Nyírvidék, 1895 (16. évfolyam, 1-26. szám)
1895-01-27 / 4. szám
XYI. évfolyam. 4. szám. Nyíregyháza, 1895. január 27. VEGYES TARTALMÚ HÉTI LAP. SZABOLCSVARMEGYE HIVATALOS LAPJA A SZABOLCS7ÁR MEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. Megjelenik LotonUint egyszer, vasárnapon. Előfizetési feltételek: postán vagy helyben házhoz hordva: Egész évre 4 forint. Fél évre 2 „ Negyed évre ........ 1 „ A községi jegyző és tanitő uraknak egész évre csak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a A lap szellemi részét képező küldemények, - a szerkesztő czime alatt kéretnek beküldetni. lap szétküldése tárgyában leendő felszólamlások Jóba Elete kiadó-tulajdonos könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám (Jánószky ház) intézerdők. Bérmeutetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. A kéziratok csak világos kívánatra s az illető költségére küldetnek vissza. Hirdetési dijak: Minden négyszer hasá jzott petit sor egyszer közlése 5 kr.; többszöri közlés esetében 4 kr. Kincstári bélyegdij fejében, minden egyes hirdetés után 30 kr. fizettetik. A nyílt-teri közlemények dija soronkint 30 kr Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület i :ola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten, Haasensteln és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten , valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is Dorn & Comp. által Hamburgban. 8. Fi. 1894 Hivatalos közlemények, Szabolcsvármegye főispánjától. Pályázati hirdetmény. A felügyeletem alatt álló Szabolcsvármegye törvényhatóságánál a nagykállói járási irnok lemondása folytán megüresedett s 500 frt évi fizetés és 60 frt lakbérrel javadalmazott járási Írnoki állásra ezennel pályázatot nyitok. A pályázni kívánókat felhívom, hogy törvényes minősitvényüket, valamint eddigi alkalmazásukat igazoló okmányokkal felszerelt pályázati kérvényüket hozzám, folyó év február hó i-ikáig, mint záros határidőig, nyújtsák be. Nyíregyházán, 1895. január hó 6. Kállay András, főispán. — J ^— Szabolcsvármegye alispánjától, i öy D. A községek elöljáróinak. A vármegyei közművelődési alap létesítése tárgyában alkotott 387/93. bgy. számú szabályrendelet 9-ik szakasza értelmében a községi főbiró a járási főszolgabíró által megadott Zene engedélyről az emiitett szabályrendelet 7-ik szakaszában előirt nyilvántartást vezetni, év végével lezárni s a következő év január hó 15-ig felülvizsgálás s a főszolgabírói nyilvántartással leendő összehasonlítás czéljából a vármegye alispánjához beterjeszteni köteles. Felhívom, az elöljárókat, hogy eme kötelezettségüknek haladéktalanul, de legkésőbb e hó végéig okvetlenül eleget tegyenek. Nyíregyházán, 1895. január 18. Miklós László, kir. tanácsos, alispán. 1122 K — ' Szabolcsvármegye alispánjától. I o %f O. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Az ide mellékelt pályázati hirdetményt a legszélesebb körben leendő közhírré tétel végett kiadom. Nyíregyháza, 1895. január 22. Miklös László, kir. tanácsos, alispán. „A NYÍR VIDÉK R ARCZAJ A/ Mikor a Miczike beteg. A mamácika elutazott a Miczi néDjéhez, a kikuek első kis bébéjét ma tartják a keresztvízre s a mamának nem szabad hiányoznia eme fontos családi ünnepélyről . . . A papa itthon maradt, nem engedik a hivatalos kötelességek! (Az ám a tarokparthie,5meg egy kis polgári kimenő) Miczit pedig nem vitték el azért, mert ó már nagy leány, a mult hónapban töltötte be a 19-ik évet, már olvasott 14 regéuyt, résztvett 5—6 kouczerten és közvacsorán, már főzött is kétszer, mikor a mama nem volt otthon s ezóta már menyasszouy is lehetne, ha az a Gazsi doktor oly nagyon élhetetlen nem volna! Sokat töprengett Miczi a felett, mint lehetne az ő kis mafla doktorát vallomásra bírni ? Mert végre is bosszantó egy 19 éves érett hölgyre nézve, ha az ide álja, a ki prózailag szólva jó parthie is — a szerelmes pilantásokon tul nem merészkedik sohasem! . .. Nemde megbocsáthatatlan gyávaság? Mivel bátorítsa föl azt a gyámoltalan Gazsit? Ezen gondolkozik Miczi most is, a miut a gazdasszonyi kulcsokat büszkén csörgetve zse bében, le s föl járkál a teremben, még pedig hátr^ tett kezekkel, mint azt az intézetben vén professorától látta. — Hopp, megvan! ez fölséges eszme, féltékeuynyé kell tenni! Tegnap este érkezett meg a Toucsi cousin, hogy pár napot itt időzzön, a doktor nem ismeri ót s igy ő nem tudja, hogy ő rokonom. Ugy lesz, lekenyerezem a Toncsi gyereket uehány czigarettel, a miért ő nekem udvarolni fog s ha egy csöpnyi szerelem és vér van Gazsiban, ugy remek féltékenységi jelene tünk lesz együtt. Az ám, de hogyan czitáljuk ide azt a bolondos doktori. .Betegnek kel lennem, igen betegnek." Ezzel magára vette piros pongyola zekéjét, fekete fürtjeit kissé felborzolta s a leghóditóbb poseban, — karjait a feje fölé emelve — előparancsolta a Toncsi gyereket. Pályázati hirdetmény. A Nyíregyháza rend. tan. városnál üresesedésbe jött, 800 frt évi javadalmazással ellátott, s a város képviselő testületének a f. évi február hó 5-ik napján d. e. 10 órakor megtartandó gyűlésén, az 1836. XXII. t.-cz. 69. §-a értelmében a legközelebbi általános tisztújításig választás utján betöltendő adópénztárosi állásra ezennel pályázatot hirdetek. Ugyanazért felhívom mindazokat, kik ezen állást elnyerni óhajtják, — hogy az előző szolgálatukat, minősítésüket és erkölcsi magaviseletüket igazoló okmányokkal felszerelendő pályázati kérvényeiket hozzám legkésőbb a f. évi február hó 4-dik napjának d. u. 4 órájáig benyújtani annál is inkább el ne mulasszák, mert az ezen határidőn tul beérkező pályázati kérvények figyelembe vétetni nem fognak. A megválasztandó városi adópénztáros a Nyíregyháza rend. tan. város által 1891. évi május hó 1-én alkotolt s a vármegye közönségének 40/892. Bgy. számú határozatával jóváhagyott szervezkedési szabályrendeletnek 43. §-a értelmében 2000 frt biztosítékot tartozik készpénzben vagy óvadékképes értékpapírokban letenni, vagy a jelzett biztosítéki összeget, a netalán bekebelezve levő terhek és ezek járulékainak beszámítása után legalább kétszeresen fedező ingatlanra való betáblázással biztosítani. (2—1) Nyíregyháza, 1895. január 22. Miklós László, kir. tanácsos, alispán. Itt az idö . . . II. Legyen ma a kiengesztelődés napja. Némuljon el a haragos szó, s a kételylyei telt lélek aggódó gáncsa. Ezer alkalmunk van Nyíregyháza város képviselőtestületének gyűléseit és határozatait igazságos megrovással illetni. Gyakorta rászolgál gúnyra, feddésre, hiszen kétszáz tagból áll, akik között igen sok a turbulens, dissidens és kevésbbé prudens. Szereplésük a képviA gyerek megjelent. Hirtelen nőtt, ma^as, szöszke fiu volt, ugy 21—23 év között s fő büszkeségét képezte kis bajuszkája, melyet gondosan ápolt, — mellesleg pedig — joghallgató volt, a ki már Ill ád éve nem hallgatott az előadásokon semmit. — Kissé léha fiu, de a csíny vetésben mester! — Világ legborzosabb Miczije, mit akarsz tőlem ? — Hát tudod, te jövendőbeli ügyefogyott prókátor, egy kissé a gavallériádra vagyok utalva. No ne ijedj meg, tudom hogy ez rozoga alkotmány, majd fölfrissítem egy pár trabucóval . . . Eme hizelgések után összedugták fejőket s egy órai tanácskozással abban állapodtak meg, hogy Toncsi úrfi, miut a Miczi vőlegénye fog figuráiul, a lejátszandó comédiában s ez áldozatért tartozik Miczi 4 drb havannát és 12 drb czigarettet elkezelni a papa dohányzóasztaláról ideiglenes vőlegénye számára. Miután a mama uton van s a papa is veri a blatot valahol, esetleg meglepetésektől nincs mit tartani. Miczi lehetőleg szenvedő arezot vág, mig kiadja az ordret Lizinek, hogy csak hamar az orvosért, a torokfájásról, meg migrainről nyög neki, mig az érzelmas szívű szobaleáuy zavartan fut alá a lépcsőkön, felsorolva a véd9zenteket. A Miczi szobájából ki kihal lik egy-egy kaczajtöredék, a mint suttogva beszélik meg még egyszer a hadi tervet. — Tomkó te, ha félév múlva dr. Walther Gáspárné urnő lesz belőlem, egész szivargyüj:eményt és nyakkendő kirakatot adok neked ... de csönd! . . . jön már a kis széltoló. Valóban szeles rohanás zaja hallatszott a lépcsőkön, az előszobában s végre kopogtatás az ajtón. Miczi beteget affektáló bágyadt hangon nyöszörgi a „szabad" ot, mire majdnem bebukik az ajtón egy nyúlánk, barna itju s szökenés helyett odaugrik a pamlaghoz, hol Miczi hatásosan piheng. Előtte térdel — a megbeszélt terv szetint — Toucsi s csókokkal borítja el lecsüggő kezét. A kis doktor majd legázolja, a midőu odarugtat s mérges pillantásaival igyekszik elriasztani a térdelőt. selet ódiuma, megrovott ténykedésükben az összeség kényteleu osztozni. De tegyünk ma kivételt. Adózunk elismeréssel azoknak is, akik máskor átkát képezik a képviseleti közgyűléseknek. Sőt azt a concessiát is hajlandók vagyunk megtenni, mikép a tegnapelőtti közgyűlésről távol maradt 3/«-ed rész épen azért maradt otthon, hogy ezzel lehetővé tegyék az egyöntetű, szinte emelkedett szellemben való egyhangú határozat hozatalt Nyíregyháza város jöveudő sorsa felett. Elvégre ez is érdem, ha mindjárt csak negativ is. De hiszen az emberiség legnagyobb része csak negatíve — járul a világ fejlődéséhez, — azzal, hogy nem tesz semmit. Ugyan ki volna hajlandó ezért megrovással illetni az emberiség tunya részét? Őszintén beszélünk! A pénteken mult egy hete megtartott képviseleti közgyűlés lezajlása után igazán kétség szállt meg, váljon folytassuk-e aktiónkat Nyíregyháza városának a megyei gyámság alól leendő kivonása, illetve elérkezett nagykorusitása érdekében? Ez a fegyelmezetlen, sokszor képtelen, de mindig kicsinyes admiuistrationális orgánum váljon elég intelligens lesz-e a nyerendő nagy felelősség viselésére? Váljon nyugodt lélekkel bizható-e majdan a fejlődő város maradandó sorsa ennek a testületnek kezére? Váljon nem leend kirívó ellentét a város statusa, s a sorsát intéző erő között ? Ma már meggyőződésünk is evalutión ment keresztül. Aggodalmunk elaszlatva, félelmünk alaptalan. Hitünk is van abban, hogy ha a 25-iki közgyűlés példájára a képviselet távol maradt tagjai következetesen ragaszkodni fog— Miczike ön beteg ... és hivatott engem ? — hebegi a nagy sietségtől alig lihegve. — Igen — moDdja elhaló hangon Miczi, — rettenetes hőséget érzek a fejemben s a torkom is nagyon fáj . . . meg a szivem . . oh nagyon nyugtalanul ver; ah! halgassa meg c-ak kérem! Itt egy szem intés tudtára adta Toncsinak, hogy ő itt most felesleges s szerényen visszavonulhat a szomszéd szobába. Távozta utáu azounal kezdetét vette Gazsi részéről az interwiewolás. — Kisasszony, mielőtt a bajt megállapítanám, tudni akarom, ki az a horihorgas ficzkó, kivel az előbb oly bizalmas „téte á tét* ben találtam? — Kérem, kérem, ne tessék sértegetni, ő az én — vőlegényem! — Ah! Bocsánat — sziszegi Gazsi — akkor természetesen joga vau hozzá ... s igy csak gratulálhatok — tevé utána sóhajtva — De ily hirtelen? . . . — Hja barátom, nem halogatja minden férfi akkorra a leánykérési, mire már az ideálja más arája lett — feleli csípősen a leány. — Igaz . . . igaz, — mormogja Gazsi kedvetlenül, mert nagyon is találva érezte magát. — Lássuk csak az üterét . . . hm . . . khm — kisasszony, önnek láza van. — (De neked is ám, — gondolja Miczi.) — Kérem nyújtsa ki a nyelvét! — Igen kérem. (Óh, szívesen! sőt még hosszú orrot is csinálok hozzá, ha tetszik.) ;A — Miczi kisasszony, a lorok határozottan meg. öff*^ támadva s kell hozzá egy—két—három— igeftfs -keliJ hozzá hat hét még fölgyógyul, ez idő alatt peripetanajdí én fogom gyógykezelni a leguagyobb gonddal megirom a reczeptet. Találhatok az ön íróasztal! »ásí: forma papirt is, mint rózsaszint? Vagy igaz, szivére is panaszkodott az imént, azonnal meghallj hogy működik. S fontoskodó arczczal hajtá le fejé Miczi keblére. Azután Isten tudja mit is doboghatott a leányka kis bolond szive, csak az alapos tanulmányozás után Mai számunkhoz egy ÍY melléklet van csatolva.
