Nyírvidék, 1894 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1894-05-06 / 18. szám

„N Y t R V I D £ K." — Bérmálás. Samassa Jóesef egri érsek, meggyön­gült egészségi állapotára való tekintettel e nyár folyamán tervezett bérma-utját nem végezheti. Helyette Szele Gábor fölszentelt püspök fogja a bérmálást teljesíteni, még pedig a következő uti-programm szerint: I. Központ Nyíregy­háza. Május 26-án délután vasúton megérkezés Nyíregy­házára, 27-én vasárnap bérmálás Nyíregyházán, 28-án hétfőn bérmálás ugyanott a királytelki, kótaji és ibrányi híveknek, 29-én kedden bérmálás Napkoron, ide jönnek az orosiak is, 30-án szerda bérmálás Kemectén, ide jönnek a demecseriek is. 31-én csürtörtökön bérmálás Kis-Várdá­ban, ide jönnek a kékcseiek is. Junius 1. péntek bérmálás Ajakon. II. Központ Fényet-Litke. -Junius 2. szombaton bérmálás Mándokon, 3. vasárnap bérmálás F.-Litkén, 4. hétfőn bérmálás K.-Apátliiban, ide jönnek a gemzseiek is. Hálásra K.-Várdába, reggel Karászba, 5. kedd bérmálás Karászban, ide jönnek a thassiak és nyirbaktaiak, 6. szerda bérmálás Leveleken, 7. csütörtök bérmálás P.-Petriben, 8. péntek bérmálás Ny.-Bátorban, 9. szombat bérmálás Ny.­Lugasen, ide jönnek a nyiradonyiak is, 10. vasárnap bér­málás Szt.-György-Ábrányban. III. Központ Nagy-Kálló. Junius 11. hétfő bérmálás N.-Kállíban, 12. kedd bérmálás Geszteréden, 13. szerdán bérmálás Uj fehértón, ide jönnek a h.-dorogiak is. Innen elutazás Egerbe. — A felső- leányiskolának teljes polgári iskolává való kifejlesztése s a jótékony nőegylet által fenutar tott nóipar iskolának, a felső leányiskolával együtt való megfelelő elhelyezése ügyében a képviselő testület tudvalevőleg a tanácsot, a pénzügyi és építkezési szak osztályokat s a várod iskolaszéket bizta meg vélemény­adással. E testületek pénteken délután együttesen tanács­kozván, siűkebb körű bizottságot küldtek ki, hogy 14 nap alatt tegyen javaslatot a terv és költségvetésre nézve, valamint a tekintetben is, hogy a teljes polgári leányiskola fentartási költségei mily összeget fognak képviselni s honnan lesznek fedezendők! — A várasi ipariskola felügyelő bizottsága e hó 5-én tartott ülésében az ipariskola évzáró vizsgáit ju­nius hó 2. és 3. napjaira tűzte ki. — A helybeli jótékony nőegylet ez évi rendes közgyűlését szerdán, f. hó 9-én d. u. '/>3 órakor tartja meg a nóipariskola helyiségóban, mely körülményre ez uton hivja fel az egylet t. tagjainak figyelmét — ai elnökség. — A nyíregyházai tavaszi országos vásár alkal­mával folyó ev május hó 7-én hétfőn Debrecentől Nyír­egyházáig él vissza alább közölt menetrend szerint külön személyvonatok fognak forgalomba helyeztetni, melyek az országos vásárok alkalmával inditandó külön vona­tokra vonatkozó már kiadott hirdetményekben már köz hirré tétettek. Indul: Debreczenből 5 óra 54 perczkor reggel, Alsó Józsakertről 6 óra 8 pkor reggel, Hadházról 6 óra 34 pkor reggel, Téglásról 6 óra 43 pkor reggel, Ujfehér­tóról 7 óra 6 pkor reggel. Érkezik: Nyíregyházán 7 óra 31 perczkor reggel. Indul: Nyíregyházáról 5 óra 15 perczkor dé'után, Ujfehórtóról 5 óra 52 pkor d. u., Téglásról 6 óra 15 pkor d. u., Hadházról 6 óra 27 pkor d. u., Alsó-Józsa­kertről 6 óra 47 pkor d. u. Érkezik: Debreczenbe 7 óra 1 pecskor este. — Mit örököltek a Kosiuth-fiuk ? A nép köré­ben áhítatosan adják szájról-szájra ezt a számadást: Kossuth született: 1802. évben; meghalt: 1894. „ összeadva: 3696. — Felosztva a két fin között 1848 jön ki. — Ezt hagyta Kossuth a fiaira. — Érdekes levelező-lap. Egy szerfelett különös cíimzósü ós tartalmú levelező-lapot küldöttek be hoz­zánk, mely — természetesen — nem volt kézbesíthető. —• A feladási hely kelti bélyegzője olvashatatlan — Czim: „Alsóvégi János férjemnek B—n valahol a korcs ujában," — A túloldalon: „Te bitang! már a mult vá sárkor elmentél. Azóta vissza sem jöttél. Két tehenet elvittél. Annak nyakára is léptél. De haza ne jöjjél. Mert kitekeri a te nyakadat a te édes feleséged ZSUZBÍ." — A katonai utó-állitás Nyíregyházán junius hó 4., 5., 6. és augusztus hó 10. és 11. napjain fog niig­tartatni. — Veszett kutya. Egy veszett kutya két tehenet mart meg a héten városunkban. A kutyát lebunkózták s felküldték belőle a nyújtott agy egy részét megvizsgá­lás végett a budapesti Pasteur-intézetbe. A két meg­mart tehén zár alá helyeztetett. — Községi jegyzők előmenetele. A községi tör­vénynek — mint értesülünk — még csak az első része van készen. A további részekre nézve még sok elvi meg­állapodás nincs rendben. A belügyminiszter a törvény­javaslatot nem mutatja, csupán oly bizalmas emberek­nek, kiknek szakismeretéhez fordulni szokott. Ezekből a beavatott körökből szivárog ki, hogy a községek fel­osztásánál két tekintet lesz az irányadó: a politikai és a közigazgatási. A körjegyzőkön kivül lesznek közbiz­tosok is. Az elv, a mely az egész javaslatot átlengi, a közigazgatási önkormányzat kiterjesztése. Arról is beszél­nek, hogy a jegyzői állás kvalifikáczióját felemelik, ugy, hogy innen magasabb közigazgatási állásokra is lehes­sen előmenetel. — Veszedelmes kisérő. Egy nyíregyházai uri embernek nauyon jól izlet a Tolnay Sándor bora a Sós­tón s ugy 11 óra tájban éjfél előtt eltévedt — haza­fele igyekeztében — az erdóbeD; kiabálni kezdett, hogy jöjjön valaki, aki útbaigazítsa. A sóstói vendéglő egyik pinczére meghallotta a segélykiáltásokat i íögtön útnak indult a mentő vállalatra. Meg is találta az erdő vak sötétjében — a hang után iadulva — az eltévedt uri embert, g haza is kisérte emberséggel. Misnap reggel azonban az illető észrevette, hogy arany óráját elválasz­tották a zsinórjától s UÍLC> az sehol sem. Jelentést tett rögtön a rendőrségnél s az óráját meg is találták az emberséges pinczérnél ládafiában. A törvényszók majd vé­gez vele. — „Gyertyánliget". Hazánk ezen gyönyörű fek­véssel és festői környéknél biró fürdőhelye szimos uji tás által különös vonzerőt nyert. Ilyenek a hidegvíz­gyógymód, ivókura ós ennek kapcsában diaetétikus ét­reud. A megfigyelésekből kitült, hogy a Gyertyánliget a legkiválóbb termiszet ad'a smUoriu-n tudó- és szív­betegek részére ós az igazgatóság aíon tervvel foglal­kozik, a gyógy helyet télen át is uyitvi tartani. Migas fekvése, hegyi-erdei levágije és a kü'ö ibózó bjtegségek­nól elért eredmények miatt e^en fiUd); ülűust keres) olvasóinknak legmelegebben aj lulli ltjuk. A nyíregyházai kir. törvényszék büntető osztályánál vég tárgyalásra kitűzött ügydarabok jegyzéke. Május 7-én. Sakter (Sárközi) Farkas csalás bün­tette. Bihon Ferencené hamis vád büntette. Balázs Já­nosné lopás büntette. Május 9-én. Varga Liszlóné s társai lopás büntette. N. Porkoláb Béni s társai lopás büntette. Május 10-én. Kreizler JaW> vétkes bukás vétsége. Grünvald Benő s társai csalárd bukás büntette. Berágó János lopás büntette. Nagy Ferencz súlyos testi sértés büntette. Május ll-én. Ónodi Juliánm s társa lopás bün­tette . Színház. „. . . Meg vagyon irva: a mi tisztünknek minden igazságát bá kell töltenünk!" . . . Alig pár hét előtt sóhajtottam fel e helyen akként, hogy hála az égnek, vége van megint; pihenhetünk egy kissé, legalább is őszig, ugy is reánk fór egy kts pihe­nés, no meg egy kis feledós! . . . Éi itné, rossz próféta voltam. 0;t vagyok, a hol az a bizonyos midi szesznagy­kereskedő! Sőt még otubb; mert ezen tisztelt ur leg alább aludt, mig ugyanoda jutott vissza, honnan kiindult volna, mig én nyitott szemekkel láttam bekövetkezett sorsomat s most újból ott vagyok, hogy kelleuieskeduein és kellemetlenkednem másokkal, a nélkül, hogy ebből akár nekem akár misuak hiszua volua .... DJ hit „Sorsát senki sem kerülheti el!" tnmdja a ktszorus költő, vagy kicsoda, s miutau éu hő és hű tisztelője vagyok a koszorns és koszoruzitlan költőknek, megnyugszom a sors csapisAbiu, külöuöseu, ha nem fáj nagyon, ós igyekezni fogok tisztemnek min­den igazságát legjobb akaratom, száudékom, belátásom, tehetségem stb. stb. szerint betölteni .... Azt hiszem, ezen eléggé sikerült bevezetés után át térhetek voltakópeni tárgyamra. Méltóztatnak tudni, hogy a debreczeni színtársulat Debreczenben a saisont április 30 ikával befejezvén, át­rándult ide hozzáuk, husz előadásra. Az is tudvalevő dolog, hogy erre a husz előad ísra olyan válogatott darabok, mág pedig két harmadrészben nálunk eddig ismeretlen ujdousigok vaunak kitűzve, hogy ilyen mű>orral alig ha vonul be társulat ez idö­szerint más viiéki városba, — a miben ugyan én netn látok reánk, de főleg a mi .állandó" sziuházuakra valami nagy előnyt mert attól tartok, hogy a debreczeni sziu­társulat ezen husz előadásra terjedő kirándulás alatt él­és lejátsza a következő társulat elől az újdonságokat, melyek pedig a fővárosi színházakban is azért kerülnek az évad végén színre, hogy a publikum fáradó érdek­lődését felvillanyozzák. Befejezett tónynyel, de e mellett a debreczeni színtársulattal állván szembea, míg egyrészt alkalmaz­kodnom kell az adott viszonyokhoz, addig másrészt ma­gam is alkalmazni kívánom mtgamit az adott viszonyok­hoz. Más szavakkal: kénytelen és bátor leszek olyan igényeket formálni a debreczeni színtársulathoz, a milyen igények a debreczeni színtársulathoz formálhatók és formálandók. Eddig három előadást produkáltak. Egy vígjáték egy operett estét ós egy dólutáni gyermek- ós nép elő­adást; a Három testőrt, Cnterást, és Ali baba és a negy­ven rablót. Mindenek előtt általánosságban szárazon konstatá­lom azon tónyt, hogy a társulat az úgynevezett szalon­darabokra sokkal bjfejezettebbeu van szervezve, mint operettekre. Természetesen dráma és uépsziumű előadásokról, illetve a társulatnak ez iráaybaui képességéről a hirom előadás után, közvetlen tapasztalat hiányábin még nem szólhatok, közvetett tapasztalat után beszelni padig idő­előtti volna. (A közvetett tapisztalás alatt értein azt, h)gy a társulat téli egész működésót a debreczeni lap>kufjln vóletleuül folyton figyelemmel kísértem.) A három, illetve a számbavehető ket előadás közül nagyobb, sót egy szerencsétlenül megalkotott kifejezéssel élve: belterjesebb hatást té lyleg a be nutatö előadáson ért el a társulat. Az első fel vonás alatt, a különben leltüuőeu gyér számú közönség, meglehetősen hidegen maradt. A máso dik felvonás alatt uzonbtu kezdett bele melegedni s hamarosan annyira belemelegeditt, hogy a hirintdik fel­vonásban a gyér mennyiséghez képest váratlan elemen­táris erővel adott kifejezést tetszésének azon jelenetnél, mikor Liza a fin de siecle leány nagybátyjának különben épen nem veszedelmes természetű pisztolya glé a Rítky kebelére veti magát. Hajlandó vagyok hinni, hogy ez a tap-vihar Heczegnek szólott, ki a Három testőrben uieg­iut olyan husbol és vérből, szóval közülünk való alako­kat csoportosított két rendbeli sovány cselekmény köró, melyeket lehetetlen egytől egyig meg nem szeretnünk, legyen bár lapszerkesztő, bornagykereskedő, lengyelbe oltott amerikai gyorsfényképész, vagy alapjában véve gyáva párbajhős. Szóval hálás szerep valamennyi alakja, melyeket talán csak szándékosan lehetne elrontani. A szereplők különben igyeztek is kihasználni a kínálkozó alkalmat, s mint már említettem, ez külső hatás tekintetében teljes mértékben sikefllt. Pollacsek J. János urat, a költött hírlapi hír által rettegett pírbajhóssé lett jámbor lelkületű bornagy­kereskedőt Krémer Jenő játszotta meg sok szerencsével ős anélkül, hogy torzalakot produkált volna. Krémért különben mint ügyes s folyton haladó komikust isineri már a nyíregyházi közönség s nem egy derült perczet fog köszönhetni neki a husz előadás alatt. Rátkyt, a lelemé­nyes hirlap szerkesztőt Tapolczay adta. Tapolczay tavaly óta kissé elhízott, mozgékonyságban azonban épen uem veszített. Nádaira emlékeztető allűrjeiből ugyan még mindig erősen érezhető a különben szerencsésen meg­választott minta utánzása. A szinpadoui otthonosságban is hiladt, s a', épen egyik legirőiebb oldala; ennek ered­ménye azok az ügyes iraprovizatiók is, miket a telephou jelenetnél felhasznált, s a súgótól távolabb lévén, fel­használni kénytelennek látszott. Floris bárót Péchy ját­szotta, ki elismert reudezót talentuma daczára még min­dig fe'szeg a színpadon. Hortovay szerepében az elegáns megjelenésű, de kissé modoros Pathes különösen a meg­hunyászkodási jelenetben ért el uagyobb hatást. Püspöki jubiláns Latorkája jó alak, ugy szintén a Rózsahegyi Kosuiczkyja is, ki azou'oau Pjthejsel együtt a párbaj­feltótelek megállapításának jelenetét meglehetősen elej­tette. Kiegészítettek az eusemblet Földváry (Csernay,) Bende (Rig.>), Sándor Emil (Nagy), Némethi („lapunk barátja"). Bács elóg szegényes kiállítású budai piebánus) ős a „kis" Takács Jolán (Julcsa). A két fő női szerep közül Polacseknét Kis Irén játszotta. Ő is ösmert tagja a társulatnak. A mult tava­szi itt lótele óta alakja is magtelt egy kissé, jitók tekintetében meg épen szép haladást tüntet fel; ,bár gyors beszédje, s főként az a szokása, hogy mondani valóin hamarosan tul akar esni, mint a melyik gyermek nagyon is betanulta (uem meg, hiiiem betanulta', eczkójét, még mindig előadásának rovására uralkodik felette. Uj tag Cserny Berta, ki, mellesleg mondva, nevét czáfolja meg dus világos-szőke hajával, kék szemével és fehér arczbőrével. Lizát, ezt a tőről metszett fin de siecle leányt jltszotta, nagy tetszés mellett, de nem egészen helyes felfogással. Nigyon is naiv volt ahhoz, hogy Polacsek_ur jogosan mondhatta volna róla hogy neki, a vén rókának, üi­leti dolgokban ugy senkise járt tul az eszén mint Liza ltítkyval szemben is akként viselkedett, hogy a publi­kum hamarosan tisztában volt azzal, a miben pedig Rítky nagy nőismerő létére sem bizik teljesen, hogy bele­szeretett. Szóval nem domborította ki eléggé a Liza alak­jit, a mi azonban nem akadályozta meg a publikum leguagyobb réizit abban, hogy Lizát egy nagyon ked­ves leányuak ismerje meg. Csütörtökön délután a meglepően csinos díszletek között Galyassy Paula deebutirozott egy romáuczczal. Ha igji eleg erőteljes és terjedelmes magas-alt, hajlé­Ko iy és iskolázott. Különben ugy tudom, hogy a kis­asszony nem csak énekelni tud, de hegedűn is nem közönséges művészettel játszik, a mi mindenesetre nagy előny egy énekesnőnél, h» több oldalon is otthonos a zeuemüvészet terén. Játékáról a Maruzsanna szerepe utáu csak anuyit mondhatok, hogy a színpadon elég ügyesen mozog. Este a társulat másik két énekesnője mutatkozott be: Kocsis Etel és Margó Zelma. Az előbbi pár óv előtt került ki a karból, tiszta csengésű, de gyenge ós kis terjedelmű hangocskával. Azóta meglepő haladást tett. Hangja most sem valami nagy terjedelmű ugyan, de sokat erősbbödött ós művelődött. A Cziterás Rozetta szerepében három izben is vágott ki tisztán olyan magas hangot, minőt az uj színház még uem hallott; hanem lefele hamarosan eléri szélső határait. Előadása meg­lehetősén mesterkélt, de elfogadható. Margó Zelma leg­alább is hirból ismeretes. Csiuos, fess alak; kár hogy nem rendelkezik a néuje, Célia hanganyagával. A férfi énekesek közül a tenorista, Kozma István, hatalmas, de csiszolatlan, szinte nyers baritonnak van birtokában, s nem csak a duettekbeli partnereit, de egy sextettet is képes hallhatatlauuá (két i-lei) tenni, mint ez a Cziterásban szándékosan, vagy a karmester elnézése folytán többször megtörtént. Földvárynak a baritonistának hangja már kisebb terjedelmű ős erejű, és timbreje közelebb jár a tenoréhoz. Ámbátor nincs kizárva, hogy vagy én, vagy a színlap téveszti össze a két énekest. Földváry — vagy nagyobb biztonság okáért: Pabló, — uehányszor különben hamis haugokat is hallatott. Hogy a többi szereplőkkel is foglalkozzam: Loesa­rekné — vulgo: Locsinó,— mindig a régi; hanem kissé többel engedett meg magának néhányszor, mit a mennyi a jó ízléssel összeegyeztethető. Püspöki jó Kukurillő volt. Pól és Gól: Rózsahegyi ós Krémer, fólczipőbe buj­tatott debreczeni Tütü Jánosok valának; a mi Debre­czenben hatásos lehetett, mig itt csak azok mulattak jól rajta, kik ismerősök a debreczeui konstáblerekre emlé­keztető, bár természetesen túlzásba vitt sajátságokkal. Az összjátékban, illetve rendezésben kénytelen vagyok kifogásolni, hogy a különben igen tisztelt kar­személyzet mit sem látszik törődni azzal, a mi körülöt­te, joböiu mondva előtte történik. A kar énekében ezen felül bizonyos kuszáitság, egyöntetűség hiánya érezhető; hasonlatos a másodrangú czigánybaudák játékához, melyeknél a primás játsza a nótát, a többiek pedig bandukolnak utána, ki elébb, ki hátrább. A hasoulat természetesen drasztikus, de a kar­ban tényleg az okozza főként a kuszáitságot, hogy ugyanazon hangnembeliek sem egyszerre kezdik és vég­zik a hangot. Pedig ez csak szokás, de rossz szokás; veszedelmes "annyiban, hogy nehéz elenyósztetni. Slaw­jansky Dagranjev hét águ kancsukával irtaná és irtotta ki bizonyára annak idején ónektársulatánál. Kissé talán hosszura is nyúlt referidám, de tisztem­nek miuden igazságát még igy sem töltöttem be. No majd talán máskor! Most még csak annyit jegyzek meg, hogy.az elő­adások általában véve nagyobb pnblikuuiot is megérde­meltek volna, mint a mennyi szerdán ós csütörtökön a szinházbau volt. DJ htt a tavaszi időjárás, meg aztán a pár hót előtt befejezet két hónapos saison ugy látszik erősebb hatással vannak a mi közönségüukre, mint azon körülmény, hogy a debreczeni társulat játszik nálunk. Végül még egyet. A Pesti Hirlap csütörtökön reggel megjelent számábin a következő hírt olvastam :„ Vidéki színészet. Mint nekünk Nyíregyházáról sürgöayzik, Twzay Dezsőnek jól szervezett társulata ma bemutató előadás gyauáut Herczeg Feroncznek „A három betörő" (sic!) czimü bohózatát adta elő. A darab nagy sikert aratott ós a szereplók közül kiváltak Tapolczay miut Ritky „Csány (sic!) Berta mint L ;na (sic!) és Krémer, mint Polacsek." A hír érdemi részét aláírom; hanem tiszteltetem a gyors kezű tudósítót, no meg a P. H. korrektorát is! J . . n.

Next

/
Oldalképek
Tartalom