Nyírvidék, 1895 (16. évfolyam, 1-26. szám)
1895-06-16 / 24. szám
„IV Y t R V I D É lí." kilencz közül, kik .jól feleltek meg, hatan szintén nyíregyháziak s öt közülök iparos és kereskedő szülők gyermeke. — Adózók figyelmébe. Értesítem Nyiregyháza város adózó közönségét, hogy a magyar kir. pénzügyigazgatóság által jóváhagyott III oszt. keresetadó kivetési lajstrom az 1683. 44 t.-cz. 16. §-a értelmében a városi adóhivatalban 8 napi közszemlére kitétetett, a hol is az a hivatalos órák alatt megtekinthető. Egyidejűleg figyelmeztetem a város közönségét, hogy az adókivetésből kifolyó sérelmeik orvoslása iránti kérvényüket a törvényes határidőn belül a in. kir. pénzügyigazgatósághoz beadni annál is inkább el ne mulasszák, mert a későn beadott kérvények figyelembe vétetni nem fognak. Kelt Nyíregyházán, 1895. évi junius hó ll-en. Bencs László, polgármester. — Hymen. Schicartz Károly gyulaji földbirtokos és nagybérlő e hó 2-án eljegyezte Kaurmann Antal szürthei földbirtokos kedves leányát Rózsikát. A nyíregyházai kir. törvényszék büntető osztályánál vógtárgyalásra kitűzött ügydarabok jegyzéke. Jnuius 17-éu. Pálombi János és társai lopás és orgazdaság büntette. Junius 18-án. Rimaszonibathy Géza e. n. k. büntette. Barkaszi Gergely emberölés büntette. Lakatos György lopás büntette. Junius 19-én. Gvosdják Müuíly és társa csalás és okirathamisitás büntette. G. Gégény János közokirathamisítás büntette. Junius 20-án. Géczy Mária lopás büntette. Heimlich Dozsö és társa lopás büntette. Ifj. Szarvas Mihály gondatlanságból okozott súlyos testi sértés büntette. Suhajda Gáspár lopás büntette. Színház. — Gyászrovat. Dr. Rosenben. Emil orvost nagy és fájdalmas csapás érte: anyósa Engel Jakabné e hó 4-én Komlón meghalt. Az elhunyt gyainoloja es istápo lója volt a szegényeknek. Nagy jótkonyságáról messze hires volt; meglátszott ez a temetésen is, mert tiz jóté kouy egyet volt képviselve a temetésen, melyen Heves vármegye intellígentiája is részt vett. — Vettük a következő gyászjelentést: Alólirottak mély fajdalomtól megtört szivvel jelentik a legjobb apa, testvér, sógor, nagyapa Czukor Ignácznak folyó 1895. évi juuius hó 13 áu dólui.au 3 orrkor, eletének 73 ik évében, hoszas szenvedes után történt gyászos elhunytát. A megboldo galt hűlt tetemei folyó 1895. évi juuius hó 14 én d u 3 órakor fognak a napkori izr. sirnertbeu örök nyugilomra tétetni. Napkor, 1795. junius 13 Állas és beke poraira! Czunor Vumos, fii. C-.uitor Kit.abn, leány*. Czukor Jakab, Czukor József, Czukor M irton, fivérei. Czukor Rezi, Czukor Lima, nővéréi. Frank József, sógora. Czukor Jt«abnó, C'.uuor Jozsefué, C'.ukor Mártonná, sógornői. Öív. Czunor Józ^efné, C<ukor Vilmosué. menyei. Czukor Mirgit, Czukor Jenő, C ukor Sándor, Czukor Erzsi, Czukor Giza, C/,ukor Feri, Czukor Imre, Czukor József, Czukor Faui, uuokái. — Elgázolt állatok. A m. kir .államvasutak bátyú— csapi szakaszán, Eszeny község határában igen sürüen megtörténik, hogy az ottani nagy kiterjedésű legelőkről egyes állatok a vasúti pályatestre elbitangolnak s elgázoltainak. A járási főszolgabíró jelentése alapján a m. kir. államvasutak igazgatóságát megkereste a közig, bizottság, hogy az emiitett területeken a vasút-vonalat korlátokkal lássa el. — Tolvaj czigányok. A timári hires Makulacsalád becsületen ismét makuia esett. Ez a uimiegy negyven tagot számláló pitnarchilis életet élő czigáuy família tudvalevőleg évek óta küiöuös előszeretettel vi aeltetik minden ingó bingó tárgy iránt, a mi a másé é^ szentül megtagtja a czigauy tízparancsolat azon neve zetes paragrafusát, hogy ,-imu meglát a két semed, ne hagyja ott a két kezsed!" A makula família egyébként üst foldozásaal es lókupeczkedéssel tengeti életét és ha valahol vásár következik, az egész família felkerekedik sátoros szekereivel és vouul az illető község fele, ut közben falvakban, tanyákban is csereberélve és kére getve. A nyíregyházi törvényszék fogházában áljandóan be van szálásolva a família egyik másik .tagja, akiket aztán időnként meglátogatnak, de ilyenkor is együtt jön az egész család. A mult héten szerdán szintén Nyíregyházára érkezett a füstös had. Az asszonyok és gyermekek menten elszéledtek a városba koldulgatni, initsem törődve az engedélynélküli kéregetésre való esetleges büntetéssel. Egy asszony egy 9—10 éves leánynyal Louis Fedor érkert utczii lakását is megtisztelte látogatásával, ahol is felhasználva a kínálkozó alkalmat, az egyik uyitott szobába beossant s ott hamarosan összeszedett körülbelől 200 frt értékű ékszert, karpereczet, nyaklánczot, fülbevalót, broche ot. stb. A háziak csak a tolvajlás elkövetése után vették észre a már akkor az udvaron levő czigányokat és még alamizsnát is adtak nekik. Louisnó röviddel a czigányok eltávozása után, a szobába lépvén, a szekrény fiókjából kicsüngő kesztyűről vette észre, hogy valaki a fiókba kobozott. Az ékszerek eltűnését észrevévén, azonnal a czigányasszonyra gondolt, ki azonban akorra már eltűnt a láthatárról. Az esetet nyomban feljelentették a rendőrségnek, ahol lovas és kocsira ültetett rendőröket küldtek a czigányok kere sésére. A löki uton rá is akadtak egy már tábort ütött csapatra, kiket azounal letartóztattak és visszakísérték a a városházához. Az ékszereket náluk ugyan nem találták meg, de Kazár Péter helyettes reudőrbiztosnak a czigányok táborozási helye mellett az árok parton egy friss földhányás nyomai tűntek fel, miért és ott tovább kutatott, a földbe egy piszkos fehér kendőbe csavargatva egy karpereczet és egy nyaklánczot talált, melyekből a nyakláncz medaillonjában levő fényképekből is nyilván való, hogy az ellopott ékszerek közül valók. Az elfogott czigányokat a rendőrség azonnal vallatóra fogta, ezek azonban nem csak a még hiányzó ékszerek rőf, de a lopásról sem akarnak semmit sem tudni, sőt arról sem, hogy miként kerültek a megtalált tárgyak az ő táboruk mellett az árokpartjába. Az elfogott czigányok között a Louiseknál kéregető czigányasszony és leány nincs. — Ut-átvétel. Az -ánarcs-felé vezető, s a vasúttól a hármas-utig terjedő immár kiépített kőut átvétele végett, mult hó 31-én Mikecz János h. alispán, Koczogh főmérnök, Angyálossy Pál kisvárdai főszolgabíró, s a kiküldött bizottsági tagok Harsányi Menyhért s Rézler György megtartották az utvizsgálatot. Az ut a kifogásolt útpadkák kivételével átvétetett, s ezzel a megyének egyik legélénkebb forgalmú útját megnyitották. — Színházi liirek. Tegnap szombaton ért vég-t a tulajdoukepeui saison, mely alkalommal Gábámji Árpád uj pá yadijnyertes vígjátéka került szinre, • pedig a Püspöki Imre jutalomjátéka gyanánt. — M> vasárnap úgynevezett ,búcsú elópdás" tartatik, s a kar személyzet jutalmára a Falu rosszát adják, a nagyobb szerepekben lehetőleg a karszemeiyzet tagjaival, a Kisebb szerepekben pedig elsöreuda tagokkal. Az ilyen kísérletek önmagukban is nagyobb érdekességet köicsö nöznek az előadásnak, hanem azért a már annyiszor látott és műkedvelők által is lejátszott darab helyett talán jövedelmezőbb lett volna valami mást, ujabbat választani. — Az érettségi vizsgák eredménye, helybeli főgimnáziumban az érettségi vigálatok f. hó 10—12. napjain tartottak meg. Az egyházkerület részéről Glauf Pál egyházkerületi főjegyző, kishonti főesperes elnökölt a vizsgán, a kormány kepviselője volt Farkas Lajos budapesti theologiai tanár és egyházi iró. A vizsgára bocsátott 32 tanuló közül egy az írásbelin bukott meg s az igyszóbeli vizsgálaton csak harminczegyen vettek részt. Ezek közül hatan jelesen, kilenczen jól feleltek meg a követelményeknek, 13 tanuló egyszerűen érettnek nyilváníttatott, s csupán három utasíttatott szeptemberben teendő javitó vizsgálatra. A jelesen vizsgázott tanulók a következők: Furman Lajos, Gara Zoltán, Imre János, Jakab Mihály, Krecsach Lajos és Suták Sándor. Büszkék lehetünk rá, hogy a jelesen érett ifjak mind nyíregyháziak s közülök négyen iparos szülők gyermekei. A — A nyíregyházai csizmadia iparos Ifjúság junius hó 22-én, szombaton, nagy-orosi-utczai 48. sz. alatt, Nagy István ur házánál családias jellegű, zártkörű tánczvigalmat rendez. Kezdete este 8 órakor. Kedvezőtlen idő esetén a mulatságot a következő napon, azaz vasárnap tartják meg. — A nyíregyházi ipartestület részvénytársaság junius hó 17-én délután 5 órakor saját helyiségében rendkívüli közgyűlést tart. Tárgyak: 1. Intézkedések a társulat vagyoni rendezése tárgyában. 2. Indítványok. — Vasúti ügy. Kálló-Semjén község képviselőtestülete kérvény! intézett a kereskedelemügyi miniszterhez, hogy Kalló-Semjén község Nyíregyházával szemben a távolsági forgalom első szakasza helyett, a szomszédos forgalom II. szakaszába helyeztessék át. E kérelmet a közigazgatási bizottság pártoló véleménynyel fogja a miniszterhez fölterjeszteni. — Veszetc kutya. Bils-in veszett kutya marta meg Gizsi Maria 10 eves leányt. Miu'áu a ku ya veszett állapotát konstatálták, a megmart leányt felszállították a budipesti Pasteur-fé'e intézetbe. — A nyíregyházi termény- és árúraktár részvénytársaság — miut az lapuuk hi.detesei között is olvasható — folyó junius hó 29 én délutáa 3 órakor tarrja óvi rendes közgyűlését. A közgyűlésre ez ütőn is felhívjuk a részvényeset figyelmét. — Az ezredéves országos kiállítás érmei három félék lesznek, úgymint: milleniumi nagy érem, kiállít isi érem és végül a közreműködők érme. A felirás az egyik oldalon; mind a három érmen egyforma: Ezredéves országos kiállitás. A másik oldalon a nagy érmen a fölirás ez: Milleniumi nagy érem. Kiváló érdemekért. A kisebbik érmen: Kiállítási érem. Az érdem jutalmául. Végül a harmadikon csak annyi: Közreműködők érme. — Az Athcnaeum Képes Irodalomtörténetéből (szerk. Beöthy Zsolt) ismét egy vaskos füzet jelent meg, a 33 ik, az előbbiekhez hasonló gazdag tartalommal. Ebben Rákosi Jenő befejezi a 40 es évek drámairodalmáról az előbbi füzetben kezdett csikkét, itt Hugó Károlyról, Obernyikról ós Küthyról szólván részletesebben. A 2 ik czikkben Biráth Ferencz, a jeles aesthetikus, Kossuth Lajos mint szónok és iró czim alatt sokkal többet ád, mint a czimbeu igér; bevezetésül áttekinti a magyar politikai szónoklat törtéuetót, aztáu Kossuthal kapcsolatban egész körképet rajzol, elkíséri hősét a száműzetésbe is, vázolja amerikai diadalutját, londoni ós olaszországi működését stb Baráth találmánya mindenesetre a legjobbak közé tartozik, amit Kossuthról valaha irtak mind tartalmasság, mind fel fogása, mind stylusa tekintetében. A 3 ik czikttben Vaduai Károly. A forradalom költészetéről ir, melynek maga, még mint gyermek-ifju, karddal állt szolgálatában s melyből ujabban pedig naplójegyzetei alapján annyi annyi érdekes jellem- és körképet alkot. Itt a czikknek csak első fele van, melyben a forradalom irodalmi hatásáról, a közkeletű katonadalokról s általában a forradalmi lyray költészetről szól. A füzet ezúttal is gaz dagon van ilusztrálva; arczképek vannak Hugó K. Kossuthról (3) ós Sárossyról, továbbá Kossuth szülő és tu .tini lakóháza, egy egy allegorikus kép Kossuthról és 1848. márcz. 15-ről (egykorú rajzok utáu) Az 1848 iki országgyűlés megnyitása, Sirosy Artuy trombitájának első lapja; külöu mellékletül pedig Pe>őfi es nejenek arczképe s a Nemzeti dal, a szabadsajtó első terméke. A diszes vállalat a legközelebbi k^t három füzetben mar be lesz fejezve, azért ujolag felhívjuk rá a nagyközönség f.gyelmet. Egy egy füzet ára 40 kr. — Millenniumi történet. Az A henaeum r.-tár-ulat KÍada-anau ine-jeleuo „A ui gyár uemzet története' czi i.ű i-z kö etes mgy uiu .kanak (nilleniumi kiadás) 26. es 27 füzete most került könyvpi iczra. Ezekben a tüzetekoeu Mtrc/.ali Henrik professor folytaija Szent Liszio kiráiy-agáu >k történetet, kü ö i fejezetben ismerietveu László király törvén>hozását, Horvá ország meghódítását, a székjlyseg törteuetet és a kunok betelepi leset, mind megaunyi nagyobb korrajzokat László király eletéből és megkezdődik Kurnán ós Almos korának, v.tlamint a k resztei hadjárat örtenetenek ismertetése. A 26 ik füzethez egy olya i fényes mű neliékiet van csatolva, mely enuek a vállalatnak még eddigi pompás műmellekleteit is felülmúlj* p</ar kiállítására nézve. Ez a műmelleklet a hírneves Guikeled biblia egy lap jának hasonmása, melynek imcziáiéj* Mózes prófétát ábrázolja, midón a Sinai hegyen az Úrtól átveszi a tízparancsolatot. A kép alsó részén Izráel fiai láthatók, arezukon a várakozás és csudálat kifejezésével. — Az iuicziále rendkívül finom megrajzolása, különösen pedig élénk szinvegyülete egyaránt becsessé te=zi ezt az ősrégi irodalmi műemléket. Ugyancsak eunek a füzetnek másik mümellékleie a Tihanyi altemp om belsejét mutatja be I. Endre síremlékével Dőrre Tivadar eredeti rajza után. A 27 ik füzethez két ősrégi magyar kódex hasonmása van csatolva. Az egvik „Kézai Simon Króuikájának első lapja' szövegolvasással ós szövegfordítással, a másik pedig a legrégibb magyar nyelvemlékünk, „A halotti beszed és könyörgés színes hasonmása betű szerinti olvasással, akkori és mostani kiejtés szerinti Bzöveggel kiegészítve. Utolsó hét. Jutalomjátékok ós üresen maradt nézőterek Ez a heiyzet általános szignaturája. Mi lehet az oka enuek? Kifáradt a közönség? Elfogyott a péuze? Nem volna megelégedve a társmattai? A beállott nyári meleg öeu szivesebben tölti másutt az estéket? Nem olyan könnyű ezt megfejtem ós érdemes arról még egy hétig goudolkozni, — most már az elmultakon segíteni ugy sem lehet, legfeljebb a jövőre levouni a következtetéseket. Majd beszélgetünk tehát erről jövőre, — moit lássuk meg rendre az utolsó hét előadásait. Szombaton, junius 8 án a Gremonai hegedűs elég szép szarnu közőuséget hozott össze. A társuiat ezúttal először adta Hubay Jenőnek ezt az operaházban nevezetes sikert aratott két felvonásos operáját, amelynek megkapó meséjen kivül zenéjének dallamosságában ós a hangszerelés mesteri voltában rejlik legfőbb erőssége. A nem közöuseges, szinte keresett nehézségekkel telt zene erős próbára teszi a közreműködőket s épen ezért feltótlen elismerés ós dicséret illeti Znojemszky karmestert, hogy egy-két botlástól eltekintve az egész előadás simáu, preczizen folyt le. Ferrari mester mély bariton szerepét maga Tiszay énekelte, ezúttal is sok gyönyörűséget szerezve ugy kellemes hangjával, mint mesterkéletlen játékával. Leánya Giannina szerepében Ruzsinszky ragyogtatta tisztán csengő nagy terjedelmű hangját és bevégzett énekművészeiét. A legjobb hegedűre kitűzött pályadíjért versenyző és Gianninába egyaránt szerelmes Sandrót és Philippót Németh ós Iladay énekelték, az előbbi kivált erőteljes tenorjával, az utóbbi pedig lágy baritonjával ós a szerencsétlen púpos, de nemes lelkű Philippó mesteri ábrázolásával keltve uagy hatást. A karok is jól megállták helyüket. Az első felvonásban előforduló hegedű sólót Galyassy Paula játszotta a színfalak között ós pedig olyan biztonsággal, határozott vonókezeléssel, amely bármely iérfi hegedű művésznek becsületére vált volna. A közönséget teljes mértékben meglepte képzettségével, s a sóló után valóságos tapsvihar zúgott fel a színházban. Az operát a Bálkirálynö előzte meg, melyben Pű«pöky, Lubrincz és Bajnóczy váltak ki. Tapolczay megfoghatlan és Piripoc-ira illő túlzásaival olyan alaposan tönkre tette a Fodor Tasziló szerepét, aminőt ő tőle legkevésbbbé lehetett volna elvárni. — Elnézni pedig ópenséggel nem lehet. A vígszínház nagy reményekre jogosító tagjában minden körülmények között kell lenni annyi önkritikának, hogy ízléstelenségekre semmi körülmények között sem engedi magát elragadtatni. Az a Fodor Tasziló, aki a dúsgazdagnak hitt Füleki Jozefint meghódítani akarja, bár a tsoupercsárdás utáu agyonizzadva is kerül elő, ha a tánezteremben nem is, az étteremben talál tükröt, amelybe beletekintsen és magát legalább ugy ahogy rendbeszedje, nem hogy még ott szakítaná fel gallérját és húzná fel könyökig frakkjának ujjait. Pedig ez még csak a külsőségekre vonatkozik. Vasárnap a Bisson-féle Válás után került szinre a Tapoiczay jutalmára. A jutalmazott Duvalt játszotta, azonban mintha előző esti túlzásaiból meg jókora adagot ez estén is érvenyesiteni akart volna, olyan elkeseredett sőt elkényszeredett vőt mutatott be. Duraluak pár év előtt Audorfi volt az országban legtulzóbb szem-dyesitóje, de Tjpolczay még rajta is tul akart tenni, mikor macska-szerü összehúzódásokkal készült anyósára támadni, avagy mikor vele, mint .nagyanyós'-sal ismét találkozik, lelkiállapotát azzal igyekezett szemmel láthatóvá tenni, hogy mindenféle torzmimika közben a levegőben nyakkitekerési mozdulatokat produkált. Az ilyeneket meg vasárnap sem eugedheti meg magának Duval sem. — A közönség könnyebben lelkesülő része azonban jól mulatott ugy a jutalmazott, mint a többi szereplők, igy első sorban a Locsareknc (Bonivardné), továbbá Krémer (Bourganeuf), Bogyó (Diane) ós Gserny (Gabrieda) játékán, valamint az anyósok ellen irányuló darab ismeretes kaczag ató jelenetein. Hétfőn a gyönyörű zenéjü Szegény Jónathdnt vették elő. A nézőtér félig sem telt m^g, pedig általánosságban az előadás egyike volt a lefolyt saison legsikerültebb operett-estéinek és a nyíregyházi színpadon eddig látott S'egény Jónathán előadások között a legjobb. — Tiszayné — egy pár kellemetlen inczideus daczára — miudvegig rég ismert elragadó kedvességével adta és énekelte M >llyt; partnere Trip Jónathái pedig maga Tiszay volt. Harriettet Ruzsinszky énekelte, kivel azonban — sajátságos — ez estén másodszor esett meg a saisonban, hogy egy részletet — nevezetesen, mikor a második felvonásban a .Lennél a kedvesem?' dalt énekelte, — a zenekarnál észrevehetően mélyebben énekelt végig. Ezt különben a karmesternek is idejében észre kellett volna vennie. — Vaudergoldot Németh, Quiklit Krémer játszotta és énekelte, s ugy ők, mint alkarok elismerést érdemeltek ki. Kedden a Bsrczik Árpád 100 arany pályadijat nyert, „vígjátéknak' csúfolt posséeja ,A papa' a nézőtéren lézengő alig néhány néző előtt alaposan leszállította az akadémiai pályázatok értékét. Maga a darab mintha a Válás után pendantja akart volna lenni, az apósokat tevén guny tárgyává Baráthy Alajos személyeben. A helyzetek kiaknázása, az alakok kellő kidom-