Nyírvidék, 1894 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1894-05-13 / 19. szám

Melléklet a „Itfyirvidék" 1894. 19-ik számához. ellentétbe is helyezkedett.,, minthogy e kérdésben állás foglalásával és intézkedéseivel a nemzet kegyeletét sok izben megsértette, és végül minthogy a törvényhatóság, illetve megye közönségének határozatát is teljesei ignozálta: mondja ki Szabolcsvármegye törvényhatósági bizottsága, hogy a nagy gyásznapok alatt a kormánynak nemzet ellenes ténykedéseiről meggyőződve, annak kifejtett álláspontját elitéli és a kormány iránt bizalommal nem viseltetik. Kelt Nyíregyházán, 18!) I. május hó 1-sején. Bory Béla. Az állandó választmány fijdalmas érzéssel és őszinte sajnálattal vette ugyan tudomásul, hogy a Kossuth Lajos elhalálo/.ása folytán ország szerte és csodálatra méltó arányokban megnyilatkozott közrészvét méltányos figyelembe vétele a m. kir. kormány által mellőztetett s a gyász országos jellegének külső megadása iránt törvényhatóságunk részéről is előterjesztett kérelem nem teljesíttetett : az indítványt azonban elfogadásra nem ajánlja, mert a kormány iránti bizalom kérdésének felvetését az elhunyt nagy hazafi emléke iránt őrökké élő általános kegyelet, különösen pedig a napi renden levő politikai és társadalmi nagyfontosságú kérdések sikeres megoldása szempontjából időszerűnek nem tartja, s mert a fennforogható bizalom, vagy bizalmatlanság kérdése, az erre nézve legilletékesebb helyen, az országgyűlés képviselő házábau már megoldatott. Az állandó választmány e javaslatának felolvasása után Bory Béla indítványozó bizottsági tag igen szép hazafias szellemben tartott és megkapó szónoki hévvel elmondott beszédben ajánlotta indítványát elfogadásra. Utána KdlUy András, a vármegye főispánja szólalt fel, kinek beszédjéből a következő főmomentumokat emeljük ki: A főispán azon ke/.dé b ;szédét hogy ha bár ő nem tartja helyesnek éz alkalomból a hazafiasság kérdésének felvetését, mindazonáltal ugy tartja, hogy védekezésre ugyanazon fegyv&éket mindenkor szabad használnunk, mint a minőkkel megtámadtatunk; s mivel Bory Béla indítványozó bizottsági tag ur beszéde vég.ín indítványának elfogadása mellett a jelen levő bizottsági tagok hazafiasságári apellált, ő sem tehet mist, mint. högy Szabolcsvármegye közönségének párt tekintet nélküli hazafiasságára hivatkozva, kérje az indítvány elvetését. . Ezután a főispán; a történeti hűség érdekében kiemelvén azt, hogy a jelen kormányt az előző kormányok állítólagos bűneiért felelőssé tenni nem lehet, tiltakozik alton feltevés ellen, mintha a magas trónnak abban, a mi Kossuth Lajos temétése alkalmával meg történt, vagy meg nem történt, bármily csekély része is lenne, valamint jogosulatlannak tartja a nemzttellenesség vádjával illetni a jelen kormányt, melynek, ha nem is teljesítette mind azt, miket Szabölcsvármegye közönsége f. évi márczius 24-iki kőzgyítyésében a Kossuth Lajos temetése alkalmával teljesitendőnek vélt, — hazafiasságához szó nem fér. Ezután dr. Ferlicska Kálmán bizottsági tag szólalt felt, .— ki hossz ibb és a nála sajátságos folyékonysággal előadott beszédben indokolta meg az állandó választmány véleményét. Gaál Elek rövid beszéde után, melylyel az indítvány elfogadását ajánlotta, a közgyűlés 1.9 szavazat ellenében az összes szavazatokkal az állandó választmány véleménye értelmében határozott. Az indítványnak ezen mindenesetre helyes és örvendetesnek mondható megoldását nagyban előmozdította a szabolcsmegyei függetlenségi pártnak az inditványnyal szemben való állás-foglalása. * * * Ezzel a főispán az első napi közgyűlést berekésztette. Az árvaszéki jegyzői állásra Péchy Gábor egyhangúlag megválaszlatött.. Jász-NagykuriiSzolnökvármegye közönségének megkeresésére — Kossuth Lajos turini lakóházának megvétele s közcZélra leendő adományozása iránt,a közgyűlés nem lévén még e kérdésben tájékozva, érdemleges határozatát függőben hagyta. A képviselői reversalisak kérdésében a vármegye közönsége határozván, a közgyűlés Debreczen városának ez ügybíp tétt átiratát;.tudomásul vette. Heve?váruiegyp 'átiratát a katonai levelezések ügyében a közgyűlés teljesen magáévá téve. elhatározta a közgyűlés, hogy a képviselő: házJioZ hasonló szellemű felirat intéztessék. A román nemzetiségi túlzók uzelmeinek és izgatásainak ügyében KolOZsvármegye közönségének átiratát küldöttségnek adta ki a közgyűlés. Ungvármegye közönségének a közegészségügy és szegényügy, valamint a bábaügy rendezése tárgyában az országgyűléshez intézett feliratait a közegészségügyi bizottsághoz tették át véleményadás végett. A gyámpénztárílag kezelt pénzek gyümölcsöző elhelyezésére vonatkozólag a közgyűlés névszerinti szavazással — egyhangúlag ugy határozott, hogy azok továbbra is a nyíregyházi és a szabolcsmegyei takarékpénztárakban helyeztessenek el. . ' -f.v í * * * A pénteken tartott közgyűlésen Kállay András (6ispán a kötelező polgári házasságról szóló törvényj ivaslatnák a főrendiház által történt visszavetését jelenté be a napirend előtt a közgyűlésnek. Beszéde, amelylyel ezt a jelentést tette s melylyel alább közlendő indítványát megokolta, igazi és hű kifejezője a közfelfogásnak, ama benyomásoknak, amiket a főrendiház határozata vármegyénk s általában a magyar közvéleményben keltett. A főispán igazán szép bészédét többször szakította félbe a zajos helyeslés, mely különösen a beszéd ama részénél tört ki'legtüntetőbben, midőn ő méltósága korhadt fához hasonlitván a főrendiházat, ráutalt annak szükségességére, hogy nem a lombokat kell nyesegetni, idomítani, de gyökerestől kell kilökni i a főidből s ültetni helyébe a magyar politikai közélet dúsan virágzó kertjéből életerős csemetét. A közgyűlés e kiválóan lontos momentumáról közöljük a következő tu(}ósitást: Az előző napi közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítése után Kállay András főispán megemlékezik ama köztudomású tényről, melyszerint a kormány egyházpolitikája legsarkalatosabb része, t. i. a kötelező polgári házasságra vonatkozó törvény javaslat Magyarország országgyűlésének főrendiházában szavazattöbbséggel általánosságban elvettetett. Ezen felette fontos és elszomorító politikai esemény megvitatása elég indokot szolgáltatna bár egy rendkívüli közgyűlés összehívására is, de mivel a kérdés aktualitása kívánatossá teszi, hogy az már az együtt ülő jelen törvényhatósági közgyűlés élőszóvá tétessék emeli fel szavát és kéri ki a közgyűlés figyelmét. Főispán konstatálja, miszerint ugy látja, hogy a felsőház seria itt, sem másutt — mérséklő és közvetítő hivatásának már szervezeti alkotásánál fogva nem tesz és nem tehet eleget, — sőt gyakran és indokolatlanul ellentétbe helyezi magát a kormány, a képviselőház és a nemzet fontos intentióival, hasznos és a haza javára irányuló munkálkodásával s azon nézetének ad kifejezést, hogy ha az 1818-ik tőrvényalkotásokban valamely hiányosság van, ugy az nem lehet más, mint az, hogy a felsőház intézményét megfelelő korszerű alapokra nem fektette. Ezután megemlítve azt, hogy az 1885. évi VII. t. cz. csak palliativ gyógymódnak bizonyult be és sajnálattal emlékezvén meg arról, hogy a felsőház többsége mily merev ellentétbe helyezte magát ez alkalommal is a nemzet közérzületével, közfelfogásával, — miáltal a nemzet egyesítéséhez legalkalmasabb eszközöket dobta el magától. — azon következtetésre jut, hogy Szabolcsvármegye törvényhatósági bizottságának ezzel — hallgatag egyetérlenie nem lehet, nem szabad, s ezért a következő indítványt nyújtja be: Indítvány: Határozza el a törvényhatósági közgyűlés : 1. Hogy mély sajnálatát fejezi ki a magas kormány által benyújtott, — a kőtelező polgári házasságról szóló törvényjavaslatnak az országgyűlés felsőháza által történt elvetése felett. 2. Eien alkalomból üdvözli a kormányt magatartásáért s annak képviseletében dr. Vekerle Sándor ministerelnök és Szilágyi Dezső igazságügyminister urat, — mint a polgári házasságról szóló törvényjavaslat bölcs megalkotóit és hós védőit. 3. Értesiti ' már most a magas kormányt, hogy a felsőház reformja érdekében a leg'cözelebbi közgyűlésből feliratot fog intézni a képviselőhiehoz. * * * Az indítvány a törvény és szabályrendelet értelmében a másnap, szombaton délelőtt folytatólag tartott közgyűlés napirendjén első helyen került tárgyalásra. A közgyűlésen — a főispán ur elutazván Fiúméba, a dalárversenyre, Miklós László kir. tanácsos, alispán elnökölt. Az indítványt Mikecz János főjegyző terjesztette elő. Elsőnek Zoltán Aurél szólalt föl, ellene szólván az indítványnak. Utána Beniczky Miksa az indítvány elfogadása mellett beszélt. Dr. Járossy Sándor hozzájárulva az indítványhoz, pótlást javasolt oly értelemben, hogy a közgyűlés feliratilag kérje föl a kormányt, hogy a külügyminiszteri osztálytanácsosnak a javaslat ellen való állásfoglalását torolja meg. Szesztay Károly e pótláshoz hozzájárulva, pártolta az indítványt. Menyhért János korainak tartja azt, mert előbb meg akar arról győződni, hogy a kormány kitart-e a végsőig a javaslat melleit. Dr. Heumann Ignácz és Miklós László kir. tanácsos, alispán fölszólalás.u ulán, kik a főispán által beadott indítvány változatlan fenntartása mellett szólaltak föl, a közgyűlés az indítványt két szavazat ellenében az összes szavazatokkal elfogadta, s elhatározta, hogy erről a kormány elnöke távirati uton értesitessék. Fölliivsís. A villamos villágitásnak, mely teljesen kizárja az élet — ós tűzveszélyességet, — megtakarítja a sokba kerUló üvegtörési, a tisztással járó munka stb költségeket, mely az egészségre sokkal előnyösebb, mint a bűzös kőolaj — vagy gázvilágítás, — mielőbbi behozatala itt Nyíregyházán is égető szükséget ós épen azért közóhajt képez. Ennek létesítésén fáradozik már 3—4 év óta a város tanácsa és képviselő testülete. Az e tárgyban városunkhoz beadott számos ajánlatok mindegyike azonban úgy a városra, mint a magánfogyasztókra nézve annyira drága, hogy mindezeket teljes meggyőződésünk szerint mellőzendőknek tartjuk. Ez a meggyőződésünk és azon jogosult törekvés, a villamosvilágitási vállalatot, melynek Nyíregyházán a legalaposabb feltevés szerint szép jövője van, a helybeli pénzintézeteknek s a legnagyobb részben helybeli, előkelő polgároknak mindenkor ós minden körülmények közt teljes jótállást nyújló vállalkozása utján helybeli pénztőke befektetésével létesítsük, indított minket arra: hogy ezen nagyfontosságú kérdésnek keresztülvitelére egy helybeli részvénytársaságot alakítsunk. Ezen, mielőbb törvényszerüleg megalakítandó rószvónytársaság alapitói nevében, kik a helybeli pénzintézeteket is beleszámítva számszerint 30-an a város legelőkelőbb polgárai közzé tartoznak, tisztelettel felkérjük : Nyíregyháza [városának mivelt és helyesen számító polgárait, hogy ezen ívnek aláírása által minket előzetesen tájékoztatni szíveskedjenek arra nézve: hogy kik ós mily mérvbeu fogják a villamoH világítást, ha ezt itt Nyíregyházán egy éven belől létesítenünk sikerül, igénybe venni, ugy hogy 16-os fényű gyertyalángnak, mely tehát 2-«zer oly erős, mint az utczai lámpák fénye s a mellett szép, tiszta, 1—1 órai égése 2 és '/» krnál, maga a bevezetés pedig az első lámpa után egyszer és mindenkorra 7—10 frtnál, a többi lámpa utáu pedig egyenként 5—7 forintnál többe nem fog kerülni. Kérjük világosan megjelölni: hogy ki hány 10, 12 es vagy 16-os fóuyü lámpát akar lakásában vagy üzleti helyiségében felállíttatni azon kötelezettséggel: hogy összes lámpáihoz évenként legkevesebbet 730 órai és igy naponként 2 órai égéahez szükséges villamos áramot fog elfogyasztani. Ezer órai égés után átlagosan tóli árlean^iis adi'ik Mentől több lámpához és mentől több órai égéshes szükséges villamos világítás lesz ezen aláírás utján is biztosítva, a villamos világítás arát a magánosokra nézve is annál alább szállíthatjuk. Ezen íven jegyzendő aláírásnak kötelező hatálya, azon esetben, ha Nyíregyháza városától, a szabadalmat megnyernünk nem sikerülne, azonnal megszűnik; ellenesetben 2 évig tart. Teljes bizalommal, melynek részüukről a lehető legjobban megfelelni tőrvényesés becsületbeli kötelességünknek ismereudjük, kérjük polgártársaink támogatását. Nyíregyházán, 1894-ik május hó 12-ik napján Tisztelettel: a Nyíregyházai villamosvi'ágitás létesítésére alakult helybeli társaság alapitói nevében: Nyíregyházai takarókpénztár, Szabolcsi Hitelbank, Nyíregyházi gazdasági ós kereskedelmi hitelintézet, Török Pdter, Bleuer Lajos, Dr. Heumann Ignácz, Groik Ödön, Csapkay Janó, Fiegmann Lipót, Somogyi Gyula, Haas Ignácz, Ferenczí Miksa. ÚJDONSÁGOK. — Főispáni ebéd. A vármegyei tavaszi közgyűlés első napján, 8-ikán, főispán ur őméltósága ebédet adott, melyen 45 bizottmányi tag vett részt. Ott voltak: Miklós László .Gencsy Albert, Zoltán János, Frankéi Sámuel, Gencsy Béla, dr. Farkas Balázs, Rézler György, Katz Mihály, Orosz Sándor, Kállay Leopold, László Imre, Angyalossy Pál, Vay Péter, Vidovich László, Elek Béla, Lányi Antal, Jármy Jenő, Szomjas József, dr. Boldizsár Imre, Dobos Imre, Vay István, Zoltán István, Beniczky Miksa, Krasznay Péter, Erőss György. Almássy István, Lengyel József, Csajkos Miklós, Mikecz Miklós, Géczy Ádám, Szikszay András, Mandel Eduárd. Ujfalussy Béla, Márton Gyula, Szentmariay Dienes, Szabó József, id. Szunyoghy Bertalan, Kállay Rudolf, dr. Jósa András, Sipos Béla. Az ebéd késő délutánig tartott s természetesen szebbnél szebb toasztokban nem volt hiány. A háziasszonyi tisztet őméltósága kedves leánya: Sarolta kisasszony lekötelező szeretetreméltósággal teljesítette. — A szabolesvánuegyei szabadelviipárt e hó 8-dikán délután 5 órakor közgyűlést tartott Gencsy Béla elnöklete alatt. A közgyűlésnek — melyen Kállay András főispán is résztvett — nevezetes tárgya a gróf Vay Tibor leköszönése folytán megüresedett alelnöki tisztség betöltése volt. A közgyűlés e díszes bizalmi állást igazán méltóan töltötte be, megválasztváu egyhangúlag dr. Heumann Ignácz ügyvédet, a szabadelvű pártnak s közéletünknek e kiváló tényezőjét. — Régészeti lelet. Kántor-Jánosi Szatmárvármegye nyíri járásának tehát a „Nyír"-nek — a melynek legnagyobb része Szabolcsvármegye kötelékéhez tartozik, — egyik jómódú és számosabb értelmiséggel büszkélkedő községe. Éva Ferencz ottani földbirtokos úr a napokban múzeumunkat meglátogatván, emiitette, hogy körülbelől egy hónap előtt Ibrányi János úrnak beltelkén földhordás alkalmával egy méternyi mélységben a szolga egy bronz bográcsra akadt és a melynek kifelé hajló peremének átellenes oldalán két-két oda akiázott (nietolt) füle volt. Egyiknek a két bogrács-guzs közül — mely nem volt az edénybe bele akasztva — az egyik végen levő horga már eredetileg le volt törve, mig a másik végéről csak a találás után törték azt le. Most már ezen gúzs össze-vissza van hajlítva, de eredeti alakja fél ív volt, és közepén 1 cm. vastag, végei felé '/

a cm. véknyodó, 51 cm.Jhosszu, hengerded, diszités nélküli bronz huzatból áll és azon helyeken, hol a találók által le nem súroltatott, világos zöld, fényes, vastag, nemes rozsdával van borítva. A másik gúzs még az edényen van. Ezen — bográcshoz hasonló — kondér állítólag mintegy nyolez liter űrméretű, minden diszités nélküli, összetöredezett gömbölyű fenekű. Az edényben mintegy 30 darab bronztárgy lehetett, melyet többfelé hordtak széjjel. A leletnek egy része Galgóczy László kántor-jánosi-i földbirtos úrnak tulajdonába jutott, ki azt dr. Jósának szives készséggel át engedte. A leletnek ezen részlete a gúzsai együtt hat tárgyból áll, s legérdekesebb talán köztük egy kardmarkolat a penge töredékével mely egy darabból van öntve. Aklának nyoma sincs. A markolat sokkal kissebb a szokásosnál Díszítése — a penge töve élének fürészes reczézetén kivül — semmi. A markolaton három helyett csak egy léez vonul körül. Koronája nincs, nem is volt és a markolat végét csak egy gömbőcske fejezi be. — Hangverseny. „Gaal hangverseny"-nek is nevezhettük volna ugyan, mert a helybeli dalegylet által a színházban folyó hó 6-án rendezett hangverseny műsorának 9 pontja közül hatot Gaál Ferencznek az ösmert nevű zeneszerzőnek és karmesternek szerzeményei foglalták el; de ez a czim annyiban nem lett vona helyes, mert nem Gaal rendezte, hanem inkább az ő tiszteletére rendezték, ámbár az ő személyes közreműködésével. — A dalegylet még egyszer be akarta mutatni képzettségét a nyíregyházi közönség előtt, mielőtt útra kelne a fiumei országos dalárversenyre, s be akarta épen a saját választása szerinti versenydarabot a „ Bilincs" czimüt, melynek szerzője Gaál Ferencz s melyet a hangversenyen az ő személyes vezénylete mellett volt alkalmunk meghallgatni. A közönség meglehetősen megtöltötte a színházat, ugy hogy a fényes erkölcsi sikeren kivül a befolyt jövedelembői a dalegylet uti költségeire is tisztességes összeg jutóit. A program, mint már emiitettük, 9 számból állott, melyből négyet a dalárda töltöttbe. Egyik a szintén Gaál Ferencz által szerzett „A szerelem" czimü hangulatos férfi-kar, továbbá a „Bilincs" az ugyancsak Gaál által férfi-karra átirt olasz dalok és hangversenyt bezáró „Szabadságdal" Iluber Károlytól. Mondanunk sem kell, hogy derék dalosaink igyekeztek kitenni magukért nem csak a közönség, de a vendég zeneszerző és művész előtt is, és konstatálhatjuk, hogy az előadott darabok preczizitás tekintetében mi kívánni valót sem hagytak hátra s jól esett látnunk, jobban mondva hallanunk, hogy dalegyletünk teljes kiképzettséggel, betanulva és összetanulva jelenik meg az országos versenyen, honnan ha babérral talán nem is, de nyugodtan várjuk, hogy dicsőséggel fognak visszatérni körünkbe. Különösen sikerült a Bilincs, melynek előadásán észrevehető volt nem csak a