Nyírvidék, 1895 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1895-10-06 / 40. szám

II. Melléklet a „Itfyírgidék" 1895. 40-ik sxáraáhox. ez áldott helyére, avagy msllózzétek-é el e szent hajlék falait, hol te, kedves nőtestvérem, a szentkeresztségben részesültél, az Úrban való hitben megerősítettél, gyer­mekéveidtől kezdvá htjidiukorod e rózsá3 időszakáig oly sokszor fohíszkodtál csendben, bennső erővel az Úrhoz, — a családi gyász oly sok keserű perczeiben találtál enyhet és vigasztal ist, az Ur igéiben oly sokszor nyertél bátorítást az élet utaira; és hol te, — kedves keresztény testvérem, — e nővérünknek férje, szívesen ösmered fel amiz Ű/nak szent hajlékát, ki mindnyájunk­nak szerető menyei Atyánk, „Kiről égen és földön való teljes cseléd neveztetik" (Efez. III 15).*) H)gy ily kétségek lettek volna szivetekben, pil­lanatra sem merem állítani én, ki jól tudom, hogy a mily hűióges gyermekei vagytok a hazának, lélekben ugy szerettek az égre is tekinteni, — hogy amily szí­ves készséggel engedelmeskedtek a hon bölcs törvényei­nek, oly édes gyermeki ragaszkodással csüngötök Isten nek jóságos karjain is! Logyetek hát újból üdvözölve itt, e szent helyen! Síivjitok magatokba az Ur szellemét, hogy legyen hűié­ges útitársatok a boldogság elétek táruló ösvényein. Az Urnák szelleme a szeretel szelleme'. Mit rózsá3 álmaitok kőzött szövétek, mit bennső vonzalmatok varázsigékkel súgott szivetekbe — a boldogság ábránd­jait e szeretet avatji édes valósággá! A szeretet, mely kicsinyben gyöngéd, nagyban önfeláldozó — a szeretet, mely most egy, majd más uton jelentkezik, de mindig két szívnek egymásért való dobogását, két léleknek téphetetlen egymásba forradását, mindig a boldogság hajnalhasadását jelenti! Szeressétek egymást ily bennső hevüléssel, ily édes odaadással, borúban, derűben, ma és holnap ós mindig ily törhetetlen erővel: ós — meg­lássátok — áldott lesz frigyetek, tiszta boldogságtok! És szívjátok magatokba az Urnák szellemét . . . Az Úr szelleme a megbocsátás szelleme! D;hát a szent öröm ez édes pjrczeit minek is zavarnám felhő­vel, borulattal? Mért tárnáin fel, hogy az emberi gyön geség, a tévedés, a félreértés, vagy a bennső indulatok önkéntelen kitörése sokszor mi zavart támaszt a leg szentebb frigyekben is? . . . Hijzeu — hol igaz szere tet honol — ott helyet talál a szívbeli megbocsátás is; hol gyöngédség van, van ott elnézés, igen, ott szándék­ban és tettben, szóban és gondolatban van tiszta egyet­értés! Közös szeretettel, egyetértéssel építsétek meg tehát a szent frigy hajiokát s ez szilárd alapon lesz megépítve s benne kedves lesz lakástok mindeunapon ! Ét szívjátok magatokba az Úr szellemét! ... Az Úr szelleme a vigasztalásnak szelleme! A földi lét váltó zásai az életsors változásait is jelentik. A mező virága is elfonnyad ós idő telik, mig uj erőre kél! Hervadt örömvirágokat emlékezete albumában ki ne őrizne közü­lünk!? ... Ifi nektek is jutna belőlök, — kölcsöuös vigasztalódta meleg lehelletével, bennső elszántság, ki tartás ós Istenbenvetett remény üditő c>eppjeivel frissít­sétek fel őket s íme azo'.i uj erőre kelnek s az élet örömeinek koszorúját tovább fűzik majd számotokra! Isten nevében, az Űr szellemében! Induljatok hát el uj utatokra! Hi igy indultatok el — ón hiszem — el nem hágy Istennek kegyelme. — Ne is hagyjon el soha! Ámen." Eddig tartott a lelkész mély benyomást keltett beszéde. E'.után az oltár lépcsőin leszállva, a házaspár elébe lépett s hozzájuk még a következő szavakat intézte: Ám — minekelőtte az uj útra indulnátok, —szi­vetek bennső vágyához képest pecsételjétek meg házas frigyeteket az Űr színe elótt ós e keresztyén uásznep jelenlétében teendő házassági eskünek szent szavaival. Térdre borulváu azért Isteu elótt, mond utánnain elébb Te, — keresztyéu nőtestvérünk férje — a házassági eskü szent szavait bennső meggyőző léssel, igaz lelki ismerettel, — ugy, mint az Úr színe elótt, — követke­zőképen : „É'i l'au'ay József, esküszöm az elő Istenre, ki Atya, Fiu ős Szautlélek, hogy téged, oldalamon levő nőmet, Kovács Jolánt, sziveinból szeretlek, — I-ten be szédében foglalt házastársi kötelességemet irántad híven teljesítem, — holtomig, holtodig sem betegsógbeu, sem semmiféle nyomorúságban soha el nem hagylak, Isten engem ügy segéljen! Ámen!" Az eskü szövegének a menyasszony által történt elmondatása után a lelkész áldásra tárva kezeit, így szólt: Segéljen hát titeket az Úr ügy, a mint e szent eskü minden szavának eleget tesztek, ó hallotta ezen ti szent esküvésteket ós biionynyal hű az Úr, hogy nektek erőt is ád, hogy azt megtarthassátok. Én immár Isten nevé­ben megáldom t szent frigyet ós esdem istentől, hogy ő, a jóságos Atya, mit szivetekben megkezdett, a szeretet munkáját (a lelkész a házaspár fejére teszi kezeit) növelje s erősítse bennetek, s áldjon meg titeket áldá­sainak legjobbjaival — (a házaspár jobbját összefogva), hogy a mit Isten egybeszerkesztett, azt az ember többé szót ne szakassza! Amen! Egy beunsőségteljes ima, a miatyánk és a gyüle keretre adott áldás után véget ért az uj órában lefolyt első házassági szertartás egyházi része, mely a maga bensósógével, nemes egyszerűségével és igaz szellemével kezdve a legliberálisabban gondolkodóktól fel az egy­háiiasság minden barátjáig az összes jelenvoltakra mély hatással volt ég a magyar jogélet üj időszakának for­mában és tartalomban szerencsés kezdetéül tünt fel! * * » Ugyancsak ohtóber elsején történtek az elsó be­jegyzések a születési és halálozási anyakönyvekbe is. Az első bejeleutett szülött Bodnár Erzsébet, görög kath. Apja Boduár János napszámos, anyja Jancsik Erzsébet. Az első halott Kecskés László, 3 hónapos, ref. szü­lők gyermeke. Apja Kecskés János hivatal-szolga, anyja Izsóf Zsuzsánna. Október 3 án függesztettek ki az első házassági hirdetések, számszerint 4. Ezek közül egyet a kassai anyakönyvvezető küldött kifüggesztés végett, minthogy a házasságkötési szándék ott jelentett be s a házasulók egyike nyíregyházi lakos­Ekként vette kezdetét az uj korszak, a polgári házasság és állami anyakönyvvezetés korszaka. *) A vőlegény róm. kath. vallása. SitS. ÚJDONSÁGOK: Értesítés. Köztudom isra hozom, hogy az lS9t»-ik évi országos kiállításon bemutataudó éló állatok kiállítására vonatkozó bejelentési határidók és pedig az elsó (használati) iókiállitási bejelent sí határidő 1896. év február hó 15-ikéig, a má­sodik (tenyész) Iókiállitási 1896. junius hó 1-ig, a hizott szarvasmarha és juh valamint a tenyész juhkiállitás folyó év deczember hó 31-éig, végre a tenyész- és hizott sertés, valamint a tenyész szarvasmarha és bivalykiállitási beje­lentési határidő 1896. évi augusztus hó l-ig meghosszabbíttatott. A vonatkozó bejelentési ivek, hivatalomnál a hivatalos órák alatt átvehetők, s azok kívá­natra postai uton is megküldetnek. Nyíregyháza, 1895, szeptember 25. Kállay András, főispán, mint a kiáll, helyi biiotts elnöke. — Október 6-ika. Hazánk s nemzetünk e gyá> ­napjanak emlékét, mint minden évben, úgy ezidén is meg fogja tartani a helybeli ág. hitv. evang. egyház. I) lelett V,U orakor lesz magyar isteni tisztétet, melv alkalomnál Umastely Gyula segédlelkész oltár előtt imát, Bartholo­maeidesz János főesperes pedig beszédet mond. — A vármegye közigazgatási bizottsága e havi rendes ülését e hó 19-dikén tartja meg. — A kiállítás érdekében. Kállay András főispán, mint ez orsz. kiállítás helyi bizottságának elnöke, a jövő evi milléniumi kiállítás alatt rendezendő állat kiállításokon való részt vétel érdekében azt az intézkedést tette, hogy a vármegyénk területén levő ismeretesebb gazdaságok állattenyésztése szakértő bizottságok által megtekintessék, s hogy az illető gazdaságok tulajdonosai kiválóbb állatjaik­nak az orsz. kiállításon való bemutatására fölkéressenek. E bizottságok a következő sor- és idő rendben fognak működni: a nyir-bogdányi járásban (elnök Szalánczy Ferencz) október 7-én, Gégény, Demecser, Keék, Vas­megyer, 8-án Kemecse, Bogdány, Székely, 9-én Ramocsa­háza, Tura, 10-én Pazony, Oros; a kisvárdai járásban (elnök Nozdroviczky György) október 11-én Pátroha, Dombrád, 12-én Kanyár, F.-Litke, Döghe, 13-án és 14-én Kisvárda, Ajak, Papp, 15-én Gyulaháza, Karász, Petneháza, Thass; a tiszai járásban (elnök Jármy Miklós) október 16-án Eszeny, Ágtelek, Szalóka, 17-én Bezdéd, Mogyorós, Mándok, 18-án őrladány, T.-Pálcza, K.-Apáti, 19-én Gyüre, L.-Petri; a nagy-lcállóí járásban (Elnök Gencsy Samu) október 21-én Szt-Gy.-Ábrány, Márton­falva, Nyir-Acsád, 22-én Ny-A1ony, Mihálydi, Szakoly, 23 -án Balkány, Bököny, 24-én Ujfehértó, Hugyaj. 25-én N.-Kálló, Kálló-Semjén, 26-án Napkor, Apagy; a nyír­bátori járásban (elnök Mandel Dezső) október 28-án Ny.­Lugos, Ny.-Béltek, Enesencs, Piricse. 29-én Ny.-Bogát, Ny.-Bátor, M.-Pócs, 30-án P.-Petri, Ófehértó, Ny.-Bakta. 31-én Vaja, Ny.-Mada; a dadai-felső járásban (elnök Haás Ignácz) november 4-én Kenézlő, Balsa. Timár, 5-én Rakamaz, Nagyfalu, Buj, 6-án Gáva, Vencsellő, 7-én Berezel-, Paszab, 8-án Ibrány, N.-Halász; a dadai­alsó járásban (elnök Liplay Jenő) november 11-én T.-Pol­gár, 15-én T.-Dob, 13-án Szt-Mihály, T.-Büd, 14-én T.-Lök, T.-Dada, 15-én Pthrügy, Báj, 16-án T.-Ladány; Nyíregyházán november 18. és 19-én. — Zelenka püspök beiktatása mult csütörtökön ment végbe Miskolczon. Városunkból Farbaky József főesperes és Májerszky Béla felügyelő az egyházat, dr. Meskó László főgyinn. felügyelő és Martinyi József igaz­gató a főgymnasiumot képviselték az ünnepélyen. — Esküvők. Leveleki Molnár Gusztáv nagybirtokos hétfőn esküdött örök hűséget a keinecseí ev. ref temp­lomban Mezőssy Margit kisasszonynak, néhai Mezőssy László bájos leányának. — Csengery József helybeli tekin­télyes polgár és nagybirtokos fia Csengery Klímán. in. hó 29-en vezette oltárhoz Tolcsván Adriányi Vilma úrhölgyet, Adriányi János földbirtokos kedves leányát. — Köszönet nyilvánítás. Morgenstern Zsigmond urnák a hozzám — szegények között való széjjelosztás végett — beküldött 18 forintért e helyen is köszönetet mondok. Barueh Arnold, hitkózs. elnök. — Halálozás. Alólirottak mély fájdalomtól meg­tört szívvel jelentik a feledhetetlen jó fiu. testvér, sógor és rokonnak Nóvák Béla megyei árvaszéki kiadónak f. 1895 évi október hó 5-én virradóra, életének 29-ik évű­ben lörtént gyászos elhunytát. A megboldogulunk hűlt tetemei folyó 1895. évi október hó 6-án délután 3 óra­kor fognak a róm kath. vallás szertartásai szerint a rózsa-uteza 9-ik számú halottas házból a vasút melletti sírkertben örök nyugalomra tetetni. Az engesztelő gyász­istenitisztelet pedig, folyó hó 7-én reggeli 8 órakor fog az egek Urának beinutattatni. Nyíregyháza, 1895. októ­bor 5. Legyen őrök nyugvása oly csendes, mint a minő mély fájdaíom kiseri sírjába! Úzv. Nórák Ferenczné sz. Kelér Terézia, mint édesanya. Novak Gyula. Novak Fe­rencz. Nóvák Margit, mint testvérek. Nóvák Gyuláné sz. Nikelszky Mária, özv. Nóvák Józsefné sz. Török Berta, Nóvák Ferenczné sz Mészáros Terézia, mint sógornők. Ujváry Gábor. Kleinfeller Károly, Huray Samu mint só­gorok. Nóvák József. Nóvák János. Nóvák Sándor, mint nagybátyák, özv. Voronyák Józsefné, özv. Münich Aoréiné mint nagynénék. — A Draskóczy-féle birtok megvétele ügyében a héttőn tartott képviseleti gyűlés elhatározta, hogy a? e birtok eladására nézve október hó 14-dikere kitűzött árverésen a város is vegyen részi, megbízván a polgár­mestert, t. ügyészt, Kovách Gerő és Török Péter képvi­seleti tagokat," hogy az árverésen megjel-njenek. Az esetre pedig, ha a vétel csakugyan sikerülne, mar most ki­mondta a képviselet, hogy a császárszálíasi birtok másik oldalán megfelelő földterület adassék el, melynek vétel­árából a Draskóczy-féle tanya vételára fedeztessék. Addig pedig kölcsönt vesz föl a város. — tóbe — Az nj sör. kath. templom al. •l-én ment végbe az Ikalo'mhoz il' séggi Délelőtti tizenegy órakor nagvszá zönseg gyü Vrsze a parochiár-. a nyJ!efV '* veregyhá*.ak K :>viseletében. Ott voltok Mikecz J^nos, Srikiay Pál, Popp <;.•,„ Dumbrava László. Benes László, M .j-rsu F rencz. Bogár Lajo; Trajtler Soma dr, desz János. Lukács Ödön stb. A kereszta f György né Kovác= Katalin úrhölgy viselte. • Dumbrava Lászlóne, Orosz Pálné Fekete*'** Pálné. Vojtovits Ik-tahnné slb. ZásrL *' meg a menet '/ 412-kor az épitketáa rögtönzött oltár körül már uagy^áma k egybegyűlve. A beszanteléai stertartasl leket, esperes végezte. Lengyel Endre n -kállói eapea mjetó József segédlelkész segédlete mellett. Az gtfA esperes mondott beszédet, nagy telszési főleg beszédje befejező, hazafias szavaival, tn» jelen voltak lelkesen megéljeneztek. Ezután ! József s. lelkész olvasla fel a templom alai natkozó okmányt, melyet a jelenvoltak na­s aztán azt egy "réz tokba téve befalazták. < , több, jelenleg forgalomban lévő pénzdarabot ? :gi templom lebontásakor talált két ezüst j 709-ből és 1772-ből (a regi templom idei- < A szokásos kalapácsütések után Fekete tó szavaiban éltette a pipát, a királyt, a hei a püspököt, a megjelent vendégeket s az e tagjait s ezzel az ünnepély véget ért. Érinek kiosztása a főgimnázium fc. beli főgimnázium azon tanulói közül, kik a tartott debreczeni tornaversenyen resztvettek, « nak adott elismerő oklevélen kivül ketten bronzé kaptak. - A két ifjú Lefkorics Jrnó jelenleg Maiul ka Ödön jelenleg VI. o. tanulók. Mult csütC d. e. történt meg az érmek kiosztása az ifjusng j tében. — Martinyi József főgymn. igazgató beszéc. retében tűzte fel a két tanuló mellére az érmeket szavakkal buzdítván a többieket a tornázás — te sport gyakorlására. — Vallási türelem. Nem régen történt, lio s. izraelita vallású asszony kitéri a róm. katholikns "l M igában véve az esemény nem keltett sensatiót. A vénybe igtatott szabad vallásos meggyőződéi köv legfeljebb annyiban tünt fel a kávé és egyéb anyaggal összekötött tracscsoknak, mert az «!tv motívumai közé nem igen találták ellirtyezli< lelkiismeret vágyát és a hit belső kényszerét. I; az expansiv közérzületnek igaza tett volna. A i szonvt elhagyott istenéhez való ragaszkodása a n lefolyt zsidó ünnepek alatt a zsidó templon Váljon e tényével uj vallásában való ineger elégtelensegét akarta-e önkénytelenül kifej-zésn avagy a régi hite kiolthatlai parancsa vezette Jehova templomába? mindez lt'"" Hiibő«. De lény az izraelita vallásukhoz szívósan ragaszkodó a a templomban útját állták, s véleményüknek I aeszthetikuí formában való megnyilatkozásával . dályozták vallásos vagyai kielégítésében. Ebben t t'ós időben legalább is feltűnő mindakét jelenség — Tiszti orvosi vizsga. Dr Friedlieber ; a dadai felső járás, járás-orvosa Budapestről — belügyminisztériumban az országos tiszti-orvosi viz szép sikerrel letette — járasába visszaérkezett. — Közönséges levelek reklamálása. A mig kir. postaigazgatóság igen beesés újítást r 'szeresi a levélposta szolgálatában, lehetővé lelt^ ';r»i» a hogy a közönséges levelek, a melyeit 3 kra dékre pedig 5 krajezáros belyeggel továbbiUai, . szésük esetén épugy reklamálhatok legyenek, • ajánlott levelek. A nem kezbesitett és a föladó r.. . vissza nem érkezett levelet úgy a cziinzett, mint f, megreklamálhatja, s mindegyik tetszése szerint kivánf hogy a levél neki, avagy a másik felnek kézbesít? Természetesen az ily közönséges levelek feladásánál adnak vevényt, a reklamáczió nein ugy történik, az ajánlott leveleknél, hanem bevallás alapján, a in a reklamáló fél tartozik kiállítani, s a melyre az n s cziinzett postahivatal a czimzcll fél bevallását is raveu — Az Alsó-Szabolcsl-Tlszai-ármentesltő társulat rendes közgyűlését Ddbreczenben a városháza na^y iso^ termébeu október hó 9-én délelőtt II órakor tartja • A közgyűlés tárgysorozata a következő: 1 A Tir völgyi társulat évi közgyűlésére meghitalmazuttak lasztása. 2 A folyó évi számadások megvizsgáláséi küldö tség nevezése; továbbá az aoyaguzerek ós árté dalmi fílszerelés szokásos évi felnézésére merfbiiotl* kijelölése. 3 A szeptember 9-óo tartott válmtmár illés jegyzőkönyve és határozata a borsodi ügybea. Az előzóleg megtartandó választmányi gyűlésben hoi«^ határozatok és j írásiatok. 5 Az 1896 évi kőiuégvat' megállapítása. — A közuvülést megelőzőleg déielótt órakor az igazgató választmány tart Ülést, melynek tii gyai közül kiemeljük a következőket: Szabo'csráruei'.ye közgyű ésének B.'y. 1022/1895 í-Z. határozata a t. deb— luezai útvonal szabolcsmeiryei szakaszának ki<»]i »<f tárgyában. Külömhözó földmivelésügyi miniszteri reMe­letek, köztük a T.szán a folyó évben végrehajts,,ló állami munkálatokról, a t.-löki czemembe rakott burkoUt engedélyezéséről; s t löki „Sergát"-nak kavic*­ásyba fektetett burko'ásáról; a t.-dobi, egyeki 'l derkényi pirtszakadisok ügyében tett intézkeilé ek.t a dadai átmetszés költségeihez járulásról szólók, fái sulati főmérnöki jelentések a folyamatbau levő munki Intőkről. Társulati igazgatói jelentések a folyamatba levő ügyekről és az 1896. évi kö tségretés. — Gyászrovat. Pscherer Miklós, bogáti Psche-t József és neje szül. daruvári Kacskovift Stefánia, Psct •> rer Ida és férje verebélyi dr. Verebély László, Pscheiet Károly, Pscherer Elise és férje Herrmann Gyula, Pschei­Katinka és férje lovag siegenfeldi Anthony AJfred és a. alulírott unokák és dédunokák fájdalomtól megtör' sziv*e jelentik, hogy drága jó anyjuk, illetve anyósuk nagvai^ju. és dédanyjuk özv. Pscherer Miklósné szül. Rigler Jo­asszonv, folyó hó 30-án, déli 12'/, órakor, hossiu s ki­védés után, élete 69-ik évében a halotti szentséget a. felvétele után jobblétre szenderült. A boldogultnai •ur

Next

/
Oldalképek
Tartalom