Nyírvidék, 1894 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1894-02-18 / 7. szám

XV. évfolyam. 7. szám. Nyíregyháza, 1894. február 18, JSÍYÍ ^ VEGYES TARTALMÚ HETI LAP. SZABOLCSVARMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABÜLCSYÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE Megjelenik: hetenkint egyszer, vasárnapon. -pg Előfizetési feltételek: ,. ... , , , 7, 7 poBtán vagy helyben házhoz hordva: . e«V>wretest megrendetesek s a Kgész évre 4 forint. A lap szellemi részét képe/.ö küldemények, Fél évre 2 „ Negyed évre 1 „ A községi jegyző és tanító uraknak egé*z évre c»ak két fnrint. lap szétküldése tárgyában "leendő' felszó- a ,zerk e" 9zt6 czime alatt kér e' tue k beküldetni * • - Hérmeutetleu levelek csak ismert kezektől lamlások Jóba Eléli kiadó-tulajdonos fogadtatnak el könyvnyomdájához i.skola-utcza 8. szám (Jáuó~zky ház) intózendők. .1 kéziratok csak világos kívánatra s az illető költségére küldetnek vissza. Hirdetési dijak: Minden négyszer hisábozott petit sor egyszer közlése 5 kr.; többszöri közlés esetében 4 kr. Kincstári bélyegdij fejében, minden egyei hír detés után 30 kr. fizettetik. A. nyilt-téri közlemények dija soronkint 30 kr Hirdetések elfogadtatnak lapunk részre a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten, Haasenstein és Vogl«r irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint, Németország és Sveicz fővárosaiban is Dorn & Comp. által Hamburgban. Szabolcs vármegye alispánjától. Hivatalos közlemények, 1875. K. I 894. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A földmivelésügyi tn. kir. miniszter 5070. VII. 1. 6. számú leiratának mísolatát, a Badapjsten és Kolozs­monostoron tartandó gyümölcsészeti tanfolyamra vonat­kozó pályázati hirdetmény kapcsán — a legkiterjedtebb módon leendő azonnali közhirrétélel végett kiadóin. Nyíregyházán, 1894. február 13. .Miklós László, alispán. (Másolat.) Földmivelésügyi magyar kir. miniszter. 5070. VII. I. ti. sz. Valamennyi törvényhatóságn ik ! A fatenyésztés iránt érdeklődő faiskola kezelő tanítóknak és gazdasági almazottaknak, a gyümölcsfa tenyésztésben és faiskola kezelésben leendő alapos kiképeztetése czél­jából, a folyó évben is Budap ;sten és Kolozsmonostoron tiz napig tartó gyümölcsészeti tanfolyam felállítását ren­deltem el. Felhívom a törvényhatóságot, hogy az ezen tanfolyamokra vonatkozó és ide zárt pályázati hirdet­ményt a törvényhatóság területén a legkiterjedtebb mó­don haladéktalanul tegye közzé. Budapest, 1891. január •27. Bethlen s. k. 5070/894. Pályázati hirdetmény a Budapesten és Kolozs- Monostoron tartandó gyümölcsé­szeti tanfolyamra. Budapesten (a budapesti m. kir. vinczellér iskolá­ban) f. évi márczius 2S-tól ápril hó G-ig és Kolozs­monostoron (az ottani m. kir. gazdasági tanintézeten) f. évi ápril 2—1 l-ig gyümölcsészeti tanfolyam rendeztetik. Czélja ezen rövid tanfolyamnak : a) hogy ezen tanfolyamon a fiatalabb és a fate­nyésztés iránt érdeklődő faiskola kezelő tanítók a faiskola kezelés és gyümölcs tenyésztésben ugy elméletileg, mint gyakorlatilag szakszerű kiképeztetést nyerhessenek; b) hogy a tanfolyamot végzett faiskola kezelő ta­nítók közül később a községi faiskolákhoz alkalmas já­rási felügyelők legyenek kiszetneihetők; és végre c) hogy ugy a gyümölcstermeléssel foglalkozó föld ­birtokosoknak, mint pedig a magán-, uradalmi-, egylcli­és községi kertészeknek alkalom adassék arra. hogy a gyümölcsfa nemesítés-, kezelés- és ápolásban kellő út­mutatást nyerhessenek. Ugy a budapesti, mint a kolozs-monostori tanfo­lyamra csak 16 tanitó vétetik fel, a kik egyenkint 15 frt uli átalányban részesittetnek és 1 frt 50 kr ellátási díjban fognak részesittet ni. Oly tanitó, ki tavaly már ily tanfolyamban részt veit, a folyó évre nem pályázhat. Felhivatnak azon községi faiskola kezelő tanítók, a kik ezen tanfolyamban résztvenni óhajtanak, hogy 50 kros bélyeggel ellátott kérvényeiket, — a melyben élet­koruk, nyelvismeretük, s a faiskolában töltött eddigi mű­ködésük felemlítendő, és ezen körülmények közvetlen is­kolai hatóságuk által igazolandó — f. évi márczius hó l-ig alulírott ministeriumhoz közvetlenül felterjeszszék. Ezen határidőn tul beérkező kérvények nem fognak figye­lembe vétetni. A most emiitett tanítókon kivül mindegyik tanfo­lyamra fel fog vétetni 3—4 földbirtokos, kertész, vagy magánzó is, a kik azonban állami ellátásban nem része­sülnek. Ez utóbbiak kérvényeiket szintén f. évi márczius l-ig közvetlenül alulirt minisztériumhoz küldjék be. A tanfolyamot bevégzett hallgatók elméleti és gya­korlati vizsgálatot tesznek és ennek eredményéről bizo­nyítványt nyernek. Kelt Budapesten, 1891. évi január hó 27-én. Földmivelésügyi m. kir. miniszter. Szabolcsvármegye alispánjától. 1405. K. 1894. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A nyíregyházai kir. törvényszék 444/94. P. számú hirdetményét közhírré tétel végeit másolatban közlöm. Nyíregyháza, 1894. február 2. Miklós László, alispán. (Másolat.) 444,94. P. Hirdetmény. A nyíregyházai kir. törvényszék részétől közhírré tétetik, miszerint nyír­egyházai illetőségű Szabó Károly né Csekeő Mária 444/94. P. számú Ítélet által az 1887. évi XX. t. cz. 28. §-ának a) pontja értelmében gondnokság alá helyeztetett. Kelt Nyíregyházán, 1894. január hó 19-én. Megyery Géza, elnök. Mihálkó, t. jegyző. 15327. K. 0 t , ,. . , —j-ggg ozabolcsvarmegye ahspanjatol. A községek elöljáróinak. Az 1873-ik évi XX. t.-czikkbe igtatott és az 1837-ik évi XXIV. t. cz. meghosszabbított vám és kereskedelmi szövetség XVI-ik czikkének módosításáról szóló lS9S-ik évi XLl-ik t-cz. végrehajtása tárgyában a kereskedelem­ügyi m. kir. miniszter úr által 91731/93. szítn alatt ki­bocsátott körrendeletet tudomásul vétel és közhírré tétel végett másolatban közlöm. Nyíregyháza, 1894. január 2. Miklós László, alispán. (Másolat.) Kereskedelemügyi m, kir. miniszter 94783. szhoz. Rendelet az IS73. évi XX-ik t.-czikkbe igtatott és az 1887. évi XXIV-ik törvényczikkel meghosszabbított vám és kereskedelmi szövetség XVI-ik czikkének módosí­tásáról szóló 1893. évi XLI-ik t. cz. végrehajtása tárgyá­ban. 1. §. A találmányok oltalma 1894. évi január hó 1-től kezdve a magyar korona országainak területére nézve külön kérelmezendő és itt csak a magyar állam területre nézve fog megadatni. 2. §. Az osztrák cs. kir. kereskedelemügyi miniszter úrral egyetértőleg 1894. évi január hó 1-je előtt már engedélyezett vagy az 1894. évi január hó 1-je előtt benyújtott folyamodványok alap­ján mig engedélyezendő szabadalmak hatályok tartama alatt a monarchia mindkét állam területére nézve érvé­nyesek mind addig, mig uj szabadalmi törvény értelmé­ben uj szabadalmi okmányok kiállítása mellett uj minő­ségű szabadalmakká át nem alakittatnak. 3. §. A 2-ik §-ban említett szabadalmak birtokosainak jogaira és köte­lességeire nézve e szabadalmak tartama alatt az eddigi szabályok törvényhozási uton netalán bekövetkezendő módosításukig érvényben maradnik. 4. §. Ha valamely mig 1894. évi január hó 1-je előtt kérelmezett és az eddig fennálló szabályok szerint az osztrák cs. kir. keres­kedelemügyi miniszter úrral egyetértőleg engedélyezendő szabadalom a nevezett miniszter ur részéről megtagad­tatnék: az csak is a magyar korona országaira fog enge­délyeztetni. Ez esetben folyamodónak a szabaltni dij 25%-át tevő befizetett lajstromozási illeték visszatérittesék. 5. §. Az 1894. évi január hó l-jén vagy azután bel- vagy külföldiek részéről a magyar korona országaiban kérel­mezendő szabadalmak a fennálló szabadalmi szabályok szerint csak ezen állam területére nézve fórnak engedé­lyeztetni. Ily szabadalmak után tehát csak a szabadilmi díj — lajstromozási illeték nélkül — lesz fizetendő és pedig: 21 frt — 31 50 36 n 75 42 n — 47 V 25 52 » 50 » — „ 50 84 — 94 » 50 10» n — 6-ik évre 3 7-i k 8-ik „ 9-ik lo-ik „ l'-ik l-'-ik , 13-ik „ a 14-ik a 15-ik „ A most említett szabadalmak iránti kérvények valamint a leírások az állam hivatalos nyelvén szerkesztve nyújtandók be. Horvát-Szlavonországok lakosai azokat horvát nyelven is benyújthatják. A leírások, ugy szintén az azok kiegé­szítő részeit képező rajzok, valamint az esetleg bemuta­tandó minták két példányban lesznek benyújtandók. 6. §. Az 1794. évi január hó 1-én vagy az után az osztrák birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országokban bel- vagy külföldiek részéről kérelmezett szabadalmak az ott szerzett elsőbbséget a magyar korona országaiban is élvezik, ha a feltaláló vagy jogutódja a szabadalom kézbe­sítése után 90 napon belül a magyar korona területére is szabadalomért folyamodik. Viszont az 1894. évi január hó 1-je vagy azután a magyar korona országaiban bel­vagy külföldiek részéről kérelmezett szabadalmaknak az itt szerzett elsőbbség az osztrák birodalmi tanácsban képviselt királyságokra és országokra nézve is biztosíttatik, ha a feltaláló vagy jogutódja a szabadalom engedéiyezé­Mai s/.iwiiuiiklioz e^ ry iv melléklet van csatolva. sének kézbesítése után 90 napon balől az osztrák biro­dalmi tanácsban képviselt királyságokban is szabadalmat kér. Az ily találmányokra (szibadalmakra) az egyik állam területén történt bejeleatés alapján a másik állam terü­letére nézve is megszerzett elsőbbségi időpont, ezen állam területén, minden tekintetben a találmány bejelentési időpontjául számit és ott különösen a találmány újdon­ságának megítélése valamint ujyanott később bejelentett hasonló találmány elsőbbsége tekintetében mérvadó. 7. §. A 6 §-ban említett szabadalmi kérvényekhez, m?lyek az osztrák birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országokban ugyan izon találmány részire engedélyezett elsőbbség biztosítása iránt a tnigyar koroni országaiban benyujtatnak, a következő bizonylatok csatolandók: a) az osztrák birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országokban engedélyezett szabadalom alapját képező találmányi leírásnak (rajznak, mintának) az osztrák cs. és kir. kereskedelemügyi minisztérium által hitelesített máso­lata (rajzmásolat, minta) és amennyiben a leírás ott nem nyújtatott be magyarul, annak hitelesített magyar fordí­tása és továbbá b) az illető találmány részére kiadott osztrák, szabadalmi okmány, — melyből a találmány bejelentésének — és az ottani szabadalom engedélye­zésének napja kitűnjék, — vagy ennek hiányában a találmány bejelentésének napjáról szóló igazolvány, — végül c) az ezen találmány részére kiadott osztrák szabadalmi okmány kézbesítése napjának igazolása. — Az utóbbi (c) kellék mellőzhető, ha itteni államterü­letén történt bejelentés napján az osztrák szabadalmi okmányból megállapítható engedélyezési nap óta még nem telt el 90 nap. 8. §. Az egyik állam területén a 6. § alapján bejelentett találmány, nem részesülhet ezen állam területén nagyobb terjedelmű vagy hosszabb tar­talmú oltalomban, mint azon állam területén, hol a ta­lálmány először bejelentetett. 9. §. Azon sz emélyek, kik 1894. évi január hó 1-én vagy azután a magyar korona országaiban szabadalomért folyamodnak és folyamodá­suk idejében lakhelylyel vagy teleppel ezen országok te­rületén nem bírnak, tartoznak a szabadalom iránti fo­lyamodásukkal egyidejűleg képviseltetéjükre egy itteni lakost szabályszerű meghatalmazással ellátni; kötelesek továbbá mindaddig még nem bírnak a magyar korona országaiban lakással vagy teleppel, magukat a szabada­lom tartamának egész ideje alatt ily meghatalmazott ál­tal képviseltetni. A most említett körülmények közt ily meghatalmazottnak a magyar korona országainak terü­letére vonatkozólag leendő megbízásának kötelezettsége azon szabadalmak birtokosaira nézve is vonatkozik mely szabadalmak még az osztrák cs. kir. kereskedelemügyi miniszter úrral egyetértőleg engedélyeztették ugyan, de utólag csak a magyar korona országai területén tartat­tak érvényben. 10. §. Oly kérvények és keresetek me­lyek valamely még a másik állam kereskedelemügyi mi­niszterével egyetértőleg engedélyezett szabadalomra vo­natkoznak, azon állam illetékes hatóságánál nyújtandók be, melyen a szabadalom eredetileg és illetékesen kérel­meztetek. Ily szabadalmakra vonatkozó összes kérvények­nek é» kereseteknek (megszüntetési és megsemmisítési kereseteknek) a kereskedelemügyi miniszterek hatáskörébe lartozó elintézésére azon állam kereskedelemügyi minisz­tere marad kizárólag hivatva melyben a szabadalom eredetileg és illetékesen kérelmeztetett. Ily szabadalmak meghosszabbítása vagy érvénytelenítése iránt a két állam kereskedelemügyi minisztere egyetértőleg határoznak. A mennyiben az egyik állam kereskedelemügyi minisztere a meghosszabbításhoz hozzá nem járulna, a szabadalom azon állam területére nézve hatályát veszti. A lajstro­mozási illeték ily esetekben visszatérítették. Ha a szaba­dalomnak az egyik állam területére nézve kimondott ér­vénytelenítése á másik állam területén megtagadtatik, vagy az ez iránti javaslathoz a hozzájárulás a javaslat beérkeztétől számítandó három hónapon belül ki nem jelentetett a szabadalom azon állam területére nézve, mely a teljes vagy részbeni érvénytelenséget kimondotta érvényét teljesen vagy részben elveszti. Ezen két esetben az ilyen csak az egyik állam területén érvényben maradt szabadalom ugy a hatóságok illetékességére, mint a sza­badalom birtokos jogaira és kötelességeire nézve az illető állam területére önállóan adományozott szabadalomként kezelendő. 11. § Külföldiek 1894. évi január hó 1-től kezdve, ugy mint a belföldiek szabadalom engedélyezé­seért a magyar korona országainak területére nézve kü­lön tartoznak folyamodni. 12. §. A külföldieknek állami szerződések alapján biztosított külön jogok érintetlenül maradnak. 13. §. Jelen rendelet 1894. évi január hó 1-én lép életbe. Budapest, 1893. deczember hó 30-án Lukács s. k.

Next

/
Oldalképek
Tartalom