Nyírvidék, 1894 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1894-01-28 / 4. szám

V 1 li V I D fe «-" lennének állítva, persze harmadfokban a belügyminiszter lesz a legfőbb rendőri hatóság. A területi beosztás, va lamint a szolgálati szabályzat ós eljárás szintén részlet­kérdés levén, melybe itt, általános elvekrői levén szó, ezúttal nein bocsájtkozunk, csupán egy részletkérdésre utalok, hogy előzőleg már nagyon czélszjrü lenne, ha a fővárosi államrendőrség egyes hivatalai mellett nagyobb számú gyakornokokat alkalmaznának, hogy a midőn az államosítási eszmét konkretizálnák, már kalló szánu tisztviselői kar állana rendelkezésünkre. Kü óubeu is a rendészet helyes ellátására nézve a gyakorta*, a tö'jb évi tapasztalat, az úgynevezett rendőrségi tradic-.ió kitűnő segédeszközül szolgál, az első szervezésnél tehát erre nézve legalább is fib elveket, áita'áuos ismareteket kell vinni az évek hosszú sora óta működő fővár >si állami rendőrhatóság hivatalaitól. Ami már most a helyi rendőrhatóságokat illeti, annak szervezéséről csakis az állami rendőrség szerve­zése után lehet szó. Mtrt csak ezu.án lehet megállapí­tani a helyi rendőri hatóságok ügykörét, szolgálati viszo­nyát. Ugyancsak ennek az ügykörnek és szolgálati viszonyoknak megfelelőleg kell berendezni aztán a h-lyi rendészeti szolgálat ellátasára a községi ós törvényható­sági organumokat is. Ez persze épen a most küszöbön­álló községek rendezésével állván szoros kapcsolatban, a mely körülmény szerény el nefuttatásunknak bizouyos aktualitást kölcsönöz, mert nézetű ik szerint, mosta községek rendezését megelőzőleg kell eldönteni a köz­reudészet szervezésének nagyfontosságú elvi kérdéseit, melyre nézve néhány általunk helyesnek vélt eszmét bátorkodtunk felvetni. ÚJDONSÁGOK. j— Rendkívüli közgyűlés lesz a vármegyéné 1 február hó 14-dikén, melynek egyik fontos tárgyát a járások beosztására vonatkozó küldöttségi munkálat fogja képezni. — Kinevezés. Az igaiságü .jymiuiszter Szabó Liszló, nyíregyházai kir. járásbirósági albirót a dibrecíeui kir. ítélő táblához tanácsjagyzőül reudelte ki. — A szolgabírói járások uj rendezésének ügyé­ben, a mult bóban tartott rendkivüu közgyűlés aital véle­ményadással uugbizott küldöttség e hó 25 dikéu tartotta meg ülését, Miklós Liszló alispán elnöklete alatt. A ta nácskozás eredménye az, hogy a küldöttség a szolgabírói járások mai beosztásának fentartását fogja ajánlani a közgyűlésnek, azzal a változtatással azonbau, hogy Uj­fehértónak a nagykállói kir. járásbírósághoz Barkesz ós Kércs községeknek a nyíregyházaihoz s Mártonfalva községnek mely most a debreczaai járásbírósághoz tar­tozik, a nagykállói járásbírósághoz való csatolása kérel meztessék. Ily módon elég lenne téve a belügyminisz­ter ama kívánságának, hogy a szolgabírói járások ós járásbíróságok területei összevágjanak, ámbár igy is a kisvárdai ós tiszai járásnak járásbirósági székhelye Kis­várda, a bogdányi és felső-dadai jÍrásnak pedig járás bírósági szókhelye Nyiregyháza lenne, de a két két járás területe az illetékes járásbíróság területével kvad­rálna. — A nagyvendéglő építése ügyében a városi képviselet e hó 23-án tartott ülésén, a létesítő bizottság azon javaslatára, hogy az Alpár Ignácz műépítész által redukált és mintegy 20000 frtnyi költség csökkenéssel át­dolgozott tervek alapján az építkezési vállalat kiadására az ujibb árlejtés márczius hó 5 napjára tűzessék ki, a következő határozatot hozta: Miután a képviselet hosszas és beható tárgyalás után tájékozást szerzett magának a felől, hogy a „Korona" telken egy nagy vendéglőnek a helybeli törvénykezési palota és fogház építésére előlege­zett s az igazságügyi kincstártól visszanyerendő 140,000 frt fölhasználásával czélbavett felépítése iránt hozott határozata a vármegye törvényhatósága részéről azzal hagyatott jóvá, hogy tartozik a képviselet szabályszerűit összehivatandó gyűlésében jóváhagyandó építési tervet, előméret és költségvetést s a felépítésre vonatkozó válla­lati szerződést, valamint a felépítési összes költségek be­szerzésére vonatkozó határozatát felülbírálás és jóváhagyás végett fölterjeszteni s miután ezen meghagyásnak még eddigelé a terv és költségvetés elfogadása és megállapí­tásával csak részben tétetett elég: annál fogva a nagy­vendéglő létesítő bizottság által a terv és költségvetésen eszközölt törlést és levonást, valamint az uj árlejtés meg­tartása iránt tervbe vett intézkedését a képviselet elfogadja és jóváhagyja, 30 nap közbevetésével márczius 9 napjára az árlejtés eredményének tárgyalására határnapot tűz s úgyan ezen gyűlésre úgy a nagyvendéglő épités, valamint más még ez év folyamán létesítésre kitűzött czélokra szük­ségtendő pénzbeli fedezetnek honnan és mimódon leendő beszerzése iránt egy tervezet és javaslatnak elkészítése és előterjesztésével a tanácsot és'pénzügyi szakosztályt meg­bízza és e határozatát, névszerinti szavazással 41 szóval 3 ellenében, csak birtokon kívül mondta ki felebbezhetőnek. E határozat meghozatalát hosszas és élénk tanácskozás előzte meg, amely közben fölvettetett egy elvi kérdés is, nevezetesen az, hogy helyesen járt-e el a város, mikor a képviselőtestületnek a nagyvendéglő épités ügyében eddig hozott határozatait jóváhagyás végett a törvényhatóság­hoz nem terjesztette föl, hanem mind e határozatokat csak ezután, az elrendelt árlejtés eredményére s az épí­téshez még szükséges pénz beszerzésére vonatkozólag ho­zandó képviseleti határozatokkal fogja a vármegyéhez fölterjeszteni. Minden esetre helyes dolog lenne, ha e te­kintetben a belügyminiszter határozata provokáltatnék, nem csak azért, mert ez eljárás helyességét igen illeté­kes oldalról kifogásolták, hanem azért is, mert a jöven­dőre nézve a városnak magának érclekében lenne, hogy a községi törvénynek e kérdésre vonatkozó nem egészen világos rendelkezése illetékes fórum által megmagyaráz­tatnék. A két álláspont felett meddő dolog lenne részünk­ről a vitatkozás, de az bizonyos, hogy a törvényhatóság hasonló esetekben, pld. a vármegyeház építésénél akként járt el, hogy ez ügyre vonatkozólag hozott határozatait külön-külön, a maga idejében felterjesztette felsőbb jóváha­gyás végett. S amiéppen ennél az építkezési ügynél történt, ne­vezetesen, hogy a belügyminiszter a terv-pályázat eredmé­nyére vonatkozó vármegyei határozatot megváltoztatva, a kivitelre nem a vármegye közönsége által elfogadott tervet, hanem egy másik pályázó tervét rendelte — amellett bizonyít, hogy a vármegyei hatóság által köve­tett ut helyes volt. Mert ha a vármegye is ugy tett volna, mint most a város, t. i. hogy az egész építkezési üj-yre'vonatkozó határozatokat egysierre terjesztette volna föl, hát akkor egészen elülről kellett volna a dolgot kez­deni s talán még ma se lenni megépítve a vármegye székháza. És még bizonyos dolog az is, hogy semmi értelme és semmi alapja nincs annak a felfogásnak, mely a városi ügyek tanácsában fölmerült kritikát és ellenkező véleményt mindjárt rossziniulatu föllépésnek tekinti. A fennforgó esetben is szívesen koncedáljuk, hogy a városi közdolgok intézői tisztán az ügy érdekében követték a megoldásra rövidebbnek látszó utat, de viszont el kell ismerni nem csak jogosságát a figyelmeztetésnek és nem szabad azt talán ellenséges indulatu fellépésnek magya­rázni, mely az érdekelteket a törvény rendelkezéseinek megtartására hívja föl. — A színház ünnepies megnyitására szóló je­gyek e hó 29 etől Kezdve válthatok. A barlőt és azok, kik előjegyeztek, a megnyitó előadásra kéretnek, hogy jjgyeiket szerdáig valtsáK ki, inert azou tul azok el fognak árusittatui. A színház megnyitás— most már véglegesen elhatározva, február 3-dikán fog végbemenői. Eiőadisra k:rül: Prológ. „Ssigetvári vértauuc" 1 ső és „Csikós" népszínmű II IK fjivunasa A inegnyuó olő ad is bérletszüaetb ju kettős helyárak^al tartatik meg. Vasárnap bérletben, rendes helyárakkal újra e műsor kerül sziure; ezt megelőzőleg azoubau lesz leszállított hdyárakkal gyermek és népjlóadis. Súnre kerül a „Falu rossza." — Nemesi elönév-adományozás. A király Forster Béla honvédhuszárezredesnek es az 5. honvédhu-szireí­red pirancmókának, valamint törveuyes utódainak, régi magyar nemességük épségben tartása miilett a „szent­erzsébeti" előnevet dijmentesen adouiáuyozt i. — Előkészületek ref. egyházkerületi egyházi értekezletre. A Tiszáiul i, kó'.et egy muno u-pjsségü reform, egyházkerületben, hivá a szibolcmegyei ref. egyházközségek is tartoznak, az 1393. ovi uov. 21 én o. kerüle fi lelkészértekezlet ö>síehivása tárgyábin elő értekezlet tartatott. Es az értekezlet Lukács Ö lón esperes elnöklete alatt kiküldte B ri Király és Gjrómbay Peter bél állj küldöttséget, h)gy kíszitsók eó e^y egyház kerületi értekezlet megtartású. J :lzit,t bizottsága ua­pikban tanácskozott és abbin állap >d)tt mag, hogy az egyházkerületi értekezlet Siithinaron, f. évi márczius 28-án, húsvét csouka hetében tartassák meg. A meghívó kibocsátására Kiss Áron, Tóth Simual és Lukács üiöu kérettek fel. Lakács Ölöa, miit a szervező bizottság elnöke megbízatott, hagy a szithiniri egyhiz lelkészét s fógondnokát a helyi rendező bizottság megalakítására kérje fel, mivel a gyűlést sürgetők számát tekintve, az értekezlet igen nepesnek ígérkezik. A gyűlés prog­rammmja a következő: alapszabály-tervezet elóterjesz tése; a reform, egyház helyzete az uj viszonyok között, a reform, lelkész te.ndői az egyhtztársadalomban ; lel­készi fizetés rendezése; a reform, egyházak anyagi meg­szervezése; a sajtó . . . Előidókul; a legkiválóbb taná­rok s egyházi férfi ik kérettek fel. Márc. 27 -én ismer­kedési estély, 28, 29 én gyűlés; első nap estéjén h mg­verseny rendeztetik-. Minden jel arra mutat, hogy ha bár programinbau felvéve nincse i is, azért a napiren den levő egyházpolitikai kérdések is megbeszélés tár­gyit képezendik s a reformátusokra és a refjrm. egy­házakra innen-onnan szórt gyanusitásak, ráfogások is kellő mértékre szállíttatnak le. Talán idej) is, Ingy a reform, egyház is megszólaljon; — hiszen a ki hillgat, beleegyezik. — Személyi hír. Pongrácz Jenő gróf, vármegyénk közgazdasági etőidója s a felső-tiszavidíki gazdisági egyesület elnöke, sulyosau inagtá'Bidott egészsége halyre­állitása cséljábói — orvod tanács folytán — Afrikába utazott, hol a telet tölteni fogja. Ezzel kapcsolatban, megbízható kézből kapott értesítés alapján jelenthetjük, hogy Pongrácz Jenő gróf, apósa néb. id. Dessewífy Miklós gróf elhunyta folytán változott viszonyai után is ós továbbra is magmarii S'.abjlcsvirmegye lakosának. E jelentésünket bizonyá ra örvendve és megnyugvással veszik tudomásul gazdasági egyesületünk tagjai s álta­lában mindazok, kik ösmervén, a grót urnák a közélet ben kifejtett tevékenységét és buzgóságit s a társadalmi életben mindenkit leiíötelező szeretetreméltóságát, fáj dalinasan hallották azt a — hll' isteuuek valótlauuak bizonyult — ,hirt, hogy a gróf ur vármegyénkből el költözik. — A színház megnyitására hirdetett drámai prológ pályázat eredményét pénteken délután döntötte el a bíráló bizottság, oda ítélvén négy szavazattal kettő ellenében a 100 korona jutalmat a „Mult és jelen" jeligés pálya­munka szerzőjének. A jeligés levélke ezután felbontat­ván, kitűnt, hogy e uiű szerzője B. Komor ócey Miklós rozsnyói tanár. — Eladó birtok. L punk legu'óbbi számában közöltü't néh. Djssewff/ M k ós gróföröcösei megbizott­jViak, Liptiy J;aő úrnak hirdetményét, a bashahni ura­dilom eladásira vonatkozólag. Ugy értesülünk lio^-y bár több vevő jelentkezett mlr — i birtok idáig mé ' nincs eladva. Nem tu lju'c u;ytu, h)gy a ini viszonyaink között kivihető lanne e, mind az által fölemlítjük föl ­m srülósét annak a tervnek, ami n igyon helyes dolog lenne bizonyára, hogy ezt a birtok >t a uyiregyházii g iz Iák — konzorciumot alkotvt — miguknak megsze­reznék. Ez — egyelőre inkább óhijásként fölmerült tervre vonatkozóiig p i.daképai enlitjilk fö , hogy békés­m ;gyei, nevezetesen épan csibii és szarvasi gazdák, ahinnan tudniillik Nyiregyháza uépe is származott, ilyen módon, d; sokkal uehezebb pínz vis/.onyok között több e idisra került nagy uradalmit vettek meg és osztottak s/.ét maguk között s hogy most nem régiben e föld vásár Ksok körül kifejtett tevékenységeért egy szírvasi gazdát 0 Felsége a király a koronás arany érdemkereszttel tű itetett ki. — A színház bérlet, mint értesülik, igen jól kikerült. A pihilyok, — négy kivételével — mind ki­béreltettek, úgyszintén a támlásszékek, erkélyszékek és korszékek is jó uigy részban. A társu'at titkára Bor­sody Vilmos ur tapintatos ős bu/^ó eljárásának köszön­hető ez a szép eredmény, ki — mint városunk szülötte — viszonyainkkal is ismerős lővén — nagy érdemeket szerzett magának a bérlet-gyűjtésnél s általában az előleges intézkedések keresztülvitelében. — Az izr. nőegylet mult szombati bálja a legfé­nyesebb sikerrel zajlott le a központi ág. ev. népiskola pompásan földíszített termeiben. Fény és pompa volt e bál fő jellemvonása. A lépcsőház, a tánczterein mind fényben uszlak s a remek toillettek, a sok szép asszony és szép leány káprazatos látványt nyújtottak. A mulatság a lady patronesse: dr.Gara Leónéúrnő megérkezésével,este lOóra­kor vette kezdetét. A négyeseket32 pártánczolta. Ott voltak: Asszonyok: Baruch Arnoldné, Básthy Barnámé, Blau Mórné," Blau Pálné, Bluinmné, B odor Józsefné, Bj­rovits Károlyné, Barger Mihályné, Fried Árminné, Czu­ker Bertalanné, Gara Laoné, Haas Ignác'.né, Haas Mórné, Heumann Igníczné, Harstein Sánlorné,' Horo­vitez Jakabné, Klár Dezsőné, Klár Gusztávné, Liufer Miksáné, Líderer Ignáczné, Leveleki Arminné, Mtndel Gusztávné, Pollatsek Sándorné, Rosenberg Emiiné, Ru­zsonyi Endréné, Sack E léné, Silbertsein Lászlóné, Stern Jenőné, Stern Péterné, Weimann Leoné, Weisz Lébiné, Weinberger Arthurné, Zinner Jenőné. Leányok: Adler Jolán, Btruch Margit, Bium Margit, Bodor Kornél, Haas Erzsike, Haumanti Klára, Klár Amelie, Klár Róza, Lichtinann Adél, Mindéi Szerena, Silberstein Margit, Stern Margit, Weisz Boriska. — A második tea-estélyt a nőegylet — mint már többször jeleztük — február hó 1 -ső napján, azaz csütörtökön tartja meg az ipartestület szt.-Mihály-utczai helyiségében. A rendes szokáshoz híven meghívókat most csak a vidékiek kapnak, a városiak figyelme a lapokon kivül plakátok által lesz felhiva. Ez a tea-estély, sajnos már utolsó lesz e farsangban, nagy szomorúságára a tán­czolni szerető fiatalságnak, a mely a rövid farsang alatt bizony alig veheté ki részét a mulatságból. S ép azért azt hisszük, hogy szintén „a rendes szokáshoz hi­ven" világos reggelnél aligha lesz hamarább vége az es­télynek. Háziasszonyok: Flegmann Jenőné, Gyárosán Ferenczné, Graselly Norbertné, Kouách Elekné, Sütő Jó­zsefné, Szénffy GytUáné, Taliy Istvánné. Házi kisasszonyok : Jósa Vilma, Korányi Margit, Klár Róza, Martinyi Margit, Soltész Gyuláné, Szeszich E<n>n'i, Törők Margit. — Hyuicn. Fintor Gyula m, kir. postatiszt f. hó 20-án jegyezte el özv. Pelhrimovszky Vilmosné kedves leá­nyát, Margit kisasszonyt. — Számadás. A nagykállói reform, ifjúsági egye­sület által tartott bál tiszta jövedelme volt 51 frt 80 kr, Énből 5 frt a helybeli keresztény nőigyesületnek, 5 frt az országos prot. árvaházra küldetvén el, a többi az egyesület alaptőkéjéhez csato'.Utott. — A (lifteritisz járványosán lépett föl T.-Djbon, minek folytán az iskolák bezárása iránt az intézkedé­sek megtétettek. — Az ág. ev. tanyai népiskolák téli vizigái. Az ág. h. ev. népiskola-szék f. é. jiuuár hó 24 én tar­tott gyűlésen a tanítótestületnek, a tanyai népiskolák tanulóinak téli vizsgáira vonatkozó javaslatot elfogadta és a téli vizsgák idejét következő napjkra tü«te ki : Február 12 én délelőtt Sipos tanyai iskolában: Dövényi Gyu'a tanító vezetése alatt; délután Nádasi tanyai isk. Droppa Ede t. v. a Február 13 áu d. e. Súlyán t. i. Vietórisz András t. v. a. d. u. Bankó t. i. Béter Gusz­táv t. v. a. Februir 14 én d. e. Halmos t. i. Prisztauka Lajos f. v. a. d. u. Antal t. i. Mráz Jáno3 t. v. a. Feb­ruár 15 én d. e. Mandi t. i. Pdtrikovits Pál t. v. a. d. u. Ujteleki t. i. Kevitzky Nándor t. v. a. Februir 16-áu d. e. Jtkus t. i. Schön Dániel t. v. a. Ezen tanyai nép­iskolák téli vizsiáiról az érdekelt szülők tisztelettel értesíttetnek. Pazár István, ág. h. ev. uépisk. igazgató tanító. — A rakamazi vasúti pályaudvar kibővítése ügyébau Oaody Gaza, a t. löki választó kerület képvi­selője november hóban interpellációt intézett a keres­kedelemügyi miniszterhez. Lukács Béla kereskedelem­ügyi miniszter a mult szombaton válaszolt erre az iuter­pellác óra, s tudatváu, hogy a rakamazi pályaudvar ki­bővítése — tűzbiztonsági szeinpjntból — elhatározott dolog, jelentet'e egyszersmind, hogy a kibővítésre vo natkozó tervek elkészítése is már folyamatban van. — Lovarila-épités. A m. kir. kassai 5. honvéd huszár ezred parancsnoksága részéről a következő hir­detmény közzétételére kérettünk föl: A m. kir. honvé­delmi miniszter ur Ó Nagyméltósága 1894. évi január hó 2-án 75267/XVIII-1893 száni alalt kelt rendeletével a m. kir. kassai 5. honvéd huszár ezrednek a nyíregy­házai állomáson levő II. osztálya használatára egy fedett lovardának a jóváhagyott költség előirányzatban feltün­tetett 24.135 frt 81 krt szóval huszonnégyezeregyszáz­harminczöt frt 81 krt tevő költség összeg erejéig leendő felépítését engedélyezte. A fent említett összépitkezés foganatosításának biztosítása czéljából az 1894. évi feb­ruár hó 20-ik napjának délelőtti 10 órájára Nyíregyhá­zán a honvéd huszár laktanyában (honvéd utcza) az osz­tály parancsnoki irodában megtartandó zártajánlati ver­senytárgyalás hirdettetik. A versenyezni óhajtók felhi­vatnak, hogy az építkezés végrehajtásának elvállalására vonatkozó, az engedélyezett költség után számítandó s a feltétel füzetben előirt 5%-nyi bánatpénzzel ellátott zárt ajánlataikat a kitűzött nap 9'/, óráig a m. kir. 5. honvéd huszár ezred II. osztály parancsnokságnál Nyír­egyházán beadni igyekezzenek annyival inkább, mivel a későbben érkezettek figyelembe nem fognak vétetni. Táv­irati ajánlatok egyátalán el nem fogadtatnak, megjegyez­tetik miszerint az ajánlatoknak alterntiv tételeket kell feltüntetni t. i. külön az épület alapfalának téglából is kulon bodrog-kereszturi termés kőből leendő előállításá­nál, valamint hogy: az érdembe hozott vállalati ár egyik fele resze a munka befejezte és átvétele után a folyó 189 4 évben, a másik fele része pedig csak az 1895 évi január hó első felében lesz vállalkozó részére folyóvá teve. A szóban forgó munkálatra vonatkozó műszaki művelet es feltételek Nyíregyházán a honvéd huszár lak­tanyaban az osztály parancsnoki irodában naponta meg­tekinthetők. Kelt Kassán, 1894. évi január hó 24-én. A m. kir. kassai 5. honvéd huszár ezred parancsnoksága. — Tüzoltóbál Nyirbátorban. A nyírbátori ön­kéntes tűzoltó egyesület sajit pénztára javára zártkörű tánczmulatságot rendez. A rendaző bizottsig óléu V íy

Next

/
Oldalképek
Tartalom