Nyírvidék, 1894 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1894-12-30 / 52. szám

,NYIRVIDÉ K« sérülések miatt hetekig nyomta az ágyat. Az anyós feljeléntésére a biróság könnyű testisértés miatt vonta felelőségre a legénykedő Legény Júliát s azt tagadása ellenére 3 hónapi fogházra ítélte, melyet a felsőbb bíróságok is helyben hagytak, súlyosító körülményül véve azt, hogy vádlott az anyósát verte meg. Igy a bűnös menyecske a karácsonyi ünnepeket zárt körben kénytelen eltölteni, odáhaza pedig négy kiskorú gyermekének a három hónap alatt a megvert anyós özv. Rakoczáné kénytelen gondját viselni, mert Rakocza István a férj és apa, a mult hetekben csak látogatóban volt idehaza, de mindent rendben találván, visszament — Amerikába. — Tűz volt a mult vasárnap éjjel az úgynevezett angyal-zugban. Az izr. hitközség temploma és iskolája udvarán egy fáskamarában támadt a tűz, melyet azonban a toronyból telefonon gyorsan értesített tűzoltók csakhamar elfojtottak. — Az árvák karácsonyfájára kővetkező adományokat vettük: A kasinó egyesület 10 forintot, Somogyi Gyula kir. közjegyző ur 4 frtot, Flegmann Lipótné urnő 3 frtot, Guttmann Henrik úr egy vég kanavászt, Szesztay Károlyné urnő egy kosár diót, Szeszich Lajosné urnő egy kosár almát adott. Fogadják a nemes szivü adakozók az egylet hálás köszönetét. Az elnökség. — A jövő évi sorozás alkalmával működő sorozó bizottság elnökei a kővetkezők lesznek: Nyíregyházán és a bogdányi járásban Miklós László kir. tanácsos, alispán, a nagykállói sorozó járásban Pscherer József, a kisvárdai járásban Hrabovszky Guidó, a tiszai járásban Szalánczy Bertalan, a dadai alsó-járásban Mikecz János főjegyző, a dadai felső-járásban gróf Pongrácz Jenő. — Csőd. A nyíregyházi kir. törvényszék Jánvári Péter kis várdai lakos szabómester ellen folyj hó 22 éu esódöt rendelt el, csődbiztosul dr. Szikszag György törv.szóki jegyzőt, törartiíiíoudnokul Balkányi Gyula Kisvárdai helyetteséül dr. Hoffmann Mór nyíregyházi ügyvédet nevezvén ki, a követelések bejelentési határidejéül feb ruár 18 ik, felszámolási határnapul márczius 18 ik, csőd választmáuy választási határnapul márczius 21-ik napját tűzte ki. — A helybeli iparos ifjúság kedélyes és pompásan sikerült tánczmulatságot rendezett karácsony másod napján egyleth helyiségükben. A mulatságon nagyon sok szép lány. vett részt s mintegy 60 pár tánczolta a négyeseket. A szűnórát tombola töltötte ki. A táncz reggeli 5 óráig - tartott. — Életveszélyesen megsebesülve. Jakab Mihály béres volt a nyírbátori Mandel-féle szeszgyárban. F. hó 23-án részegen ment be az ököristállóba s az ott levő csürgazdát Duvik Miklóst részeg ember módjára sértegetni kezdte. Duvik mit sem adott a beszédre kifelé tartott az istállóból. Jakab elébe állott, Duvik félre lökte. Az elesett ember feltápászkodott s a kezében levő bicskával Duvikot hason szúrta. Duvikot, a ki élethalál között lebeg, a. nyírbátori járásbíróság f. hó 24-én hallgatta ki. Jakab - Mihályt nyomban letartóztatták. — Gyermek-halál. Nyírbélteken a mult hó 23-án nagy kínszenvedések között halt meg az ottani postamesternő uj szülött gyermeke. A bába-asszony székfü theái, akart itatni a gyermekkel, nagy sietségébe i azonban eltévesztette az ü.eget, s tea helyett tiszta karbolsavat' itatott meg a gyermekkel aki nagy szenvedések után kiszenvedett. A gondatlan bába-asszony ellen a vizsgálat folyik. — Furott kut Kótajban. Kótaj község képviselő testülete a jövő évi községi költségvetés megállapítása alkalmával, a második furott kútnak a költségvetési javaslatba ; fölvett 400 frtnyi költségét törülte. A 29-diki vármegyei közgyűlés azonban tekintettel arra, hogy e kut létesítését közegészségügyi tekintetetek indokolják, a 400 forint, kiadást, a költségvetésbe visszaállította. — Millenniumi magyar történet. Az Athenaeum r.-társaság kiadásában megjelenő A Magyar Nemzet Története czimű (millenniumi kiadás) tiz kötetes nagy munkának immár ötödik füzete gyors egymásutánban követi előzőit, az egész magyar intelligencziának élénk figyelmétől és érdeklődésétől kísérve. Éppen ennek a széleskörű érdeklődésnek fényes bizonyságául hozhatjuk fel, , hogy a magyar közélet oly kiváló jelesei, mint Horváth ' Bóldizsár, az 1867-iki magyar kormány igazságügyi minisztere ós egyetlen jelenleg élő tagja, Zichy Antal a kiváló Akadémiai tudós, Falk Miksa az 1867-iki kiegyezés zseniális publiczistája ós ennek a dicső korszaknak nagyszorgalmu történetírója és adatgyűjtője, Kónyi Manó, a'67-iki kiegyezésre vonatkozó országgyűlési tárgyalásokról felvett gyorsírói feljegyzések vezetője, az akkori ' gyorsiroda főnöke, önként felajánlották rendkívüli becses közreműködésüket a nagy történeti munka azon kötetének megírásához, amelyben a magyar alkotmányos élet ezen epochális átalakulása tárgyaltatik. Ezt a kötetet tehát azoknak a férfiaknak közreműködésével írják meg, akik a benne tárgyalt történelmet — úgyszólván — csinálták vagy abban jelentékeny részt vettek. A moat kiadott 5 ik Marczali Henrik a Vezérek kora kötetének folytatása a következő fejezetek alatt, u. m.: A magyar nemzet helyzete ós megszállása, mely fejezettel egyszersmind a második könyv befejezést nyer és következik a harmadik könyv, melynek főczime: A kalandozások kora ós a következő fejezetekre oszlik: Első kalandozások nyugat felé. A sanct-galleni táborozás; A merseburgi csata, melynek folytatása már átnyúlik a néhány nap múlva kiadandó 6 ik füzetbe. Ehez a most kiadott 5 ik füzethez is gyönyörű két műmelléklet van csatolva; az egyik Szent István dekrétumának első lapja hasonmásban, hozzá csatolva a modern betűkkel szedett predeti latin szöveget ós annak sikerült magyar fordítását; a másik műmelléklet: A nagy orosz pusztaságot ábrázolja, melyen dicső őseink tanyáztak. Ezen kivül a szövegbe érdekesnél érdekesebb régi képek vannak lenyomatva, igy Árpád fejedelem alakja Turóczi krónikájának augsburgi kiadásából; a pusztaszeri romok sikerült rajza; egy pusztaszeri ősrománstilü oszlopkő rajza külön; a magyar fegyverek rajza a X. századból; Berengar pénzének, III. (Gyermek) Lajos pecsétjének, I. Konrád császár pecsétjónak ós I. Hiurik császár pénzének hasonmása, majd Aquileja látképének (Schedel Világkrónikájából), valamint Sauct-Gallen középkori képének reprodukezióját ós kót szép tájképet találunk ,Az Árpádföld az ó-budai határban" és „Keuschberg a merseburgi csata állítólagos színhelye". Az egyes füzetek ára 30 kr. Kapható mindeu hazai könyvkereskedésben. — Szőlőtelep Debreczenben. Szőlő ós bortermelő szövetkezet alak 1 Debreczenben Dágenfeld József gróf főispin elnöklete alatt. Az alapítók elhatározták, hogy egyelőre 300 holdon a város és a vasúti állomás közelébeu alkalmas homokterületen szőlőtelepet létesítenek, melyen a telepítés munkálatait már a tél folyamán megkezdik. Egy-egy szövetkezeti üzletrósz 500 forint, mely harmadfél év alatt 50 forintos negyedévi részletekben lesz befizetendő. Az alapítók ezúttal 300 üzletrészt bocsátanak ki, melynek jelentékeny részét ók tariják meg, a nyilvános aláírásra bocsátják. — Széchenyi István gróf 60,000 forintja. Immár 70 esztendeje, fizeti a Széchenyi grófi család annak a hires 60,000 forintos alapítványnak a kamatait, amelylyet Széchenyi István gróf az 1825-iki országgyűlésen a magyar tudományos akadémia alapját megvetette. Minden esztendőben pontosan befizették az alapítvány hat százalékos kamatait, 3600 forintot. Most arról értesülünk, hogy Széchenyi Béla gróf, a grófi család vagyonának főörököiie, elhatározta, hogy az alapítványi összeget egyszerre befizeti az akadémiába és ezt a szándékát már végre is hajtotta. Az akadémia jövő esztendei budgetjében ez az összeg már befizetett tőke gyanánt fog szerepelni. — Érdekes fogadás. Érdekes fogadásnak volt színhelye a nyírbátori nagyvendéglő. Fisch Lajos és Bauer Zsigmond földbirtokosok fogadtak abban, hogy milyen átlagos áron váltják be a Bauer dohányát. A fogadás 50 frtban történt. A kérdés eldöntösét azután választott bíróságra bízták, a mely — mindkettőnek részben — igazat adott (?) és ugy ítélt, hogy 25—25 frtot fizessenek jótékony czélra. A fogadó feleket azonban annyira kielégítette a bölcs döntés, hogy még a másik 25 forintot is felajánlották s igy tehát összesen 100 fnrintot adtak át a község: elöljáróságnak a szegény gyermekek felsegélyezésére. — Háborúskodó falvak. Bács-Aranyos és Tiszavid ember emlékezet óta néznek már farkasszemet egymással a Tisza két partján. A két falu ifjúsága, ha csak módját ejti, 'mindenkor ökölre, fokosra megy s ha az aranyosi legények barátságos meghívásra át-átmennek a vidiekhez tánezra, mulatságra, abból mindég valami háborúskodás fejlődik ki. A minap is volt egy kis ütközet, csakhogy ezúttal az aranyosi legények előkelőségei, Pongrácz János, Bakancsos Mihály és Kovács vertek meg két vidi legényt. A dolognak nagyon szomorú vége lett. A két szorongatott legény visszamenekült a Tisza partján hagyott kocsijához, s az üldözők is ott termettek és a verekedés újra kitört. A lovak ekkor a nagy csattogástól megvadultak s a kocsit a partról a Tiszába rántották. A két legény a hullámokba veszett, s holttestöket. csak másnap találták meg. — A vasúti útnak a vármegye tulajdonából Nyíregyháza város tulajdonába és kezelésébe való átadásának a kérdését tudvalevőleg elintézte a vármegye közönsége azzal, hogy a városi képviselő testület határozata ellen beadott felebbezés elvesztésével, az átadást örvendetesen tudomásul vevő képviseleti határozatot' jóváhagyta. Az bizonyos, hogy ez az „örvendetes tudomásul vétetik" ebben az ügyben utólagosan furcsa meglepetést szerzett a város atyáinak, akik e határozatuk meg hozatalakor nem gondolták meg, hogy örömük búvá változik. Igazán nagy is az a teher, amit m igára váltott a város, de végre is csakugyan a legsürgősebb tenni valók egyike, hogy a vasúti ut kiszélesítessék a forgalom nagyságának a viszonyok szerint megfelelően, s hogy rendes koczka-kővel kiköveztessók. Kívánatos lenne azért, hogy a munkálatok mielőbb s már a legközelebbi tavaszszal megkezdessenek. i^

— Mind azokat, kik a lapunkért járó előfizetési dijakkal hátralékban vannak, tisztelettel fölkérjük, hogy hátrálékos dijakat az alulírott kiadó-hivatalhoz lehetőleg posta fordultával megküldeni szíveskedjenek. A községek t. elöljáróságait is, — akik t. i. még szintén hátrálékban vannak — szintén fölkérjük, hogy tartozásukat az alulírott kiadó-hivatal czimére lehető rövid idő alatt küldjék meg. Tisztelettel a „Nyirvidék" kiadó-hivatala. Irodalom. A Fővárosi Lipok, mely 31 éven át, mint az egyetlen magyar szépirodalmi lap, a művelt és előkelő közönség kedvence volt, oly reformon magy keresztül, melyet az olvasd 'iözönség kétségkívül általános tetszéssel fogad: e h. 16 ikától kezdve szépirodalmi jellegének megtartása mellett politikai tartalommal is fog bővülni s mint politikai ós szépirodalmi napilap fog megjelenni. A politika annyira dominálóvá vált ma mir, hogy nem zárkózhatik el előle az az újság, mely olvasóinak a közélet összesógéről hü képet akar nyújtani. Természetes azonban, hogy a Fővárosi Lipok-ban a politikai tartalom nem lesz annyira domináló, hogy elnyomná a szépirodalmat. Ugy a kormánytól, mint az összes politikai pártoktól teljesen független, szókimondó újság lesz a Fővárosi Lapok, s a legkiválóbb politikai Írókon kivül a szépirodalom jeleseit még az eddiginél is fokozattabb mértékben fogja maga köré gyűjteni. A lapnak ugy iránya, mint szelleme ós beosztása is teljesen elütvén a többi hírlapokétól, abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a mis hírlapoknál elfoglalt jeles irók is föl fogják keresni dolgozataikkal a Fővárosi Lapok at. A régi szerkesztőség minden tagja továbbra is megmarad, de a munkatársak száma dec. 16 ikától kezdve a legkiválóbb uj erőkkel megnégyszereződik. A lap régi szerkesztői Vadnai Károly és Szana Tamás továbbra is a lap munkatársai maradnak; a felelős szerkesztői tisztet azonban, dec. 16 ikán Porzsolt Kálmán veszi át, ki nemcsak a szépirodalomnak régi munkása, hanem évek óta ismert politikai iró is. A Fővárosi Lapok ezentúl is a müveit és előkelő közönség szalon-lapja lesz. Ugy politikai, mint szépirodalmi része magas színvonalon fog állaui. Sohasem fogja sérteni az ízlést ós az erkölcsöket; s e tekintetben még a kiadóhivatal is lemond ama jól jövedelmező hirdetések közléséről, melyek ez irány érvényesítését meggátolhatnák. Továbbra is közölni fogja a hazai és külföldi szépirodalom legjobb termékeit, költeményeket, elbeszéléseket, regényeket. Értesüléseiben pontos, megbízható és órdekes igyekszik lenni. A mint a szépirodalomban a jó ízlést fogja képviselni, ugy a politikában az eszméket s nem a személyeket szolgálja. Az igazat megmondja minden irányban, de hangja és modora méltó lesz ahhoz a müveit közönséghez, melyből olvasóit toborozza. Hogy a tartalom ily kibővitóseáltal sem a szépirodalmi, sem a politikai rész megrövidülést ne szenvedjen a lap terjedelme megnagyobbodik s hétköznapokon másféliven, vasárnap két íven fog megjelenni. A terjedelem növekedése ós a tartalom gazdagodása daczára az előfizetési ár olcsóbb lesz: az eddigi óvi 16 frt helyett, csak 14 frt. E szerint a lap előfizetési ára: Egy hóra . . 1 frt 20 kr. Félévre . . 7 frt — kr. Negyedévre . 3 frt 50 kr. Egész évre . 14 frt — kr. A kiadó Athenaeum irodalmi ós nyomdai r. társulat ezenkívül abban a kedvezményben részesiti a Fővárosi Lapok előfizetőit, hogy Magyarország leggazdagabb divatlapját a Magyar Bazár-t kedvezményes áron bocsátja rendelkezésükre. Igy a Fővárosi Lapok ős a Magyar Bazár együttes előfizetési ára: » Egész évre . . 20 frt. Félévre.... 10 frt Negyedévre . . 5 frt. Csarnok. Biró előtt. A kotlók. Mivelhogy hidegre, zimankósra válik ugy reggelenként a tunyák közt az ájer hát a Kardos sógor is szűrösen állit be a kapitányhoz s tisztesség okáért egyet bök a homlokán, ami odakint, a dórütött román, azt jelenti, hogy : — Adjók Iatnn ! Egészségére az éjszakai nyugodalmat, ha volt. A kapitánynak is épen disznótoros kedve van, s megkérdi a szűröst: — Nos, mi járatban vagyunk Kardos sógor ? Az öreg megigazítja a haját egyet dörzsöl az orra alatt s azután minden teketória nélkül kezd hozzá mondókájához. — Igenis, tekintetes kapitány ur, begyttttem, mer hát tetszik tudni, annyi vót alatta a tojás, hogy az anyjuk nem győzte a piaezra hordani. Az anyuk is egyre csudálkozik, hogy miért nem költ mostanában ez a búbos kotló? . . . Hát meglesem, gondoltam magamban. A mint aztán lesem, há rágyüvök, hogy a szomszédék bérese szedi ki alóla a rántottának valót. Most hogy begyültünk a piaezra, elhoztam magammal a béreset és, oszt tögyön köztünk igazságot a tekintetes Ur. — Hát te mit szólsz ehez fiam ? — kórdi a kapitány a bérestől. A nagy, bamba legény int a fejével s kinyújtja a nyakát. — Ugy igaz a tekintetes kapitány ur, ahogy ai öreg gazda mondta; csakhogy az asszonyom kotlója meg az ők pidlásukon hagyta a tojásait s ezért enyém ac igazság. — No né? ilyet? csudálkozike szörnyen az öreg mély felháborodással. — Egy szó sem igaz abból hókás ! — Nem-e? Hátha kigyelmed jobban tudja, hát jó. A kapitány végre megunja a beszédet i kimondja a rövid ítéletet, hogy az elveszett tojások értéke 1 ftt. 24 kr. s ezt az összeget a béres köteles 8 nap alatt megfizetni. Az alperes béres megnyugodott az Ítéletben, de az öreg gazda csóválta a fejét. — Tekintetes Uram ! — No? — Mögapellálom! — Kend? Hiszen kend a nyertes! — Jó, de ón mégis appellálok. — Miért ? — Miért? . . . Azé, me azt akarom, hogy a tekintetes járás bíró ur is tudja mög, hogy nóköm vót igazságom! Ó év — aj év. Egyik ét a másik airját ássa, Idő! síirnyaknak még egy csattintsa * S a jelen év Birjábaa szeadereg . . . Idő! Idő! Te sebes szárnyú sirály! Kinek szárnycsapása egy esztendőt jelöl, pihenés nélkül csapsz át egy ezredév felett, míg szárnyaid gyorsan mosódnak el a végtelenség szürke ködében, honnan jösz?! . . Hová mégy!? Végtelenből-végtelenbe. Végtelen! Végtelen! Hol vagy emberi képzelet!? Ki bejárod a csillagnapok közét s felülemkedve a naprendszereken a tudós költő szemével aranyfényes por közt hitvány paránynyi látod törpülni mórhetlen napunkat, ós az atámokban világokat, napokat sejtesz . . . állj elő s mond meg mi a Végtelen!? . . Nem! Nem lehet.