Nyírvidék, 1894 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1894-05-06 / 18. szám
JNYÍBVIDÉ K." Csarnok. A Kossuth-világból. — GyStmek emlékek. — Elmondja: E. Kovács Gyula. Az a szatmármegyei egyszerű nyíri falu Nagy Dobos, melyben én a szabadságharcz kezdetét és végét megértem, annyira félre esett az országos események színhelyeitől, hogy mindent csak kósza hallomás utján, vagy azokból a későn érkezett hírlapokból tudtunk, melyeket a helybeli urak szívességéből olvashatunk. A nagy idők látomáuyaiból nnkünk éppen semmi sem jutott. Ez magyarázza meg, hogy Vórösmarthy ős Bajza Világos után, oly biztos rejtekben lehettek a hozzánk három órányira eső Gebe nevű községben Csanády Jánoséknál. Mind a mellett mégis nagyon sokszor gondolok vissza *rra a kevés kiemelkedő jelenetre, hazafias mozzanatra, melyek ott lefolytak. Előttem áll a nevelőm, Ferenczy Gedeon, a hires szobrász uuokaöcocse, a miut egy reggel a máctius 15 iki napnak fontosságát magyarázta és kijelentette, hogy ez egy nagy ünnep, melyet mi is megfogunk ülni, — ugyanis megyünk mindjárt a templomba a aztán egész nap nem tanulunk. Persze, nagy volt az örömöm, nem az eszinétöli áthatottság miatt, hisz az egészből csak annyit tudtam kivenni 8 éves gyerek ésszel, hogy Magyarország e napon lett szabad. Vagy a miut a nép mondta: kiütött * szabadság. Eunek is örültem, a hogy a hogy tudtam, de a fődolog az volt, hogy a nagy szigorúságtól, melyben nevelkedtem, szabadulok egy kicsit. Rabság volt az én életem is, egy napra kiütött nekem is a szabadság. Tehát öntudatlanul bár—együtt élveztem a nemzettel. Apám, ki akkor 38 éves volt, egészen ki volt kelve magából. Jöttek a toborzók. A mi udvarunkra volt kitéve egy nagy asztal, a mellett ült a szolgabíró, ott volt az egész falu népe felgyűlve — apám szónokolt, azután habozás nőikül írták fel az önkéntesek magukat egy nagy papirosra. Az első volt Fodor Zsiga sárospataki diák, ki akkor otthon szüleinél időzött. A második Erdélyi László, a Perenyi báróék nevelője. Az első a csatatéren maradt, a második a színészetnél halt el. Ez a következő vasárnapra jelentkezett apámnál prédikálásra is. Kérte: engedje meg, hogy a katedrából vehessen búcsút a község lakosságától. Mintha most is látnám sürü gombos veres hajtókás Iluuyady spenczelében, abban tartotta predikáczióját a katedrán. Apámnak majdnem baja lett, miatta. De ki gondolhatott arra, hogy olyan ruhában fog a szeut helyre állani? Beszédjében sűrűen fordultak elő az ismeretes jelszavak: Egyenlőség, testvériség, szabadság! Azt hiszem, refariu gyanánt használta minden 15—20 sor után. Következet jóval később a község nemzetőreinek hetanitása. Erre felkérték Homonnay uramat, a ki a Lóu'yay Gábor dobosi jószágának vost tiszttartója, olyah 35—40 óvea kiszolgált Don Miguel ezredbeli katona. Megkezdődött az exerrczirozás. Persze lándzsákkal Kardot, puskát nem emlékszem, hogy láttam volna kezölibeu. Majd egy fényes ,szép napon dobolás csődítette össze a faltl gyerek népét. Mi lesz? Mi lesz? Nem tudja anyám? gyeriuektársaim nem tudtak semmit mondani. • — Dehogy nem! Neked is ki kel menni Apád nagy beszédet tart. Virka feló a mezőn, a szóllőkön túl, össze fog gyűlni hat . falu nemzetőrsége. Apádat kérték fel, hogy lelkesítse őket. Lóháton fog ülni, a Eámán. Meglátod, hogy milyen ember a te apád. Kedves jó anyám még ma 76 éves korában is ugy beszól róla, mint ifjú szerelmes kedveséről. Kimentünk. Ott voltak a környék urai. A Perényiek Dezsőfiek, Péchyek, Ujfalusiak, Makóők, Vitkay mind lóhárón. A nemzetőrséget előbb Homonnay uram megexpreziroztatta, azután szép .egyenes glédákban négyszöggé komandirozta. Apám az urakkal együtt a négyszög közepében állott, a mint anyám mondta, csakugyan lóháton, fekete atillában. Én és néhány gyerek szintén ott maradtunk, vagy is inkább benn rekedtünk. Az apám beszédének is refrainjei voltak. Emlékszem, hogy minden egy lapnyi beszéd után ismételte ezt: fegyverre magyar, veszélyben a haza! Harsogó éljenzés, á milyet addig még sohse hallottunk, volt reá iqiíidannyiszor a felelelet. Igazán a feltámadás ünnepét ültük. Az egósz nemzet gondolkozása átváltozott, Kossuthvillággáj a Szabadság-világává, a legelrejtettebb falvak legszegényebb viskójában, a csószkunyhókban nem lehetett egyébről hallani, mint a háború eseményeiről, és Kossuth-ról annak intézőjéről. — Dalok, versek, beszédek, szónoklatok keletkeztek. Kerenntek Írásban, forogtak közszájon, megváltozott a világ, az élet, a nóta. Minden ember költő lejt. Elkezdtek a lelkek teremni, mint a gyümölcsfák ellenállhatlanul. Lehullott a burok, leszakadt az idegen kéreg, „honi" lett minden. •Szatmár alatt foly a víz csendesen, Ülj le mellém a székre édesem, Nem ülök mart megver édes anyám, Összetöri a szép honi ruhám. Honi ruhát veszek rám akkor ii Mikor a menyegzőre megyek is. I . Honi lesi a zsebkendő kezembe, Honi lesz a szerelem szivembe.< vagy: Os-Buda gyermeke fel szaporán, Látod a vész zászlója lobog, Nagy-Szeben és Brassó kapuin Bem hada jár, ki győzve robog. A magyar ágyuk fergetegek, A török, angol, védseregek, Éljen a hon éa alkotmány t Barmi felől fenyegesse viszály : Bátran sikra kiszállj I Kossuth volt az indítója, Magyarország szószólója, A mit a királytól kért ő, Azt a király megadta, Hejh de megbánta 1 Csak ezutáJ következett a: Kossuth Lajos azt izente. HáromszinU a nemzeti lobogó, Mint nemzetünk dicsősége, ragyogó, Nem fekete mint az osztrák lelkület, Ki nem tudja, hol terem a becsület. Szóval: a politikának, a csatatőrnek, visszhangja lett az élet. Ezeknek esélyeit tükrözte a közhangulat; ezeknek levegője lett éltető eleme. Magamra nézve különösnek tartom, hogy bár a harcz kezdetétől kezdve híven tanulgattam, Írogattam, a dalokat, verseket, melyek közénk kerültek : ma, mikor mindent csak emlékezetem mezejőu tarlózgatok azok közül, melyek a harcz szerencsés folyama alatt születtek és jutottak hozánk, a fent leírtakon kivül semmit sem tudok: mig ellenben a fegyverletétel után névtelenül támadt erős kifakadások, kétségbeesések hangharsogó beszéd-k, költeményekből, elógiákból halomra birnők idézni a nélkül, hogy 1854 óta, a mikor gyűjte rnéuyem megsemmisült, valahol csak egyet is olvastam volna. Mert mi az Áldor Imre kötete ahoz képest, a mit tőlem a zsandáros időszak elrabolt: »HoI vagy te most, kit Isten név alalt itt a Eyomorral küzdó nép imád ?« »Ki az, ki ott a föld golyóbisín Velem vakmerő nyelven szembeszáll ?c »E hazának lesz-e még jövője ? A magyarnak lesz-e napja még?« Mit nem adnék, ha megkaphatnám még egyszer a „Honvéd álmát." A honvéd fáradtan, véresen, bujdosása közben eldől az uton; kinzó, kegyetlen gondolatok közt elalszik, ós azt álmodja, hogy fenn van az Ur Istennél panaszon. Egyszer rájok nyit egy német is; ós németül köszön: „Guten tag! Grósz Gott! De az úristeu nem ériette mit mondott: Migyarul beszélj hé mi magyarok vagyunk, magyarul beszél itt az egéiz udvarunk." Erre kérdi az Ltea, miféle uáczió? — Nóinet vagyok, Uram! — Nem ismerlek, — nem emlékszem, nem teremtettelek. — Cienget. — Bejön a Jézus. — Nézd meg ezt az embert — ki ez? Mi ez? Tudsz róla? kéidi bosszúsan az Ur. Jézus alig mert felelni. Végre mondja: Boe<ás meg atyám! Egyszer, mikor nem voltál itthon, nagyou untam magam, nem tudtam mit csináljak, — akkor teremtettem — unalmamban. . , . Mit akarsz, beszélj! Erre a nőmet előadja tökéleteseu utánzott nőmet magyar zagyvalék beszéd modorban, hogy milyen izgága ember Kossuth. Hogy veri a németeket, mily megtörhetetlen, menyire nem lehet vele boldogulni. — Megálj! Szót se! dörög rá az Ur! S a végén a záró sorokban : — „Fordull. takarodjál tüstént palotámbul! — Igy szóllott az Isten szörnyű haragjábul. Ugy lesz minden mindig, a hogy Kossuth mondja. írja Fiam Uram, a protokollumba." KÖZGAZDASÁG. A magyar királyi államvasutak igazgatóságától. 56429/94 sz. Pályázati hirdetmény. A magy. kir. államvasutak igazgatósága az 1894 évi ju'ius hó 15 étől 1895. évi julius hó 15 ig, esetleg 3 évre szükséges évenkénti 7100 métermázsa égő repcze olaj ős 1500 kenő repcze olaj szállítására ezennel nyilvános pályázatot hirdet. Az évenként 50 kr. okmánybélyeggel ellátott ajánlatok lepecsételve legkésőbb 1894. évi május hó 30-ának dőli 12 óráig a magy. kir. államvasutak anyag- és leltár beszerzési szakosztályánál benyújtandók, vagy postán oda küldendők. ,Ugyanezen időpontig átadaudók ugyan ott a kötelező minőségi minták is. Bánatpénz gyanánt az ajánlt olaj értékének 5% legkésőbb 1894. évi május hó 29 ikőnek déli 12 óráig a magy. kir. államvasutak budapesti főpénztáránál leteendő. A szállításra nézve mérvadók ós kötelezők a 129381/91. sz. általános szállítási és a fentebbi anyagok szállítására vonatkozó 39986/92. sz. különleges feltételek. A szállításra vonatkozó egyéb részletes módozatok az igazgatóság anyag- és leltár beszerzési szakosztálya ban, valamint az üzletvezetőségeknél és a hazai kereskedelmi ós iparkamaráknál megtekinthetők. Ezen részletes módozatok leírása az ajánlatot tenni szándékozóknak a fentnevezett anyag- ós leltár beszerzési szakosztály által ingyen adatik ki, vagy kívánságra postán megküldetik. Budapest, 1894. április hóban. (3—2) Az igazgatóság. 54790/94 sz. Pályázati hirdetmény. A magy. kir. államvasutak igazgatóságánál 8 hivatalszolgai állás üresedett meg, melyekkel évi 300 frt fizetés, 120 frt lakbér és szolgálati ruházat élvezete van egybekötve. A polgári alkalmaztatásra jogosító hadügyi vagy honvédelmi miniszteri igazolványnyal ellátott altisztek ezen állások betöltésénél elsőbbséggel birván, felhívjuk azon kiszolgált altiszteket, kik az 1873. évi II. t. cz. értelmében jogosultsággal birnak s pályázni óhajtanak, hogy emiitett igazolványnyal felszerelt folyamodványokat, melyben a vasúti szolgálatra képesítő 35 évet meg nem haladó koron és ép j egészséges testszerkezeten kivül a magyar írás olvasás ős számolás elemeiben való jártasság, továbbá a német nyelv ismerete, ugy szintén a magyar honpolgárság kellőképen igazolandó a következő czim alatt: „A magy. Icir. államvasutak igazgatóságának Budapesten VI. kerület Andrássy ut 73 s#." legkésőbb f. 1894 évi junius hó 15-ig terjeszszók be, minthogy az ezen határnapon tul beérkezendő kórvények figyelembe vétetni nem fognak. Budapest, 1894. évi április hó 29 ón. Az igazgatóság. GABONA-CSARNOK. Nyíregyháza, A gabona-csarnoknál bejegyzett árak. Buza 100 kiló Rozs 100 » Árpa 100 > Zab 100 , KukoriczalOO > K repcze 100 » Paszuly > Szesz literenként Piaczi Borsó Lencse Muud-liszt Zsemlye liszt Buza-liszt Barna kenyér-liszt 6.30 4.60 5.50 6.50 4.40 5.— 17 árak. 1 kiló 1 1 1 1 6.70 5 10 5.70 6.80 4.50 6.50 53 —.18 —.22 -.15 —.14 —.11 —.10 1894. május 5-én Burgonya Marha hús Borjú hús Sertés hús Juh hús Háj Disznó-zsír Szalonna Faggyú (nyers) Zöldség Paprika írós vaj Eczet Széna Szalma (tak.) Bíkfa 1 Tölgyfa 1 1Ü0 kiló 1 > 1 > 1 » 1 > 1 » 1 * 1 > l > csomó 1 kiló 1 liter 1 > 100 kiló 100 » köbmtr 1.50 — .56 —.66 -.-48 -.32 —.64 —.60 —.24 -.07 —.80 —.80 —.08 2.20 1.90 3.40 3.2 0 Felelős szerkesztő: INCZÉDY LAJOS. Kiadótulajdonos: JÓBA ELEK. Nyilt-tér. Van szerencsém a n. é. közönséggel tudatni, miszerint lakásomat f. é május 1-től Szarvas-utcza 1. számú (Nagy Mihály-féle) házba tettem át. Tisztelettel Dr. Flegmáim Sándor, orvostudor és fogműtő. Figyelmeztetés. Csak is azon szolyvai víz friss, ez évi töltésű, melynek czimképén „Házi kezelés" felirat van. Szolyvai, bártfai, parádl ős bikszádi savanvu vizek, úivsziutén „ígnes", bilini, csizi, franzensbadi, gieshiibli, gleichenbergi, halli, karlsbádi, krondorli, lipiki, levicoi, „Margit", marienbadi, rohitschi, szobránezi, Salvator, Szulini, seltersi, stb. asztali és gyógyvizek friss töltésben kaphatók. (210—?—i) Hoffmann Adolf, fűszerkereskedósóben. Ugyanott kapható kitűnő kerti bor literje 36 kr. Gépész kerestetik. A mándoki uradalomban, az uradalmi gépész állásra folyó évi julius 1-től pályázat hirdettetik. (193-3-2) Villanyvilágításban jártas egyének előnyben részesülnek. Pályázatok május 15-ig Szikszay Sándor uradalmi titkárnak czimzendők (Mándok, Szabolcsmegye). Hentes bolt változtatás. Van szerencsém tisztelettel tudatni a n. é. közönséggel, hogy a 14 év óta Jánószky-féle híz egyik boltjában levő hentes és füstölt hus áru üzletemet folyó 1894. évi május hó 1-én a közvetlen szomszédos Márkus Károly ügyvéd ur emeletes házának egyik boltjába tettem át. Most, midőn az eddig irányomban tanúsított bizalomért s pártfogásért köszönötet mondok, e bizalmat s pártfogást a jövőbe is kérve, maradok megkülönböztetett tisztelettel Nyíregyháza, 1894. május hóban Balázs András, (207—4—1) hentes. Hirdetmény. Van szerencsém a m. t. közöuség szives tudomására hozni, hogy a piacz-téren a törvényszéki p»lota mellett levő ujonnau berendezett SOR és BOR csarnokomban a legjobb minőségű sörök és tiszta kezelésű kerti borok literje 36 kr, ujyszintéu kitűnő hegyi borok a legjutányosabb árak mellett kaphatók. Ajáulom továbbá jó magyaros konyhámat mindennap nagyválasztéku é-i Ízletes villás reggelikkel, a tisztelt vidéki közönség igényeinek megfelelően kivonatra ebéd és vacsorákat, valamint magános uraknak éttermemben jutányos havi koszttal mindenkor készséggel szolgálok. Nyíregyháza, 1894. május hó. Alázatos szolgája (211—6—1) KÖhler Alldrá S-
