Nyírvidék, 1894 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1894-07-15 / 28. szám

„IS Y I R V I T> fr K " 61. Bgy. 3077./1894. K. Szabályrendelet Szabolcsváruicgye községei részére. (Folytatás ) 19. A községi telekkönyvek, kataszteri birtokivek beszerzése, megőrzése s azokban a változások feljegyzése. 20. A feltételes szabadságra bocsátott, rendőri felü­gyelet alá helyezett vagy politikai jogok gyakorlatától felfüggesztett egyének nyilvántartása. 21. Iktató és postakönyvet vezet. Az íktatókönybe a községhez érkezett meghagyások, beadványok, szóbeli kérelmek és panaszok vagy ezekről felvett jegyzököny­vek, a község saját jelentései és hivatalos bizonyítványai bejegyzendők s az iktató szám, valamint a beiktatás napja az illető iratra vagy folyamodványra is feljegyzendő. Az iktató könyv elintézési rovatába az elintézés napja s rövid tartalma szintén bevezetendő. 22. Szóbeli kérelmeket és panaszokat jkönyvbe vesz. 23. Jelen van és közreműködik a községi pénztár megvizsgálásánál. 24. Minden községi tanácskozásról jegyzőkönyvet vezet s végez minden fogalmazási munkát 25. Köteles a hivatalos órákat és pedig ünnepna­pon 8—10 óráig, hétköznap 8—12, délután 2—5 óráig a községi hivatalban tölteni; akadályoztatása esetében helyettesről gondoskodni. Ha pedig betegség vagy más akadály miatt hivatalában 3 napnál huzamosabb ideig meg nem jelenhet, a?t a főszolgabírónak bejelenteni. 26. A községben letelepedni óhajtó egyének részére, a telepedési szándék bejelentéséről, a községi főbiró ál­tal is aláírandó igazolványt ad. A kiadott igazolványok­ról jegyzéket vezet, melybe a jelentkező egyén nevét, az igazolvány kiadásának napját, a letelepülés megengedé­sét vagy megtagadásának okát, s a határozat jogerőssé váltának idejét bejegyezni köteles. 27. A számadás összeállítására kellő jártassággal nem biró pénzkezelő helyett, ennek számadásai összeál­lításában díjtalanul segédkezni tartozik. 28. A községi képviseleti gyűlések minden határo­zatát, egy e czélra külön bekötött jegyzőkönyvbe az el­nök, jegyzőkönyv megnevezésével, s minden jelenvoltak neveinék felsorolásával, beirni köteles. Az egyes gyűlé­sek határozatait, az elnök és jegyzőkönyvvezető esetleg hitelesítéssel megbízott küldöttség névaláírásával hitele­sítteti, s ezen jegyzőkönyvet a legszigorúbb felelősség terhe mellett megőrzi. 29. A községi lakosok részére kiadott iratok kézbe­sítését, az 1875. évi X. t. cz. értelmében teljesiti. 30. A községi és körjegyzők munkadijjai követke­zőkben állapittatnak meg. Adásvevési, csere és egyébb hasonnemü szerződés készítéséért az adóbizonylat rávezetésével 200 frtig l frt, 200 frton felül 2 frt, ugyanezek másolatáért darabon­kint 50 kr. Árverési jegyzőkönyvért, a gazdátlan jószágok elár­vereléséről szóló jegyzőkönyv kivételével melyért dij nem jár 1 forint. Adó s mindennemű bizonyítványért, hanem díjtalanul avandók ki, 50 kr. Becslevél szerkesztéseért 80 kr, másolatért 40 kr. Birtokivek másolatáért ivenkint 1 forint. Cselédkönyv nyerhetése végett kiállítandó bizo­nyítványért a személyleirással 30 kr. Egyezséglevélért 1 frt. Elismervényért 30 kr. Engedélyekért, tulajdon, vagy zálogjog bekebelezése, vagy törlése tárgyában l frt. Fel­szólamlásokért adó és illetékügyben 10 frt kivetéséig 50 kr, 10 frttól felfelé 1 frt. Felszólamlási kérvényt ujon­ezozási ügyben, teljes felszereléssel 3 forint. Ennek éven­kint való megújításáért l forint, felzetekért darabonként 20 kr. Gyámi számadásokért ivenként 1 forint. Haszon­béri szerződésért 50 frtig 50 kr. 50—200 forintig 1 frt. 200—500 frtig 2 frt. 500 frton felül 3 frt. Ezen szer­ződések másolata 50 kr. Hagyatékok leltározásáért 100 frtig 1 frt. 100—500 frtig 2 forint. 500 frton felül 3 forint. Leltár másolatokért darabonként 50 krt. Kérvények. Dohánytermelési ügyben a kincstár részére nyom­tatránynyal 30 kr. Dohánytermelési ügyben a külkivitelre 1 frt. Bírósági gyámhatósági és más ügyben 1 frt. Kötelezvényekért. 50 frtig 30 kr. 50—100 frtig 50 kr. 100 — 500 frtig 1 frt. 500 frton felül 2 frt. Katonaságtól való el­bocsátás végett szerkesztett kérvény teljes felszereléssel 3 forint. Meghatalmazás szerkesztése 50 kr. Nyugtáért. 50 frtig 20 kr. 50 — 100 frtig 40 kr. 100—500 frtig 80 kr. 500 frton felül 1 frt. Nyilatkozatért bármely ügyben 50 kr. Nyilatkozatért örökösödési ügyben 1 frt. Osztálylevél. 100 frtig 1 frt. 100-500 frtig 2 frt. 500 frton felül 3 forint. Ezek másolatáért 50 kr. Telekkönyvi kérvényért 2 frt. Katonai tényleges szolgálat alól való felmentés tárgyában szerkesztett kérvényért s ennek tel­jes felszereléseért 3 forint. Vázlatrajz 1 frt. Végrendelet szerkesztéseért a községházánál 2 frt, végrendelkező há­zánál 3 frt. Vagyontalan felektől az itt felsorolt munkálatokért, a községi és körjegyző által dij nem követelhető. A megállapított dijak a községi és körjegyzők ál ­tal felszámítható munkadíj legmagasabb tételeit képezvén, azon községi és körjegyző, ki működése alkalmával na­gyobb dijat kirán, ez által fegyelmi vétséget követ el. 31. A községi vagy körjegyzőt hivatalos eljárásuk­ban csak az 18S6. XXII. t. cz. 67 §. alapján felfoga­dott al vagy segédjegyző c helyettesithetik, jegyzői gya­kornokok és írnokok hivatalos okiratok kiadására s alá­írására nem jogosultak. 32. Oly esetekben, midőn valamely büntetésre méltó cselekmény gyanúja merül fel vagy vélelmezhető, községi jegyző az ügyrészletes előterjesztése mellett nemcsak a járási főszolgabíróhoz, hanem az illetékes csendőr-őrs­parancsnoksághoz is azonnal jelentést tenni köteles. 33. Községi «s körjegyző a községi levéltárat a legnagyobb rendben tartani, arról vagy mutató könyvet vezetni, vagy az okirat levéltári számit az iktató könyv­ben megjelölni köteles. A községi levéltárak kiselejtezése, részletesen indo­kolt s a járási főszolgabiró által is véleményezett jelentés tétel után csak a megyei alispán jóváhagyása mellett eszközölhető. 34. A községi elöljárósághoz, vagy annak bármely tagjához intézett hivatalos levelek első sorb in a jegyző jogosult felbontani, ki azok kézhez vételéért és végrehaj­tásáért felelős. Minden ügydarabot beigtatni, az elöljáróság egyes tagjai által végrehajtandó ügyeket azoknak átadási jegy­zék mellett kiadni, s a szükséges intézkedések foganato­sítását szorgalmazni és ellenőrizni tartozik; a községhez érkezett mindennemű pénzt, vagy értéket tartalmazó levelek felbontására azonban csak a községi főbiró jo­gosult. 13 §. A törvénybiró. A törvénybiró a községi biró akadályoztatása esetén, mint annak helyettese, felelőség alatt végzi a bírói teendőket. 1. A tanácsbeliekkel tegyült tartozik a községi bírót és jegyzőt hivatalos eljárásukban támogatni a reá bízot­takat, becsléseket, végrehajtásokat stb. foganatosítani, vagy azoknál közreműködni, a törvénybe és szabályren­deletekbe ütköző cselekményeket feljelenteni. 2. Felügyel a község tulajdonát képező erdők sza­bályrendelet szerint való kezelésére. 3. Az erdei és mezei közös kerülők, csőszök, pisz­torok stb. felfogad isáról a biró és jegyző egyetértésé /el gondoskodik. 4. Kötelességei a mezei gazdaság által tenyésztés­hez használni szokott ménlovat, bikák, kosok stb. beszer­zése s tartása iránt intézkedni. 5. Ahol külön községi közgy.ím nincs, a közgyám részére alább megszabott kötelességeket, a jegyző közre­működésével, a törvénybiró teljesiti. 14 §. Tanácsbeliek v. esküdtek. Tanácsbeliek vagy esküdtek részt veszítik az elöl­járóság tanácskozásaiban s képviselő testület gyűléseiben; a bírák, jegyzők hivatalos meghagyásait felelőség mel­lett teljesitik; végrehajtásokat foginatositanak, az iskola, adó, ipar, általában minden statisztikai összeírásokat teljesitik, a községi bíráskodásokban részt vesznek. 15 §. A pénztárnok. 1. A pénztárnok az állami, megyei és községi adók pontos beszedését s szabályos kezelését, felelősség alatt eszközli. Bevételeiről és kiadásairól, tnindm kezelése alatti alapról külön naplót vezet ugy, hogy a pénztár állása, az időközben véletlenül teendő bármely vizsgálat alkal­mával feltüntethető legyen. A beszedett állatni adót, mi­helyt 100 frlra szaporodott, nyugta mellett az adóhiva­talba, a megyei adókat s a közmunka váltságot pedig az illető hatóságnak, legalább évnegyedenként pontosan beszolgáltatja. 2. Bevételeiről s kiadásairól az évvégén szánidist készít, mégpedig akként, hogy a megvizsgálás végett a tavaszi közgyűlés elé terjeszthessék. 3. A pénztárnok kezeié^ alatt álló minden pénz a község házánál egy biztos s kettős zárral ellátott tűz­mentes szíkrénybeu, vagyha alkalmis községház nincsen, a bírónál biztos őrizet alatt tartandó. A pénztár egyk kulcsát a biró, a mísikat a pénz­tárnok vagy ahol külön pénztárnok nincs, a képviselet által e c.élra in:gbizott tauácsbíli tartja magánál. 4. Írásbeli munkálatoknál a jegyző segélyét igénybe veheti. 5. A pénztárnok az általa kezelt pénzekre nézve minden kárért vagyonilag felelős. 16 §. A közgyám kötelességei. 1. A gyámhitósági befolyást igénylő hagyatékokra vonatkozó halálesetek és leltárak felvételénél községi vagy körjegyzőknek segédkezni s ha az elhunyt lakásán talált vagyonok megbízható egyén kezénél és felügyelete alatt veszély nélkül nem hagyhatók, azokat az illetékes hatóság intézkedéséig felügyelete alá veszi. 2. A romlás veszélyének kitett, vagy rövid ideig is kár nélkül el nem tartható ingóságok értékesítése iránt, a községi vagy körjegyzővel egyetértőleg gondoskodik. 3. A közgyám a gyámi és gondnoki teendőket hivatalból teljesiti addig is, inig az árvaszék az árvák vagy gondnokság alá tartozók részére gyámot, illetőleg gond­nokot nevezhetne. 4. Véleményt ad a megyei árvaszékhez, a gyám és gondnok nevezés, nagykorúsítás, örökbefogadás és törvé­nyesités esetében. 5. Jelentést tesz az árvaszéknek, ha törvényes és természetes gyám ptzarol, hi másodszor férjluz m'gy, vagy ha gazdaság vitelére alkalmatlanná v.ált ; feljelenti a gyámokat és gondnokokat, akik gyám altjaik és gond­nokoltjaik neveltetése, iskoláztatása, betegség esetében gyógyíttatást, vagyonuk fentartása és gyarapítása körül való kötelességüknek, az e részbj.a kiidatt rendeletek szerint eleget nem tesznek, nigy botrányos és erkölcs­telen élelet folytatnak. 6. Gondoskodik a vag/ontal tn árvák és gondnokol­tak elhelyezéséről a legközelebbi rokonoknál, ezek n-m léte, vagy törvényes mentessége esetén, a keresztszülék­nél vagy más emberbarátoknál. Ht ez ne.n sikerülne, eltartásukat, mig ö ifentartásukra alk thn is ikká v álnak, a község költségén eszközli. Ha az ellátás csak a község lakosú renlkivüli túl­terhelte tésé vei történnék, a törvényhat '>s ágnak e'. iránt jelentést tesz. 7. Végrehajtja az árvaszéknek és a járási szolga­bírónak, az árvák ügyében hozzá ín'ézett rendeletét. 8. Felügyel arra, hogy árvákat vagy gon Jnokoltakat illető, tűz veszélyeknek ki ett vagyonok biztosíttassanak. 9. Midőn egyes árva vagy gon Inokolt üjyében gyám­hatósági intézkedés szükségeltetik, az árvaszékhiz jelen­tést tesz. 10. A magán gyámok minden működését, a haszon­bér, vagy bérbeadott árva vagyonok kezelését ellenőrzi, különösen felügyel, hogy a magán gyámok évenkénti számadásaikat pontosan és felszerelve beadják. 11. Az árvákról személyi viszonyaik megjelölésével, árvagyámokról a mikénti kezelés kitüntetésével, az árvák tulajdonát képező épületekről, a tűz elleni biztosítás meg­történtének és tartamának feljegyzésével s a magán gyámokról — a számadási kötelezettségükre vonatkozó adatokkal — nyilvántartást vezeti. 12. Ezen kötelezettségeinek mulasztásából támadható károkért a községi törvény 86 §-a értelmében felelős. 17. §. A községi és körorvosok kötelességei az 1876. évi XIV. t.-cz. 145. §-ában, a községi és kör­szülésznők teendői pegig ezen t.-cz. 147 s 148 §§-aiban vannak felsorolva. 18. §. Az éjjeli őrök a jó magaviseletű lakosok kö­zül a főbiró által fogadtatnak fel, esetleg rendeltetnek ki, s az éjjeli őrködést teljesitik, mert október 1-től április 1-eig esteli 8 órától reggeli 6 óráig, miskor esteli 10 órától reggeli 4 óráig folyvást őrjáratot tartalak, minden jelenségre, lármára figyelnek, a zajongókat rendre, haza­menetelre intik, az engedetleneket, gyanús egyéneket le­tartóztatják s a község házához kisérik; az esetleges tűz­vészt jelzik; kötelesek továbbá a veszélyeztetett vagyon és személy megmentésére sietni, tolvajlás, rablás eseteiben a tetteseket elfogni, ha arra magukban képtelenek volná­nak, a közeli lakosokat fellármázni s segélyül hivni; vi­gyázniok kell az éjjeli zárórák megtartására és különösen figyelemmel tartaniok az engedélyezett éjjeli mulatságok, tánczvígaknak, lakadalmak, fonókák stb. lefolyását. Fonlo­sabb eseményekről haladéktalanul, minden gyanúsnak látszó körülményről pedig a nap reggeli óráiban a főbíró­nak vagy helyettesének tüzetes jelentést tenni kötelesek. Amennyiben a rendes felfogadott éjjeli őrök az ezen szakaszb tn megállapított kötelességeik teljesítése körül mulasztást követnének el, az szolgálati vétséget képez, tnely első izben, vagy enyhébb esetekben fizetés levonással, ismétlés esetében, avagy a vétség mérvéhez képest elbo­csátással toroltatik meg. Ha pedig a mulasztás oly községi lakosok által követtelik el, kik éjjeli őri szolgálatra esetről­esetre rendeltetnek ki, a szolgálatnak épen nem, vagy nem megfelelőleg történt teljesítése kihágást képez, mely a 38457/80. sz. belügyminiszteri körrendeletben meghatá­rozott eljárás szerint, az ott megjelölt közigazgatási ható­ságok által a községi szegény alap javura 1—50 frtig terjedhető pénzbüntetéssel, vagy annak beh íjthatatlansága esetén megfelelő elzárással büntettetik. 19. §. A lakhatás kérdésében, a pénztárkezelés és számvitel módjainak megállapítására vonatkozólag, a később kibocsátandó m. kir. belügyminiszteri rendeletek lesznek irányadók. Kelt Szabolcs vármegye közönségének Nyiregyházán, 1834. évi május hó 8-án tartott rendes tavaszi köz­gyűléséből. Kiadta: Sipos Béla, aljegyző. 42608/IV.-a. A m. kir. belügyminisztérium. Ezen szabályrendeletet jóváhagyom. Budapesten, 1894. évi május hó 28-án. Miniszter helyett: Andrásiy, államtitkár. (P. H.) 9079. K. „ , , —jg^ Szabolcsvarmegye alispánjától. A járási főszoigabiráknak, Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. Értesítem, hogy a Karász községhez tartozó Fried­féle tanyán a sertés orbinc, betegség járványszerüleg fellépett s ez okból a jelzett tanyán levő sertés állomány zár alá helyeztetett. Nyiregyháza, 1894. julius 13. Miklós László, kir. tanácsos, alispán. 8971. K. —jg^ Szabolcsvármegye alispánjától. Értesítem, hogy a T.-Dada községben a sertés­orbíncz betegség járványszerüleg fellépett, s ez okból a nevezett községben levő sertés-állomány zár alá helyez­tetett. Nyiregyháza, 1894. julius 10. Miklós László, kir. tanácsos, alispán. 9080. K. —j-gg j Szabolcsvármegye alispánjától. Értesítem, hogy Laskod községben a sertés orbáncz betegségnek járványnyá történt fejlődése következtében a község sertés állománya zár alá helyeztetett. Nyiregyháza, 1894. julius 13. Miklós László, kir. tanácsos, alispán. 8992. K. —IgoZ Szabolcsvármegye alispánjától. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A nyíregyházai kir. törvényszék 64Í9/94. P. számú hirdetményét közhírré tétel végett másolatban közlöm. Nyiregyháza, 1894. julius 11. Miklós László, kir. tanácsos, alispán. (Másolat) A nyíregyházi kir. törvényszék polg. oszt. 6439/891. P. sz. Hirdetmény. A nyíregyházi kir. törvény­szék részéről közhírré tétetik, miszerint Gyulaj községi illetőségű Mikolay György a 4487/94. számú ítélet által az 1887. évi XX t. cz. 28 §-nak a) pontja értelmében gondnokság alá helyeztetett. Nyiregyházán, 1894. julius I. Megyery, b. elnök. Mihálkó, jegyző. 6611,94. Alk. Árlejtési hirdetmény. A „Bujtos" déli árkának 50 m. hoszban való bebol­tozásánál, s a többi résznek pedig 816 f. méter hoszban tarczali kővel való kiburkálásánál, s egy 1950 fm. hosz­ban uj vizvezető ároknak kiásásánál előforduló munkák folyo hó 20-án azaz pénteken délelőtt 8 órakor tartandó árlejtésen a városi mérnöki hivatalban ki fognak adatni, mely árlejtésre vállalkozni kívánók ezennel meghivatnak. Bővebb értesitésités a városi mérnöki hivatalban nyerhető. A költség előirányzatila; megállapított összeg 2801 frt. Nyiregyházán, 1894. julius 12-én. Bencs László, polgármester. Folytat&sn n melléltlo

Next

/
Oldalképek
Tartalom