Nyírvidék, 1895 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1895-04-14 / 15. szám

I. Melléklet a „Itfyirvidék" 1895. 15-ik számához rozat: Folyóink és patakjaink szabályozásának ügyét az állam vegye kezébe 6 ik kérdés: Minő hitelszervezetet ijényel a mező gazdaság, tekintettel a kis , közép és nagybirtokra V Határozat: Mezőgazdasági bank állítandó fel és ugy nevezendő, hogy jelzálog és személyhitelre olcsó kölcsön legyen nyerhető hosszú idejű törlesztésre és a gazdasági egyesületek, mint informatív közegek bevonatván a segély, a régi drága hitelek convertálására is kiterjesz tessék. 7 ik kérdés: A tűz- és jégkárok ellen való biztosítás jelen formájában megfelel e a mezőgazdaság igényeinek s ha nem, miként volna a törvényhozás vagy a kormány utján elérhető, hogy a biztosító intézetek eljárása módosíttassák, illetve hivatalosan ellenőriztessék? Határozat: A biztosítási ügy teljesen államosittassék és facultativ állami biztosítás léptettessék a törvényhozás utján életbe. 8 ik kérdés: Az egyenes adók reformjának az államháztartás egyensúlyának fentartása mellett elérkezettnek látszik e ideje, s ha igen, teljes gyökeres átalakítását látjuk-e czélszerübbnek, vagy pedig a legkiáltóbb igaztalanságok szanálására kell C;upán szorítkozunk öntudatos kijelölésével a végczélnak V Határozat: A közgazdasági ágak megadóztatásánál igazságosabb törvények hozattak, s különösen a tőke megadóztatása nyerjen helyesebb irányú megadóztatást a progressio irány szem előtt tartása mellett. 9 ik kérdés: Különösen a gazdaközönség érdekéből fentartható-e a földadóknak s ezzel kapcsolata hozadéki adóknak mai állapota s ha nem, mi módon volnának a legsürgősebb reformok életbe léptetendók az államháztartás érdekeinek megkimélésével, egyéb keresetmödokra rótt adók kihasználása mellett? Határozat: Az adókulcs a megváltozott helyzetnek megfelelőleg módosíttassák, tekintettel a mezőgazdasági termények árára, vagyis a mezőgazdasági termelés jövedelmezőségére és ebből kifolyólag a catasteri jövedelem megállapítások változtatandók meg. 10 ik kérdés: Mi volna feladata és hatásköre a fennálló vámtanácsnak s megfelelő e annak jelen formája? Határozat: A vámtanács jelen formája nem felel meg a mezőgazdasági termelés követelményeinek és ezért a mai központi szervezet működése akként módosítandó, hogy határozatai meghozatalánál a vidékeken felállítandó informatív hatóságok véleményei figyelembe vétessenek. 11 ik kérdés: Megfelel e a jelen statisztikai adatgyűjtés czéljának s kiterjed e mindarra, a mi a mezőgazdasági politika irányítására befoly s ha nem, mily irányban szorul az módosításra vagy kiterjesztésre: Határozat: A statistikai adatgyűjtés a vármegyei mezőgazdasági járási éa községi bizottságok szervezésével egyidejűleg akként nyerjen megoldást, hogy az adatok a legközvetlenebb forrásokból gyűljenek lépésről-lépésre az országos központba. 12 ik kérdés: A cselédtörvény mely irányban szorul módosításra s mily intézkedésekkel volna a cseléd és családja jövője lehetőleg biztositható? Határozat: A cselédtörvény akként módosítandó, hogy abban a gazdák nak a cseléddel szembeu posítiv jogok biztosíttassanak, mely jogok védelméül és positivitásuk érdekeben, cselédbiztosítás akként szerveztessék, hogy 5 evi hűseges szol gálát után, az esetre, ha a cseléd a törvényben gazdája részére biztosított jogokkal összeütközésbe nem jön, annak és családjának jövője munkaképtelenség vagy öregség esetére biztosítva legyen. A biztosítás alapját képezze a cselédektől szedett adó a szolgálati idővel járó fizetés javítási többlet egyrésze és a jutalmak. 13 ik kérdés: A nagyipar, a mezőgazdasági és házi ipar mily nemei hozandók létre, a munkaszükséglet fokozisa, a megélhetés biztosítása szempontjából, tekintettel ország egyes vidékeinek különleges közgazdasági viszonyaira? Határozat: A helyi ipar alkotandó meg és Szaemléke fűződik hozzá. És a koszoruküldás, nem taga dom meghatott. Senki sem gondolt itt e szegény katonára kegyelettel, csak ő, senkinek sem volt koszorúja az egyszerű siratlan koporsóra, csak ő neki. Akkor, mikor megszűnt parancsolója lenni az igénytel;n tisztnek, ugy viselte magát iránta, mint bajtárs. Ugy tetszett nékem, mintha azt a babérkoszorút a maga kemény, büszke, autokrata a homlokáról vette le a császár vén katonája, hogy oda tűzze azt egy ifjú névtelen vitéz koszorutlan koporsója fölé . . . Megindult a gyász-menet szitáló esőben a katonabanda lassú zenéje mellett. Amennyi kiséret megillett egy hadnagyot, annyi volt kirendelve R vából. A bugyogós vitézek közömbös kaszárnyapofája bántó ellentétet képszett Chopin zokogó indulójával. A koporsó után négyen lépkedtünk: az arcói pjdesta, akinek együttjár hivatalával, hogy elkísérje az arcói uj polgárokat a legkülső negyedbe, csendes tanyájokra, a szállodás, a kinek a meghalt vendége volt, egy szállodaszolga, a ki a megboldogultnak kutyáját vezette, és én Mi négy-, a kutyával együtt öten vol tunk a gyászoló rokonság, a jó barátok, az ismerősök. Egy fordulónál embercsoport várakozott a menetre. A tömeg fölö.t va'aini eleven zöldet pillantottam meg, melyet a szél időnként felborzalt. Amint közeledtünk, láttam, hogy az a zöld valami — tollbokréta annak a fövegén, a ki a koszorút küldte s aki, díszbe öltözve katonás állásban, környezve tisztjeitől, udvarától, ott vár az utczáuak mély sorában, hogy u mint elviszik előtte a koporsót, megadja annak az utolsó bajtársi üdvözletet. Amint megtörtént az üdvözlés, az öreg katona abba hagyta a kemény, feszes állást, odalépett a ko porsó mögé, kikísérte a halottat a temetőbe s mikor imához vezényelt a csapatparancsnok : a hadvezér, a császár bátyja, lehajtotta fedetlen, ősz fejét a néhai hadnajy koporsója felé . . . Hanem azért megvigasztalja e ez a nagy tisztesség azt a szegény székely anyát, aki száz mértföldnyire volt attól a keskeny gödörtől, ahová a fiát lefektették? _____ Iványi Ödön. bolcavármegyére, mint legégetőbb szükség, egy gőzmalom létesítendő. 14-ik kérdés: A megyei mezőgazdasági bizottság és az 1894. XII törvényezikk által szervezett járási mezőgazdasági bizottságok tekinthetők e érdekképviseleti szervezetnek? Határozat: Nem tekinthetők. 15 ik kérdés: Minő alapokra fektetendő a gazdák társadalmi szervezkedése és a gazdasági érdekek helyi és országos képviselete? Határozat: A gazdák társadalmi szervezésénél felülről a legalsóbb fokig láncolatos érdek összeköttetés hozandó létre és minden érdek-szövetkezet élére a legalsóbb fokig hivatott fizetéses administrativ közegek állitandók megállapított fegyelmi szabályokkal. 16 ik kérdés: Szükségese törvényhatósági intézkedés a gazdatiszti qialificatio megállapítása tárgyában? Határozat: A gazüatiszti qialificatio megállapítására törvényhatósági intézkedés szükséges. 17 ik kérdés: Szükségese törvényhatóság intézkedés a gazdatisztek és a szolgálatadók közti jog-viszony törvényes szabályozására? Határozat: A szolgálatadók és a gazdatisztek közötti jog-viszony megállapítására törvény alkotandó. 18 ik kérdés: Szükségesnek tartja e a gazdakongresszus a végrehajtási törvény oly irányú revízióját, melynek főczélja a gazdasági szükséges felszereléseknek esetleg lakháznak a lefoglaltatás alól való mentesítése volna? Határozat: Szükségesnek. 19 ik kérdés: Hozzájárul e az Országos Magyar Állatorvosi Egylet által már régebben megindított azon mozgalomhoz, hogy az állat kereskedelmi szavatosság kérdése az általános magánjogi kodificatiot mellózőleg már külön törvény utján nyerjen megoldást és mely alapelveket kiván e részben szem előtt tartani? Határozat: Az állatkereskedelmi szavatosság kérdése még a magáujogi kodificatiót megelőzőleg megoldandó. Ezen határozatok meghozatal után elnök felhívja a gyűlést, hogy a congressusra képviselőit megválaszsza és őket a hozott határozatok értelmében leendő eljárásra felhívja. Képviselőkül megválasztattak: Kállay András főispán, gróf Pongrácz Jenő, Nyiri János, Miklós Llsz'ó, Sza áiczy B ;rtalau, Propper Samu, Kerestessy István, Liptay Jenő, Bleuer Lajos, Bleuer Sámuel, Haas Ignácz, Simitska Endre, ezeken kivül Bitta Ignácz és Szomjas Ignácz, kik azonban a tisztségről lemondtak. Erre Nyíri János megköszönvén a megjelenteknek a meleg érdeklődést és felkérvén őket, hogy a gazdacongres.-uson minél nagyobb számban részt vegyenek, az ülést feloszlatja. * * * A gyűlés lefolyását illetőleg megemlítjük még, hogy a tanácskozásban résztvett Kállay András fői-páu mindjárt a gyűlés megnyitása után telt folszólalásában figyelmébe ajánlotta a jelen voltaknak, hogy a tanácskozásaikban és a hozandó határozatokban a politikai moti vumokat lehetőleg kerüljék. A főispán úr e fölszólalását a gyűlés tagjai egyhangú helyesléssel magukévá tették. A kaszinó közgyűlése. A kaszinók hivatásáról nagyon sokféleképen gondolkodnak az emberek. A különböző felfogásokuak a nemzeti kaszinóban épen úgy, mint a nyíregyháziban még vannak a maguk osztakozóik. A Széchenyi-serleg, melyet egyszer egy eszteudőben áldomásra emelnek a „nemzetiben", kit unalmas ásitásra, kit lelkesedésre gerjeszt. Igy van ez nálunk is A kik, ha a mi kaszinónknak is lenne egyszer egy esztendőben olyas valami Széchenyi lakomája, ott ásitaná„Fess." *) A divat néha felkap egy ostobaságot, egy gesztust, egy hajtincset vagy egy szót, a mely aztán mániájává lesz bizonyos idegesen f >gékony embereknek. Ilyen jelző volt a közelmúltban a chic az ő egész torzszülött rokonságával ós ilyen ma is a fin de siécle. Az epidemikus divat-nyavalyák patológiájához tartozik, hogy másként — de nem kevésbbé idegesen — diszponált embereket lángoló haragra tudnak lobbantani. És a világot jelentő cirkusz nézőközönsége gyakran abban a különö3 látványban részesül, hogy a porondon dulakodó szociális fenevadak lábai allat idillikus egér-hajsza kerekedik: egy epés^író polémiába ereszkedik a chic-kel, a fiu de siécliel, ama b

;zonyos chic hajtincscsel vagy a? untig ismételt fin de siécle gesztussal. E',t azért bocsátom előre, mivel Don Q íixitehóbortom most éppen lóra készt szállani egy förtelmes ellenségem ellen, a ki minden gyű öleteteminel sem tiporhatok el mivel parányi, megfoghatatlan és szapora, mint a kommabacillus. E« az előttem förtelmes szó, mely egy előttem még förtelmesebb fogalomnak ad nevet, a fess. 0:t született Bécsben, valahol Lerchenfeld vidékén, a deutschmeisterek, a fiakkeresek, a mosónők éspinczérek hazájában. Ezek az emberek valaha azt konsatálták magukról, hogy ők fessek. Fess a jodlizó deutschmeister, a kockás kabátu fiikeres, a kurtaszoknyás mosónő és a tányérpiramist ügyesen billegető pincér. A történetírás múzsájának nem volt kifogása ez ellen és maliciózus mosolylyal jegyezte be könyvébe, hogy egész Bícs városa fess város; . . Piris a szabadság, London a munka, Róma a hit és Bécs a fessesség metropólisa . . . Végre ez is valami! Eddig rendben volna minden, ha a fess át nem lépi M igyarország határát és be nem fészkeli magát a köznapi nyelvbe. Nem csak a szó, de maga a forgalom is megszerezte a magyar polgárjogot és a bécsi mosónők örökét átvették magyar uri asszonyok és leányok, a kik számot tartanak a fess jelzőre, a fiákkeresek és deutschmeisterek örökét pedig fia'a' urak. Szóval: Ben*;-Az Uj Idők. Hercieg Ferenc', lapjának legutóbbi számából. nak. azok igy gondolkoznak: a kaszinó tulaj donképen nem egyéb, mint egy e czélra egyesült társaság által alapitott és" fenntartott privilegizált kávéház, ahol — a büntető törvény könyvvel való összeütközés veszedelme és rendőri beavatkozás félelme nélkül lehet nagyban és kicsinybeu kártyázni, ártatlanabb lelkeknek billiárdozni, feketekávézni, pletykázni, újságot is olvasni, (aki szeret magánosan el1 vonulni). Mások megint — ez is a szélsőség túlzása bizonyára — a köztnivelódés egyik csarnokának nézik'a kaszinót Ahol a mi társadalmi életünk sziue-java tényezői naponkint összegyűlnek, sok nemes eszméknek kell ott bizonyára megszületniök. s köz- és társadalmi életünk m uden nevezetesebb rnozgalmainak onnau kell kiindulniok ! E két szélsőséges megítéléssel szembeu az az igazságot legjobb talán a középutou keresnünk A „század-végi ember" legyen kegyelettel Széchenyi István emléke iránt; más részről pedig ne moralizáljunk az unalmasságig! A „század-végi ember"-t azonban bujtassuk magyar bőrbe s ültessük le itt Nyiregyházáu. Mert hiszen a mi kaszinónkról beszélüuk! * * * Igazán uagy város voluánk mi, ha — mint ahogy va'ami bolond statisztikus a szappanfogyasztást vette a művelődés mértékéül — a kaszinó belső életének fotográfiája mutatná a mi társadalmi életünknek „városias" mivoltát. Valójában Babar, vagy Itunyady és társa urak fotografáló masinájából kerülhetne ki csak hű kép a mi kasziuói életünk „fejlettségéről". Tollal nagyon nehéz és méginkább háládatlan feladat arról képet komponálni. Egy azonban bizonyosnak látszik. Az tudniillik, hogy Nyíregyháza város mai városias fejlődöttségében, a falai között lélegző társadalmi élet igényeinek kielégítésére nem rendelkezik még olyan, hogy ugy mondjuk, intézményekkel, melyek fölmentenék a kaszinót, mint leghatalmasabb társadalmi egyesületünket ama kötelezettség alól, bogy hivatását városunk társadalmi életének élénkítése s nemesítése által is betöltse és gyakorolja. A tulajdonképen kávéházi élet szórakozásainak és élvezeteinek nyújtásán tul talán az ilyen értelemben vett hivatás betöltésére is praedestinálva van egy olyan egyesület, mely a maga háromszáz és egynehány tagjában városunk legjobb iutelligenciális erőit képviseli. * * * A mult vasárnapi kaszinói közgyűlésről következő tudósításunk ad számot. A nyíregyházi Gasinó-egylet az elmúlt vasárnap délután tartotta meg ez évi rendes közgyűlését saját helyiségében. A közgyűlést, melyen a tagok tekintélyes számmal jelentek meg, két óra tájban nyitotta meg dr. Meskó dogűs unokáinak jelleme egy ujabb vonással gazdagodott. Zavarba kellene jönnöm, ha valaki a fess definícióját követelné tőlem, de azzal menthetném a tudatlanságomat, hogy esztétikusaink eddig még a szépség defini ciójával is adósaink. Aunyi bizonyos, hogy a mi fess az még nem szép, — százszor hallhatjuk ezt a jelzőt határozottan rű' nőkre is alkalmazva, — de azért a fess mégis rokonságban van a szépséggel, miként a majom és a miliő Vénusz termete közt is van bizonyos rokonság. A fess nem is elegáns. Az igaz elegánczia egyenes ellentéte a fessességnek, mert hiszen az előbbinek föltétele a jó izlés, a mely kerüli a fö tünést ruházatban és modorban egyaránt, fess embert pedig nem láttam még a ki bi • zonyos fokig ne lett volna feltűnő. Azt hiszem, megközelítően helyes nyomon járok, ha az elegáns és a fess közti viszonyt formulázom: az elegáncia, passzív fessesség, a fessesség pedig aktiv elegánczia, azaz a fessesség tettleges elegánczia, vagyis kiforditottelegáncia.Legfontosabb alkotó eleme a fóltűnés vágya, az olcsó hatásvadászat, mely akkor érvényesül legtökéletesebben, ha távol tudja magái tartani a nyers Ízléstelenségtől. A fess ember tehát a jóizlés és az Ízléstelenség keskeny határmesgyéjén mozo

é és összepróbálja egyeztetni az előbbinek a törvényeit az utóbbinak a szabadságával. Éa újy érzem, hogy a f-ss jelző, egy előkelő hölgyre alkalmazva, egyenesen lealázó, mert olcsó batás • vadászattal gyanúsítja az illetőtés tagadj i disztingvált voltát. Hogy van az mégis, hogy sokan, a kik pedig jól értelmezik ezt a fogalmat, fessek és azoknak is akarnak vezetni? Ez titok, a mely talán rokon a krinolin és a vendéghaj gyors elterjedésének titkával. E titok talán szilánkokra törik manchai lándsám. de azért lefegyverezetten is csak ismételhetem: — Asszonyom, értem, ha ön szépnek, vagy csinosnak akar látszani, ha elmés, előkelő, disztingvált, elegáns nő hírére vágyik azt se bánom, ha kacér asszony hírbe akar keveredni, de sehogysem értem, hogy miért nem engedi át a fessességet a szoba leánynak. Hg. F.