Nyírvidék, 1895 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1895-08-04 / 31. szám

„N T I R T I D É K" A jövő iskolai évre vonatkozólag a kővetkező felvilágosítást adja az értesítő: A jövő 1895—96-ik tanév szeptember lio 4—10-ig a tanulók beiratásával veszi kezdetét. Felhívatnak a t. szülők és gyámok, miszerint tanköteles gyermekeiket a fent jelzett időben az illető osztálytanítóknál pontosan személyesen Írassák be, hogy a rendes tanítás menete ne akadályoztassák. A javító- és magán-vizsgák szeptember 1—3-ikáig délelőtt 10—12-ig tartatnak. V. A nyíregyházi r. kath. népiskola értesítőjét Orsovszky Gyula a megszokott gonddal állította össze. Az értesítő elején Görgey István tanitó a vallásos csaladrol, mint a nevelés alapjáról közöl talpraesett értekezést. Az isko a történetére vonatkozó adatok következnek ezután, közöljük ezekből a kővetkezőket: .Az iskolaszék magasztos hivatását átérezve, már évek óta belátta, hogy a tankötelesek évről-évre emelkedő s igy az iskolába járó tanulók magas száma a tarthatatlan helyzet szükségéhez képest 4 osztálynak egy tanitó vezetése alá rendelt csoportosítása nagy hátrányára szolgál az iskolai nevelés-oktatás czéljának; miért is is beható tanácskozás után feladatául tűzte az iskola átalakítását, két tanteremmel való bővítését es két rendes tanítói állás szervezését. — Ügyszeretettől áthatott munkálkodása meg is hozta a kivánt eredményt, mert Nagyméltóságú és Főtisztelendő Dr. Samassa József érsek ur ö excellentiája kegyes és nagylelkű áldozatkészsége folytán öt uj tanterem'és a szükséges mellékhelyiségek 11630 frtért felépíttetvén, azok a tanév elején a kívánalmaknak megfelelően rendelkezésre álltak. Nagy és nehéz feladat várt azonban e mellett iné* az iskolaszékre azon kérdésnek megoldása is, honnan fedezze az újonnan szervezendő két tanitó ellátására szükséges évi kiadási többletet. Minthogy a hitközség e czélra semmi alappal nem rendelkezik s a kivánt összeg fedezésére kihasználható jövedelmi forrás előállítható nem volt, tehát ez ügyben is Érsek ur Ő excellentiájához fordult, kérvén őt, hogy a rendszeresítendő két rendes tanítói állás javadalmazása iránt bölcs belátása szerint intézkednék. — őnagyméltóságának e tekintetbeni kegyes leirata megérkezett s iskolánk iránt annyiszor tanúsított atyai gondoskodása és valósággal méltán magasztalt nemeslelkú főpásztori jóindulatával azonkívül elrendelte, hogy az iskolaszék két rendes tanítói állásra pályázatot hirdessen, egy-egy állás javadalmazását évi 500 frt rendes tizetés és 150 frt lakbérben állapítván meg; egyszersmind e kivánt összeget mindaddig, inig a kitközség ezen teher elvállalására képes leend, az egyházmegyei alapítványi hivatal által kezelt Iiajner-alapitványból biztosította. Ezen főhatósági elhatározás folytán a nyilvános pályázat meg is hirdettetvén, a beérkezett kilencz pályázó közül 1894. augusztus 28-án Görgey István és Irtzing linre képesített tanítók szavazattöbbséggel megválasztattak. A város képviselőtestülete pedig, inely akkor, midőn egy kulturális intézménynek fejlesztéséről van szó, soha semminemű áldozattól vissza nem riadt, a tantermek felszerelésére 1500 forintot utalványozott. A beiratások szeptember hó első két hetében eszközöltetett, ez idő alatt azonban a tanulók oly csekély számban jelentkeztek, hogy az előre meghirdetett határidőben a rendes tanítás nem volt megkezdhető. Az iskolának az elmúlt tanévben 423 növendéke volt, ezek közül kimaradt 24, eltávozott 11, meghalt 6. A jövő tanévben a beiratások szeptember hónap első hetében naponként délelőtt 9 órától 12-ig eszközöltetnek. Felhivatnak a szülők és gyámok, hogy tanköteles gyermekeiket ezen idő alatt Írassák be, mert a későbben jelentkezők a város hatósága által az H68. népoktatási törvény 4. §-a értelmében megbirságoltatnak. Az évi tandíj 2 frt 15 kr. A hitközség tankötelesei közé nem tartozó tanulók évi 6 frt 15 kr. tandijat kötelesek Űzetni. — Szegényebb sorsú szülők gyermekeit az iskola igazgatója a tandíj fizetése alól felmentheti. A 15 krajezárnyi dijat azonban az ilyeneknek is meg kell fizetniök. ÚJDONSÁGOK. — Alapítványi hely adományozása. A király a Therezianuinban a jövő 1895/6 iki tanévre megüresedő, a királv nevét viselő magyar alapítványi helyek eg)ikét Miklós Lászlónak, néhai Miklós László alispán fiának adományozta. — Kinevezés és áthelyezés. Az igazságügyminisztej dr. Réczei Siíndor nyíregyházi kir. törvényszéki jegytőt a mármarosszigeti kir. járásbírósághoz albiróvá nevezte ki, Vay Zoltán gyulai törvényszéki aljegyzőt pedig a nyíregyházi kir. törvényszékhez helyezte át. — Tisztviselők szabadságon. Mikecz János vármegyei főjegyző, rövidebb ideig tartó üdülésre AlsóTátrafüredrc utazott. Távolléte alatt az alispáni hivatal vezetésének teendőit Stikszay Pál főügyész látja el. — Bcncs László polgármester a képviselet által engedélyezett szabadságidejét már megkezdte s most Koritniczán időzik. — Képviseleti gyűlés. Nyíregyháza város képviselőtestülete a héten, csütörtököt* vagy pénteken délután rendkívüli közgyűlést tart, melyen tárgyalni fogják a többek között a .Korona* vendéglő épületében levő boltok bérbeadására megtartott árverés eredményét is. — Választás az ipartestületnél. A nyíregyházi ipartestületnél « jegyzi mandátuma a folyó év novem ber hó 1 én lejárván, az állás betöltése czéljiból választási határnapul augusztus 30 ik napja tűzetik ki. A jegyzői állásra pályázók pályázati kérvényeiket augusztus 29-ig adhatják be az ipartestület elnökségéhez. — Lóvásárlók Királytelken. A földraivelési miniszter által kiküldött bizottság járt mult héten a Dessewffy grófok királytelki uradalmában az állam részére történendő lóvásárlás czéljából. A küldöttség, melynek tagjai Losonczy Mihály miniszteri tanácsos, a lótenyésztési osztály főnöke, Fadlalah őrnagy, debreczeni tnéntelep-parancsnok és ifj. gróf Szapáry Gyula a hevesmegyei lótenyésztési bizottság elnöke, tüzetesen megtekintette a híres királytelki ménest s megvásárlás czéljából több kiváló állatot szemeltek ki. A küldötséget az állomásnál csikós bandérium fogadta. — A régisééi muzeum gyarapodása. A vármegyei régiségi muzeum ujabban Kékesén talált igen érdekes tárgyakkal gazdagodott. E leletre vonatkozólag dr. Jósa András a következőleg nyilatkozott: „A lelet rendkívül érdekes. A két kis sarkantyú gót sarkantyú és hozzájuk hasonló az országban tudtommal csak 9 drb. van; — 3 a nemzeti, 3 a kassai és 3 a szabolcsi muzeumban. Ezen kettővel együtt tehát nekünk öt lesz. Hampel pár év előtt mondotta uekem, hogy ezen sarkantyúkról ő egy monographiát akar irni, a melyben azt fogja bebizonyítani, hogy a rómaiak a sarkantyút a gótoktól tanulták el. Nálunk a gótok K. u. a 3-ik század közepén tűnnek fel először, s igy e sarkantyúk 1600 évnél idősebbek. Lehet hogy ott, a hol ott ezen sarkantyúk találtattak gót temető van. Ezt pedig azért gyanítom, mert muzeumunkban két gót sarkantyú szinte azon vidékről, Kanyárról egy tíszaártéri part "omlásából került ezelőtt mintegy 20 évvel, s e két sarkantyú nem egy párhoz tartozik, tehát két sírból kerülhetett, fontos körülmény lenne kideríteni azt, vájjon a paizs-dudor, a lándzsa a sarkantyúkkal találtatott-e vagy csak ugyanazon tájékon." — Mint értesülünk, Olchváry Pál, járási szolgabíró személyes hozzájárulásával alapos és beható kutatást inditott, hogy a lelt tárgyak — ha ugyan rejtetten vannak — előkerüljenek, s hogy a lelet helye pontosan ineghatároztassék. — A polgári leányiskola államsegélye. Farbaky József, Májerszky Béla és Porubszky Pál julius hó 28-án fenntjártak a fővárosban VT/assics közoktatásügyi miniszternél, hogy a polgári leányiskola fenntartása és kiterjesztése czéljából a miniszternél államsegélyt kérjenek. A miniszter nagyon szívélyesen fogadta a bizottságot s megígérte, hogy amennyire tőle telni fog, azon lesz, hogy az iskola az államsegélyt megnyerje. — Elhunyt ulispáuuiik özvegye meleg hangú köszönő iratot küldött a nyíregyházai vereskereszt egyesületi választmánynak és az önkéntes tűzoltó egyesületnek, azért az őszinte részvétért, melyet e testületek boldogult férje elhuayta alkalmiból kifejezésre juttattak. — Hymen. Leveleid Molnár Gusztáv téthi földbirtokos m. hó 23-án tartotta eljegyzését Mezőssy Margit kisasszonnyal. Az eljegyzés Kemecsén, Elek Béla vendégszerető házánál szűk családi körben történt meg. — A sertészár í'öloldása. Gazdaközönségűnk körében bizonyára örvendetesen fogják fogadni a hirt, hogy a földrnivelésügyi miniszter a vármegyénk területére a sertésvész miatt elrendelt zárt feloldotta, s ennek folytán sertéseknek vármegyéuk fertőző betegségtől ment községeiből való kivitele, sertés vásárok megtartása és vásárok tartása megengedtetett — Uj vasutak. A Nyíregyháza (illetve Királytelek) — polgári h. é. vasút építése immár biztosítottnak tekinthető. Mint értesülünk, a földmunkálatokat még októberben megkezdik. — A vasútvonal Királytelek állomásnál ágazik el s a Bashalom, Hajnalos tanyák irányában T.-Lök fele tart. Innen T.-Dada, T.-Dob fele a Reje puszta mellett elmenve T.-Polgárig vezet, hol a debreczen—füzes-abonyi vasút Ohat-Kócs—Polgár szárnyvonalának tisza-polgári állomásához csatlakozik. Az uj vasútvonal tehát a vármegyének egy nagy részét hozza közelebbi kapcsolatba a központtal A vonatok a királyteleki állomástól az államvasutak vágányain jönnek be a nyíregyházi állomásra. Kapcsolatban közöljük, hogy a kereskedelemügyi miniszter Lamarche Albert nagykereskedőnek Nagy-Károlytól Mátészalka, illetve Nyir-Bátor érintésével Beregszászig, illetve Somig vagy Batyuig vezetendő rendes nyomtávú helyiérdekű gőzmozdonyu vasútvonalra az előmunkálati engedélyt egy évre megadta. Ugyancsak engedélyt adott egy évre dr. Rudnyánszky Béla orsz. képviselőnek és érdektársainak a magy. kir. államvasutak Nagy-Károly állomásától Csanálos, Vállaj, Nagy-Ecsed, Fábiánháza, Molnártanya, Győrtelek, NagyKocsord, Kis-Kocsord érintésével Máté-Szalkáig vezetendő helyiérdekű vasútvonal előmunkálataira. — Négyezredik tüzérség. Nevezetes napja, illetve éjszakája volt a helybeli önkéntes tűzoltó egyesületnek az elmúlt hét hétfőjén. Ez alkalommal tartották a négyezredik éjjeli őrséget az egyesület fenállása óta. Az egyesület tagjai egész csendben ünnepelték meg a nevezetes éjjelt. Este összegyűltek az őrtanyán s vidám poliarazgatás közben idézték fel az egylet életében lefolyt négyezer éjnek és napnak emlékeit. És mintha csak a tűzoltók mulatsága kedvéért történt volna, éjfél után tűz is ütött ki. A sas-utezán a Jarina-féle ház gyuladt ki. Természetesen derék tűzoltóink azonnal a vész helyére siettek és sikerült is a tűzet rövid idő alatt lokalizálniok. — Vlg nap a Sóstón. A mult vasárnap tartották meg a Sóstón azt a hangversenynyel, szavalatokkal, felolvasással, tombolával, tűzijátékkal és tánczmulatsá®gal egybekötött mulatságot, amelyet a nemzeti színháznak a Sóstón időző tagjai rendeztek. A mulatságra főleg vidékről jöttek be sokan, — számosan voltak azonban helybeliek is, bár nem oly naey számmal, mint városi lehetett. A művészestélyt a Bmczy zenekara nyitotta meg s részt vettek azon a Zilahy-pár, Keczeri Irén, Abonyi Gyula és Gaál Pál, különösen tetszettek a Zilahy víg szavalatai és néma-jelenetei, továbbá a Kcczeri Irén által előadott monológ, melyet Andor József irt es a Csók cziiuű igen üiyes kis költemény, amelynek szerzője ifj. Kerekes József, helybeli kir. aljirásbiró. S)k tapsot kapott Zilahyné is dalaiért, valamint Abonyi Gyula, kivált a Giblnyi Zilahi-féle p)mpls cultur-historiko stb. felolvasásáért. Közben volt tombola, tűzijáték s végül táacz is következett, mely azonban tánezrakész fiatalság hiánya miatt idő előtt véget ért. — Ajándék a német császárnak. Opris Oszkár helybeli müfaragó, kinek a bolgár fejedelem által történt kitüntetéséről annak idején mi is megemlékeztünk, ujabban egy remek faragású diszkardot, egy faragott kelyhet s egy kenyérből gyúrt bokrétát készített s azokat fel i'ogja ajánlani a németek császárjának. Az érdekes műtárgyak, melyek igazán rávallanak az Opris Oszkár mesterkezére, a hét közepén ki lesznek állítva a Ruzsonyi testvérek kereskedésében, ahol is mindenki megtekintheti. — Adófizetők figyelmébe. Hivatkozással az 1890. évi I. t-cz. 23. § ára közhírré tétetik, hogy a törvényhatósági útadó kötelezettek tartozásainak az 1895. évi egyéni kivetése 1895. év augusztus hó 5 napjától kezdődő s 1895. év augusztus hó 20-ig tartó 15 napon át a városi adóhivatal hivatalos helyiségében közszemlére kitétetik, mely idő tartam alatt azt az érdekelt felek megtekinthetik s a sérelmesnek tartott kivetés ellen, Szabolcsvármegye közigazgatási bizottságához intézendő beadványnyal felszólalhatnak. Kelt Nyíregyházán, 1895 augusztu? 2. Májerszky Béla, h. polgármester. — Birtok árverés. A Draskóczy-féle császárszállási birtok önkéntes árverését október hó 15-ére tűzte ki a nagykállói járásbíróság. Ez a birtokot tudvalevőleg a már kitűzött, de meg nem tartott árverés alkalmával Nyíregyháza város is meg akarta^venni, azonban a sokféle bizottságon idejében az ügy keresztül nem menvén, az árverés elmaradása szerencsés véletlennek volt tekinthető. Most a város újból foglalkozik a vétel kérdésével, — csak aztán megint ki ne maradjon az időből, mert ezúttal az árverés nem marad el. — Gyászrovat. Ferenczy Bertalan, Emánuel, Lsjis és E ek, — maguk ós nagy számú rokonaik nevében, mélyen megszomorodott szívvel jelentik, felejthetetlen édes anyjok: özv. Ferenczy Alajosné szül. Dessewffy Gizellának élete 72 ik évében, a haldoklók szentségeinek fölvétele után, 1895. évi julius hó 30 ik napján, Nagykállóban, végelgyengülésben történt gyászos elhunytát. Drága halottunk eltemettetése, a helybeli róm. kath. temetőbe, folyó év julius 31-én, délután 4 órakor leend. Lslki üdveért, az engesztelő szent Miseáldozat, másnap délelőtt 9 órakor fog a helybeli anyaegyház templomában, a Mindenhatónak bemu'attatni. Örök világosság fényeskedjék neki! — Nyilvános számadás. A Tisza-Polgáron mult hó 29-én tartott s fényesen sikerült népünnepélylyel egybekötött lóverseny alkalmával befolyt 894 korona 56 fillér; tiszta haszon 441 korona, mely ősszeg ,Lóverseny-alap" czimen a tisza-polgári takarékpénztárnál gyümölcsözőleg elhelyeztetett. — Jótékonyczélu műkedvelői előadás. A nyíregyházi iparos ifjúság önképző egylete saját pénztára javára ma, vasárnap este, egyleti helyiségében jótékonyczélu műkedvelői előadást rendez. Szinrekerül „A piros bugyelláris. — Résztvesznek az előadásban: Kéry József, Biedermann Gizella, Pásztor Mariska, Páskó Anna, Szabó Mihály Reichmann Ármin, Janosch Rudolf, Grósz Sámuel, Murányi Géza, Erdei Sándor, Bühlesbach Péter, Kohn Ignácz, Nagy Lajos, Gunczel Gyula, Zavatzky Raimund, Moldvány Gizella, Páskó Mariska, Végh Kálmán, Gsernák Erzsike, Kálmán Pál, Csernák Ilonka. — Helyárak: I. rendű 60 kr., II. rendű 40 kr. Jegyek válthatók az előadás napján délelőtt 10 Órától 12 óráig, délután 2 órától 6 óráig és estb a pénztárnál Kezdete 8 órakor. — Asszony férfi ruhában. Ferkó János helybeli lakos kiment a vásárba, ahol szekérkasokat árult. Felesége megsejtvén, hogy férje már 50—60 forintot szedett össze, furfangos módon akart a pénzhez jutni, melyből ugy látszik, férje-ura nem szívesen juttatott az ő kezébe is. Felöltözött férfi ruhába s a kasok közzé húzódott. Ferkó észre vévén az idegent, megszólította; az asszony azonban a felismertetéstől félve, nem mert felelni, csak szótlanul kínálgatta férjét egy üveg pálinkával. Ferkónak azonban feltűnt az idegen különös viselkedése s jobban szeme közzé tekintvén, felismerte kedves életpárját, mire aztán a pálinkás üveget előbb elfogadván, megfogta az asszonyt meg nem illető toillettet s hatalmasan megrázta, sőt ki is porolta, nagy mulatságára a szem- és fültanuknak ugy, hogy az asszonynak bizonyára örökre elment a kedve a férfiruha viselésétől. — Tréfából halál. Helmeczi József 18 éves gulyásbojtár Rohod község mellett fürödni ment a Tiszába, a 11 éves Fekete János nevü pajtásával. Fürdés közben Helmeczi tréfából bevitte Feketét a mély vízbe s ott hagyta. A szerencsétlen gyermek lábai a meder fenekét el nem érvén, minthogy úszni sem tudott, belefúlt a vizbe. Az eset a bíróság tudomására jutván, a vizsgálatot Helmeczi ellen megindították. — Ön gyilkos cseléd. Rózsa Eszter puszta-dobosi cselédleány a mult hó 30 án gyufaoldatott ivott, minek következtében nagy kinok között meghalt. Öngyilkosságának oka ismeretlen. — Vizbefult. Andrikó Ferenci nyir-lugosi nyomorék ember hilászni ment az ugynavezett szurdokrétbe. Halászás közben azonban valószínűleg megcsúszott s a vizbe esvén, belefúlt. Holttestét negyednapra találták meg. — Hymen. Steiner Vilmos, Glück Ignácz helybelybeli nagykereskedő üzletvezetője, e hó 11-én tartja esküvőjét a Bírzó féle tanyán Griín Paula kisasszonynyal. — Az eperjesi jog-akadémián az 1895—1896. tanévre a beiratások f. évi szeptember 1-től 8-ig eszközlendők, az előadások pedig szeptember 9-dikén veszik kezdetüket. Azok az egyéves önkéntesek, akik tényleges katonai szolgálatukat folyó évi szeptember hó végén fejezik be, október 1—8. napjain iratkozhatnak be. A vizsgalatok szeptember 1-től 15-ig tartatnak. A jogakadémiai hallgatók vallásfelekezeti különbség nélkül részesülhetnek a kollégium kebelében fennálló tápintézet kedvezményeiben; (az erre nézve megállapított félévi dijak a következők: ebéd- és vacsoráért 31 forint, ebédért 19 forint). Az erre érdemesek igényt tarthatnak a kollégium által évenként kiosztatni szokott ösztöndijakra, valamint a szegénysorsuak a jelentékeny alaptőkével rendelkező „Jogász segély-egylet" támogatására számithatnak. — Megjegyeztetik végül, hogy ugy a jogakadémiai ifjúsági, mint a kollégiumi nagy könyvtár a hallgatóság rendelkezésére fog állani. — Hirtelen halál. Pataki Sándor kis-lőtai lakos e hó 30 án hirtelen meghalt. Sok mindenféle versio keringett haláláról, de az orvos-rendőri bonciolás kiderítette, hogy szívszélhűdés okozta hirtelen halálát. — A debreczeni Bika szálloda uj bérlője Tatár Gusztáv lett, aki a szállodát pazar főnynyel most ugy rendezte be, hogy a vidéken ritkítja párját. Az utazó