnn kivilágított köztereire üdülést keresni. Legjobban hömpölyög a népár a Strada di Romagiá-n, a Toledón. Csak a Birreria Gambriuus, elegáns sörcsarnok előtt kell helyet foglalni és a fél milliónál több lakossal biró város nagyrésze vonul el szemeink előtt. A Corson kinos rend uralkodik! Az egymástól 50—100 lépésnyire álló rendőrök szigorúan ügyelnek fel itt mindenre, a mi történik, de a legnagyobb zajt, lármát, tolongást se veszik tudomásul, sót természetesnek találják az igazi mihasznák, hogy ez igy történjék egy szük utczában, melynek két oldalán alig másfél méter széles járdán egymásba kapaszkodik a sétát .élvező' közönség; s ha az ember csak kissé is gyorsabban akar haladni, akkor folyton két kezével rakja el maga elől az útjában állók vegyes tömegét. A gyalog közönség állal használt nevetségesen szük járók mellett azonnal a kocsik phalánxa tipeg. Érdekes egy ilyen kocsi sort megfigyelni ai idegennek. Fényesen csillogó fogaton akadt meg a szemem. Rajta gyémántoktól ragyogó két delnő ül feszes helyzetben; a világért se pillantana se jotbra se balra, ugy látszik fel sem veszi környezetét, néha egymás felé fordul tekintetök, majd vissza esnek ismét a régi merevségbe és néznek előre a semmibe! Nyomban utána élesen kirívó bordával kapaszkodik a „carrozella

4 (egyfogat) gebéje. Az általa vonszolt kocsin magános alak kényelmesen dől hátra az ülés egyik sarkába, mindenkit lát és szereti, ha ót is mindenki látja. Egy nagy familiáris kocsi közeledik ez után telve gyemekekkel, kik között egy éleshangu nevelőnő igyekszik a rendet fentartani s az épen kiugrani akaró pajkos talján fiút galléron csipve húzza közelebb kebléhez. Most egy szamárfogat szorult a vegyes elegentiáju kocsisor közé; zöldséggel megrakott targonczát czipel maga után s gazdája sajátságos hangon ordit valamit a fülébe, miközben nagyo Iskolai értesítők. ív. A nyíregyházi ág. ev. elemi népiskolák ez évi értesítője Pazír István ig. tanitó s az ertesitő szerkesztőjének dolgozatát közli nevelésügyünk félszázad előtti viszonyairól. A rövid, de tartalmas értekezésből érdekesnek találjuk közölni itt a következő sorokat: .Mig ls45. évben a városban 8 iskolában 8 rendes tanitó 13S2 gyermeket tanított, az előadási nyelv a tot volt s többnyire a vallástani tantárgyakra fektetve a fősúlyt, a hazafias jellem fejlesztésére kevés gond fordíttatott: addig jelenleg 14 városi és 9 tanyai népiskolában 23 rendes és 2 segédtanítóval 1891 tanuló gyermek nyer oktatást, a népiskolai törvény által előirt rendes s a közéletre szükséges tantárgyakból és minden osztályban magyar nyelven. Mig félszázad előtt egy tanítóra, egy szűk teremre átlag 172 gyermek tanítása esett, a kiket czélszerütlen, szűk terembe zsúfolva helyesen tanítani és nevelni s ezzel sikeres eredményt felmutatni paedegogiai lehetetlenség volt; addig manapság 23 teremben, 23 rendes tanítóra átlag 82 tanuló jut, a 23 tanterem közül 14 teljesen megfelel a kor kívánalmainak. Igaz, hogy a törvény által megengedett létszám is sok egy ügybuzgó, kötelességérzettel biró tanítóra, de ezen bajon rövid idő múlva segítve lesz; mert a nemes ev. egyháznak a népnevelés iránt a mulban tanúsított áldozatkészsége nem apadni, hanem a szükséghez mérten fokozódni fog, habár nem is kell oly nagy mérvű és költséges építkezéseket tennie, mint 1892. évben a monumentális központi, diszes és emeletes százezer forintba kerülő népiskolával, de kisebb reformokat, czélszerü építkezéseket jövőre is eszközölni fog, a mit tanusit azon körülmény, hogy a f. é. junius 6-án tartott egyháztanács-gyűlés a tek. egyház- és iskolaszék elnökségének azon bölcs javaslatát fogadta el, mely szerint a jövő tanévre, a honfoglalás ezer éves évfordulójára két tanitólak és egy tanyai uj népiskola-épület felállítását határozta el, mely 10282 forintba fog kerülni. Mig félszázad előtt a fentebb említett ág. ev. 8 és más vallású népiskolákon és egy grammatikai osztályon kívül, melyben 37 kis diák járt, Nyíregyháza városának más humanisztikus intézete nem volt, a nemes város is csak egy központi óvodával dicsekedhetett; addig jelen korunkban az összes felekezeti népiskolákon kivül, a nemes város kezdeményezése és páratlan áldozatkészsége következtében 1887. évben felépült Szabolcsmegye egyetlen virágzó humanisztikus tanintézete, az államilag segélyezett ág. h. ev. 8 osztályú főgymnasium, mely 12 tanárral, 400-at meghaladó tanulóval hirdeti a korszellem előhaladását, a tudományos műveltséget és hazafiságot; e mellett pedig a milleniumi ünnepélyre épül az emeletes 4 osztályú városi polgári leányiskola, 1882. évben létesült az alsófoku ipar-, később a kereskedelmi iskola, van jóhirnevü dalárdája, állandó színháza, három gyermekkertje, jótékonyczélu intézetei, ifjúsági egyletei, mindezek a népiskolákkal nemes missiót teljesítenek a hazai tanügy és a nemzeti kultura érdekében. Tanügyünk félszázados történeti múltjából tanuljuk a vallás és nevelésügy iránti szeretetet és áldozatkészséget s a mit az elődök hitbuzgósága nagy áldozattal létre hozott, azt a művelt szellemű hazafias utódok kevesebb áldozattal, de jó akarattal és honfiúi lelkesedéssel megújítani, javítani és korszerűen újból építeni kívánják s a népiskolák nemzetalkotó hivatását fejleszteni és jövőre is magyar nemzeti szellemben felvirágoztatni prot. ev. egyházunk díszére és imádott hazánk javára hazafias kötelességüknek ismerik." Az értesítőben teljes részletességgel kidolgozott adatok közül közöljük itt a következőket: az ág. evang. tankötelesek száma 1790 volt, ezek közül az iskolába feljött 1682, nem iskolázott 103. A más hitvallásuakkal együtt 1891 növendéke volt az ág. ev. iskoláknak. Tanév közben kimaradt 87, meghalt mindössze 6. — A tanulás eredménye szerint jeles volt 406, jó 644, elégséges 59.% elégtelen 246. Az értesítőhöz a központi népiskola diszes épületének szép kivitelű képe van mellékelve. kat ránt gyeplővel az állán. Utánna ismét fényes magánfogat, majd üres hordókkal megiakott teherszekér, bútorokat szállító nagy monstrumot húz akkora két ló, hogy az előtte haladók magastetejü kalapjait kényelmesen emelithetné le tulajdonosaik fejéről. A menet megáll: beállhatatlan hosszú sora ez mindkét oldalon a legváltozatosabb alakú járműveknek. Bizonyosan megakadt valahol a közlekedés, vagy az egyik kocsinak meg kellett állania, hogy az urak róla leszálljanak s ez a kis intermezzo kihat az egész kocsisorra. A pihenőt pajkos gyerkőczök arra használják fel, hogy a járdáról kipattannak s a lovak alatt (sic!) vagy sürü szekerek között siklanak át gyik fürgeségével a túlsó oldalra; vagy az itt-ott még meggyujtatlan kocsi lámpást gyújtják fel készségesen s a felhasznált egyszál syufa értékét néhány fillérrel jutalmazza meg ar uraság Ez is a kenyérkereset egyik módja. A pazar fénynyel kivilágított boltkirakatokban valóságos kincstárakat látunk. Korallból való millió apróságok, kameák, lávakészitmények, ékszerek, fegyverek, drága szőnyegek, szövetek, ernyők, bronztárgyak, szobrok festmények stb. felváltva tűnnek elénk c-iodaszép csoportozatokban. A három-négy emeletes, sima dísztelen házsorok felső része fokozatos homályban vész el, míg alant nappali fény ragyogása világit be mindeneket. Hát a szűk járókon összezsúfolt tömeg mit csinál? Hangosan, ú?y szólva egymást túlkiabálva társalognak az emberek; újságot, viaszgyufát (cerini) kínáló mindenféle korú alakok ordítása, gyümölcsöt, virágot árulók sajátságos jellemző hangja, közbe közbe a kocsisorba ékelt szamarak melancholikus feljajdulása, a mozgótömeg zűrzavaros hullámzása, elszédíti az effélékhez °nem szokott idegent. Kimerülnek az érzékek, elfárad a lélek, pihenni vágyik a test. El innen a félreeső csendes Tramontonába ! Leffler Sámuel.