Nyírvidék, 1894 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1894-12-30 / 52. szám

rí Y i R V i r> É: K« kozólag megküldött bejelentési iveket hozzám mielőbb terjeszszék be. Az ujabban jelentkező kiállítók e bejelentési iveket hivatalomnál a hivatalos órák alatt bármikor átvehetik, illetve a bejelentési ivek kívánatra postai uton megküldetnek. Nyiregyháza, 1894. deczember hó Kállay András, főispán, mint a kiállítási helyi bizottságok elnöke. — Boldog uj évet kívánunk lapunk előfizetőinek, jó barátainknak, munkatársainknak! — Renkiviili közgyűlés a vármegyénél. Az e hó 29-diken d. e. 10 órakor a varmegyehaza kistermébeu megtartott rendkívüli közgyűlései), a főispán és alispin távol levén, Mikecz János, főjegyző eluökölt. A közgyűlés a blzottmányi tagok igen gyér érdeklődése mellett folyt le s ötnegyed óra alatt letárgyalta a tiz pont ból álló tárgysorozatot. A katona-beszállásolási pótadó kezelésére vonatkozólag alkotott vármegyei szabályrendelet ellen Nyiregyháza város polgármestere tudvalevő leg felebbezést adott be. A belügyminister a felebbezésben kifejezett ama kívánságot, hogy a községek az idei;leues katonai beszállásotokért is kárpoltassanak, illetőleg, hogy a szabályrendelet ily értelemben módositassék, nem tartotta teljesíthetőnek. A falebbezís egyéb részére azonban fölhívta a vármegye közönségének figyelmét s ehez képest a közgyűlés, a szabályrendelet megfelelő módosítására, az alispán elnöklete alatt küldöttséget menesztett. A legutóbb megtartott vármegyei bizottsági tag választásokat, az igazoló választmány véleménye alapjáu, jóváhagyta a közgyűlés. A Nyiregy házán megtartott választás ellen felebbezés adatván be, az későbben fog megbiráltatni. A „jármüvekről

1

1 szóló uj szabályrendeleti javaslatot a közgyűlés változatlanul elfogadta, valamint a közveszély (hófúvás, árviz stb.) esetén kirendelendő közerő alkalmazásáról szóló szabályrendelet is; ez utóbbit Vidovich László főszolgabíró fölszóllalásáraazzal a módosítással, hogy egyes községek kirendeltjei, ha ugyanazon esztendőben több ízben is kirendeltetnének, másod, harmad stb. izben már, napi élelmük értékének megfelelő segélyezésben részesitessenek. — Uj állások. A belügyminiszter jóváhagyta már a vármegye közönségének a legutóbbi rendkívüli közgyűlésen hozott határozatát, a IV-dik aljegyzői, egy árvaszéki írnoki s hét szolgabírói dijnoki állás rendszeresítése ügyében. A IV-dik aljegyző fizetését azonban 700 frt helyett 600 frtban, a dijnoki állások javadalmazását pedig 1 frtnyi napidíj helyett évi 360 frtban állapította meg. - A törvényhatósági ipartanács rendes tagjaiul a közigazgatási bizottság legutóbbi ülésén lórök Péter és Simkó József, póttagokul pedig Pavlovits Imre és Sesztay Pál választattak ínég. — Hány választó van í Nyiregyháza város képviselő-választóinak 1895-re érvényes névjegyzéke szerint 1600 választó van Nyiregyházán, akik közül 914-en földbirtok után, 459-en jövedelem, 132-en házbirtok, 94-en értelmiség alapján, 1 választó pedig régi jogon gyakorolhatja e jogot. — Villamos világitás Kisvárdán. A vármegye e hó 29-diki közgyűlése jóváhagyta azt a szerződést, melyet Kisvárda város képviselő testülete Rochlitz Lipót kisvárdai lakossal a villamos világítás berendezése ügyében kötött. A szerződés szerint -50, egyenkint 16 gyertyafényű lámpát lesz köteles a vállalkozó felállítani, óránkint 1 kr egység árban, ami évenként a közönségnek mintegy 750 frtjába fog kerülni. A szerződés szerint a magánvilágítási árak az illetők és a vállalkozók között külön alku alapján állapittatnak meg. — A polgári olvasó egylet közönsége évi rendes közgyűlését január 6 áu, az az Vízkereszt napján d. u. 2 órakor az olv. egylet nagytermében fogja megtartani, melyre a m. t. egyleti tagok a tárgyalandó ügyek közlése mellett meghívatnak. Tárgysorozat: 1. Elnöki jelentés az 1894-ik évi állapotokról. 2. A kiküldött számvizsgáló bizottság jolentése az 1894 ik évi pénztár állásáról. 3. Az 1895 ik évi költségelőirányzat maghatáro záaa. 4. Az alapszabályok 25 és 31 § ai szerint általános tisztújítás és a választmáuyi tagok egy harmadának kisorsolása és újbóli választása. 5. Számvizsgáló bízottság választása. 6. Kérvények és indítványok. 7. Hírlap árverés. Kelt Nyiregyházán, az 1894-ik év decz. 21 ikón tartott választmányi rendes gyűlésben s annak meg bízásából kiadta Rúzsa Endre, polg. o!v. egyleti titkár. — Az orsz. tébolydává átalakítandó nagy-kállói régi vármegyei székháznak az állam által való megvétele ügyében a belügyminiszter kérdést intézett a vármegyéhez, hogy a székházépület a vele szomszédos két Kállayféle telekkel együtt 50,000 forintért megszerezhető-e. Az emiitett két telek tuldjdonosai: Patay Andrásné és Kállay Bertalan 16,00 forintért hajlandók telkeiket átengedni s igy a vármegyének 34,000 forint jut a belügyminiszter által felajánlott 50,000 forintból. Az e hó 29-én tartott vármegyei rendkívüli közgyűlés, egy igen fontos országos^és speciálisan megyei érdekű kérdés megvalósításáról lévén szó, a belügyminiszter ajánlatát elfogadva, a hozzáintézett kérdésre igennel válaszolt. — A helybeli izr. statustjuo hitközség e hó 25-én tartotta meg választó gyűlését a hitközségi elöljáróság megalakítása czéljából. A 11 tagu választási bizottság elnöke Klár Andor volt. Elnök lett ismét Baruch Arnold nagy szavazattöbbséggel, Burger Mór ellenében. Utóbbi a választást megelőző este a jelöltségtől visszalépett. Alelnök: Klár Károly. A 7 tagu választmány következőkből alakult meg: dr. Vadász Leó, dr. Ilartstein Sándor, dr. Schvartz Izidor, Friedmann Sándor, Czukor Márton, Silberstein László és Spitz Ferencz. A képviselet 34 tagból áll, kik között ott vannak: Burger Mihály, dr. Laufer Miksa, Grosz L. H , dr. llosenberg Emil, Franki József, Haas Ignácz, Menczel Dávid, stb. A megválasztottakat az e hó 30-ára egybehívott képviseleti gyűlésen fogják beigtatni. —JSzegény Patyus bekecse. A „Nemzet" karácsonyi mellékletén e czim alatt jelent meg egy tárczaczikk. A Nemzet azonban tudvalevőleg nem tartozik a legolvasottabb lapok közé s igy történt, hogy ezt a czikket Nyiregyházán is nagyon kevesen vették cszre, s a kik észrevették is, olvasatlanul hagyták, ha csak szemükbe nem ötlött a szerző neve. A czim alatt pedig ez volt olvasható: „Irta Kálnay László'

1. Kálnay László ur tudvalevőleg nyíregyházi ügyvéd, kit közelebbi ismerősei mint rendkívül szellemes társalgót és elbeszélőt ismernek, de hogy szépirodalommal is foglalkozzék, az csak most tudódott ki róla, mikor első ilyen nyilvánosságra szánt műve a napisajtónak mindenesetre egyik legkomolyabb organumában megjelent. A ki a Szegény Patyus bekecsének históriáját elolvasta, elragadtatással ajánlotta ismerőseinek s igy részesültek többen is abban az élvezetben, hogy ezt a ragyogó tollat megirt czikket elolvasták. A „Szegény Patyus bekecse" feltűnést keltett a fővárosi irói körökben is, mint ezt egyik ismert nevü kiváló írónk, — Kálnay László úrhoz ^intézett meleg hangú üdvözlő levelében kiemelte, ki magát a czikket a karácsonyi irodalmi szüret legsikerültebb termékének nevezte. Abban a helyzetben vagyunk, hogy jövő számunkban egész terjedelmében reprodukálhatjuk a Kálnay ur első szépirodalmi művét, mely bizonyára nem egyszersmind az utolsó is. — A milléniiiin alkalmából fölveendő 230,000 frtos, 1'/a

0/o-o3 pótadóval biztosított vármegyei kölcsön törlesztési tervét a budapesti ipar és kereskedelmi bank leküldötte a vármegyéhez. A terv szerint, melyet a szombaton tartott vármegyei rendkívüli közgyűlés is elfogadott, a 230,000 frtos kölcsön száz, a jövő évi márczius 1-sején kezdődő félév, tehát ötven év alatt, félévi 6210 frt törlesztési részletekkel fog visszafizettetni. — 500 forintos alapítványt tett a helybeli izr. statusquo hitközség, a helybeli ag. ev. főgimnáziumnál felállítandó parallel osztály czéljiira. Ily értelemben igazítjuk helyre lapunk legutóbbi számában közölt ama hirt, hogy az izr. egyház, népiskolájában felállítandó parallel osztály czéljaira szavazott meg 500 frtot, s a legteljesebb elismeréssel adózunk az egyházközség e nemes ténye iránt, annál is inkább, inert bizony tudvalevő dolog, hogy e hitközség tagjai tetemes adózással járulnak hozzá évenkéut egyházuk szükségleteinek ellátásához. — Kikeresztelkedés. Halász (Fisch) Zsigmond k.-semjéni illetőségű, budapesti lakos az izr. vallásról az ág. ev. hitre tért. — A városi nagyvendéglő palotája a napokban teljesen tető alá került. A tavaszszal teljes erővel fognak hozzá a vállalkozók az épület befejező munkálataihoz, ugy hogy szeptember l-re egy igazán szép épülettel a főterünk megint ékesebb lesz s a jövő farsangon már a gyönyörű bálterem ablakaiból ki fog áradni a káprázatos villamfeny s lejtenek majd parkettjén a párok. — A városháztéri abbahagyott ártézi kut átalakítását szivattyüs kúttá — megkezdették már s rövid idő alatt az uj kút — remélhetőleg jó ivóvízzel, át fog adatni a közhasználatnak. — Halálozás. Kubassy Gusztáv takarékpénztári főpénztárnokot és nejét mély és fájdalmas csapás érte : hat éves kis leányuk Irma, 25-dikén, karácsony első napján meghalt. A kis halottat 27-dikén délután temették el a kiterjedt rokonság s a bánatos szülők nagyszámú jóbarátainak és tisztelőinek igaz részvéte mellett. — Gyászrovat. Vettük és mély részvéttel közöljük a következő gyászjelentéseket: Alólirottak mély fájdalomtól megtört szívvel jelantik, a legjobb férj, apa, testvér, vő, sogor Klár Dezsőnek folyó 1894 deczember hó 28 án reggeli 6 órakor életének 47-ik, boldog házasságának 26 ik évében történt gyászos elhunytát. A megboldogultnak földi maradványai folyó hó 30 án délelőtt 10 órakor fognak a ntgy-kállói-utczai házából, a helybeli izr. sírkertben örók nyugalomra tétetni. Nyiregyháza, 1894. deczember 28. Áldás és béke poraira! Heumann Dóra mint neje. Dr. Ztnner Jenőné Berta, Klár Sándor, Klár Amália, Klár Róza, Klár E nma, Klár Sidonia gyermekei ős Dr. Zínner Jenő mint veje. Heumann Sándor mint após, Heumann Sáudorné mint anyós. Reich Benő és neje. Dr. Heumann Ignácz és neje, Heumann Samu és neje.Enyedí Benő és neje mint sógorok és sógornők. Klár Fánny és férje Guttinann Samu, Klár Károly és neje. Klár Lidi ós férje Török Simuel, Klár Cecília és férje Klein Mihály, Dr. Klár Vincze, Klár Jenő és neje, Klár Márton és neje, Klár Zdgmond és neje, Klár Lijos ós neje, mint testvérek és sógornők. —A másik gyászjelentés a köztiszteletbenállóTörökcsaládot ért gyászesetet tudatja : Remenyik Paulina férjezett Török Péterné, Remenyik Otília ieáuyai; Török Péter veje s gyermekeik: Gyula, László, Margit, Jolán ós Anna, továbbá testvére: özv. S<entpétery Jánosné, Czékus Julianna és ennek családja, ugy a többi nagyszámú rokonság uevében is, szomorodott szívvel jelentik a legjobb auya, nagyanya, testvér és rokonnak özvegy Remenyik Józsefné szül. Czékus Zsuzsánnának folyó 1894 évi deczember hó 28-án éjjeli 12 órakor, életének 73 ik évben, végelgyengülésben történt gyászos elhunytát. A boldogultnak földi maradványai folyó évi deczember hó 30-án délután 3 órakor fognak az ág. ev. vallás szertartásai szerint, a zöldség-téri lakásából a pazonyi utczai sírkertben örök nyugalomra tétetni. Nyiregyháza, 1894. deczember 29. Áldás és béke poraira ! — Eljegyzés. Rottmann Adolf magán hivatalnok Uj-verbászról, eljegyezte Jung Adolf helybeli kereskedő kedves leányát Lujzát. — Az izr. nőegylet közvacsorája alkalmából jegyeiket még utólag megváltották: Egy névtelen 20 forinttal, Weiss Lsopold (Szakoly) 5 forinttal. — Azou kivül Benczí Gyula 5 forintot adományozott a jótékony czélnak. — Ezen összeggel együtt a tánczmulatság tiszta bevétele 913 forint 22 krt tesz ki. — A fenti adakozóknak hálás köszönetet mond: A? izr. nőegylet elnöksége. — A in. kir. államvasutak kezelése alatt álló debreczen-füzesabonyí h. é. vasu'ón 1895. évi január hó 1 én uj árudíjszabás (II. rész) lép éleibe, melynek alapján a nevezett h. é. vasúton gyors és teherárukra nézve a jelenlegieknél nagy részt lényegesen olcsóbb a magy. kir. államvasutak helyi díjszabásnak megfelelő dijtétefek fognak alkalmaztatni. Ezen uj díjszabás által a nevezett h. é. vasúton a megnyitás napjától érvényes árudijszabás I. III. pótlékaival együtt érvényen kivül helyeztetik. Szóban levő uj díjszabás péluányai a m. kir. államvasutak díjszabási szakosztályában póldányonkint 30 krért kaphatók. — A kisvárdai önk. tűzoltó-társulat szerelvényeinek gyarapítása czéljából 1895. évi január hó 6-án Kisvárdán, a nagyvendéglő táncztermében tánczmulatságot rendez. Belépti dij: Személyjegy 3 korona. Családjegy 6 korona. Kezdete este 8 órakor. — Tolvaj a vasúti raktárban. A helybeli vasúti indóház nyilt gabona-raktárában két búzával megtöltött zsákot alaposan megdézsmált valaki e hó 23-án az esti órákban. A rendőrségnek sikerült a tettest Kovács József többször büntetett csavargó személyében kipuhatolni. Átadták a kir. ügyészségnek. — Vasúti baleset. Balog János buji lakos folyó hó 25-én, tehát karácsony első napján Nyíregyházára igyekezett két mokány lovával, hogy a komáját kivigye Bujra az ünnepekre. Már a vasúti úthoz közeledett a 60 éves öreg ember. A várdai vonalon a keresztező kocsiút szabadon volt hagyva. A szerencsétlen Balog János nem is vette észre, mikor az erdőből a 3503. számú gőzkocsi hirtelen előrobogott, A pályaőr, ki az utat elfelejtette lezárni, ekkor már javában kiabált Balognak, hogy álljon meg. Pedig az lett volna az öreg ember halála, mert akkor a vonat biztosan maga alá temeti. Balog nem is hallgatott a pályaőrre, nem állott meg, sőt a lovai közé csapott, ugy, hogy a keresztül robogó vonat csak a kocsi hátulsó részét csapta el, a kocsit feldütötte, a benne ülő Balogot messzire kilökte Balognak egy pár sérülésen kivül semmi baja nem történt, de a kocsi rúdja az egyik ló oldalába luródott. Balog a vonattal az állomásra jött be, hol azonnal panaszt tett a gondatlan pályaőr ellen. Az öreg Balog kárát a vasutigazgatóság mindenesetre megtéríti, a pályaőr ellenben vétkes mulasztásáért megérdemlett büntetését veszi. — Felebbezés. Dr. Baruch Mór éi társai felebbezést adtak be a képviselőtestületnek ama szűkkeblű és kegyeletlen határozata ellen, melylyel Déry Károly volt főszámvevő özvegyének a 200 frtnyi temetési költség megtérítése iránt beadott kérelmét a képviselet megtagadta. A felebbezés föl fog terjesztetni a vármegyéhez, — Occasion. A Pesti Hirlap apróhirdetései között néhány nap előtt a kővetkező verses hirdetés jelent meg,: Occasion! Szentesítve van a törvény, Élj en a polgári nász 1 Kincs közöttünk mir most örvény. Van-e lányod Deutsch és Haas? Mert én szegény legény vagyok, Ősök mit se hagytak rám, De cimerem újra ragyog, Ha zsidólány leiz arám. Orrom, lábom egyenesek S testem minden része — ép, Ezt magáról zsidó gyerek Nem mondhatja bármi szépl Szivem íme nyitva, tárva, Ki nem nóstll, oktalan, Közvetíti nincs kizárva, Fődolog a nagy «nedan.» Értékpapír, drága checkek, Pénz s egy budapesti ház, — Rimet erre mért keressek ? Van-e lányod Deutsch és Haas ? Deutsch és Haas, vagy Ungár, Lőwe Én nekem a tout egál; Ki vágyik keresztény vőre ? Címem: „Liberális Pál." Pár nap múlva ez a válasz jelent meg ugyanott: Űdv neked, Liberális Pál, Kinek érzése ideál! Nem bánt téged regényes láz: A te istened Deutsch és Haas. Van egy kincsed: ősi neved, Kongó pénzért becseréled. Nem lelkesít a hajdan kor, Hanem csak — a korgó gyomor. Büszke vagy, hogy a tested ép ? Zsidó nem az, bármily szép ? / De mit ér az egyenes test, Ha a lélek tunya él rest ! Ősi név és ő«i oimer, Annak való, ki nagyot mer. Rajta hát, küzdelemre fel, Bátorság gyóz, nem pedig ciel! Van egy hely, ép neked való A hol a házatság olcsó: Népszerűbb is, mint Deutsch é9 Haas A diczó Herzl-kávéház ! Riike. Sőt még egy válasz is következett, mely ekéut hangzik : Deutsch és Haasnak van biz'linya, Chequeje, háza, valutája, Irigye és ellensége, Sokat is törődnek véle. Lányaikat otthon tartják, A keresztényt nem óhajtják. Szalonbetyárt, partihajhászt Megvetik éa kidobatják. Van lány, van pénz, de nem nektek : Magunknak éj szeretetínknek. Hiába volt szentesítés, Nem lesz bankóegyesités. Címered' a rozsda marja, Dicsó ősök hitvány sarja. Dehogy kellesz Liberál Pál, Deutsch és Haas rád nem reflektál. No hogy Liberális Pál ur nem ilyen válaszokat várt, — feltéve, hogy ezek a hirdetések nem a kiadóhivatalban, a vagy szerkesztőségben készültek, — az legalább is valószínű. — Megverte az anyósát. Rakoncza Istvánné Legény Juliánná őrmezői menyecske mindkét vezetéknevére rászolgált, mert anyósát özv. Rakonczánét négyszemközt a pitvarban egy piszkafával ugy megrakta, hogy a 65 éves, különben is beteges testű, edzett nyelvű öreg asszony a kapott