Nyírvidék, 1895 (16. évfolyam, 1-26. szám)
1895-01-27 / 4. szám
BN T t r V I D É K." '• i v ateL uak ezeu szokásukhoz, az elmaradtak egy csekély részének kivételével, — hát igenis Nyíregyháza város képviselete meg fog tudni felelni felelő- I ség teljes feladatának minden körülmények között. Ugyan uraim, akik a legközelebbi választásoknál nem á'talauak igen tevékeny szerepet játszani a megválasztandók kijelölésében — nem volnának kegyesek ezt a komoly intelmet meg fogadui a képviselet, s ön-ön inaguk érdekében 1 Mert higyjék el önök Somogyi Gyulu ez a diplomata, Kovács Verő ez a tisz- I teletreméltú páiriarcha. a világos fejű Nagy Lajta, a nagy eszű Henmann, Meskó, s a logikus Bodnár István sok társaikkal együtt díszére válnak bármely testületnek, s kezükbe bizony nyugodtan hízható a város vezetése akkor, ha Szabolcsvármegyével való lázas correspondentia megszakad: mig .... — nomina sünt odiósa — megaztán; de mortuis nil, nisi bene. A képviselet jelenlegi constructiója még nem nynjt elegendő garantiát, hogy ügygondnok kinevezésre nem lesz-e az emantipatió után szégyen szemre szükség. De ma még illedelmes recriminatiókba sem bocsátkozunk. Sót az események torlódása miatt szószegésre is kénytelenek vagyunk. Orülönk neki ép ugy, amiut melegen óhajtjuk, hogy e hó 25-iki képviseleti közgyűlés elvi határozata testet uyerjen. s mielőbb diadalra jusson. Egyenlőre nincs okunk a lapunk mult heti számúnak vezérczikkében elemezett törvény tervezett folytatólagos birálatára. Ez a szószegésünk. Ugyenezen czikkünk világosan kijelentett intentióját, egyhangúlag magáévá tette a képviselet, apnak mielóttikeresztül vitelével egy 21 tagu küldöttséget bizott meg, — ez az örömünk, 8 végül, hogy Nyíregyháza városa mielőbb emantipálja magát a megye mánusa alól, tehát hogy önálló törvenyhatóságu várossá fejlődjék, — ez az óhajunk. Legfeljebb még azt tehetjük hozzá, hogy ezt az ügyet folytonos éber gonudal fogjuk figyelni, s a küzdők sorábau leszünk. Nem lehet állítani, hogy Nyíregyháza azon függőségi viszonynak, melyben Szabolcsvármegyéhez állott, — valami nagy kárát vallotta volna. A vérmes reményekkel telt féktelen tetterejében bizó iíjunak érdekében fekszik a komoly aggastyán hidegvérű tanácsa. Az ifjú tett, nagyon sokat dolgozott, az aggastyán tanácsa, s útmutatása szerint. Az ifjú nőtt, fejlődött. S valóban imposans tevékenységével elérte azt a kort, hogy önállóságra vállalkozhasson Ez a dolgok rendje! S ha áll az is, mikép Szabolcsvármegye néha bizony ellenszenv sugálta felügyelete nélkül nem egészen bizonyosan jutott volna Nyíregyháza oda, ahol ma áll, épén annyi alapossággal állitható az is, hogy fejlődésének jelenlegi fokán érdekeinek jelentékeny sérelme nélkül a megyére és városra egyaránt vonatkozóan nyugodtan bizható saját sorsára Dr. Földes Béla egyetemi tanárnak van egy igen szép értekezése a „Budapesti szemle' 1890. nagyon neki bátorodott a tisztelt doktor ur úgyannyira, hogy igen pirosnak constatálta a Miczike ajkát s mivel kö/.el, hm . . . nagyon közel volt hozzá — hát véletlenül meg találta csókolni ... Erre sértett méltóságot mímelve pattant fül a leány: ' '<— Uram?! — Bo—bo—caánat nagy—sAd . . éo igaián nem akartam! . . . — Micsoda, nem akarta, akkor pusituljon a szemem eldl! 8 pityeregve dőlt visua a kerevetre. — Do Micti édes aranyos Miczike, hiszen ha nem haragszik érte, persze hogy akartam, mondom, ismétlem, urósitem a—kar—tain! Maga édes kis baba! Evvel folytatta Gazsi a atudirozást ott, a hol elhagyta. Toncsi már a tengeri-betegség előjeleit kezdte érezni az áthangsó csök csattanásoktöl, s hogy véget vessen a nyalakodásuak, egyszerre csak egy othellói „hah!* kiáltással bernhant a terembe, kiriasztva a sze relmeseket kellemes foglalkozásukból. — Hűtlenség n te neved asszony! harsogá Mictinek mintegy boszuálló angyal, — „Uram* ez meg már Gazsinak szólt — „eiért még számolni fogunk egymás sal!" Ueoricus mozdulatul ráütött eló egy életlen peneczilust, mit rettenetesen megvillogtatott a levegőben s emberfaló tekintettel az orvos mellének szegezte. , Miczi persze — mint illett — ráboiult a Gazsi keblére, hogy a „uytikos" tőrdöféseket saját testevei fogja föl. Mire Toncsi elkeseredve csúsztatta vissza a kést zsebébe s hősszerelmesi hangon szavalt valamint a csalftságról. meg elkövetendő öngyilkosságról s kirohant, hogy — egy fél perez múlva majdnem nevető-görcsöt kapva henteregjen a szőnyegen a már visszafojthatatlan kaczagástól. Mérget vennék rá, hogy Miczit is meglepte a kaczaj düh s csak nehezen tudott lenyelni egy-egy feltörő „hihihi* „haltaiul* t. — Azonban a humánus szivü orvost felettébb nyugtalanította az a gondolat, hátha a szerencsétlen — „vetélytárs" végrehajtja azt, a mivel évfolyamában, a városok fejlődésének egyik főfeltételéről, — a bevándorlás s annak folyományairól. Azt mondta ebben, hogy mindenütt a természetben, de különösen a városoknál megujulni látjuk azt a tünetet, hogy egy bizonyos megadott viszonyok között az élő szervezett csak egy bizonyos fokig képes előre fejlődni, ahonnan vagy visszafejlődés elkerülhetlen pracessusa áll be, vagy a viszonyokon kell radikalis változtatásokat tenni. Nagyon éles szem sem kell hozzá, hogy belássuk, mikép Nyíregyháza a Ferdinand-féle 11711/1S37. sz. a. beigtatott szabadalom levél óta oly nagy átalakuláson ment át, s fejlődése oly hatalmas arányokat tüntet fel. hogy a következendők elé joggal nézünk aggódó gonddal. Az idézett abstract törvény érvényesülése jut eszünkbe. És amenynyire nincs érdekében Szabolcsvármegyének egyetlen városa visszafejlődését kárörvendéssel bevárni, annyira életérdeke Nyíregyházának, hogy viszonyain a vércsere, vérujitás s egyébb phisiologiai szabályok hatása alatt is előrelátóan változtatásokat tegyen. Kovách Gerő a Somogyi Gyula időszerű indítványának igazán emelkedett szellemű tárgyalása alkalmával tett ama kijelentése, hogy ez az indítvány már régi, már régen éreztetett szüksége, — igazat ad nekünk, midőn erre a fejlődési törvényre hivatkoztunk. Igen! Nyiregyháza elérkezett élete azon időpontjához, midőn komolyan számot kell vetnie erejével, hivatásával és jövendő feladataival. Ma szárnya szegettek vagyunk. Lépten-nyoinou beleütközünk olyan korlátokba, amik csupán kedvünket veszik el a mozgásuuk szabadabb terétől. Hiszen igen jó volt ez a figyelmeztető jelfa, amig nem nőttek ki szárnyaink, jogot adva az önálló felügyelet nélküli repüléshez. Ma többre vagyunk, nagyobb munkát akarunk végezni, nagy feladatok elvégzésére kell vállalkoznunk, s ebben feszélyez az a zsineg, amelylyel a közvetlen felettes hatóság magához kötve tart. A bizo"yitási eljárásnak ezen mederbe való terelése hosszadalmas is egy vezérczikk jellegétől elütő volna. Pedig érdemes a vele való foglalkozás. A 2 l-es bizottság szíves figyelmébe ajánljuk, azon igazsággal egyetemben, hogyha Földes-féle czitátum pangó viszonyainak gyökeres megváltoztatása minden téren,— a fejlődés ezer és ezer forrásai bő vizét nyitja meg, amik nélkül maradnánk továbbra is jelentéktelen provintialis város, Szabolcsvármegyének székhelye ipar, kereskedelem s minden szellemi és anyagi forgalom nélkül. Erről is lehetne köteteket összeírni kapcsolatban azzal a szomorú tanúsággal, amelyet a millenáris iparos értekezlet sikertelensége szinte kínálgat. A 2 l-es bizottság feladata leend erre is kiterjeszteni figyelmét. A bevándorlás teljesen megszűnt. Nyíregyháza vonzerőt nem gyakorol senkire e világon, üres, lapos itt minden. A tél Debreczenbe kényszeríti a megye urait, mert itt nem találnak semmit de semmit. A Földes-féle törvény talán fenyegetőzött? S ezért elindult fölkeresni és kiengesztelni — ha lebe'. Toncsi akkorra már összeszedte magát, a mennyire magához tért rohimáiból és nagylelkűen megbocsátott a mélyen meghatott doktornak! — Legyetek boldogok — nyögte tragicus hang lejtéssel — s ne jusson eszetekbe soha, hogy az én I romlásomon épült föl boldogságotok. Eq elmegyek meszszire, még csak ne is haljak rólatok, mert nem tudom Micit a más karjaiban látni. S lehajtott fővel, csüggeteg léptekkel haladt ki a teremből, nem felejtette azonban Micit titkos jelekkel Ígéretére emlékeztetni. A mama hazajőve szentesitette a „fölterjesztést* s az erélyes p>pa is beleegyezésről biztositá a szeretőket! Ót ugyan csak a forma kedvéért kérdezték meg, de evvel aztán ki is elégítették páter familiási büszkeségét! Toncsi is megkapta a szivar- és nyakkendő gyüj teményt epy plr fQlcióálás kíséretében. Ez utóbbit a kijátszót doktur utalványozta a számára, kinek csak az esküvő napján vallotta meg kis felesége, „hogy a tragódija" tulaj'lonképen „comődia* s benne — tudtán kivQl — a főszereplő Gazsi volt, a ki pompásan megjátszotta a neki szánt szerepet! Bii a fiatal férj élénken tiltakozott a félsékenység vádja ellen s jövendőbeli szigorával fenyegetőzött, még sem hitte el neki senki ő maga sem! Hiteles tanuk állítása szerint a Walther ház az úgynevezett pipucsminiszterium által kormányoztatik, ae ez ugy látszik épen nem keseríti el ó dokrorságát, mert napról-napra pirosabb színnek s nagyobb térfogatnak . örvend. Azonfelül — csupa háladitosságból a családi boldogságért — éveukinti szivarjtrulék . ad>má| uyozásár.i kötelezte magát a fő becmaestronak, a miről a Toncsi gyerek maga állitá ki a kötelezvényt, ügyvédi talentumának nem csekély jelét adva ez által! Már hogy azután 5 esztendő múlva meg nem a dogtor kér-e kárpótlást a rózsa járom viselésfért? Nem tudom! Margit. itt is érezteti majdan 1 reorganizáló hatását. Foglalkozzék ezzel is 2l-es bizottság. Szellemi élet? culturális mozgalmak,? az egészséges társadalmi élet eme : csalhatlan mérői ugyan meg vannak e Nyíregyházán? Nem is szoktunk már ezekről az ismeretlen csudákról beszélni annyira nyugodtak vagyunk az iránt, hogy hiányoznak. Hátha ezen irányban is jótékony leend a tespedő viszonyokon ejtett újítás? Terelje figyelmét a 21-?s bizottság, ez ten kérdésre is! És akkor igaz lesz, akkor majd elkerül1. ! etlen lesz,'sót szükség parancsa is lesz, hogy Nyíregyháza felemelkedjék alárendelt helyzetéből s ne legyen annak a mozgalomnak ellensége senki sem. És mert a képviselet elvi határozata ily létérdeket szolgál, — okunk van Somogyi Gyula indítványának elfogadását, ugy is mint küzdelmeink egyikének győzelmét a legmelegebben üdvözölni. Nyíregyháza iiyugdij-szab ilyrourtj'ete. Huzamosabb idő óta képezi már a napireuden levő kérdések eayik legfontosabbikát Nyíregyháza város nyugdíj Qgye. Eddig tudvalevőleg a városi tisetvisdlők szolgálatuk után nem részesültek nyugdíjban, mely kö rülmény„hogy mennyi hátrány nyal jár magára a városra nézve is, a felől ma már, azt hiszük legalább, a vélemények alapjukbau véve megegyezők. Ezen ca hiányon segíteni van hivatva azon szabályrendelet, melynek tervezete a Meskó László orsz. képviselő, Somogyi Gyula kir. körjegyző és Májerszky Béla városi főjegyző, képviselőtestületi tagokból álló szűkebb körű bizottság által összeállított és megszöve gezett alakban külön füzetkékben szétosztatott a uapokbiu a képviselőtestület tagjai között. Bizonyára csak használunk az ügynek, ha a szabályrendelet-tervezetet a nagy közönséggel is megismertetjük. A tervezet szerint Nyíregyháza város tiszti-, segéd •és kezelő-személyzete, valamint azok özvegyei, árvái sorsának biztosítására nyugdíjintézet létesíttetik, melyből a szabályrendeletben megállapított feltételek szerint a rendszeresített tiszti, segéd és kezelő személyzet tagjai nyugdíjban, azok özvegyei és árvái ellátásban, illetve nevelési járulékban részesittessenek. A nyugdíjintézetnek részese a város választott, vagy kinevezett és rendszeies fizetéssel javadalmazott minden tagja. A nyugdijalap megteremtésére első sorban a gy .iij .npénztári felgyűlt tartalékalapból felsőbb jóváhagyás mellett ki- és átvétetnék 25000 frt. Ezenkívül a nyugdíj alap szaporítására fordíttatnának a nyilvános előadá sok, mutatványok és tánczvigalmak után járó dijak; a uyugdijjogosultakra esetleg kivetett bírságok, az e czélra tett alapítványok és adományok, a legközelebbi tiz évre a város lakosaira az állami adók után kivetendő évi 1000 forint pótadó; az e czélra szánt bírságpénzek és vé{,ül maguknak a jogosultaknak hozzájárulásai, melyek ekként vannak tervezve: A most alkalmazott tisztviselők fizetnek egyszer s mindenkorra belépti díj czimen évi fizetésük 10%-ának megfelelő összeget; a jövőben választandó, vagy kinevezendő tisztviselő ugyanezen 10%-ot hivatalba léptekor lesz köteles befizetni; ugyancsak 10% a fizetendő be fizetésemelés esetén a fizetési tőbletuek is. Ezen 10% két év alatt, havi egyenlő részletekben is befizethető ) Az életének 40 ik evét túlhaladott tisztviselő korpótlék czimen még 10% ot köteles egyszersmindenkorra befizetni. Mindezeken felül pedig minden nyugdijintézeti tag havi egyenlő részletekben fizetésének 2%-át köteles befizetui. Ezen befizetések természetesen a fizetésekből fognak levonatni. A nyugdíjintézet a képviselőtestület felügyelete alatt áll és ügyeit külön igazgató választmány intézi, melynek tagjai hivatalból a polgármester (ki egyszersmind elnök) a főjegyző, tisztiügyész, rendőrkapitány, a hivátalára legidősebb tanácsos, főszámvevő, és házipénztárnok; továbbá a képviselőtestület tagjai közül választandó 4 rendes és 2 póttag, valamint a nyugdíjintézet tagjai közül választandó 4 rendes és 2 póttag. Az igazgató választmány feladatai közé tartozik többek között a nyugdíjazásért vagy ellátásért, avagy a befizetett összeg visszaadásáért folyamodók kérvényének, az esetleges panaszoknak megvizsgálása és elintézése Í8. Nyugdíjazásnak helye van a nyugdíjintézet életbeléptetését követő 10 évi szolgálat után ha a város szolgálatában álló egyén testi vagy lelki fogyatkozás miatt hivatalos kötelességének teljesítésére végleg, vagy vagy legalább tartósan képtelenné válik s ez okból hivatalától felmentetik, vagy a felmentést maga kérelmezi. A szolgálatképtelenség az igazgatóválasztmány által esetről esetre kijelölt és meghívót 2 orvosnak és a város egyik tiszti orvosának vizsgálata alapján együttesen kiállított bizonyítvánnyal igazolandó. Továbbá ha a város szolgálatában álló egyén által betöltött állás, hatósági szervezkedés következtében megszüntettetik vagy ha a város szolgálatában álló egyén az általános tisztujitáskor kiesik a városi szolgálatból, bár az általa addig elfoglalt állásra pályázott. 2 or. Ha az illető egyén 65-ik életévét betöltötte vagy a 40 évi köteles szolgálati időt kitöltötte. A kik 65 évöket betöltötték, vagy pedig a köteles szolgálati időt kiszolgálták, akár saját kérelmökre, akár felettes hatóságuk kívánatára, szolgálatkét>telenségük kúlönmegállapitása nélkül is, nyugdíjazhatok 8 ez esetben végleges nyugalomba helyezendők. Ellenben azok, kik csak azért nyugdíjaztatnak, mert hivatali változások következtében azonnal el nem Folytatáan a. mellékleten.
