Nyírvidék, 1895 (16. évfolyam, 1-26. szám)
1895-06-02 / 22. szám
XVI. évfolyam. 22. szám. Nyíregyháza, 1895. junius 2. VEGYES TARTALMÚ HETI LAP. SZABOLCSVÁR1VKEGYE HIVATALOS LAP JA. A SZABOLCS VÁR MEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenkint egyszer, vasárnapon. "VS Előfizetési feltételek: postán vagy helyben házhoz hordva: Egész évre 4 forint. Fél évre 2 „ Negyed évre ........ 1 „ A községi jegyző éa tanító uraknak egész évre csak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a A l aP szellemi részét képező küldemények, lap szétküldése tárgyában leendő felszó- a azerke9ztö czime alat t kéretnek beküldetni. lamlások Jóba Elek kiadó - tulajdonos fo c' , d é t r a^®^ e t e 1 1 en leTeIek csak ismer t ke.ektSl könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám . ,'\ n' 1 *L . /ta a i ua ii A kéziratok csak világos kívánatra s az (Jánószky ház) mtézendok. illető költségére -űidetm-k vissza. Hirdetési dijak: Minden négyszer hasá jzott petit tor tgytzer közlése 5 kr.; többszöri közlés esetében 4 kr. Klnostirl belyegdij fejében, minden egyes hirdetés után 30 kr. fizettetik. A nyllt-tárl közlemények dija soronkint 30 kr Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten, Haasenstein és Vogler i'-ódájába n Bécsben, Prágában és Budapesten, vaiam-m Nómetorszá? é* Svelcz fővárosaiban is Dorn & Cornp. által Hamburgban. Hivatalos közlemények, 7774. K. „ , , , — Szabolcsvarmegye alispánjától. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A nagyméltóságú m. kir. honvédelmi miniszter úr 29464/95. szám alatt kelt leirata szerint a f. évi junius, julius és augusztus havában Magyarország terű'etén eszközlendő térképezési fellételekre a cs. és kir. közös hadügyminiszter úr által kirendelt főtisztet „Nyilt rendelet" tel látta el. Felhívom ennélfogva a községi elöljárókat, miszerint a község területén esetleg megjelenő főtisztet az általa előmutatandó nyilt rendeletben felsorolt szolgáltatásokban készségesen részesítsék, s őt fontos szolgálati feladatának teljesítésében lehetőleg támogassák. Nyiregyházán, 1895. május 27. Alispán helyett: Mikecz János, főjegyző. 8209 K — ^ Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A földmivelésügyi m. kir. minister 34551/95. számú rendeletének másolatát tudomás vétel, alkalmazkodás és a legszélesebb körben leendő közhírre tétel végett kiadom. Nyiregyházán, 1895. május 30. Alispán helyeit: Mikecz János, főjegyző. (Másolat.) 34554.dll./1895. szám. Földmivelésügyi m. kir. minister. Valamennyi törvényhatóságnak. Tekintettel a kőbányai piaczon a sertések közölt fellépett betegségnek heveny fertőző természetére, ezen betegségnek mielőbbi megszüntethetése érdekében, sertéseknek a novezett piaczra való szállítását vagy hajtását ezennel megtiltom. — Erről a közönséget tudomásvétel és közzététel végett oly felhívással értesítem, hogy sertésekre szóló marhaleveleknek Kőbányára irányítását további rendeletéig tiltsa meg. — A jelen rendeletem ellenére Kőbányára érkező sertés-szállitmányok származásuk helyére küldetnek vissza. Budapest, 1895. május 27-én. A minister helyett: Miklós Ödön, államtitkár. A „NYIRVIDÉK 4 4 TÁRCZAJA. A becstelenek. — Rovetta Gerolamo színműve. — Tízezer lyra — körülbelül 4000 forint — pályadijat nyert Rovetta Gerolamo azzal a színművével, mely az elmúlt hét szerdáján nálunk először szinrekerült. Sajátságos körülmény, hogy mig az olasz operák régóta világhírűek, a tulajdouképeni színműirodalomnak csak elenyésző hányada jutott tul a tüzes napsugártól izzó kék e^ű olasz félsziget határain. Igaz ugyan, hogy a zene sokkal internatíooálisabb természetű lévéu, ebből a zenei művek nagyobb elterjedettsége részben ki magyarázható, de az anuyiszor emlegetett szilaj olasz vér, heves természet még is csak több anyagot szolgál tathatott volna az olasz dráma irodalomnak. Hiszen Shakespeare is nem egy művéhez épen ouuau vette alakjait és cselekményeit. Ha a „Becstelenek"-3t, mint az olasz színmű-irodalom termékét tekintjük, első sorban azt kell észrevennünk, hoey nincs benne semmi, ami olasz eredetére vallana. Ép ugy lehetne szerzőjét frauczia, mint német, vagy akár svéd írónak tartani, Ez azonban épenséggel nem hibája a darabnak. Sőt talán csak annál inkább igényelheti, bogy idegen nyelvekre lefordíttassák s más nemzetek sziupadáu elóadassék. Ennek a műnek — eltekintve némi részletektől — cselekménye és alakjai internatiouálisak. És nem lehetetlen, hogy ez a tulajdonsága döntő befolyással bírt a pályadíj elnyerésénél. A darab meséje egyébként a következő: Moretti Károly — kinek állása felől az előadás után tisztába jönnünk nem sikerült — a sikkasztó Fornaris bűnügyével foglalkozik; valószínűleg mint szakértő van megbízva a könyvek átvizsgálásával. Mint kifogástalan jellemű ember, Pünkösdkor. Jövel Szeut-lélek Ur-lsten, töltsd bé szíveinket mennybéli ajándékkal, szívbéli szent buzgósággal. Telitsd meg sziveinket hittel ama magasztos mennyei ajándékkal, mely kitartást ad a munkálkodóuak, erőt a küzdőnek, bátorítást a csüggedőnek! Terjeszd ki reánk szent lelked sugárzó melegét, mely egyesit bennünket szeretetben! Világosítsd fel elméuket, hogy egyek lennénk az Urnák félelmében! * * * Ismét ünnepet ül a keresztény világ. A szentlélek alászállásának örömünnepét, mely kettős lángnyelvek alakjában szállta meg a tanitváuyokat, hogy elmenvén, tanítsanak minden népeket és megértethessék magokat azokkal. A tanítványok pedig elszéledének. Elmentek az idegen népek közé, szívükben bátorsággal és hirdették az fgét szerte a nagy világban, megismertetvén a parancsot, mely ekként szól: szeresd felebarátodat, mint t nmagadat Es az Ige, a tanítás fogékony keblekre talált. Megismerték szerte a nagy világban a parancsot, mely ekként szól: szeresd felebarátodat, mint tenmagadat. Megismerték, — de vájjon megtartották-e ? * * * Századunkat a felvilágosultság századának nevezik és tartják. A gőz és villamerő, e két hatalmas természeti tünemény, teljesen átalakitotta a világ képét. Megrövidült a távolság, megrövidült az idő. szive mélyéből elitéli és megveti a „becstelen" sikkasztót. A Fornaiis felesége kétségbeejtő helyzetében vizsgálat alatt lévő férjét menteni akarván, Morettihez fordul tanácsért és esetleg segélyért. Moretti azonbau el sem fogadja s igy helyette nejének Elise-nek mondja el panaszát, hogy nem romlottság, de a nyomor vitte rá férjét a sikkasztásra s hogy ő akként remél rajta segíteni, ha az elsikkasztott összeget a banknak megtéríti s a bank feljelentését visszavonja. Elise — s vele együtt a néző közönség is — megszánja Fornarisnét és megígéri, hogy beszél férjével és megkérdi, hogy a Fornarisné terve czélhoz vezet-e ? Moretti, ki rajongásig szereti nejét, helyesli a tervet, amely Fornarist az igazságszolgáltatás kezeitől megmentheti ugyan, de amely az eljitszott becsületet többé ugv sem adhatja vissza. Közben azonban az történik, hogy az öreg Sigismondit — aki Morettiéket folyton ajándékokkal látji el, még pedig azon okból, mert Elissel évek óta bűnös viszonyt folytat, akinek uagy összegű divatáru és ékszerszámláitis folyton rendezi, — az utczán, épen Morettiék tői hazamenet, meggyilkolják (Hogy ki és miért? — az előadás folyamán szintén nem derült ki.) A Sigismondi váratlan hilálával egyszerre változás all be a Morettiék egész háztartásában, mert nincs, aki Morettinét pénzzel tartsa. Moretti pedig eddi:; abban a hiszemben élt, bogy neje jó gazdasszonyságáuak köszönheti kényelmét, mint aki kevésből is sokat tud produkálni. A változást észreveszi, de nem tudja mire magyarázni. A gyarló ebédekért a cselédet okolja, aki azonban a szemébe vágja, hogv nem adbat fel másféle ételeket, mint amilyenre jut. Moretti a feleselő cselédet — aki célzásokat .tesz Sigismondira is, — nyomban elkergeti. Az el is megy, azonban egy levelet ad át Morettinek, hogy juttassa a felesége kezébe, mert a kereskedő segéd még az napra kívánt választ, megmondván, hogy tovább nem vár. Amihez addig napok, hetek, hónapok kellettek, azt a távolságot ma órák és hetek alatt bejárhatjuk Amihez addig órák, napok, hetek kellettek, azt ma perczek és órák alatt megtudjuk. Megsokszorozódott a világ munkaképessége. Amihez addig embereknek és állatoknak sokasága volt szükséges, azt ma elvégzi a gép. Es vájjon boldogabb lett-e a világ? Kevesebb-e a szűkölködő, az éhező? özvegyekről, árvákról vau-e aki gondoskodjon? Ügyefogyottak, elhagyatottak segélyére siet-e a tehetős ? Síróknak könnyeit felszárítani igyekeznek-e a derült arczuak ? Szeretjük-e felebarátunkat, mint önmagunkat? Oh nem, ennyire még nem vagyunk, és a háta megett kinevetjük azt, aki az ilyen erkölcsi szabályokat alkalomadtán elénk tárja, — még jó ha szemébe uem nevetünk. A felvilágosodás századának nevezzük századunkat. A felvilágosodás századában élünk, de csak magunkat tartjuk felvilágosultaknak, csak magunkra vonatkoztatjuk a felvilágosodás előnyeit. Az első személy én vagyok, a többi mellettem se áll, csak utánam következik. A „strugle for life" lett jelszavunk. Küzdünk a létért, de nem az emberiség, hanem a magunk létezéseért. Csak lépcsőfokoknak tekintjük, vagy legalább szeretnénk tekinteni embertársainkat, kiknek vállain magunk emelkedhessünk mennél magasabbra. Esezt az egoizmust elnevezzük realizmusnak. Realisakuak tartjuk magunkat, gondolkozásunkat, felfogásunkat és kezdjük szégyelni a nemesebb ideálok után való törekvést. Sőt szégyeljük és eltagadjuk az is, hogy az ideális eszmékért még lelkesedni tudnánk. Moretti a levelet, melyben számlát sejt, felbontja. A levél fenyegető,követelőző hangja megdöbbenti s nyomban kérdőre vonja haza érkező feleségét. Az haboz, kitérő feleleteket ad, a Moretti zavart gyanúja növekszik, követeli a számlákat s észrevéve, bogy felesége asztalkájához nem akarja ereszteni, őt onnan félredobja, a fiókot kirántja, a számlákat kiveszi, átfutja és azt veszi észre, hogy a számlák tételei megegyeznek az elhunyt Sigismondi könyveinek egyes tételeivel, kinek hagyatéki iratai szintén nála — talán szintén mint bírói szakértőnél — vannak. Gyanúja egyszerre határozott irányt vesz s feleségére rohanva, kivallatja, hogy Sigismondival tőDyleg viszonya volt s hogy attól kapta annak életében azt a pénzt, amivel a háztartást olyan rangosan vitte Felháborodása első perczében majdnem megfojtja hűtlen feleségét s aztán a gyalázattól való féltében arra az elhatározásra jut, hogy a kUlszin kedvéért továbbra is együtt kell élniök. Megérkezik azonban a kereskedő segéd. Követeli a hátralékos számlák kiegyenlítését és Moretti — kínos helyzetében abból a 2000 lyrából elégíti ki, amelyet Fornarisnétól kapott, hogy a Fornaris által elsikkasztott összeget a banknál visszapótolva, annak szabadon bocsátását kieszközölje. Tehát Moretti is sikkasztó,'* becstelen lett. És az első lépést követi a többi. Kénytelen ugy élni, olyan háztartást vinni, mint a Sigismondi életében, hogy a külszint megóvja s ez padig csak ugy sikerül, hogy a bank pénztárából, melynek Fornaris helyett pénztárosa lett, sikkaszt folyton, titkolva neje előtt is. A harmadik felvonásban a házmester beszéli el a Fornaris végtárgyalásának részleteit, kiemelvén a Moretti szerepét, mint aki mindsnt elkövetett a Fornaris megmentésére. Moretti képéből kikelve érkezik haza, mert Fornarist hét évi fegyházra ítélték, sőt elmondja, hogy egyizben annyira tul ment buzgóságában, hogy az állam Mai számunkhoz egy íy melléklet vau csatolva.
