Nyírvidék, 1895 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1895-04-14 / 15. szám

,IS Y I R V I D É IT« László elnök, kinek elnöki megnyitója után lelolvasasra került az elmúlt 1894-ik évről szóló jelentes. A jelentés, melyet dr. Vietórisz József egyleti titkaiolvasott fel, felsorolja az elmúlt év kimagaslóbb eseményeit s a választmánynak a tagok kényelmére és az egyesület emelésére, fokozatos fejlesztésére irányuló tevekenységének jelentősebb mozzanatait. A jelentésből kitetszőleg az egyesületnek az elmúlt évben összesen 325 tagja volt; kőztük 192 rendes, 33 ideiglenes, és 100 vidéki. Ugyancsak a jelentés feltüntette az egyesület mult évi vagyoni viszjnvait, mely szerint, mint a később napirendre került zárszámadás adatai is tanúsították, a mult évi bevétel 13231 frt 20 krt, a kiadás pedig 11184 Irt 39 krt tett ki. . A jelentés tudomásul-vétele után a mult éri zárszámadás és az arra vonatkozó számvizsgáló bizottsági jelentés került tárgyalás alá. melyet a közgyűlés elfogadván, a felmentvényt Martinifi József pénztárnoknak megadta. A folyó évi költségvetést — mely 10190 frt bevetellel szemben 9920 frt kiadást irányoz elő, — szintén elfogadták. Megejtették ezután az alapszabályszerü tisztújítást, Stikszay Fal választási elnök elnöklete alatt és pedig akként, hogy a folyó évre szintén ugyanazokat választották meg egyenként közfelkiáltás utján, kik tisztségüket az előző évben is viselték: vagyis elnökké dr. Meskó László, helyettesévé Lázár Kálmán, pénztárnokká Martinyi József, igazgatóvá dr. Trajtler Soma, titkárrá dr. Vietórisz József, könyvtárnokká Orosz Sámuel; választmányi tagokul dr. Baruch Mór, Bencs László, dr. Heumann Ignácz, Korányi Imre, dr. Koních Klek, Kubassy Gusztáv, Lázár Kálmán (elnök helyettes), Megyery Géza, Mikeez Drzsö, Mikeez János, Miklós László, Okolicsányi Géza, Péchy Gyula, l'orubszky Pál, Somogyi Gyula, Sütő József, Szlaboczky Imre, Sztárek Ferencz. választmányi póttagokul Szikszay Pál, Borbély Sándor és Halasi János: a számvizsgáló bizottság tagjaiul Fejér Imre, Szamueli Aurél és Fercnczi Miksa választattak meg. A gazdát a választmány választja. Az ekként megalakult tisztviselői kar és választmány nevében a közgyűlés bizalmát dr. Meskó László elnök megköszönvén, tárgyalás alá került az uj, illetve részben átdolgozott alapszabály-tervezet. Az e tárgynál kilátásban volt vitának a választmány még a közgyűlést megelőzőleg elejét vette az által, hogy az egylet tagjai körében felhangzott kifogások tárgyalására egy érteke?let tartatott, mely értekezleten a kifogásolt szakaszokat megfelelően átalakították s a közgyűlés elé terjeszlették az értekezlet megállapodásait is. A közgyűlés legnagyobbrészt magáévá tette az értekezleten történt megállapodásokat s némi, leginkább stylaris módosítás mellett elfogadta az uj alapszabálytervezetet, melynek uj intézkedése az, hogy ezutin a választmány és tisztikar 3 évre választatik, az egyesületnek ezután alelnöke is lesz és hogy a tagfelvételi ügyekben hozott választmányi határozatok a közgyűléshez nem felebbezhetők. Lelkészi jubileum. Lapunk legutóbbi számában jelentettük már, hogy Lukács Ödön esperes, a helybeli ev. ref. egyház aranyszájú lelkipásztora betöltötte lelkészkedésének 25-dik óvót, s hogy ez alkalomból hivei őt ovációban fogják részesíteni. A csendben, mindeu előzetes hirlelés uélkül tartott ünnepély az ev. ref. templomban folyt le a mult vasárnap. A templomot a hivek teljesen megtöltötték. Az egyházi beszéd után, melyet Lukács Ödön mondott, megemlékezve 25 éves papságáról, a közönség együtt maradt a templomban s Szesztay Károly a ref. hívek uevében beszéddel üdvözölte a jubiláns lelkészt. A szép beszédből közöljük a következőket: ,Nem akarom, mint lelkésznek érdemei: festeni, mert uem a maga, de a Szentlélek ereje adta neki, hogy miudanuyiszor felgyújtotta szivüukbeu a hit, buzgóság és hazaszeretet szeut tüzét, bogy szava balzsamával annyiszor begyógyította a fájó sebeket s letudta törölni az árvák és özvegyek könnyeit, legyen ezért dicsőség az Urnák, kihez buzgón könyörgünk, hogy elkü'dött szolgáját továbbra is segítse uemes hivatása teljesítésében. Azon szószék felett, melyról ó az Ur igéit hirdeti, a hit, remény és szeretet hitünk sarkalatos fóelve vau jeligéül felirva, hogy lelkészünk ezen szent igéket uem csak prédikálta, de azokat követte is; hogy szereti egyházát, megmutatta azzal is, hogy a midón a debreczeni 8 más fényes egyházak nagyobb anyagi jólétre s kegyelmesebb otthonba hivták, nem tekintve saját és családja anyagi érdekeit, szerény anyagi javadalmazás, de anuál több munkára köztüuk maradt. Ai Úr akarta ezt igy, ő tudta, hogy egyházunknak a megkezdett muuka bevégsésére hú pá.-ztorára szüksége van; tudta az Úr, hogy a felsó szabolcsi egyházmegyében még a miénknél is szegényebb, löbb mint 90 egyház volt, hol az Úr hajléka építésre várt, s hogy alig vala iskola, mely a kor s a törvény kívánalmának megfeleljen s hogy ezek nagy részben a barom pásztoroknál is rosszabbul diiazott martir tanitók vannak alkalmazva; az Ur akarta, hogy evangyéliomi ihlettel a mi Lukácsuuk vállalja el ezen szegény egyházak felemelését. Áldott legyen az Úr, mert elmondhatjuk, hogy a mi lelkészünk több évtizedes esperesége alatt elérhettük, hogy a régi rozzant iskolaépületek nagy része eltűnt, helyettük a kor kívánalmainak megfelelő iskolák emeltettek, a lelkészek éa tanitűk anyagi helyzete javult s ha nem sikerült is a szegéuység' minden nvomorát eltüntetni, de egyházaiuk és iskoláink a többi gazdagabb felekezetek között képesek a tisztességes versenyt megállani. 1 b Mit szóljak az egyházkerület, majd zsinati és conventeni működéséről? Hiszen mindnyájan tudjuk hogy épen az ó idejében, egyházi életünkbe hyerarchikus irányzat kapott lábra, sőt egyesek be akarták abba csempészni a világi kortes politikát is. Ezen irányzattal szemben a mi lelkipásztorunk mindenkor a tiszta presbyteri rendszer és az önkormányzat hive volt, minden ezzel ellenkező törekvést ellensúlyozni igyekezett; az tltala képviselt szegény egyházmegyénk lobogója mindig ott lengett a jelzó hajó legmagasabb árb.czán és sokszor győzelmet arattott, mert arra a tiszta protestantizmus s a haladás jelszava volt felirva. További eljárásodnál is haladj az eddigi uton, az Isten áldása s a mi bizalmunk lesznek hú kiséró társaid. Mindezen érdemeidet nem jutalmazhatjuk mással, mint hálánkkal és szeretetünkkel. S mint az olympusi győző az egyszerű cserkoszorut legfóbb büszkeségének tartotta, — hiveid elósmerését és háláját becsüld többre a hatalmasok csillogó rendjeledéi.* Lukács Ödön mélyen meghatva köszönte meg hivei megemlékezését, mire az ünnepély véget ért. A jeles esperes érdemeinek megörökítéséről a presbytérium fog gondoskodni. Dalestély. A mult vasárnap, 7-éu este, minden tekiutetbeu szépen sikerült dalestélyt rendezett a nyíregyházi dalegylet az ipartestület szent inihályi utczai helyiségében' Ugy látszik, derék dalegyletüuk hova-tovább kezdi elérni azt a positiót, melyet társadalmi életünkben el foglalni hivatva van. A megelőző legutóbbi dalestély erkö'csi sikerének eredménye gyanánt vagyunk hajlandók jó részt betudni azt az érdeklődést, mely a vasárnapi dalestély iránt ezúttal különösen az iutelligentia körében is nyilvánult. Az előre kitűzött műsor 7 számból állott, a fel hangzó tetszésnyilvánítások következtében azonban még három darabot adott elő a dalegylet a programmon kivül szintén uagy tetszés mellett, sőt a szintén ráadásul elénekelt közkedvelt Ossian mély-bariton sóiójának pompás hangú előadóját Mayer Ferenczet a hacgverseuy után külön is hallani kiváuta a közönség, ki is e kívánalomnak néhány érzéssel előadott népdallal tett eleget. A programm első száma Huber Karoly Királyindulója volt, melyet Benczy Gyula zenekara kísérete mellett énekelt a dalegylet. Utánna Szentirrnay Elemérnek Szivhullámok ezimü dalegyvelegét, majd ez után Gaál Ferencznek a Bilincs czimü darabját adta elő, mind kettőt teljes sikerrel. A utóbbi után pedig — műsoron kivül — a „Minden este . . ." kezdetű népdalegyveleget. A műsor negyedik száma Linyi Ernőnek „Bár merre jár tekinteted . . kezdetű dalegyvelege szinte keresett nehézségeivel a karmester lélekjelenlétének és dalegyletünk készültségének, fegyelmezettségének hatalmas próba-kövéül bizonyult. Az egymásra tornyosuló ós fokozódó nehézségeket azonban fényesen, könnyedén küzdöttek le, ugy hogy meg kellett ismételniük is. Utánna Gaál Ferencz Olasz dalai, majd Koffer Károly „Tarka madár . . ." czimü dalegyvelege, — közben az Ossian — arattak zajos tetszést s végezetül Huber Károly hatásos Szabadságdala — melyet szintén megismételtettek — fejezte be az elvezetes műsort. Szünetek alatt ezúttal is a Benczy Gyula zenekara játszott. A hangverseny utáu tánezra kerekedett a fiatalság s járták jó kedvvel jóval éjfélen tul. Ugy értesülünk, hogy a dalegylet nem szándékozik pihenni az őszi saisonig, hanem a nyár folyamán is rendezni fognak egy pár dalestélyt, még pedig minden valószínűség szerint a „Pacsirta" kerti helyiségében, a hol kedvezőtlen időjárás esetén is meg lehet tartani az estélyt az úgynevezett „Gondüző"-ben. Aligha csalódunk, ha azon reményünknek adunk kifejezést, hogy az ezutáni dalestélyek még inkább fokozódó érdeklődésre számithatnak. A dalegylet azon az uton van, s teljesen odairányuló igyekezetet tanusit, hogy azt meg is érdemelje. Értesítés. A nagyméltóságú földmivelésügyi m. kir. minisztérium 1896-iki kiállítási irodájának megbizásából értesítem mindazokat, kik az ezredéves országos kiállítás VI. mezőgazdasági csoport 3. 4. alcsoportjában gabonanemüek, hüvelyesek, — takarmány magvak, komlót, stb. kiállítani óhajtanak, hogy ha a bejelentési iveikben, vagy a fent nevezett kiállítási iroda igazgatóságához intézendő leveleikben a kiállítandó tárgyaik elhelyezésére szükséges üveg edényeknek maguk által leendő beszerzését be nem jelentik, részükre és költségükre a kiállítási iroda a 2, 3 és 5 liter tartartalomnak megfelelőleg 1 frt, 1 frt 20, s 1 frt 40 krért fogja a megfelelő üvegedényeket az első magyar üveggyár részvény-társaságtól, — beszerezni. Nyiregyházán, 1895. ápril 10. Kállay András, főispán, mint a kiállítási helyi bizottság elnöke. Kérjük az előfizetések megújítását. A hátralékos előfizetési dijak beküldését tisztelettel megsürgetjük, ajánlván e sürgetésünket az illető községi elöljáróságok szives figyelmébe is. A „Nyirvidék" kiadóhivatala. ÚJDONSÁGOK. — lloldo? ünnepeket kívánunk előfizetőinknek. munkatársainknak s lapunk minden jó barátainak. — A miniszter köszönete. A vallás- és közoktaI tásügyi miuiszter gróf D'Mseirffy Miklósnak, a ki a Bilsa község határában fekvő Kálmanháza tanyán egy községi jelleggel biró elemi népiskolát létesített, mely iskola tanítójának lakáson kívül 400 forint évi fizetést ad, őszinte elismerését és köszönetét nyilvánította. — A vármegye állandó választmánya e hó 17 én délelőtt ülést tarf. Targv: a várinjgyei házipénztári 1894. évi zárszámada ok felülvizsgálata. — Az anyakönyvi kerületek beosztására s az alkalmazandó anyakönyvvé;-etők és helyetteseikre vonatkozó közigazgatási bizotti ági határozatott a belügyminiszter jóváhagyta. — Képviseleti gyűlés lesz a városnál e hó 18dikán délután, melynek legfontosabb dolga a vásártér rendezésének kérdése lesz. E nevezetes ügy iránt bizonyára igen nagy lesz az érdeklődés a képviseletben, s nem érdektelen "fölemiileni, hogy a szakosztályi tárgyalás alkalmával a vásártér helyének megválasztásánál, a küldöttség óllal ajánlott szentmihály uti terület és a mostani vásártér területe mellett a szavazatok egyelően oszlottak meg s a polgármester az utóbb emiilett terület fenntartása mellett nyilatkozott. — Képviselőink a képviselőház bizottságaiban. A képviselőház uj ülésszakának beálltával vármegyéuk orsz. képviselői közül Kállay Ferencz a naplóbiráló, Kállay Leopold ós Gencsy Albert a közlekedési bizottságba választottak be. Dr. Meskó László, a békési kerület orsz. képviselője pedig, akit szintén megszoktunk a mi képviselőink közé sorozni, a közigazgatási, továbbá a közigazgatási bíráskodásról szóló törvényjavaslat tárgya lására kiküldött bizottságokba választatott be. — Villamos világítás. A villamos közvilágítás tervezetét a városi tanács f. hó 11-én tartott ülésében tárgyalta s a Tomola Nándor és Szohor Pál által közösen kidolgozott tervet elfogadta. Ezen terv szerint a város központján, hol a forgalom élénkebb, minden 30—35 méterre lesz egy 16 gye:tyafényü izzó lámpa felállítva, a többi utczákon pedig melyeken a forgalom nem oly élénk a lámpák 40—45 méter távolságban lesznek felállítva. Az összes felállítandó izzó lámpák száma 366. Ezen felül pedig a vármegyeháztéren 2 drb. 9 amperes vagyis 1000 gyertyafényú ívlámpa fog felállíttatni, ugyanily 2 lámpa lesz felállítva a városháztéren, mely négy lámpa az emiitett két téren végig vonuló kőut mentén leend felállítva és pedig egyenes vonalban, ugyanilyen Ívlámpa lóg még a zöldségtéren és a Széchenyi-téren felállíttatni. Hogy olvasóinknak az uj világításról a régivel szemben némi tájékoztatást -nyujt-unk, felemiitjük hogy eddig a város 180 drb. 8 gyertyafényü petróleum lámpával van világítva, mig ellenben az elektromos világítás 366 drb 16 gyertyafényü izzó és 6 drb. 9 amperes ivlámpából fog állani. Tehát a jelenlegi kivilágítás ereje 1440 gyertyaláng, mig az elektromos világításé 11856 gyertya láng leend, nem is számítva hogy a petróleum lámpák csak mintegy 1400 óráig égtek egy éven, mig az elektromos lámpák évi égési tartama 1700 óra leend. A közönség tájékoztatásául megjegyezzük még hogy a magán berendezések ára a fennálló szerződés értelmében a városi tanács által jóváhagyott egység árak alapján lesz számítva. Mint értesülünk, már eddig is számos ház és üzlettulajdonos jelentkezelt ily magán berendezések elkészítése czéljából, ugy annyira hogy a kiküldött mérnök a felszólításoknak eddig csak részben volt képes megfelelni. Értesülésünk szerint a telep még ez év őszén üzembe fog vétetni, azért figyelmeztetjük az érdekelteket, hogy bejelentéseiket még az utczai fővezeték lerakása előtt igyekezzenek megtenni, nehogy a folyamatban levő tervezetek elkészítése halasztást szenvedjen, és megjegyezzük hogy a városi tanács az ügy további ellátásával Szohor Pál városi tanácsöst bízta meg hivatalosan. Villamos lámpák a következő utczákon állíttatnak fel: a vasúti uton, szent-mihályi-, vizi-, tokaji-, kótaji-, holló-, Kossuth-, körte-, pazonyi-, selyem-, orosi-, nagykállói-, Eötvös-, serház-, nádor-, rózsa-, debreczeni-, virág-, szarvas-, és egyház-utezákon, továbbá az iv-lámpákon kivül izzó-lámpák fogják világítani a városház-, vármegyeház- és a Széchényi-teret, valamint a a zöldség-piaezot és a buza-teret. A kisebb és távolabb eső mellék-utczákon az eddigi petróleum lámpák megmaradnak, minthogy azokra a vezeték kiterjesztése még nem fizetné ki magát. A közvilágítás ilyetén berendezése a mostani viszonyoknak teljesen megfelelő, — mindössze a zöldség-térre tervezett iv-lámpát tartjuk teljesen feleslegesnek, miután azon a téren az esteli forgalom nagyon csekély s a közepén keresztül húzódó kőjárda mellé felállítandó izzó-lámpák amúgy is teljesen elegendők lesznek. Inkább a róm. cath. plébánia szögleténél volna helye, honnan a városháza és a templom közötti térséget, a szent-mihályi-uteza elejét (az úgynevezett postaközt) és a szarvas-uteza belorkolásat világítaná meg. — Eziist menyegző. Mult szombaton ülte meg ezüstmenyegzőjét városunk köztiszteletben álló vezérférfia Somogyi Gyula kir.közjegyző nejével, szül. Nesweibig Magdolna úrnővel. A boldog családi ünnepet templomi szertartás előzte meg délután 5 órakor, mely alkalommal Farbaky József lelkész mondott hálaimát és kőnyörgé>t az ünneplők boldogságáért. A szertartás után a családtagok üdvözlését fogadta az ünneplő pár. — A vasúti út mizerábilis állapota, melyről la punk legutóbbi számában mi is említést tettüuk már, szóba került a vármegye közigazgatási bizottságának c ütörtököu tartott ülésén is Dr. Jósa András vármegyei főorvos föiszólalása alapján foglalkozott a bizottság ezzel a kérdéssel s utasította az alispánt, hogy a városi hatóságot ez ut jókarba helyezése és állandóan jók írban tartására szorítsa I meretes dolog hogy a vasúrhoz vezető utat a vármegye azzal a kötelezettséggel adta át a városnak, a képviselőtestület kérésére, hogy a város tartozik azt koczkal.ővel kirakatni s az ut két oldalán húzódó árok beboltozásával — kiszélesíteni. A városi képviselőtestület annak idején .örvendetes tudomásul* vette a vármegye közönségének ily értelmében hozott határozatát s csak később jutott eszükbe egye seknek, hogy milyen nagy megterheltetést (80—100 ezer frt) vett magára a város ezzel az „örvendetes tudomássul vétetik*-kel. Az „örvendetes tudomásul vétetik" szavakkal kifejezett képviselőtestületi határozat értelmezésének meghatározása fölött folyt diplomatiai tanácskozások azonban bizonyos interregnumot teremtettek p nagy forgalmú üt jókarban tartására nézve s bizonyára ez az oka annak, hogy ma ugyancsak körülnézi szekerét, kocsiját, akinek ezen az uton végig kell haj ta'nia. Tengely és keréktörések s egyéb — járművökön eshető kalamitások még igy is mindennapiak ezen az uton. Pedig hát a vasu'i induló házon kivül, amelynek pedig magának is igen-igen nagy forgalma van, a közraktárakhoz, szeszraktárhoz, dohánybeváltó hivatalhoz, az összes faraktárakhoz, két gőzmalomhoz, egy csomó tanyához és a Sima pusztához ésatöubi közvetíti a forgalmat ez az egyetlen keskeny üt, amelyen a szekér, kocsi, talyiga közlekedés minden valószínűség sze rint fölér a város összes utczáinak a forgalmával. Iga