Nyírvidék, 1895 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1895-06-16 / 24. szám

„N Y t B V X D É k.« részesülni óhajtanak, szíveskedjenek Werner Gyula nyíregyházi tanitó, rendező-bizottsági elnöknél julius hó 1-ig jelentkezni. Julius hó 9-én d. e. 9—10-ig gyakorlati előadas tartatik az ág. ev. iskola egyik tantermében. Előadó: Weist Mór, nyíregyházi tanitó. Ennek végeztével 10 órakor a tanitó-egyesület) közgyűlés veszi kezdetét a megyeháza dísztermében, melynek tárgysorozata; 1. Jelentés a központi választmány évi működéséről. f. A tanítói járáskörök működéséről szóló évi jelentések. 3. A járáskörök kebelében létező „Onsegelyzőegyletek* elnökeinek évi jelentései. 4. A Magyarországi Tanítók Országos Bizottságának felhívása a folyó évben Aradon tartandó nagygyűlésen való képviseltetés ügyében. 5. Az országos „Eötvös'-alap helyi gyűjtő-bizottság elnökének évi jelentése. 6. Pályaművek felolvasása esetleg díjazása. 7. Gyakorlati előadások bírálata. 8. Számvizsgáló-bizottság jelentése a tanitó-egyleti pénztár és könyvtár állásáról. 9. Az alapszabályok 5. §. e) pontja értelmében az általános tisztújítás megejtése. 10. A közgyűlést megelőzőleg legalább 48 órával az elnökséghez írásban beadott indítványok tárgyalása. A közgyűlés végeztével jutányos áru közebédről a rendezőség gondoskodik. Miklós László, Stotfan Lajos, tanitó-ígyeifllíti elnOk. tanitő-egyesületi főjegyző. Értesítés. A nagykállói állami reáliskolában a magán vizsgálatok folyó junius hó 18-és 19-ik napjain fognak megtartatni, és pedig 18-án az írásbeliek, 19-én a szóbeliek. S c hu rína István, reáliskolai igazgató. ÚJDONSÁGOK. — Iskolai segély. A nyíregyházi községi polgári leányiskola évi költségvetésében 3250 frt a fedezetlen kiadás. Az iskolaszé'c az államhoz, illetőleg a közoktatásügyi miniszterhez fordul ez összegnek államsegélyként való utalványozása iránt. A kérelmet a közigazgatási bizottság pártoló véleménynyel terjeszti föl. — A gégényi ev. ref. hitközség és iskolaszék egy második tanterem építése s egy második tanítói állás szervezéséhez 6200 frt egyszer s mindenkori s 400 frt állandó évi államsegélyt kér a közoktatásügyi minisztertől. Az uj tanteremre s a második tanítói állás szervezésére Gégényben, a tankötelesek nagy számánál fogva van szükség, a költségek viselésére azonban sem a hitközség, sem maga Gégény község sem képes. Ennél fogva a közigazgatási bizottság, a kir. tanfelügyelő véleménye alapján, pártolólag fogja a kérvényt a közoktatásügyi miniszterhez felküldeni. — A nylradouyl g. kath. Iskola junius 7-diki évzáró vizsgáján, mint azt már megírtuk, jelen volt a közigazgatási bizottság egy küldöttsége is. A szerdán tartott közigazgatási bizottsági ülésen kellett volna a küldöttségnek a tapasztaltakról jelentést tennie, minthogy azonban a küldöttség elnöke: ifj. Szunyoghy Bertalan a gyűlésen nem jelent meg, a bizottság fel fogja őt hívni, hogy a kérdésben levő jegyzőkönyvet e hó végéig a főispán ur őméltóságához, mint a közigazgatási bizottság elnökéhez terjeszsze be. — A vármegyei tisztviselők e hó 14-én délután értekezletre jöttek össze a vármegyeháza kistermében Mikecz János főjegyző h. alispán elnöklete alatt. Résztvettek az értekezleten a központi tisztviselők s a járási főszolgabirák. A megállapodások, melyekre az értekezlet hosszabb tanácskozás után jutott, már legközelebb a vármegyei törvényhatóság megbirálása és elhatározása alá fognak kerülni, s valóban szükség is van arra, hogy most, midőn ez év végével a választott vármegyei tisztviselők mandátuma lejár s a megejtendő tisztújítással uj hat évre szóló ciklus nyílik meg: tisztáztassanak és földerítessenek ama szükségletek, melyeket közigazgatási érdekeink kielégítése feltétlenül igényel. E szükséglet természetéhez képest a péntek délután tartott értekezlet is két irányban tanácskozott, s uj hivatali állások szervelése s a javadalmazások megfelelő megállapítása tekintetében hozott határozatokat, melyek — mint javaslat — a közelebb összehívandó vármegyei rendkívüli közgyűlés elé fognak terjesztetni. Mindenekelőtt — a fizetések megállapítása kérdésével kimondotta az értekezlet, hogy a vármegyei tisztviselők javadalmazása az állami tisztviselők fizetésének aránya szerint állapítandó meg, s megállapítván cz elv szerint a tisztviselői állások osztályait, a fizetések öszszegére nézve pozitív javaslattal fog a közgyűlés elé lépni. — A szervezendő uj állásokra nézve az értekezlet pozíciói a következők: A központban rendszeresítessék az állategészségügyi-, mezőgazdasági- és mezőrendőri ügyek intézésére és előadására egv uj állás, 1200 frt fizotéssel s 2ó0 frt lakpénzzel; qualifikáció: gazdasági akadémiai oklevél. — A pénztári hivatalhoz szükséges egy számtiszti állás, 700 frt fizetéssel 150 frt lakpénzzel; a számvevői hivatalhoz napdijas helyett imok, 600 frt fizetessel, 150 frt lakpénzzel, úgyszintén az ügyészi és főorvosi hivatalhoz is egy-egy irnok — díjnok helyett, s a főispán rendelkezése alá szintén egy irnok 600—600 frt fizetéssel s 150-150 frt lakpénzzel. Javasolja továbbá az értekezlet, hogy minden főszolgabírói hivatalhoz, 800 frt évi fizetéssel s 200 frt lakpénzzel, második szolgabírói állás szerveztessék s hogy ugyancsak a főszolgabírói hivataloknál 600 frt fizetéssel és 150 frt lakpénzzel második Írnoki állás s 240 fizetés s 30 frt ruhapénzzel egy-egy hivatal-szolgai állás rendszeritessék. Szükségesnek tartja továbbá az értekezlet, hogy a főszolgabírói hivatalok bére és fűtésére megállapított évi 100 forint 250 frtra emeltessék fel, s hogy mondja ki a törvényhatóság, hogy amint a szolgabírói járások uj beosztása bekövetkezik, a szolgabírói hivatalok Bérletéről s kiadásairól a vármegye fog gondoskodni. — Az értekezlet megállapodása szerint szervezendő lenne még — a mostani kettő mellé — három uj vármegyei állatorvosi állás s ilyen módon a tiszai és kisvárdai, a bogdányi és felső dadai járásokban 1—1, a többi járásokban pedig külön-külön 1 — 1 vármegyei állatorvosi székhely kreáltatnék. Az állatorvosok fizetése 500 frt lenne, 150 frt lakpénzzel s 150 frt uti átalánynyal. Csak az a hiba, hogy az értekezlet által ajánlott fizetés-emelések s a szervezendő uj állások javadalmazása vármegyénk állami dotációjának oly tetemes összeggel való megjavitésát igényelné, hogy — bár mennyire igényelné is a közszükséglet e javaslatok megvalósítását, nagyon gyenge reménységünk lehet arra, hogy a kormány az ahhoz szükséges eszközöket rendelkezésünkre bocsássa. A Gonda Balázs. — id. Szikszay József. felső szabolcsi ev. ref. egyházmegyét mely gyász s nagy veszteség érte a héten, két kitűnő lelkésze s közéletünknek is kiválóan munkás s közbecsülésben élt tagjai: Gonda Balázs berezeli és id. Szikszay József nyírbátori ev. ref. lelkész elhunytával. Gonda Balázs 1848. óta volt lelkipásztora a berezeli ev. fel. híveknek s ez egyházközség viszonyainak rendezése az ő nevéhez fűződik. Egyszerű földmives szülőktől, T.-Pálczán született s S.-Patakon végezvén iskoláit, előbb a Patay családnál nevelősködött s ugyan ilyen minőségben jutott a Boronkay családhoz Berczelre, ahol aztán lelkészszé is választották. Szűkebb értelemben vett lelkipásztori áldásos működése mellett, mint egyházi iró is jelentékeny nevet vivott ki magának s külön kötetben kiadott egyházi beszédei is nagy méltánylással fogadtattak. Tevékeny részt vett ezen kivül vármegyénk közéletében is, mint törvényhatósági bizottmányi tag s a Nyírvíz szabályozás és az alsó-szabolcsi tiszai árinentesitő társulat tanácskozásaiban. Halála — hosszabb betegség után — e hó 9-kikén következett be. Temetése 10-dikén délután ment végbe, óriási részvét mellett. Koporsója felett Lukács Ödön esperes és Andrássy Kálmán bulyi lekész mondottak gyászbeszédet, a szónál pedig Korocz József balsai lelkész búcsúztatót. Elhunytáról gyászoló családja a következő jelentést adta ki: Özv. Gonda Balázsné, szül. Szentpéteri Eulália, özv. Szentpéteri Jánosné, szül. Bárányi Erzsébet, mint anyós, gyermekei: Ilona s férje Korocz Károly és gyermekeik: Ilona, Géza, Béla, Balázs; Béla s neje Kreuzberg Auguszta és gyermekeik: Eulália, Béla, Erzsébet, Balázs; Erzsébet s férje Veress János ugy maguk, mint a számos rokon nevében a fájdalomnak igazi érzésével s bánattól megtört szívvel tudatják, hogy a legjobb férj, tisztelő vő, szerető apa, após és nagyapa Gonda Balázs berezeli ev. ref. lelkész folyó évi junius hó 9-én d. e. 9 órakor életének 72-ik, boldog házasságának 43-ik, lelkipásztorkodásának 46-ik évében hosszas szenvedés után jobblétre szenderült. A drága hamvak junius 10-én d. u. 5 órakor adatnak vissza az anyaföldnek. Berezel, 1895. junius hó 9-én. Viraszszon síri álma felett a hű emlékezet! Id. Sikszay József nyírbátori ev. ref. lelkész, egyházmegyei ny. tanácsbiró elhunyta az egyházmegye másik nagy vesztesége. Őt is késő öreg korában, tevékeny és áldásos élet után érte utói a halál. A nyírbátori takarékpénztár vezér-igazgalóját vesztette el az elhunytban. Haláláról a következő gyászjelentést kaptuk: Özv. id. Szikszay Józsefné szül. Németh Ida maga és gyermekei u. m. Szikszay István és neje Kovács Erzsébet s gyermekei Inéz és Sarolta, Szikszay József, Szikszay Erzsébet és férje Szabó Lajos, Szikszay Matild és Berta, úgyszintén Szikszay Juliánná özv. Béressy Istvánné mint testvér nevében is fájdalomtelt szívvel jelenti a legjobb férjnek a felejthetetlen jó apának, nagyapának és testvérnek id. Szikszay József nyírbátori ev. ref. lelkésznek, a f.-szabolcsi ev. ref. e. m. nyug. tanácsbirájának, nyírbátori takarékpénztári vezérigazgatónak f. év és hó 12-én reggeli 6 órakor, életének 77-ik lelkipásztorságának 48-ík évében hosszas szenvedés után történt gyászos elhunytát. A megboldogultnak hűlt tetemei f. hó 13-án d. u. 4 órakor fognak az ev. ref. egyház szertartása szerint a nyírbátori sírkertben örök nyugalomra tétetni. Nyírbátor, 1895. junius 12. Áldás és béke a kihűlt porokra! — A Bessenyei-szobor létesítésére, a vármegye közgyűlése által kiküldött bizottság e hó 14-ón délelőtt, Mikecz János főjegyző, h. alispán elnöklete alatt értekezletet tartott, s miután az orsz. képzőművészeti társulat kikért véleménye szerint a rendelkezésre ál!ó 15—16 ezer forint elégséges arra, hogy a vármegye kegyeletét Bessenyei György iránt emlékkel megjelölje, a bizottság elhatározta, hogy a közelebb összehívandó rendkívüli közgyűlésnek ajánlani fosja a szobormű léte sitésóre a pilyázat meghirdetését. A bizottság a pályá zat feltételeire vonatkozólag is részletes j .vaslatot fog tenni a közgyűlésnek. — Érdekes statisztikai adatok. Mióta az uj sommás eljárás a mult évi november hó 1-én életbe lépett, a járásbíróságok határozatai elleni felebbezések nem mint addig a kir. Ítélőtáblákhoz, hanem a királyi .örvényszékekhez terjesztetnek fel mint má odfoku bírósághoz. A folyó évbeu január 1-seje óta junius 11 én érkezett be a századik felebbezés a nyíregyházi kir. törvényszékhez, Ebből az alkalomból érdekesnek tartjuk a következő statisztikai adatokat közölni: Junius 15 ig a törvényszékhez ősszeseu 111 felebbezés érkezett be, ebből a nyíregyházi járásbíróságtól 38, a kisvárdaitól 30, a nyírbátoritól 8 és a tiszalökitől 11 érkezett. A 111 felebbezés közül 200 frtig terjedő értékű ügyekben 42, 200—500 frtig terjedő ügyekben 16 és 500 forinton felüli ügyekben 7 felebbezés érkezett be. A többiek közül 2 birtokperre (mindkettő bírtokbahe lyezés iránti Ugy), I pedig örökösödési (végrendelet érvénytelenítése iránti) perre, a többiek pedig egyéb természetű ügyekre vonatkoznak. — Felfolyamodás január 1 seje óta 7, felülvizsgálati kérelem pedig 2 db. érkezett. — A mult év utólsó két hónapjában mindössze 6 felebbezés (5 a nyíregyházi, 1 pedig a kisvárdai járásbíróságtól) és 3 felfolyamodás érkezett. — Szomjas József, volt országgy. képviselő, 48/49-es honvédszázados meghalt 65 éves korában Budapesten. Az országgyűlésen hosszabb időn át Szabolcsmegye tiszaioki kerületét képviselte szabadelvű párti programmal. Szomjas József képviselő-korában a képviselőháznak egyik legjoviálisabb alakja volt. Pompás humora kitűnő anekdotái, a képviselőházi folyosó egyik legked, veltebb alakjává tették, különösen a Tisza Kálmán zugolyában. Anekdotáiban azonban mindig volt valami politikai nüánsz, egy-egy hang a magyar népnek az adók és fináncz okozta bosszankodásából, vágy keserűségéből, amit jó volt meghallani ilyen hű embertől az országtartó nagy uraknak. Szomjas elhunyta városunkbán mindenfelé őszinte részvétet keltett. Temetése f. hó 7-én Budapesten ment végbe. — UJ csendőr-őrsök. A vármegyénk területén julius 1 sején felállítandó két csendőr-őrs, a vett értesülés szerint — gyalogos lesz. A közigazgatási bizottság feliratot intéz a belügyminiszterhez, hogy a mi viszonyainkhoz képest és az egyöntetűség kedvéért is, a két uj csendórórs lovasitassék. — Villámcsapás. Az elmúlt héten kedden délután «/

a6 óra tájban pár pereznyi szélvihar után nehéz szürke felleg került a város felé, melyből hatalmas csattanással és rövid ideig tartó, puskaropogásszerü zaj kíséretében villám ütött le a színház mellett levő Pacsirta vendéglőbe. A villám szerencsére a széles bádogtetőzetet érte és azon valószínűleg szétterjedvén, már megoszolva jutott a földbe, aminek köszönhető, hogy emberéletben kár nem esett. Igy is kapott belőle egy szikrát a szénatéri bejáratnál álló Kalmár Fábián nevű pinczér, kit lábáról leütött s akinek balkarján, oldalán és lábszárán hagyott egy mogyoró nagyságú (oltott és hullámszerű perzselési sebeket. Másik és valószínűleg erősebb sugara az L alakú épület belső sarkánál levő oszlopra erősített csatornán futott le, a csatorna végénél felhasogatván az oszlopot. A villámcsapás következtében előállott légnyomás azonban olyan erős volt, hogy bár egyetlen ablakot sem zúzott be, a nyári étkező helyiségben levő másik két pinczért is, továbbá egy a szénatéren menő munkást is pár méternyire lódított ki helyükből, sőt a kuglizó végén a bábok mellett álló vendéglőst, Adler Ignáczot is a földre dobta, mig a villámsujtott épület folyosóján beszélgető Tiszay szinigazgatónénak és Adlernénak az ijedtségen kivül egyéb bajuk nem történt. — Ez a villámcsapás talán a városi atyáknak is eszükbe juttathatná azon határozatukat, melyet a katholikus tornyot ért villámcsapáskor hoztak, hogy legalább a középületek villámhárítókkal látandók el; mert azóta nemcsak a tornyok és a városháza nélkülözik azt, de a nélkül épült fel a színház és a nagyvendéglő is. — Jegyző-választás. Mária Pécsi jegyzővé Torma Sándor választatott meg. — Halálozás. Takács Endre dr. egyetemi magántanár a Rókus kórház VII. osztályának rendelő orvosa, városunk szülötte, e hó 13-án reggel rövid, de súlyos betegség után, alig 47 éves korában Budapesten elhunyt. A halálhír, mely Nyíregyházára a délutáni órákban érkezett, ugy itt, mint a fő- és székvárosban a legnagyobb részvétet keltette, mert az elhalt egyetemi tanárt és kiváló orvost mindenütt, ahol csak ismerték, mindenütt igen tisztelték és becsülték. A megboldogult 1888. óta vezette a Rókus-kórház ideggyógyászati osztályát, főorvosa volt az Erzsébet-kórháznak, igazgató főorvosa a poliklinikai egyesület rendelő intézetének és tagja számos tudományos és humánus egyesületnek. Temetése e hó .14-én délután ment végbe Budapesten. — A haláleset gyászba borította a nyíregyházi Andrástsik- és Szegedy-csaladokon kivül a Bodnár István ügyvéd családját is, minthogy első neje, kitől a három kiskorú, árván mfaradt gyermek is született, a Bodnár István leánya volt.' A.család a következő gyászjelentést adta ki: Özv. Takács Endréné — Riedl Erzsébet ugy a maga, mint gyermekei: Ilona, Endre és Edit, továbbá sógornője özv. Szegedi Andrásné' — Andráscsik Teréz, valamint az összes gyászoló "rokonság nevében fájdalommal eltelve jelenti, hogy felejthetetlen szeretett férje Takács Endre dr. egyetemi magántanár, közkórházi rendelő- és Erzsébet-kórházi főorvos, a budapesti általános poliklinikai egyesület rend.-intézetének igazgató-főorvosa, több tudományos egyesülfet tagja s a t. s a t. hashártyalob okozta rövid betegség és a halotti szentségek ájtatos felvétele után folyó évi-junius hó 13-án reggel, tevékeny életének 47-ik, boldog házasságának 7-ik évében kiszenvedett. A drága halott hült tetemei e hó 14-én, délután 5 órakor a gyászházban (IV. ker. régi posta-uteza 5. szám alatt) a római kath. egyház szertartása szerint fognak beszenteltetni és a budai németvölgyi sírkertben levő családi sírboltban örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent mise-áldozat az elhunyt lelki üdvösségeérte hó 15-én délelőtt 10 órakor fog a belvárosi római katholikus plébánia-templomban a Mindenhatónak bemuttatatni. Kelt Budapesten, 1895. évi junius hó 13-án. Nyugodjék békében! — „Vörös kereszt". A tiszai járási „Vörös kereszt" tiók-egylete alaptőkéjének gyarapítására junius hó 26-án d. u. 4 órakor az Eperjeske község határában levő „Lukaszeg" kis erdőben, halászattal egybekötött jótékonyczélu tánczmulatságot rendeznek. A rendezőség névsora a következő: Dr. Barna Zsigmond, Bakoss István, dr. Belényessy László, Czap András, Czap Lajos, Dobos László, Gonda István, Hideg József, Hutschenreiter Frigyes, Jármy Miklós, Jászay Bertalan, Keresztury János, Keczegh József, Láczay Gyula, Ludmán Sándor, Makai Miklós, Makai Ferencz, Mitrik Mihály, Nagy Tamás, Ormós István, Okolicsányi Mihály, Petheő József, Pilissy István, Pelsőczy Mihály, Rácz Béla, Rochlitz Henrik, Szikszay Sándor, dr. Sziklássy Lajos, Somlyódy János, Somogyi József, Tompos Endre, Tóth József, Tauffer János, Vidovich László, Virág Árpád. Belépti dij: Személyjegy 2 korona, • családjegy 5 korona. Jó ételek és italokról, valamint fedett helyiségről gondoskodva lesz. Felülfizetések köszönettel fogádtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. — Értesítem Nyiregyháza város adózó kőzönségét» hogy a rn. kir. pénzügyigazgatóság által jóváhagyott föld és házadó után járó általános jövedelmi pótadó kivetési lajstrom az 1883. évi 44. t.-cz. 16. §-a értelmében 8 napi közszemlére a városi adóhivatalba kitétetett a hol is az a hivatalos órák alatt megtekinthető. Egyidejűleg figyelmeztetem a közönséget, hogy a kivetésből eredő sérelmeiket orvoslandó előterjesztéseiket hozzám a következő határidő alatt adják be és pedig: Az adófizető közönség azon része, kik már a fentebbi adókkal a mult évben megvoltak róva a kivetési lajstrom keltétől — azok pedig', a kik csak ez évben lettek megróva az adókönyvecskéjük bejegyzésétől számított 15 nap alatt, — mert a határidő lejárta után beadott előterjesztések figyelembe vétetni nem fognak. Nyíregyházán, 1895. jur.íus hó 15, Bencs László, polgármester. *