Nyírvidék, 1894 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1894-05-06 / 18. szám
„N Y t R V I D £ K." — Bérmálás. Samassa Jóesef egri érsek, meggyöngült egészségi állapotára való tekintettel e nyár folyamán tervezett bérma-utját nem végezheti. Helyette Szele Gábor fölszentelt püspök fogja a bérmálást teljesíteni, még pedig a következő uti-programm szerint: I. Központ Nyíregyháza. Május 26-án délután vasúton megérkezés Nyíregyházára, 27-én vasárnap bérmálás Nyíregyházán, 28-án hétfőn bérmálás ugyanott a királytelki, kótaji és ibrányi híveknek, 29-én kedden bérmálás Napkoron, ide jönnek az orosiak is, 30-án szerda bérmálás Kemectén, ide jönnek a demecseriek is. 31-én csürtörtökön bérmálás Kis-Várdában, ide jönnek a kékcseiek is. Junius 1. péntek bérmálás Ajakon. II. Központ Fényet-Litke. -Junius 2. szombaton bérmálás Mándokon, 3. vasárnap bérmálás F.-Litkén, 4. hétfőn bérmálás K.-Apátliiban, ide jönnek a gemzseiek is. Hálásra K.-Várdába, reggel Karászba, 5. kedd bérmálás Karászban, ide jönnek a thassiak és nyirbaktaiak, 6. szerda bérmálás Leveleken, 7. csütörtök bérmálás P.-Petriben, 8. péntek bérmálás Ny.-Bátorban, 9. szombat bérmálás Ny.Lugasen, ide jönnek a nyiradonyiak is, 10. vasárnap bérmálás Szt.-György-Ábrányban. III. Központ Nagy-Kálló. Junius 11. hétfő bérmálás N.-Kállíban, 12. kedd bérmálás Geszteréden, 13. szerdán bérmálás Uj fehértón, ide jönnek a h.-dorogiak is. Innen elutazás Egerbe. — A felső- leányiskolának teljes polgári iskolává való kifejlesztése s a jótékony nőegylet által fenutar tott nóipar iskolának, a felső leányiskolával együtt való megfelelő elhelyezése ügyében a képviselő testület tudvalevőleg a tanácsot, a pénzügyi és építkezési szak osztályokat s a várod iskolaszéket bizta meg véleményadással. E testületek pénteken délután együttesen tanácskozván, siűkebb körű bizottságot küldtek ki, hogy 14 nap alatt tegyen javaslatot a terv és költségvetésre nézve, valamint a tekintetben is, hogy a teljes polgári leányiskola fentartási költségei mily összeget fognak képviselni s honnan lesznek fedezendők! — A várasi ipariskola felügyelő bizottsága e hó 5-én tartott ülésében az ipariskola évzáró vizsgáit junius hó 2. és 3. napjaira tűzte ki. — A helybeli jótékony nőegylet ez évi rendes közgyűlését szerdán, f. hó 9-én d. u. '/>3 órakor tartja meg a nóipariskola helyiségóban, mely körülményre ez uton hivja fel az egylet t. tagjainak figyelmét — ai elnökség. — A nyíregyházai tavaszi országos vásár alkalmával folyó ev május hó 7-én hétfőn Debrecentől Nyíregyházáig él vissza alább közölt menetrend szerint külön személyvonatok fognak forgalomba helyeztetni, melyek az országos vásárok alkalmával inditandó külön vonatokra vonatkozó már kiadott hirdetményekben már köz hirré tétettek. Indul: Debreczenből 5 óra 54 perczkor reggel, Alsó Józsakertről 6 óra 8 pkor reggel, Hadházról 6 óra 34 pkor reggel, Téglásról 6 óra 43 pkor reggel, Ujfehértóról 7 óra 6 pkor reggel. Érkezik: Nyíregyházán 7 óra 31 perczkor reggel. Indul: Nyíregyházáról 5 óra 15 perczkor dé'után, Ujfehórtóról 5 óra 52 pkor d. u., Téglásról 6 óra 15 pkor d. u., Hadházról 6 óra 27 pkor d. u., Alsó-Józsakertről 6 óra 47 pkor d. u. Érkezik: Debreczenbe 7 óra 1 pecskor este. — Mit örököltek a Kosiuth-fiuk ? A nép körében áhítatosan adják szájról-szájra ezt a számadást: Kossuth született: 1802. évben; meghalt: 1894. „ összeadva: 3696. — Felosztva a két fin között 1848 jön ki. — Ezt hagyta Kossuth a fiaira. — Érdekes levelező-lap. Egy szerfelett különös cíimzósü ós tartalmú levelező-lapot küldöttek be hozzánk, mely — természetesen — nem volt kézbesíthető. —• A feladási hely kelti bélyegzője olvashatatlan — Czim: „Alsóvégi János férjemnek B—n valahol a korcs ujában," — A túloldalon: „Te bitang! már a mult vá sárkor elmentél. Azóta vissza sem jöttél. Két tehenet elvittél. Annak nyakára is léptél. De haza ne jöjjél. Mert kitekeri a te nyakadat a te édes feleséged ZSUZBÍ." — A katonai utó-állitás Nyíregyházán junius hó 4., 5., 6. és augusztus hó 10. és 11. napjain fog niigtartatni. — Veszett kutya. Egy veszett kutya két tehenet mart meg a héten városunkban. A kutyát lebunkózták s felküldték belőle a nyújtott agy egy részét megvizsgálás végett a budapesti Pasteur-intézetbe. A két megmart tehén zár alá helyeztetett. — Községi jegyzők előmenetele. A községi törvénynek — mint értesülünk — még csak az első része van készen. A további részekre nézve még sok elvi megállapodás nincs rendben. A belügyminiszter a törvényjavaslatot nem mutatja, csupán oly bizalmas embereknek, kiknek szakismeretéhez fordulni szokott. Ezekből a beavatott körökből szivárog ki, hogy a községek felosztásánál két tekintet lesz az irányadó: a politikai és a közigazgatási. A körjegyzőkön kivül lesznek közbiztosok is. Az elv, a mely az egész javaslatot átlengi, a közigazgatási önkormányzat kiterjesztése. Arról is beszélnek, hogy a jegyzői állás kvalifikáczióját felemelik, ugy, hogy innen magasabb közigazgatási állásokra is lehessen előmenetel. — Veszedelmes kisérő. Egy nyíregyházai uri embernek nauyon jól izlet a Tolnay Sándor bora a Sóstón s ugy 11 óra tájban éjfél előtt eltévedt — hazafele igyekeztében — az erdóbeD; kiabálni kezdett, hogy jöjjön valaki, aki útbaigazítsa. A sóstói vendéglő egyik pinczére meghallotta a segélykiáltásokat i íögtön útnak indult a mentő vállalatra. Meg is találta az erdő vak sötétjében — a hang után iadulva — az eltévedt uri embert, g haza is kisérte emberséggel. Misnap reggel azonban az illető észrevette, hogy arany óráját elválasztották a zsinórjától s UÍLC> az sehol sem. Jelentést tett rögtön a rendőrségnél s az óráját meg is találták az emberséges pinczérnél ládafiában. A törvényszók majd végez vele. — „Gyertyánliget". Hazánk ezen gyönyörű fekvéssel és festői környéknél biró fürdőhelye szimos uji tás által különös vonzerőt nyert. Ilyenek a hidegvízgyógymód, ivókura ós ennek kapcsában diaetétikus étreud. A megfigyelésekből kitült, hogy a Gyertyánliget a legkiválóbb termiszet ad'a smUoriu-n tudó- és szívbetegek részére ós az igazgatóság aíon tervvel foglalkozik, a gyógy helyet télen át is uyitvi tartani. Migas fekvése, hegyi-erdei levágije és a kü'ö ibózó bjtegségeknól elért eredmények miatt e^en fiUd); ülűust keres) olvasóinknak legmelegebben aj lulli ltjuk. A nyíregyházai kir. törvényszék büntető osztályánál vég tárgyalásra kitűzött ügydarabok jegyzéke. Május 7-én. Sakter (Sárközi) Farkas csalás büntette. Bihon Ferencené hamis vád büntette. Balázs Jánosné lopás büntette. Május 9-én. Varga Liszlóné s társai lopás büntette. N. Porkoláb Béni s társai lopás büntette. Május 10-én. Kreizler JaW> vétkes bukás vétsége. Grünvald Benő s társai csalárd bukás büntette. Berágó János lopás büntette. Nagy Ferencz súlyos testi sértés büntette. Május ll-én. Ónodi Juliánm s társa lopás büntette . Színház. „. . . Meg vagyon irva: a mi tisztünknek minden igazságát bá kell töltenünk!" . . . Alig pár hét előtt sóhajtottam fel e helyen akként, hogy hála az égnek, vége van megint; pihenhetünk egy kissé, legalább is őszig, ugy is reánk fór egy kts pihenés, no meg egy kis feledós! . . . Éi itné, rossz próféta voltam. 0;t vagyok, a hol az a bizonyos midi szesznagykereskedő! Sőt még otubb; mert ezen tisztelt ur leg alább aludt, mig ugyanoda jutott vissza, honnan kiindult volna, mig én nyitott szemekkel láttam bekövetkezett sorsomat s most újból ott vagyok, hogy kelleuieskeduein és kellemetlenkednem másokkal, a nélkül, hogy ebből akár nekem akár misuak hiszua volua .... DJ hit „Sorsát senki sem kerülheti el!" tnmdja a ktszorus költő, vagy kicsoda, s miutau éu hő és hű tisztelője vagyok a koszorns és koszoruzitlan költőknek, megnyugszom a sors csapisAbiu, külöuöseu, ha nem fáj nagyon, ós igyekezni fogok tisztemnek minden igazságát legjobb akaratom, száudékom, belátásom, tehetségem stb. stb. szerint betölteni .... Azt hiszem, ezen eléggé sikerült bevezetés után át térhetek voltakópeni tárgyamra. Méltóztatnak tudni, hogy a debreczeni színtársulat Debreczenben a saisont április 30 ikával befejezvén, átrándult ide hozzáuk, husz előadásra. Az is tudvalevő dolog, hogy erre a husz előad ísra olyan válogatott darabok, mág pedig két harmadrészben nálunk eddig ismeretlen ujdousigok vaunak kitűzve, hogy ilyen mű>orral alig ha vonul be társulat ez idöszerint más viiéki városba, — a miben ugyan én netn látok reánk, de főleg a mi .állandó" sziuházuakra valami nagy előnyt mert attól tartok, hogy a debreczeni sziutársulat ezen husz előadásra terjedő kirándulás alatt élés lejátsza a következő társulat elől az újdonságokat, melyek pedig a fővárosi színházakban is azért kerülnek az évad végén színre, hogy a publikum fáradó érdeklődését felvillanyozzák. Befejezett tónynyel, de e mellett a debreczeni színtársulattal állván szembea, míg egyrészt alkalmazkodnom kell az adott viszonyokhoz, addig másrészt magam is alkalmazni kívánom mtgamit az adott viszonyokhoz. Más szavakkal: kénytelen és bátor leszek olyan igényeket formálni a debreczeni színtársulathoz, a milyen igények a debreczeni színtársulathoz formálhatók és formálandók. Eddig három előadást produkáltak. Egy vígjáték egy operett estét ós egy dólutáni gyermek- ós nép előadást; a Három testőrt, Cnterást, és Ali baba és a negyven rablót. Mindenek előtt általánosságban szárazon konstatálom azon tónyt, hogy a társulat az úgynevezett szalondarabokra sokkal bjfejezettebbeu van szervezve, mint operettekre. Természetesen dráma és uépsziumű előadásokról, illetve a társulatnak ez iráaybaui képességéről a hirom előadás után, közvetlen tapasztalat hiányábin még nem szólhatok, közvetett tapasztalat után beszelni padig időelőtti volna. (A közvetett tapisztalás alatt értein azt, h)gy a társulat téli egész működésót a debreczeni lap>kufjln vóletleuül folyton figyelemmel kísértem.) A három, illetve a számbavehető ket előadás közül nagyobb, sót egy szerencsétlenül megalkotott kifejezéssel élve: belterjesebb hatást té lyleg a be nutatö előadáson ért el a társulat. Az első fel vonás alatt, a különben leltüuőeu gyér számú közönség, meglehetősen hidegen maradt. A máso dik felvonás alatt uzonbtu kezdett bele melegedni s hamarosan annyira belemelegeditt, hogy a hirintdik felvonásban a gyér mennyiséghez képest váratlan elementáris erővel adott kifejezést tetszésének azon jelenetnél, mikor Liza a fin de siecle leány nagybátyjának különben épen nem veszedelmes természetű pisztolya glé a Rítky kebelére veti magát. Hajlandó vagyok hinni, hogy ez a tap-vihar Heczegnek szólott, ki a Három testőrben uiegiut olyan husbol és vérből, szóval közülünk való alakokat csoportosított két rendbeli sovány cselekmény köró, melyeket lehetetlen egytől egyig meg nem szeretnünk, legyen bár lapszerkesztő, bornagykereskedő, lengyelbe oltott amerikai gyorsfényképész, vagy alapjában véve gyáva párbajhős. Szóval hálás szerep valamennyi alakja, melyeket talán csak szándékosan lehetne elrontani. A szereplők különben igyeztek is kihasználni a kínálkozó alkalmat, s mint már említettem, ez külső hatás tekintetében teljes mértékben sikefllt. Pollacsek J. János urat, a költött hírlapi hír által rettegett pírbajhóssé lett jámbor lelkületű bornagykereskedőt Krémer Jenő játszotta meg sok szerencsével ős anélkül, hogy torzalakot produkált volna. Krémért különben mint ügyes s folyton haladó komikust isineri már a nyíregyházi közönség s nem egy derült perczet fog köszönhetni neki a husz előadás alatt. Rátkyt, a leleményes hirlap szerkesztőt Tapolczay adta. Tapolczay tavaly óta kissé elhízott, mozgékonyságban azonban épen uem veszített. Nádaira emlékeztető allűrjeiből ugyan még mindig erősen érezhető a különben szerencsésen megválasztott minta utánzása. A szinpadoui otthonosságban is hiladt, s a', épen egyik legirőiebb oldala; ennek eredménye azok az ügyes iraprovizatiók is, miket a telephou jelenetnél felhasznált, s a súgótól távolabb lévén, felhasználni kénytelennek látszott. Floris bárót Péchy játszotta, ki elismert reudezót talentuma daczára még mindig fe'szeg a színpadon. Hortovay szerepében az elegáns megjelenésű, de kissé modoros Pathes különösen a meghunyászkodási jelenetben ért el uagyobb hatást. Püspöki jubiláns Latorkája jó alak, ugy szintén a Rózsahegyi Kosuiczkyja is, ki azou'oau Pjthejsel együtt a párbajfeltótelek megállapításának jelenetét meglehetősen elejtette. Kiegészítettek az eusemblet Földváry (Csernay,) Bende (Rig.>), Sándor Emil (Nagy), Némethi („lapunk barátja"). Bács elóg szegényes kiállítású budai piebánus) ős a „kis" Takács Jolán (Julcsa). A két fő női szerep közül Polacseknét Kis Irén játszotta. Ő is ösmert tagja a társulatnak. A mult tavaszi itt lótele óta alakja is magtelt egy kissé, jitók tekintetében meg épen szép haladást tüntet fel; ,bár gyors beszédje, s főként az a szokása, hogy mondani valóin hamarosan tul akar esni, mint a melyik gyermek nagyon is betanulta (uem meg, hiiiem betanulta', eczkójét, még mindig előadásának rovására uralkodik felette. Uj tag Cserny Berta, ki, mellesleg mondva, nevét czáfolja meg dus világos-szőke hajával, kék szemével és fehér arczbőrével. Lizát, ezt a tőről metszett fin de siecle leányt jltszotta, nagy tetszés mellett, de nem egészen helyes felfogással. Nigyon is naiv volt ahhoz, hogy Polacsek_ur jogosan mondhatta volna róla hogy neki, a vén rókának, üileti dolgokban ugy senkise járt tul az eszén mint Liza ltítkyval szemben is akként viselkedett, hogy a publikum hamarosan tisztában volt azzal, a miben pedig Rítky nagy nőismerő létére sem bizik teljesen, hogy beleszeretett. Szóval nem domborította ki eléggé a Liza alakjit, a mi azonban nem akadályozta meg a publikum leguagyobb réizit abban, hogy Lizát egy nagyon kedves leányuak ismerje meg. Csütörtökön délután a meglepően csinos díszletek között Galyassy Paula deebutirozott egy romáuczczal. Ha igji eleg erőteljes és terjedelmes magas-alt, hajléKo iy és iskolázott. Különben ugy tudom, hogy a kisasszony nem csak énekelni tud, de hegedűn is nem közönséges művészettel játszik, a mi mindenesetre nagy előny egy énekesnőnél, h» több oldalon is otthonos a zeuemüvészet terén. Játékáról a Maruzsanna szerepe utáu csak anuyit mondhatok, hogy a színpadon elég ügyesen mozog. Este a társulat másik két énekesnője mutatkozott be: Kocsis Etel és Margó Zelma. Az előbbi pár óv előtt került ki a karból, tiszta csengésű, de gyenge ós kis terjedelmű hangocskával. Azóta meglepő haladást tett. Hangja most sem valami nagy terjedelmű ugyan, de sokat erősbbödött ós művelődött. A Cziterás Rozetta szerepében három izben is vágott ki tisztán olyan magas hangot, minőt az uj színház még uem hallott; hanem lefele hamarosan eléri szélső határait. Előadása meglehetősén mesterkélt, de elfogadható. Margó Zelma legalább is hirból ismeretes. Csiuos, fess alak; kár hogy nem rendelkezik a néuje, Célia hanganyagával. A férfi énekesek közül a tenorista, Kozma István, hatalmas, de csiszolatlan, szinte nyers baritonnak van birtokában, s nem csak a duettekbeli partnereit, de egy sextettet is képes hallhatatlauuá (két i-lei) tenni, mint ez a Cziterásban szándékosan, vagy a karmester elnézése folytán többször megtörtént. Földvárynak a baritonistának hangja már kisebb terjedelmű ős erejű, és timbreje közelebb jár a tenoréhoz. Ámbátor nincs kizárva, hogy vagy én, vagy a színlap téveszti össze a két énekest. Földváry — vagy nagyobb biztonság okáért: Pabló, — uehányszor különben hamis haugokat is hallatott. Hogy a többi szereplőkkel is foglalkozzam: Loesarekné — vulgo: Locsinó,— mindig a régi; hanem kissé többel engedett meg magának néhányszor, mit a mennyi a jó ízléssel összeegyeztethető. Püspöki jó Kukurillő volt. Pól és Gól: Rózsahegyi ós Krémer, fólczipőbe bujtatott debreczeni Tütü Jánosok valának; a mi Debreczenben hatásos lehetett, mig itt csak azok mulattak jól rajta, kik ismerősök a debreczeui konstáblerekre emlékeztető, bár természetesen túlzásba vitt sajátságokkal. Az összjátékban, illetve rendezésben kénytelen vagyok kifogásolni, hogy a különben igen tisztelt karszemélyzet mit sem látszik törődni azzal, a mi körülötte, joböiu mondva előtte történik. A kar énekében ezen felül bizonyos kuszáitság, egyöntetűség hiánya érezhető; hasonlatos a másodrangú czigánybaudák játékához, melyeknél a primás játsza a nótát, a többiek pedig bandukolnak utána, ki elébb, ki hátrább. A hasoulat természetesen drasztikus, de a karban tényleg az okozza főként a kuszáitságot, hogy ugyanazon hangnembeliek sem egyszerre kezdik és végzik a hangot. Pedig ez csak szokás, de rossz szokás; veszedelmes "annyiban, hogy nehéz elenyósztetni. Slawjansky Dagranjev hét águ kancsukával irtaná és irtotta ki bizonyára annak idején ónektársulatánál. Kissé talán hosszura is nyúlt referidám, de tisztemnek miuden igazságát még igy sem töltöttem be. No majd talán máskor! Most még csak annyit jegyzek meg, hogy.az előadások általában véve nagyobb pnblikuuiot is megérdemeltek volna, mint a mennyi szerdán ós csütörtökön a szinházbau volt. DJ htt a tavaszi időjárás, meg aztán a pár hót előtt befejezet két hónapos saison ugy látszik erősebb hatással vannak a mi közönségüukre, mint azon körülmény, hogy a debreczeni társulat játszik nálunk. Végül még egyet. A Pesti Hirlap csütörtökön reggel megjelent számábin a következő hírt olvastam :„ Vidéki színészet. Mint nekünk Nyíregyházáról sürgöayzik, Twzay Dezsőnek jól szervezett társulata ma bemutató előadás gyauáut Herczeg Feroncznek „A három betörő" (sic!) czimü bohózatát adta elő. A darab nagy sikert aratott ós a szereplók közül kiváltak Tapolczay miut Ritky „Csány (sic!) Berta mint L ;na (sic!) és Krémer, mint Polacsek." A hír érdemi részét aláírom; hanem tiszteltetem a gyors kezű tudósítót, no meg a P. H. korrektorát is! J . . n.