Nyírvidék, 1895 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1895-04-14 / 15. szám

II-ilt melléklet a „IN Y t H V I d É K." 15-lk izámához' betétszerkesztés czéljából a korábban készült kataszteri felmérési munkálatoknál szükségessé vált kiigazítási mérnöki helyszínelés és a felmérésekben előállott változások átvezetése végett a mérnöki munkálatok a vármegye néhány kijelölt községében, kőztük Nyíregyházán is, a folyó év folyamán megkezdetnek, és esetleg végrehajtatnak. Felhívta tehát az illető községek elöljáróit és Nyíregyháza város tanácsát, .hogy a mérnökök részére szükséges lakásokról, hivatalos helyiségekről, napszámosokról stb. stb. idejekorán gondoskodjék és általában a munkálat sikere érdekében közreműködjék. Ezt értelmezte a városi tanács akként, hogy Nyíregyházán a telekkönyvi betétek szerkesztése ez év folyamán megtörténik s bocsátotta ki a kérdéses hirdetményt, nem kis meglepetésére a helybeli telekkönyvi hatóságnak s általában mindazoknak, kik telekkönyvi dolgokkal foglalkoznak, s akik a betétszerkesztés munkálatainak ez év folyamán tervbe vett megkezdéséről mit sem tudnak. Az ez év folyamán foganatosítandó kataszteri munkálatok ugyan kapcsolatban állanak a majdan eszközlendő betétszerkesztési munkálatokkal, — hanem a betétszerkesztésektől, telekkönyvi zavaros állapotaink gyökeres és általános rendezésétől még — fájdalom — kissé jó meszsze vagyunk. — Meghívó. A „Nyíregyházi Kerületi Betegsegélyző Pénztár" második — 1894. évi — rendes közgyűlését folyó év ápril hó 21-én délelőtt 10 órakor, Nyíregyházán, a városháza nagytermében fogja megtartani, melyre a t. cz. közgyűlési kiküldöttek ezennel meghívatnak. Nyíregyháza, 1895. ápril 7. Tárgysorozat. 1. Igazgatósági jelentés az 1894-ik pénztári évről. 2. Az 1884. évi zársrámadás és mérleg előterjesztése. 3. Felügyelő bizottság jelentése s a felmentvény megadására vonatkozó határozat-hozatal. 4. Félügyelőbizottság választása az alapszabályok 25. §.3. bekezdése értelmében. 5. Igazgatóság jelentése a pénztár módosított alapszabályainak miniszterileg történt jóváhagyásáról. 6. írásban beadott esetleges indítványok tárgyalása. — A thuzséri ev. ref. iskola javára 1895 évi április hó 15 én. a tokaji zenekar közreműködésével, Thuzséron az ev. ref. iskola nagytermében tavaszi tánczmulatságot rendeznek. A réndezőség a következő tagokból áll: Vizsay László, Szabó György, Vaskovics Sándor, Weiszkopf Lajos, Nagyváthy Kálmán, Nagyváthy Béla, Prisztás Béla, Sarkadi Béla, Hegyaljai János, Bársony Sándor, Muzsikás Gyula, Kocsis János. Belépti dij: Személyjegy 80 kr. Gsaládjegy 1 frt. 50 kr. Kezdete este 7 órakor. Kedvderítő italokról dondoskodva lesz. — Gyermek-halál. Takács Péter Beniczky tanyai taksás 2'/j esztendős kis Ilka leánya 9-én elködorgott valahogy a tanyától nem messze levő tóhoz, beleesett s ott falt. A vizsgálatot a törvényszék folytatja. — A húsvét kéx-dése az I. és II. században. A keresztyénség legelső napjaiban alig volt kérdés, mely oly nagy hullámokat vetett volna fel, mint a húsvét megtartását ak kérdése, az igazat megvallva, a húsvét kérdésében nem csupán egy egyszerű naptári meghatározásról volt szó, — belejátszott abba amaz áldatlan vita és torzsalkodás, mely a keresztyénséget már bölcsőjében támadta meg s a híveket két ellentétes táborra osztotta, egyfelől azokéra, a kik a keresztyénséget a judaismus lerontójaként lépett fel. A legelső években, melyekből a tiszta, magasztos szeretet kizárta a nézeteltérést, a vitát s annak durva szülöttjét, a gyűlöletet, a húsvétot ugyanazon napon tartották meg, melyen a zsidók, Nisan 14-ikén ós pedig a hétnek azon napján, a melyre az épen esett. Az összes régi evangyeliomokban talált adatok után meg lévén győződve arról, hogy a megváltó halála előtti este ette tanítványaival a páskát, az ünnepet inkább az úrvacsora emlékünnepének, mint a feltámadás ünnepének tekintették. Midőn azonban a keresztyénség midinkább különvált a judaismustól, e nézet fölötte megingott. Ott volt csakhamar kéznél ama hagyomány, mely azt hirdetve, hogy Jézus, mielőtt meghalt, nem ette a páskát de a zsidó plska napjáu halt meg, e Megváltó ilyenformán a húsvéti bárány alakjával ruházta fel. Másfelől e tisztán zsidóünnep (János ev. VI 4. v.) sértette a keresztyén lelki ismeretet, első sorban Pál apostol egyházait. A keresztyének legfőbb ünnepe Jézus festámadása vala, mely a zsidó páska után való vasárnap történt meg. E nézetet vallók azután az ünnepet azon vasárnap ülték meg, mely a Nisan 14 ét követő péntek u'ánra esett. A kűlömböző felfogásból eredő egyenetlenség egyre mélyebb medret ásott a keresztyén egyházak között s következménye az lőn, hogy uem böjtöltek, nem imádkoztak egy napon. Egyrészök még gyászolt, midőn a többiek már a diadalmi éneket zengték; — az egyik egy ház még böjtölt, könyben üszott, mialatt a másik már a feltámadás hozsannáját énekelte. — Csütörtököt mond. E népszólás eredete mindeddig homályban volt, a Magyar Nyelvőr legutóbi száma igyekszik azt felderitení. A czikkiró szeriut a csütörtök név alapformája a esett, csött hangutánzó szónak megfelelőleg szintén valami hangot jelző szó volt, melyet a puska el nem sülősének kifejezésére használtak. Ennek egykorú létezése c-ütörtök alakban semmi esetre sem mutatható ki, de némileg eltérő szinbeu igen. A csörtök. csörtöz, csörtög igeformák kétségtelenül egy csőrt hangutánzó alapszónak ivadékai, melylyel ugyanazt a hangot akarták kifejezni, a mit a csett-tel- A csütötököt vet szólás tehát a csörtöt vet alapmondásból keletkezett. A további fejlődés menetén a csörtöt alakból csörtököt lett, ebből pedig a nép etimologizáló kedve csörtököt alkotott s igy keletkezett a c:-ötörtököt vet szólás. A csütörtököt mond változat már csak később kerülheti divatba, mikor már az eredeti csőrt bői csütörtök lett. — Az Uj Idők. Herczeg Fereucz szépirodalmi heti lapja még csak egy negyedévet élt, de máris olyan, mintha velünk egykörös lenne: megszokott, otthonos, kívánatos' minden intelligens családban. Hézagot töltött be, szükség volna rá azért kedvelték meg oly gyorsan, Most megjelent legutóbbi száma is tele van érdekes, kellemes olvasmánynyal, szép képekkel. A közleményeket Mikszáth Kálmán, Bródy Sándor, KenediGóza, Szomaházy István,Sebők Zsigmond, Herczeg Ferencz és mások írták, s már ez néhány jól ismert név is garancia a közlések jósága mellett. Nagyon szépek az illusztrációi is, a melyeket ezúttal Neogrády Antal, Linek Lajos, Papp Henrik PatakyjLászló csinálták, az operaházi vásárról. Szóval az Uj Idők uek ez a száma is bizonyítja, hagy ez a kitűnően szerkesztett, és ízléssel kiálii'ott újság igazi, nívón álló szép.rodalmi lap, a melyet olvasni és tartani kell. Mutatvány számot szívesen küld a kiadó: Singer és Wolfner könyvkereskedése, Andrá^sy ut 10. — Millenniumi történet. Az Athenaeum r társaság kiadasabau megjelenő „A magyar nemzet története" czimü tíz kötetes uagy muukánas (millenniumi kiadás tizenhatodik, tizenhetedik, és tizennyo czadik füzete most bocsátatott könyvpiacára. Eienben a füzetekben Kuzsinszky BUint folytatja a római korszakról szóló érdekes tanulmányát, a melylyel a hazai olvasó közönség előtt máris nagy figyelmet keltett. A nagy gonddal és rendkívüli alapissáígtl megirt tanu'máuy ezekben a folytatásokban megismert benünket a római városi és községi szervezettel, a nemzetisegi és vallási viszonyokkal, majd tüzetesen f ^ialkozik a római korszak feumaradt, emlékeivel és a római korszak negyedik századába vezet át beuünket,melyn>k ismertetését a következő füzetekben folytatja. Ez a két füzet is tele van a római korszak emlékének szebbnél-izebb árázolásával. A 16 ik füzethez mümellékietül van hozzá csatolva „M igyarország térképe a római uralom idejében", .Trajánus oszlopa Rómában", pompás fénynyomatba; de kétségkívül nagy érdiklődés fog kelteni az erdélyi Sirmizegetuza helyén (Várhely) talált két római mozaikkép, mely fényes szinképbon van bemu'atva. Ugyancsak e füzetekhez mümellék.etül van csatolva Pannóniának 4 római korbeli Peutinger féle térképe, mely eddig a magyar munkákból hiányzott. Ez a htrom füzet oly gazdag a szöveg képekkel, hogy azok felsorolásátázuttalmellőznünk kell. Egyes füzet ára 30 kr. Kapható minden hazaikönyvkereskedésben.Az Athenaeum kiadótársulat a millenniumi történet vevőiuek kellemes meglep3tést szerzett azzal, hogy a 18. füzethez „kedvezményes értékjegyet" mellékelt, melynek tulajdonosa felhatalmaztatik, hogy a kitűnő szövege és fényes mellékletei által közkedveltségre és óriás elterjedésre jutott „Kézi Lexikont" kőt kötetbe díszesen kötve 16 frt helyett minden könyvárusnál 10 frtért veheti meg. Az Athenaeum ezen kedvezmény nyújtásával mintegy viszonozni óhajtja azon nagy és lelkes felkarolást, melyben az egész magyar közöuség a Millenniumi Történetet értesiti. A mű első kötete, a füzetes kiadás vevői részőre az I. kötet a 21. füzetben fog záródni és ugyanezen füzetben kezdődik a II. kötet. Arról, hogy a füzetes kiadás vevői ne jussanak drágábbau az egész mű birtokába, mint a kész kötetek rendelői, a kiadóhivatal gondoskodni fog, valamint arról is, hogy az egész mű, az előrajz értelmében, 200 füzetben záródjék. Csarnok. Bizonyosan megbánod! Mikor az évi házassági statisztikát olvasom, s látom, hogy nálunk száz közül, legfelebb csak kettő tartja magára nézve terhesnek a házas élet igáját s veti azt le törvényesen nyakáról: mindig eszembe jut s mintegy igazolva látom azt a bölcs mondíst, a mivel a tapasztalt házasok a legény emberek kapiczítálását szokták befejezni, hogy t. i. ha megházasodol meglehet, hogy megbánod; de ha megnem házasodol, bizonyosan megbánod. Csak azt a sunyi, kárörvendő vonást ne látnám ilyenkor az arezukou! de mintha még a mellök is emelkednénk egy egy erővel előtörni akaró sóhajtól! Minek higyek hát! A mit hallok, vagy a mit látok ? Egy különös és nagyszerű eszmém támadt. Hogy lelkemben a felfordult egyensúlyt helyreállítsam, elhatároztam, hogy meg intervivolom az ismert és ismeretlen házasokat, ez alkalommal csak a férjeket, hogy miként vélekednek a házas élet gyönyörűségesnek nevezett igájáról, hogy aztán nézeteiket itt elmondva, intősül vagy buzdításul szolgáljon a uagyratörö fiatalságnak. Eljárásomról ime a számadás: Nro. 1. Az ur szolgáját keresem föl először, a kiről a hir az tartja, hogy előkelő felesége, egy végzett földes úr tisztes korú leánya még az álmát is megkeseríti, a ki kálvinista létére még az ördögüzéshez is hozzáfolya módik néha s hisz mindenfele babonában, sárkányban, boszorkányban, mely nevezett szörnyek mind benne len nőnek és ki nem hajthatók sovány feleségéből! Én: Mit tart tisztelendőséged a biblia azon mondá sáról: nem jó az embernek egyedül lenni? Ő: Azt, hogy bolond volt a ki iria, boloud, a ki kérdezi; azaz hogy — akarom mondani — hogy lehet ilyen bolondot kérdezni?! hát persze . . . persze, hogy ugy lesz, a mint megvagyon irva; ámbár lehetnek pillanatok, midőn a magán is jó, de mégis, mi gyarló emberek nem tudhatjuk, mi legyeu a mi javukra s meg kell nyugodnunk az Isten rendelésén, tehát: nem jó az embernek egyedül lenni. Nro. 2. A fóbiró urat épen ágyban találtam. A törvényszéki jegyrővel volt valami kis nézet eltérése s még mindég nem hagyta el az ágyat, mióta azt az eltévedi golyót kivették a lábából. Ugy mondják, hogy fiatal,Csinos jegyzó teljesen megnyerte a biróné ó nagysága vonzalmát s ez hajtotta volna a feleket a gyepre. Én: Fóbiró ur, miként ítél abban az egész emberiséget érdeklő ügyben, miszerint némelyek azt állítják, hogy az emberiség boldoságának feltétele a két különböző nemnek e^ymassalvaló összeköttetése, házassága? Ő: Ó. kérem, ez egészen tiszta dolog. Minden józan f. jü állampolgárnak kötelei-sége,már csak a nemzete fenntartása tekinteteból is házasodni, a ki ezt nem teszi, elítélendő; s a házas eletnek, ha vannak is tövisei, de bizonnyal vanuak rózsái is, tehát nemcsak kötelesség, de kellemes is a házasság, sziszszeu fel, fájós lábát igazítva. Nro. 3. Az orvos úrról mindenki tudja, hogy házasságában c-alódott, a mennyiben a feleségével várt hozományának felét sem kapta s e miatt napi rendben van nak nálunk a 1 ghevesebb jelenetek, a legnépesebb megjegyzések. Én; Az ember testi és lelki egyensúlyának, egészségének fenntartása szükégének tartja e orvo? ur a házasságot ? Ó: Minden bizonnyal! de csak is azon esetben, ha ez eseménynél minden érdek ki van zárva, a mikor egyedül csak a szeretet köti azt meg, mert igy a harmónia nyugodttá, tehát testileg, lelkileg egészségessé teszi az embert. Ez mutatja, pildául, a mi eletünk, Nro. 4. A pénztáros úrral találkoztam véletlenül, a ki mind e napig az állam kenyerén élt, a mit a fe esége apró szeszélyei miatt érdemelt ki, a melyeknek kielégítése végett jobban belenyúlt a kasszába, mint illett volna. Én: Uraságod az egyéni szabadság s ennek folytán a boldogságra nézve talán nem tartja szükségesnek, sőt ellenkezőleg igen veszélyesnek is gondolhatja a nős állapotot ?_ 0: Ellenkezőleg! A szabadság hiány nem egyszersmind a boldogság elvesztése is; mert a kit szeretünk, azért tűrünk és elszenvedünk mindent, még a fogságot is örömest. A nő oldala mellett ismerjük meg igazán magunkat, jellemünket.Hej, ha egy kissé tágabb lelkiismeretem van, nem jutottam volna ide . . . s nem az az egy par száz rongyos forint lenne a hiány ! És ez igy megy kérem a Nro. 10—20 — 100 uál is; a tanár ur, a ki a féltékenység kínjait éli át a diákjai miatt; az ügyvéd, a kinek feleségőn gyakran meglátszik, hogy a hazai cognac fogyasztás legelső támogatója; a végrehajtó, aki verekedik; a ripők, paraszt menyecske körmehelyét viselő rektor sóhajtva, irigykedve, káromkodva mind, azt mondja: ha meg uem házasodol, bizonyosan megbánod . . . Sürgönyileg kérdeztem meg egy szak tekintélyt, egy válóperben utazó véleményét, s a válasz: bizonyosan megbánod! Szent Nepomuk! hát ugyan mit nem bán hát meg az ember? GABONA-CSARNOK. Nyíregyháza, 1895. április 13 án. A gabona-csarnoknál Burgonya 1 kiló -04 bejegyzett árak. Marha hús 1 > - 52 Búza 100 kiló 6.50 6.63 1 Borjú hús 1 » —.02 Rozs 100 > 5.30 5 40 Sertés hús 1 > -.48 Árpa 100 » 5.90 5.80 J ih hús 1 » _.— Zab 100 » 6.50 5 60 Háj 1 > - 60 KukorirzalOO » 6.40 6.50 Disznó-zair 1 > —.62 K repeze 100 > —. . Szalonna 1 > —.58 Paszuly fehér » Faggyú (nyers) 1 » —.26 Szesz literenként 15 52 Zöldség csomó — 15 Piaczi árak. Paprika 1 kiló 1.60 Borsó I kiló -.20 Írós vaj 1 liter — 80 Lencse 1 > —.26 Eczet 1 » — 28 Mund-liszt 1 » —.17 Széna 100 kiló 2.20 Zsemlye-liszt 1 < —.15 Szalma (t»k.) 100 > 1.— Buza-liszt 1 > —.14 Bikfa 1 iöbmtr 3.40 Barna kenyér-liszt 1 > —.12 Tölgyfa 1 3 20 Szerkesztői üzenetek. Rádai Jinoi urnák Paszal). Hogy az önök egyházi főgondnoka egy véka meszet 4 frtba kerített, csakugyan lrifogásolni való dolog. De a maga helyén tessék ezt az ügyet szóvá tenni s elintézni, például a presbytériumban, az évi számadások megvizsgá'ásánál, mert mi csakugyan nem foglalkozhátunk vele. Ifj. Lakner Ödön urnák, helyben. „Viszontlátás" czímil elbeszélése, melyet hozzánk beküldött, jogoi reményeket ébreszthet arra nézve, hogy még találkozni fogunk. A reménylett viszontlátásig azonban egyelőre do'gozzon Ön, még pedig szorgalmasan, az asztalfiókja számára. Gyakorlatra van szüksége és tanulásra, hogy tagadhatatlan teh-tsége a maga teljes medrében kifejlődhessen. Felelős szerkesztő: INCZÉDY LAJOS. Kiadó tuladonos: JÓBA ELEK. Nyilt-tér. Baruch Arnold bank*, váltó* és terméayüslete Hyiregykfcáa. Bankosztály: Elad ős vásárol mindennemű értékpapírokat, valamint külföldi pénzeket, hivata'os napi árfolyam szerint; elad ígérvényeket minden húzáshoz ; bevált szelvényeket, valamint kihúzott sorsjegyeket; átvesz megőrzés végett értékpapírokat, elvállalja minden egyes sorsolásra, azok pontos revízióját-, leszámítol váltókat, s kölcsönöst nyújt értékpapírokra, a mindenkori legalacsonyabb kamatláb mellett. Elsőrangú pénzintézetekkel létesített összeköttetései alapján jelzálog kölcsönöket gyorsan és előnyös feltéttelek mellett eszleözöl. Elfogad továbbá betéteket rövid felmondási időre a legmagasabb kamatláb mellett való gyiiinölesöztetése. (ío—Sj Terményosztály: Előkelő külföldi terményczégekkel, elsőrangú malmokkal összeköttetésben állván, azon helyzetben van. hogy terményekért mindenkor a legmagasabb napi árakat fizetheti. — Előnyös feltételek mellett előlegeket nyújt a t. gazdaközönség részére. Egy száz métermázsa prima tavaszi rozs vetni való eladó Demecserbeu Elek Emil gazdaságában. (149—3—2) Árverési hirdetés. Alulírott csődtömeggondnok közhírré teszi, hogy vagyonbukott Mandel Ferencz csődtömegéhez tartozó bolti áruczikkekből, üzleti felszerelvényekből álló ingóságokat a csődválasztmány határozata folytán folyó 1895. évi április hó 22. és 23. napján délelőtti 9 órától kezdve a helyszínén, Kis-Várdán, megtartandó nyilvános árverésen a legtöbbet ígérőnek készpénz fizetés mellett el fogja adni. Kelt Kis-Várdán, 1895. ápril 13. Dr. Spitz Lajos, /[gy i n csődtömeggondnok.